Petőfi Népe, 1960. április (15. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-28 / 99. szám

1 április 28, csütörtök

3, oldal

H-v I LiXT^STAXAÄ’ TÖieETEC^JÉS'?

Elnyeri-e a szocialista címet a Csíma-brígád

A présgépek zúgása adja az aláfestést a munka ritmusához a Jánoshalmi Mészhomok Téglagyár üzemrészében. A helyiségben két gép ontja magából a téglát. A bejárati ajtónál az első gép mellett található Csima Imre és három társa, Csima László, Taskovics József és Juhász Kálmán. Jelenleg a két testvér kapkodja a téglát megszokott, gyors mozdulatokkal a gépről, s helyezi az előttük levő kocsira. A brigád másik két tagja előkészít, illetőleg ügyel a gép zavartalan menetére, a megfelelő vízellátásra.

— Ök azok, akik a szocialista brigád címért küzdenek — mondja Gál elvtárs, az üzem vezetője.

A brigádvezetőre addig kell várnom, amíg a téglaszállító kocsi felét meg nem rakják téglával. Ezután felváltja őket a brigád másik két tagja, s így mód nyílik egy kis beszélgetésre.

Megismerkedem a kevés- beszédű, nyílt tekintetű brigádvezetővel, Csima Imrével. Amikor eredményeikről kérdezem, így válaszol:

— Lehagytuk őket — int fejével a másik gépnél dolgozó vetélytársai felé.

— De nem sokkal, csupán négy-ötezer darabbal — avatkozik a beszédbe a mellette álló öccse.

— Nem volt könnyű dolguk, mert a másik brigád sem hagyta magát — mondja Gál elvtárs, a gyár vezetője, mintegy utalva a két brigád között kialakult egészséges vetélkedésre.

Még megtudom tőlük, hogy

17—18 perc alatt raknak meg egy kocsit a gőzölgő, meleg téglával. Naponta 23 480, homokból és mészből készült téglát szednek itt le a gépről.

Munkájukat jól elvégzik, mert selejtjük nem haladja meg a fél százalékot. Mire elérkezik a munkaidő vége, addigra 29, téglával telt kocsi kerül a gőzölgő kazánokba.

Míg mindezeket megtudtam, addigra elérkezett az újabb váltás ideje. Most Taskovics József és Juhász Kálmán tartott egy kis pihenőt. Az utóbbitól azt kérdeztem, járnak-e szakmai és politikai oktatásra?

— Nem — mondja határozottan.

r— Aztán miért?

— Kérdezze meg ezt nálam okosabb embertől — adja visz- sza a szót az egyébként jóhumorú, eleven, alacsony termetű ember. A brigádvezető a válasz miatt íeddően néz rá, de ez őt nem zavarja.

Én pedig Gál elvtársra, a gyár vezetőjére tekintek, s tőle várom a választ, ö ezt mondja: — Csak az üzemi tanácstagok részére van tanfolyam...

A továbbiakban kiderült az is, hogy a brigád csupán a termelési feladatát látja el. Azonban még itt sem értek el olyan eredményt, ami feljogosítaná őket a szocialista cím viselésére.

*

Összegezve a tapasztaltakat: Jó lenne, ha a helyi szak- szervezet, s a Budapesten székelő igazgatóság eldöntené, hogy milyen segítséget ad a brigádnak, hogy elnyerhesse a megtisztelő címet Hiszen, ha a jelenlegi állapoton nem változtatnak, úgy a Csima-brigád még hosszú ideig csak küzdeni fog a szocialista címért;

(vcnesz)

Szerkesztői üzenetek:

Hargitai Béla, Csengőd: »Szóvá tesszük« című írását eljuttattuk a MOKÉP megyei igazgatóságának, A levelében foglaltakra válaszunkat rövidesen megkapj a.

Vízi Mária, Kecskemét; Lakásügyében szerkesztőségünk már egyszer eljárt. A lakáskiutalás nem történhet meg egyik napról a másikra. Kérjük, legyen türelemmel.

