Petőfi Népe, 1960. április (15. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-08 / 83. szám

8. oldal 1960. április 8, péntek NEMZETKÖZI SZEMLE Párizs után... Párizs előtt... A FRANCIAORSZÁGI LÁTOGATÁS ^Cherbourg V>— Rnup.n )Dououmom$& Verdun" \^aPont­, ÓMouSSODi Chambertin fia Bénauge 'laBrbde hJ’mes Marse Ujj Parias, a «-lény városa« sokszor volt már a világpoliti­kai érdeklődés hom­lokterében, a világ vezető hatalmainak képviselői sokszor cserélték ki nézetei­ket a franciák fő­városában. Ezek az értekezletek, talál­kozók csaknem min­den esetben döntő hatásúak voltak a népek és országok továbhi életére. — Nem újság tehát, hogy a világ köz­véleményének fi­gyelme Párizsra te­relődik, de mégis, talán sohasem vol­tak a párizsi talál­kozások olyan je­lentősek, mint nap­jainkban. Miért van ez így? Mert a pá­rizsi találkozások ma valóban az egész világ sorsára ki­hatnak. Mivel jellemez­hetjük leginkább ma a világpolitikai hely­zetet? Miben bíz­hatnak a népek Pá­rizs után... és Pá­rizs előtt? Vagyis milyen eredménye­ket hozott a Hrus­csov—De Gaulle ta­lálkozó, a "fél csúcsértekezlet«, és milyen kilátások vannak az általános megegyezésre a má­jus közepén Párizsban össze­ülő, legmagasabb szintű tanács­kozásokon? Ezek a kérdések foglalkoztatják ma leginkább a világ közvéleményét. A világpolitikai helyzet az el­múlt másfél évtizedben talán még sohasem volt annyira bo­nyolult, mint napjainkban és mindezek ellenére a megegye­zés lehetősége még sohasem volt annyira közel, mint ép­pen most. Az ellentmondás csak látszólagos. Az idő megért ar­ra, hogy az emberiség «ren­dezze végre közös dolgait«, és a Szovjetunió növekvő ereje, következetes békepolitikája, a békés együttélés lenini koncep­ciója lehetőséget ad arra, hogy valamennyi fennálló vitás kér­dést a legszélesebb népréte­gek érdekeinek megfelelően, tárgyalások útján, a béke és a barátság gondolata jegyében oldják meg. Ennek a gondolat­nak az igazságát bizonyítja Hruscsov párizsi látogatása is, amelynek eredményeképpen a fennálló vitás kérdések ellené­re is megállapíthatjuk, hogy a francia—szovjet kapcsolatok fejlesztésében sokat Ígérő előre­haladás történt. — Ennek a barátságnak a múltba mélyen gyökerező hagyományai van­nak, a jelenben pedig mind a szovjet népnek, mind pedig a franciának, elsőrendű érdeke. De ezen továbbmenően érdeke ez Európa többi népének is, hi­szen, ha az európai kontinens két vezető hatalma összefog a béke érdekében, akkor sokkal könnyebb megakadályozni egyes militarista körök kalandor­terveit, Különös súllyal esik itt latba a német kérdés. A francia néptömegek Hrus­csov iránti rokonszenv-nyilvá- nítása azt bizonyítja, hogy Franciaország népének túlnyo­mó többsége a Szovjetunióhoz hasonlóan Ítéli meg Nyugat- Németország szerepét, ugyan­akkor tagadhatatlan, hogy De Gaulle rokonszenvez az európai biztonságot fenyegető bonni kormánnyal. Természetesen nem várható látványos, vagy gyors változás ebben u kérdés­10602 Térképünk N. Sz. Hruscsovnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének franciaországi körutazását ábrázolja. Jelmagyarázat: 1. repülőgépen, 2. gépkocsin, 3. vonaton megtett útszakasz. világ népei rokonszenvvei fi­gyelik a Szovjetunió küzdel­mét a hidegháború, az eszte­len fegyverkezés szószólói el­len, akik kétségkívül erős el­lenállást tanúsítanak. Gyors sikerrel nem számolhatunk, de vitán felül áll, hogy a kibonta­kozás ellenségei egyre nehe­zebben tartható állásokból ha­dakoznak a végleges megoldást jelentő elgondolások ellen. Az elmúlt napok külpolitikai eseményeit elemezve, feltétlenül meg kell még emlékeznünk ben. Egy azonban bizonyos, hogy a tanácskozásokon mély­rehatóan megvitatták ezeket a problémákat és ezek a viták erjesztően hatnak majd a jö­vendő francia külpolitikára, hi­szen a francia politikusoknak is látniok kell, amit a francia nép világosan lát: a Szovjet­unió nem akar éket verni Franciaország és nyugati szö­vetségesei