Petőfi Népe, 1960. április (15. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-08 / 83. szám

Világ proletárjai, egyesüljetekí VEI ' LAPJA Két és félmillió helyett három és félmillió A Tompái Vegyesipari Ktsz évzáró közgyűlésén Kollár Pál, a ktsz elnöke ismertette az 1959-ben elért eredményeket. Elmondotta, hogy a „ktsz a két és félmilliós tervét 3 és fél­millió forintra teljesítette. A ktsz hetvennégy tagjának a részjegyekkel együtt összesen 343 ezer forint a közös vagyo­na. A tagok részesedése meg­haladja a 40 ezer forintot. Az évzáró közgyűlésen fel­szólalt a ktsz MSZMP alapszer­vezetének titkára, Bartha Má­tyás elvtárs is, és több hiányos­ságra hívta fel a figyelmet. XV. ÉVFOLYAM. 83. SZÁM Ara 50 fillér Ami jó, az zira rá sem lehet is­merni. Eddig egyenes volt a nézőtér talaja, s minden előadás előtt szinte verekedés folyt az első ’sorokért; aki hátrább kapott he­lyet, csak kiadós nyakgörcs árán él­vezhette a filmet. Most lejtősen sora­koznak egymás mö­gött a kényelmes, va­donatúj széksorok, a falon köröskörül kor­szerű lámpák, díszes berakás a mennye­zeten, télen pedig központi fűtés szol­gáltatja a meleget. — Hát szép egy örökség! — biccent- get a bácsika. sose drága! — Aztán sűrűn jár-e moziba? — Megnézem én majd mindegyiket, améket játssza. Okos találmány ez. Olcsóbb, meg hasznosabb is, mint a kocsma, ahová mi fiatal korunkban jártunk, mert más nem igen adódott. Ennekelőtte — már­mint a háború előtt — volt ugyan egy mozi­sunk, aki Tompáról járt át, de az csak nyáron pörgetett, csak úgy, egy kertben. Ad­dig nem volt a mozi­nak külön háza, pláne ilyen alkalmatos. Most «télen is beülhet az A Kecskeméti Konzervgyár dolgozói elkészítették éves ver­senyfelajánlásukat. Az év vé­géig árutermelési tervüket mintegy 12 millió forinttal túl­teljesítik, miközben közel ezer forinttal növelik , az egy munkásra jutó ter­melési értéket, s jelentősen csökkentik a gyárt­mányok előállítási költségét. Az első negyedévben elért eredmények azt bizonyítják, hogy sikerrel rakták le az idei terv idő előtti teljesítésének alapját. A munka neheze, a szezon azonban még hátra van. Az ez évi termelési csata sikere döntően a felkészüléstől függ. A borsóüzem kicsinosítva, a gépek kijavítva, rendbetéve várják az év új borsótermé­sét. Az idei gépparkkal mintegy 300 vagon borsót dolgoznak fel. Veres József főmérnök még hozzáfűzi: akár holnap indul­hatnánk ... Nemcsak a borsóüzemben, hanem a paradicsomüzemben és másutt is jó a szezonra való felkészülés. A régi szakmun­kások elmondják, hogy a gyár történelmében először fordul elő, hogy ez az üzemrész má­jus 1-én már felkészülten várja a paradicsomszállítmányokat. A tervek szerint az ősz folyamán 3000 vagon nyersáruból lesz ízletes, minden igényt ki­elégítő paradicsompüré. Az édesüzemben is május 15- re befejezik a munkákat. Itt mintegy 1000 vagon gyümölcs­ből készül majd befőtt és félkészáru. Jónak mondható a többi üzemrészek felkészülése is. Majd minden üzemrészben egy vagy másfél hónappal előbb végezték el a szoká­sos gépjavítást, a korszerű­sítést. Az idei terv túlteljesítéséhez a gyár vezetősége szerződés út­ján biztosította a szükséges nyersanyagot. A kecskeméti járásban mű­ködő — a megyeszékhely társas gazdaságaival együtt — 48 ter­melőszövetkezet közül az első negyedévben 31-ben fizettek