Sajátkészítésű „szőlőkaró“ — betonból

A HELVÉCIÁI Állami Gazdaság központjának az udvarán mindig talál olyasmit a látogató, ami a mezőgazdasági nagyüzem előrelépésére utálván, amikor új gépet, maguk szerkesztette permetezőt próbálnak ki, — most pedig az udvar sarkában, széles »platzon« betonoszlopokot készítenek. — Villanyhajtású gép keveri össze cementből, sóderből a matériát, amit a műhelyisták által elmésen megszerkesztett, szétnyitható vaslemez-sablonba döngölnek az oszlopkészítők.

A GAZDASÁGBAN — szovjet, bolgár, francia tapasztalatok alapján, az országban elsőnek — már 1957 óta betonoszlopok közöt kifeszített dróthuzalokra futtatják az új telepítésű szőlőt. Bajosan tudnának elegendő oszlopot szerezni a

helvéciaiak, ha nem segítenének magukon. Ipari üzem nem vállalja a megfelelő mennyiségű oszlopok elkészítését, s ráadásul egy oszlop úgy 96, — így, »saját rezsiben« viszont csak 46 forintba kerül.

MINDENKÉPPEN kifizetődő tehát ez az üzemág, nem beszélve arról, hogy általa hosszú időneát új munkalehetőséghez juttat több dolgozót a gazdaság vezetősége. Évente átlag száz katasztrális hold szőlőt telepítenek, s ekkora területhez

12—16 ezer betonoszlopra van szükség.

A BETONOSZLOPOK 50, a

közöttük kifeszített drót tíz évig használhatók, míg a takaró három esztendő alatt tönkremegy. A huzalos szólóműveléssel egyébként lehetővé válik a gépi munka is. T. I.

Fegyverrel követelt italt

Különös eset történt az elmúlt napokban a Tiszakécskei Földművesszövetkezet 4-es számú boltjában. Szi.jj Károly li- szakécskei lakos, a vadásztársaság tagja, fegyverrel a vállán tért be az italboltba. Mivel erősen italos volt, nem szolgálták ki. Szijj Károly levette a válláról vadászfegyverét és ezzel akarta kényszeríteni az italbolt vezetőjét az ital kiadására.

A botrányt csak a rendőrség közbeavatkozása tudta megakadályozni. A részeg embertől elvették a fegyvert és eljárás indult ellene.

— Minden zsebünk üres! Egy kis előleget kérünk, igazgató úr!

Juhász Mihályné kecskeméti olvasónk panaszlevelében a következőket írja: »Az SZTK-ban a gyermekgyógyászati szakrendelések ideje alatt — annak ellenére, hogy számokat osztanak — nem tartják be az érkezési sorrendet. A közelmúltban előfordult, hogy több órát vártam Itislányómmal, amíg sorra kerültünk. Ha a sorszám szerint hívták volna be a betegeket, nem kellett volna annyit várakoznunk.«

A levél alapján tájékozódtunk s megállapítottuk a következőket. Olvasónk eltávozott az SZTK-ból, s ily módon lekéste a sorszámot. Amikor visszaérkezett, s be akart menni az orvoshoz, a többi betegek — akik pontosan vártak — követelték az asszisztensnőtől, hogy ne engedjék be. Az SZTK-ban elmondották, hogy ez az eset akkor törfént, amikor az influenza- járvány folytán túlzsúfolt volt a szakrendelés. Ilyen körülmények között érthető, hogy a várakozók elégedetlenkedtek.

*

Fekete Sándor levelezőnk a faj- szi moziról írt bíráló sorokat: »A községi tanács és a MOKÉP egy évvel ezelőtt megállapodást kötött a mozihelyiség átalakítására és kifestésére. A községi tanács a szerződésben rögzített kötelességét teljesítette, ám a MOKÉP nem hajtotta

MIÉRT KELLETT VÁRNI AZ SZTK-BAN? — KIFESTIK A FAJSZI MOZIT — MIÉRT NEM KAPOTT NYERESÉG- RÉSZESEDÉST? — VEGYESBOLT HELYETT VENDÉGLÓ

végre a festési munkálatokat.«

Azt kéri levelezőnk, hogy sürgessük meg a MOKÉP megyei igazgatóságát a szerződésben vállalt kötelezettségének végrehajtására.