közé, a Szovjetunió barátkozni kíván Franciaország­gal és annak barátaival is, hiszen az általános megegye­zés egyik fontos feltétele a né­pek közötti barátság és az or­szágok közötti kölcsönös biza­lom. Ehhez viszont az szüksé­ges, hogy minden szinten el­szigeteljék a revansvágyó mi­litaristákat, a béke ellenségeit. A reakció minden mesterke­dése és egyes francia körök leplezetlen aknamunkája elle­nére is bátran megállapíthat­juk, hogy a Hruscsov—De Gaulle találkozó, Hruscsov franciaországi látogatása a vi­lágbéke szempontjából hasznos és fontos esemény volt. A két fél tisztázta álláspontját a leg­fontosabb nemzetközi kérdé­sekben és ez lehetőséget ad arra, hogy a májusban az ugyancsak Párizsban összeülő csúcstalálkozón a békés együtt­élés feltételeinek megfelelően újabb előrehaladás történjen. Párizs után, tehát bizakodás­sal tekinthetünk Párizs elé és ezt a bizakodást megerősíti az ugyancsak nagy figyelemmel kí­sért .genii vita" is. A nemzetek palotájában a leszerelés kérdéseit vitatják meg és ebben a vitában a Szovjetunió játssza a legpozi­tívabb szerepet. Teljes és álta­lános leszerelési tervet nyúj­tott be a szovjet küldöttség, amely annál is inkább figye­lemre méltó, mert a szovjet állam köztudomásúan a rakéta­korszak technikájának és .tudo­mányának élén áll és a leg­korszerűbb fegyverzet vértezete mögül figyelmeztet a fegyver­kezési hajsza veszélyére és hívja fel a világot minden fegyver megsemmisítésére. A a dél-afrikai nelyzetröl. Szörnyű vérengzés híre járta be a világot, a Dél-Afrikai Unióban, Sharpcville városá­ban a faji gyűiülettöl elvakult fehérek géppuskatüzet nyitot­tak a jogaikat békés tünteté­sen követelő négerekre. Sok-sok halott és sebesült maradt az út porában. Nincs még egy ország nap­jainkban, ahol a faji üldözés olyan határtalanul tombolna, mint a Dél-Afrikai Unióban. Az ország 15 millió lakosából csupán három millió a fehér, vagyis alig húsz százalék. Ez a húsz százalék fehér telepes bitorolja a hatalmat, a leg- embertelenebbül elnyomva a színesbőrű lakosságot. A néger lakosság ez ellen szervezett bé­kés tüntetést, amelyet a faji gyűlölet megszállottjai hallat­lan provokációra használtak fel. Kihirdették a lakosság kö­rében, hogy a fővárosból fon­tos személyiség érkezik, aki a rendőrség épülete előtt beszé­det intéz a néphez. A mit sem sejtő négerek összesereglettek, a rendőrség pedig váratlanul, figyelmeztetés nélkül golyózá­port zúdított a meglepődött és fegyvertelen tömegre. Az egész világ közvéleménye óriási felháborodással fogadta a dél-afrikai mészárlás híreit. Kétségtelen, hogy napjainkban, amikor Afrika népei egymás után aratják győzelmeiket, a faji üldözés napjai a fekete földrészen is meg vannak szám­lálva. N A P T A R 1960. április 8, péntek. Névnap: Dénes. Napkelte: 5 óra 11 perc. Napnyugta: 18 óra 23 perc. * — Országgyűlési képviselői fogadónapot április 8-án a me­gyei népfront-irodában, Szé­chenyi tér 20. szám alatt, dél­előtt 9 órától 13 óráig Rigó János elvtárs tart. — Fogadóórákat tartanak pénteken délután 4 órától este 7 óráig a VI. kerületi párt­vezetőség tagjai, a Czollner téri székházban. — Emlékművet lepleztek le Orgovány községben az ott hősi halált halt szovjet kato­nák tiszteletére, április 4-én. — A járási tanács végrehajtó bizottsága április 8-án fél 9 óra­kor a városi tanács v. b. kista­nácstermében a járás népműve­lési munkásai részére összevont nagygyűlést tart. Megtárgyalják a népművelés téli programjának eredményeit cs további felada­tait. — Ünnepi értekezleten osz­tották ki a nyereségrészesedést a Jakabszállási Gépállomáson. Több mint 100 ezer forintot kaptak a dolgozók nyereségré­szesedésként — jelenti községi tudósítónk. — Tovább pusztít a brazíliai és amerikai árvíz. Brazíliában mintegy 65 ezer ember vesztet­te el otthonát, a megsemmisült lakások száma 50 ezerre te­hető. — Ötszáz holdnyi új gyümöl­csöst telepítenek még a tavasz- szal megyénkben. A telepített fák 60 