előleget. Nagyfokú előrelépést jelent ez az elmúlt esztendő­höz képest, amikor ugyanebben az időszakban csupán nyolc tsz részesítette a tagságát juttatás­ban. Van a járásnak már két olyan szövetkezeti gazdasága is, amelyekben havonta adnak rendszeresen előleget. A Kecs- kemét-Borbási Vörös Csillag Tsz például 15 forintot fizetett mun­kaegységenként. A munkába a családja tagjait is bevonó ifj. Busa István 2712, Sipos István 2171, Tímár Ferenc 1710, Ba­logh Ferenc pedig 1260 forintot kapott februárban. A szövetke­zet az év első két hónapjában összesen 393 ezer forintot fize­tett ki előleg címén, s előrelát­hatólag június 30-ig még fél­millió forintot juttat tagjainak. A másik gazdaság, a jóval ki­sebb Kecskeméti Boldogulás Tsz eddig kereken 100 ezer forint előleget fizetett ki ebben az Újjáválasztják a népfront-bizottságokat A népfront-kongresszus előkészületei Nagy előkészület előzi meg megyénkben is a Hazafias Nép­front május 27-én és 28-án megtartandó országos kongresz- szusát. A népf ront-Bizottságok tagjai falvakban és városokban egyaránt behatóan tanúimé nyozták a kongresszusi felké­szülés fő feladatait, s a lakos­sággal beszélgetve kikérték azok véleményét is. A meghalt és elköltözött tagok helyére új tagokat választanak; s me­gyénk nemzetiségi jellegénél fogva igen fontos, hogy az új­jáválasztandó bizottságok sorait megfelelő számban egészítsék ki a nemzetiségek képviselői is. Április 20-tól május 15-ig va­Megyénk túlteljesítette első negyedévi adóhevéfeiitervét Megyénk városainak, községeinek túlnyomó többségében a lakosság becsülettel tett eleget első negyedévi adófizetési köte­lezettségének, sőt egy részük már a második negyedévi adóját is rendezte, s ennek folytán a megye 104,2 százalékra teljesí­tette adóbevételi tervét. Az értékelés szerint március 31-ig Kalocsa termelőszövet­kezeti város 109,6, Baja termelőszövetkezeti város 108,1, Kis­kunhalas 106,3, Kiskunfélegyháza 105,1, Kecskemet 104,2^ száza­lékra rendezte első negyedévi adóját. A községek közül is a termelőszövetkezeti községek járnak az élen. Csávoly 174, Uunaegyháza 151,1, Városföld 142, Alpár 133, Tataháza 129,4, Szeremle 128,7 százalékra teljesítette adóbevételi tervét. Össze­sen 77 községünk lakossága fizette be száz százalékon felül adóját. 31 községünk azonban, mint például Dunavecse, Bács­almás, Mélykút és Solt, elmaradt az adófizetéssel. lsmennyi bizottságot újjáválasz. tanak; majd sor kerül a küldöt­tek megválasztására. Értesülé­seink szerint a községi bizott­ságok és azok elnökségi ülései április 15-én fejeződnek be, s a megyei küldöttgyűlést má­jus 15-én rendezik meg, a já­rási és városi értekezleteket pe­dig május 5-től 10-ig bonyolít­ják le. Bács-Kiskun megyében a kongresszus alkalmából száz- huszonkét különböző szintű népfront-bizottságot választa­nak újjá. A sikeres előkészületnek ter­mészetesen komoly munka a feltétele. Örömmel jelenthet­jük. hogy a pártszervezeteken kívül a helyi tanácsok is aktív szerepet vállalnak ennek elő­segítésében, s a kecskeméti, kiskunhalasi és kiskunfélegy­házi járásokban különösen terv. szerű munka folyik a kongresz- szus sikere érdekében. Figye­lemre méltó, hogy a bizottsági tagok szivvel-lélekkel segítették a termelőszövetkezetek fejlődé­sét. A mostani bizottmányi vá­lasztásoknak nemcsak azért tu­lajdoníthatunk