Felkerestük Hanesch Lászlót, a Megyei Moziüzemi Vállalat igazgatóját, aki elmondotta, hogy a fajszi mozi festési munkálatait még 1959-ben megrendelték a csávolyi ktsz-nél. Ä kivitelezésre előreláthatólag néhány héten belül sor kerül,

*

»1958. december 22-től 1959. augusztus 4-ig dolgoztam a Délmagyarországi Áramszolgáltató Vállalat Kecskeméti Telepén, mint hálózati segédmunkás. Hét hónapig voltam a vállalatnál, nem hiányoztam igazolatlanul, mégsem kaptam nyereségrészesedést. Kérem a szerleesztöséget, válaszoljon: követelhetem-e a tizenharmadik havi fizetést?« — írja Tamási László kecskeméti olvasónk.

A DÁV Nagykőrösi Üzletigazgatóságánál megtudtuk, hogy olvasónk valóban hét hónapot dolgozott a DÁV-nál, de 1959. július 15-én felmondott azzal az indokkal, hogy keveset keres. A vállalat központja által kiadott

határozat szerint nyereségrészesedésben nem részesülhet az a dolgozó, aki munkaviszonyát felmondással szünteti meg. Tekintve, hogy Tamási László fel-' mondott, így nyereségrészesedést nem követelhet.

*

Egy névtelen bejelentő arra hívta fel szerkesztőségünk figyelmét, hogy a Kecskemét, Bethlen körút 62. szám alatti házban, a volt vegyesboltot vendéglővé alakítják át. Arra kéri szerkesztőségünket, intézkedjen a környék lakói érdekében, s állítsák vissza a vegyesboltot.

A városi tanács véleménye ellentétes a névtelen bejelentéssel. A kért vegyesbolt működése nem szükségszerű — mondják — hiszen a környéken —< a Jókai, utcában, Talfája utcában — a két élelmiszerbolt kielégíti a vásárló közönség igényeit. A környék vendéglátó- iparát viszont ez idáig egy kor-t szerűtlen italbolt képviselte. A budapesti fő közlekedési útvonal, valamint az ott élő dolgozók kényelme egyaránt indokolttá teszi, hogy egy korszerű vendéglátó egység működjék a volt vegyesbolt helyén.

Sári vénségére úr lett

As ember meg a lova van együtt vagy száz éves, a szekeret meg alighanem a Noé bárkája maradványából bognár- kodták össze. A rozoga kerekek nyikorogva sokallják a pár villára való trágyát is, ami a saroglyábán van. Az öreg a kocsi mellett caplat, pedig az ilyen összetöpörödött kis test akár lenne, akár se, ~~ nem számít tehernek. De úgy látszik, ezzel is kíméli a lovacskát, amelyik kihullott sörényével, pókos, mereven mozgó lábaival és hályo- gos szemével inkább a vánszor- gó beteg macskát, mint az igavonó jószágot példázza.

De hát, amíg élünk, mozogni is kell.. i Van itt a város alatt egy hold kaszáló, meg egy kis veteményes — akkorika, hogy jólábú gyerek hétszerre átugorja — oda igyekszik a szekerecs- ke. Későn melegedő, vizes rét- alj a földje, de zöldjibe való babnak, uborkának, csemege kukoricának kiválóan alkalmatos. Szerdán—szombaton ebből árul az öregasszony sóra, gyufára, no meg a párjának pakli dohányra valót. Igaz, nem kénytelen vele, — a gyerek havonta küldi a pénzt Pest városából, a menyecske is mindig tele bőrönddel jön apósakat látogatni. De ha már megvan a

földecske, gondolni kell vele. Kitermi az azt a kevés zöldséget, ami nyaranta a két öregnek, kell (az effajta paraszt népnek ki is sülne szeme, ha egy kis petrezselyemért a piacra kellene szaladozni) s még pénz is csurran belőle...

Cammog a gebécske, vén izmaiban régi terhek emléke sajog. Sokszor rántotta meg életében ennél a gazdánál az istrángot, mert az öreg régebben kis földeken bérlősködött, meg apró fuvarokat vállalt...

A kocsi beér a sáros földútra, az meg tele van alattomos kátyúkkal. Az egyiknél aztán a kerekek azt mondják: nem megyünk tovább. A lovacska erőlködik, hasztalán.