százaléka kajszi, 30 szá­zaléka nyári és téli alma, 10 százaléka pedig szilva, meggy és cseresznye. — A járási és városi úttörő elnökség április 4-én rendezte meg a „Felszabadulási Művé­szeti Szemle” járási elöntőjét. Az eredmények ismertetésére még visszatérünk. — Kétszázezer forint értékű társadalmi munkát végeznek el ebben az évben Soltvadkert községben. Március 31-ig en­nek az összegnek felét már el­végezték a község lakói — je­lenti községi tudósítónk. — Tízezer darab facsemetét ültettek el a fásítási hónap alatt az imrehegyi KIS/í-szer- vezet fiataljai. — Nagy sikert aratott Helvé­cián a felszabadulásunk tiszte­letére rendezett műsorban fel­lépő úttörőcsapat énekkara — írja Benkő Mária levelezőnk. — Békehónapra készülnek a kalocsai járásban. A járás köz­ségei több nagykövetségre küld­tek meghívókat és vendégeket várnak többek között az NDK, csehszlovák és a szovjet nagy- követségről. — A Kiskunfélegyházi Gép­állomáson április 2-án tartották meg az eredményismertető ter­melési értekezletet, ahol a nye­reségrészesedés kiosztására is sor került. Legközelebbi lapszá­munkban erről bővebb tudósí­tást is adunk. — Százötven esztendős asz- szonyt fedeztek fel Borneo szi­getén. A másfél évszázados nő, akinek 272 leszármazottja él, még ma is maga fűzi a cér­nát a tűbe, csak a hallása gyengült meg. — Ünnepélyes keretek között búcsúztatták el az obsitosokat Szabadszálláson. Az obsitosok katonai szolgálatukért díszes emléklapot kaptak — jelenti községi tudósítónk. — A Szovjetunióban jelen­leg több mint 5 millió ember tanul. Az általános iskolákban több mint 33 millióan, 1 850 000- rel többen tanulnak, mint 1959- ben. Közel 1 400 000-ren fejez­ték be a középiskolát és kap­tak érettségi bizonyítványt. — Üj RISZ-szervezet alakult Kecskeméten, az Állami Bizto­sítónál. A fiatal KISZ-*zerve- zetnek 11 tagja van. — Kézimunka-kiállítást ren­deztek Ladánybenén. A kiállí­tást sokan látogatták — írja Sándor Ilona levelezőnk. őiemín g naß lát 225 évvel ezelőtt, 1735. április 8-án halt meg törölcországi száműzetésében ff. Rákóczi Fe* renc. Már fiatalon osztrák bör- főnben sínylődik s mikor innen sikerül megszöknie, a kurucok felkelésének élére áll. 1701-ben kurucai már Bécsig portyáznak, de ez év végén Nagyszombat­nál serege vereséget szenved, 1711-ben pedig a majtényi sí­kon végleg kihull a fegyver ku­rucai kezéből. Rálcóczi a nemes­ség közül a magyar szabadság ügyének egyik legönzetlenebb hőse volt. * 100 évvel ezelőtt, 1860-ban halt meg Széchenyi István, Kossuth mellett a reformkor legnagyobb politikusa. Eszméit a Hitel, Világ és a Stádium cí­mű munkáiban fejtette ki. Her­vadhatatlan érdemei: a Magyar Tudományos Akadémia megala­pítása, a Vaskapu szabályozása, a Lánchíd felépítése, az első vasút megépítése hazánkban. Kossuthtal szemben a fontolva haladás, a gazdasági megerősö­dés híve volt, élete végén írá­saiban azonban a Habsburgok ellen fordult. Széchenyi 1791- ben született. * 225 évvel ezelőtt, 1735-ben halt meg Wilhelm Humboldt né­met tudós, művészettörténész, az újhumanista művészeti irány­zat képviselője. 1809-ben ö ala­pította meg a nevét ma is vi­selő berlini egyetemet. 1919-ben e napon halt meg Eötvös Loránd, a legnagyobb magyar fizikus. Találmánya, a gravitációs inga az olajkutatás egyili fontos eszköze, — Fotókiállítás nyílt Kiskun- majsán, az általános gimná­ziumban. A kiállítás legjobb képeit díjazták — jelenti köz­ségi tudósítónk. — Köszönetét mondunk mind­azon rokonoknak, jó barátok­nak, ismerősöknek, a kecske­méti tanároknak, a csepeli ipariskola tanárainak, tanulói­nak, akik szeretett fiunk, Györrfy Ferenc temetésén meg­jelentek, ravatalára koszorút, virágot helyeztek és mélységes gyászunkban velünk éreztek. A gyászoló család. 475 Köszönetnyilvánítás. Mindazoknak, akik édes­apánk, Kardos Mihály temetésén megjelentek, ra­vatalára virágot helyez­tek, ezúton mond hálás köszönetét a gyászoló család 818

Next

/
Thumbnails
Contents