nagy jelentő­séget, "mert a falvakban több száz, a községekben 400—500 és a városokban 1000—1500 rész­vevő jelenlétében tartják meg; hanem azért is, mert olyan tes­tületek újjáválasztásáról van szó, amelyek gazdasági, politi­kai és kulturális életünk javí­tásában nagy segítséget nyújta­nak. esztendőben a tagságnak. Az előleget általában negyed­évenként osztó tsz-ek közül a Kecskeméti Egyetértés 372 ezer, a Városföldi Dózsa 90 ezer, a Lászlófalvi Alkotmány 80 ezer, a Városföldi Hunyadi 70 ezer forintot fizetett nemrégiben. Az év elején alakult Kecskeméti Rizling Tsz tagsága zömének nem kellett előleg, csupán hat rászoruló tag vette igénybe. A járás termelőszövetkezetei az állami vállalatokkal kötött szerződések alapján kapott rö­vidlejáratú hitelből fizették az előleget. Érdemes viszont meg-; említeni, hogy termelési célra közel négyszer akkora összegű hitelt kértek és kaptak a Nem­zeti Banktól, mint tavaly. Ez utóbbi tény arra enged következtetni, hogy a tsz-ekben javult a szakmai irányítás, sok­rétűbb, kifizetődőbb a terme­lés, ami kétségtelenül a tagok jövedelmének a növekedéséi is eredményezi. T. I. AZ EQÉSZ FALU 5EQÍT ÉPÍTENI! Kiskunhalas nagy határából 1952-ben szakadt le és lett önálló község Zsanaeresztő. Nyolc év alatt megváltozott a puszta arculata. A község elnyerte a járási községfejlesztési verseny 100 ezer forintos első díját, s április 2-án számos, a társadalmi munkában kitűnt dolgozó kapott emlékérmet és oklevelet. — Gumibul köllött volna ezt építeni, hogy kitáguljon! — jegyzi meg találóan egy bácsika a kele- biai szélesvásznú mozi avatásakor, miután a dugig zsúfolt nézőté­ren már csak félláb­ra való állóhely ju­tott neki. Pedig azt igazán nem lehet ál­lítani, hogy a fiatalok szorították volna ki az idősebbeket. Sőt, a korosabbját a gazda büszkesége még job­ban vonzotta, föltekin­teni: mi is lett abból az összeadott 130 ezer forintból, amit erre szántak? Ennyivel já­rult hozzá Kelebia községfejlesztési alap­jából az átépítéshez. Van is nézelődni­#aló, mert a régi mo­Május elején avatja Zsanaeresztő legszebb és legújabb ivvvv>^<vvwvvia(vvvvvvvwvv>^vvvvvv»^i^vna^^vvvvvvwvwvwvvw>^'/vwvs^»vvvvvvwvw\« létesítményét ci 350 személyes művelődési házst 330 e'zer forintos költségvetéssel készül, ebből a lakosság által végzett ember, úrimódra, kis- kabátban, oszt nézi a; sok szépséges histó-! riút... — Sokba is került a megépítése. — Ami jó, az sose I drága! — oktat ki az ! öreg —, meg ha telik j rá, hát mért ne tel-j jék? Kihúzza magát a ; tisztes, régimódi ün- ! neplőben, s megtapo- | gatja a mellényzsebet, amelyben ott lapulnak a család számára az í esti díszelőadásra szó- t ló jegyek. Mutatja is: < a legjobb helyre szól- ; nak. Hát igen, persze: } ami jó, az sose drága, í s ha telik rá, ugyan í miért ne teljék?!... <s társadalmi munka értéke máris meghaladja a 200 ezer forintot; Az építkezésben a falu apraja-nagyja segít, naponta átlagosan 15 kocsi és 30—40 ember sürög-forog. Az avatás napjára nemcsak az épület áll készen: környeKét, az egész község belterületét, ugyancsak társadalmi munká­G. K, íval, szépen befásította a lakosság. 1960. ÁPRILIS 8, PÉNTEK Jfleggénk legnagyobb üzente felkészült az idei termés feldolgozására Harmincegy termelőszövetkezet fizetett előleget a kecskeméti járásban

Next

/
Thumbnails
Contents