*— Sári. ne! — szólítja csendeskén az öreg és segítene is neki, de akár a pilla akarná szárnyával megmozdítani a malomkövet. Az ember gyámoltalanul topog és körülkémlel: nincs-e segítség a közelben? Nincs, nincs, — hacsak azt a jó csapat gyereket nem számítja, amelyik egy hajításra innen mozgolódik a kiszáradt réten. Fákat ültetnek. Csiripelnek, mint eső előtt a verebek, vezetőjük — biztosan valami tanítóféle — igazgatja őket.

Az öreg odaballag: nincs-e

kéznél valami száraz rozsé, amit a kerekek alá tehetne? — s elpanaszolja szerencsétlenségét.

— Kitoljuk mi a bácsi kocsiját! — ajánlkozik egy nyurga fiú s nyomában az egész csapat viháncolva nyargal a megfeneklett szekérhez. Egyikük a ló zabláját fogja meg, a többi vezényszóra hórukkol s a kocsi egy-kettőre kilibben a szárazra.

— Messze-e, bácsi? — kérdi a tanítóforma ember.

— Csak ide e! — int amaz a nem messze magasló két nyárfára. — Kihozom már — mondok — ezt a kis trágyát, de mögverte a teremtő ezt az utat!

— Srácok, vigyük el odáig k kocsit! — liarsan jql egy pirosképű su.ha.nc s a többi lelkesen benne van a mókában. Öten húzzák, tizen tolják a kocsit s a vén ló meg mindegyre csodálkozik, hogy hová lett mögüle a teher? De ha nincs, hát nincs. Vidáman csap egyet kócos farkával s az ujjongó gyerekek közt nehézkes kocogásba kezd...

A% Öreg lemaradva ballag s csodálatos jó érzések melengetik belül. ~ Ej, Sári, Sári, a fene beléd — motyogja megvi- dámodva — vénségedre te is elmondhatod, hogy egyszer úr voltál, .i -r- más húzott helyöt- tcd..« . G. K.

Cikkünk nyomán:

Nem a tanács a hibás

A Petőfi Népe április 14-i számában »Ki érti ezt?« címmel cikk jelent meg a Kecskemét Szabadság tér és a Móricz Zsigmond utca sarkán levő divatárubolt építéséről.

Gerőcs István, a megyei tanács kereskedelmi osztályvezetője a következőket közölte a bolt átépítéséről:

A bolt elkészítését eredetileg az építő vállalat téli munkában vállalta. Emiatt november 5-én be kellett zárni az üzletet, ezt azonban abban a reményben tettük, hogy húsvét- ra már korszerűsített boltot nyithatunk.

Az építés megkezdődött. Néhány heti munka után, miután ledobták a régi portált és megkezdték a bontogatásokat, olyan rejtett hibákat találtak, melyet a Tervező Intézet nem tudott figyelembe venni. Annak érdekében, hogy ebből nagyobb hiba ne keletkezzék, le kellett állítani a munkát, s megbíztuk a Tervező Intézetet a műszaki tervdokumentáció kiegészítésére. Ez május közepére készül el, Eszerint tehát a bolt építése csak egy hónap múlva indulhat meg ismét.

Most egyáltalán nem vagyunk biztosak az új bolt megnyitásának időpontjában, de ha az építő vállalat a kiegészített terv birtokában erőteljesen megindítja a munkát, úgy véljük, hogy azt a nyár végére befejezi.

Erre rendkívül nagy szükségünk is lenne, mivel — mint a legutóbbi hetekben és hónapokban erősen látható volt — a normálisnál kissé nagyobb forgalom esetén boltjaink túlzsúfoltak és egyetlen bolt kiesése is növeli a torlódásokat, ami miatt a vásárlók jogosan bosz- szankodnak.

Épül a Szovjetunió legnagyobb postahivatala

létesítenek helikopterek számára, amelyek a postahivatalt a repülőterekkel kötik össze.

A postahivatalban a küldemények feldolgozását teljesen automatizálják és gépesítik, naponta több mint 1 millió levelet, csaknem 3 millió újságot és folyóiratot, több százezer más küldeményt fogna!: feldolgozni benne.

. ríéífs., -'áú.i-í

Moszkvában, a Komszomol téren megkezdték a szovjet főváros legnagyobb postahivatalának építését. Az épület üvegből és betonból készül; az egyik oldaláról a postaautók, a másik oldalról a postavagonok számára van bejárat. A posta- hivatal peronjára egyszerre 16 postavagont lehet betolatni. Az épület tetején leszálló helyet