Petőfi Népe, 1960. április (15. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-27 / 98. szám

196(1 április 27, szerda 3. oldal Jobb lesz az autóbusz-közlekedés A Kalocsai Paprikaipari Vál­lalatnál tartott olvasóankétun- kon Kovács Ferenc elmondotta, hogy a környező falukból so­kan járnak dolgozni a gyárba. Nem egyszer előfordult már — különösen piaci napokon —, hogy a túlzsúfolt autóbusz nem vette fel a munkásokat, s azok elkéstek munkahelyükről. Azt kérte olvasónk, hogy piaci na­pokon külön autóbuszjáratai indítson a MÁVAUT, vagy pót­kocsis autóbuszokat állítsanak be. Felkerestük a Bajai 43. szá­mú Autóközlekedési Vállalat igazgatóját, Tiszai Ferenc elv­társat, aki olvasónk kérdésére az alábbiakat válaszolta; »A Dunapataj—Kalocsa—Baja vasútpótló autóbuszjáratokat április hónapban a Bajai 43. számú Autóközlekedési Válla­lat üzemelteti. Jelenleg a vastit- pótló és az egyéb autóbuszjá­ratok közlekedésének összehan­golásán dolgozunk. Figyelembe vettük a munkások kérését, s figyelemmel kísérjük a külön­böző falvakból a gócpontokra irányuló utasáramlást. Bízunk abban, hogy a közeljövőben ki­adásra kerülő nyári menetrend — az autóbusz-, valamint vasút­pótló járatok összehangolása — meghozza a kívánt eredményt, s az ilyen panaszok megszűn­nek.« Intézkedett a városi tanács A Kiskunhalasi Motor- és Gépjavító Vállalatnál tartott olvasóankéton Bodoglári Lajos kifogásolta, hogy a város te­rein, utcáiban létesített parko­kat, kerteket felelőtlen szemé­lyek rongálják, akiket nem vonnak felelősségre. Dócza Fe­renc pedig arra hívta fel fi­gyelmünket, hogy Kiskunhala­son a Bjacsy-Zsiiinszky utcát egyáltalán nem takarítják, s ezért az utcában erősen fel­gyülemlett a szemét. A Kiskunhalasi Városi Ta­nács elnöke, Reile Géza elv­társ, elmondotta, hogy a városi tanács ismételten kérelemmel fordult a helybeli rendőrkapi­tánysághoz, hogy a sok pénzbe került parkok, kertek rongálói ellen a legnagyobb szigorral járjanak el. A Bajcsy-Zsilinszky utca la­kóit a körzet tanácstagjával figyelmeztették, hogy nagyobb gondot fordítsanak az utca, va­lamint a járdák tisztántartá­sára. Megkezdik a dinnye ültetését Jól haladnak a tavaszi munkák Dávod község határában. Különösen az Augusztus 20-a Termelőszövetkezet tagjai járnak az élen, akik 4220 holdas gazdaságuk legsürgősebb tava i munkáit már elvégezték. Egyedül még a kukoricavetés tg: része van hátra, de az elmúlt napokban ebből is földbe kerü.i már 250 katasztrális holdon a mag. A 40 holdas hagymájuk kapálásával egyetlen napon végeztele és a termelőszövetkezet­nek 270 tagja dolgozott aznap a földön. Az üvegházból kiül­tették a paprika- és paradicsom-palántákat, s elkészültek 20 holdas területen a dinnyefészkek készítésével, s a közeli na­pokban megkezdik a dinnye ültetését. Munkaegység-előlegre és szociális segélyre az idén már több mint 3Ö0 ezer forintot fizetett ki tagjainak a termelő- szövetkezet, Érdemes baromfit tenyészteni TWTegyénibben régi hagyományai vannak a baromfltenyész- A tésnek. Dolgozó parasztságunk általában jól ért hozzá. Az egyéni gazdaságokban mindenütt találkozunk szárnyas jó­szággal. A közösben még hasznot hajtóbb ez az üzemág. A nagy­üzemi baromfitenyésztés elősegíti a termelőszövetkezet áruter­melési tervének teljesítését. Ez igen jövedelmező. Helyes, ha a közös gazdaságok mindenütt felmérik a lehetőségeket és köve­tik azoknak a termelőszövetkezeteknek példáját, ahol sikerrel tenyésztenek baromfit. , A lakosság mindinkább a nagyobb biológiai értékű húso­kat, tehát a baromfi- és a sertéshúst keresi. Egyre növekednek az igényeli az életszínvonal emelkedésével. Ugyanakkor külföl­dön is szeretik a magyar baromfihúst. Export esetén egy kilo­gramm baromfiért aránylag igen nagy értéket kapunk. Megyénk termelőszövetkezetei az utóbbi időben egyre inkább érdeklődnek a baromfitenyésztés iránt, amit bizonyít, hogy majd­nem félmillió szárnyas jószágot szándékoznak felnevelni az idén. Ezt mutatja a tervösszesítő. A keltetőállomásoliról majd­nem 100 ezer napos csibét szállítottak'el már a termelőszövet­kezetekbe, legtöbbet a bajai kedtetőáliomásról, majdnem ötven­ezret, R termelőszövetkezetek felárat kaphatnak a baromfi után A termelőszövetkezetek elő­nyös feltételek mellett, közvet­lenül a baromfifeldolgozó vál­lalatokkal köthetnek szerződést, A gépi keltetésű napos baromfi­ból elsősorban a termelőszövet­kezetek, továbbá baromfineve­lésre, hizlalásra szerződő ház­táji és egyéni tenyésztők igé­nyeit elégítik ki. Legalább 100 kilogramm csir­kének, 150 kilogramm kacsá­nak, 250 kilogramm libának vagy pulykának egy tételben történő átadása esetén a ba­romfifeldolgozó vállalat nagy­üzemi felárat fizet. Ennek ösz- szege csirkénél kilogrammonként 3 forint, pulykánál, libá­nál és kacsánál 2 forint. Évi ötezer tojás szállítása ese­tén darabonként 10 fillér nagy­üzemi felár illeti meg a terme­lőszövetkezetet. Ha a termelői szakcsoportok és mezőgazdasági társulások közös tenyésztésből származó baromfit adnak át szerződésre, az előbb ismerte­tett tételekben és minőségben, akkor valamennyi baromfifajtánál kilogrammonként 1 forint nagyüzemi felárat kapnak. A termelőszövetkezetek a le­szerződött baromfira üzemvi­teli hitelt, a háztáji és egyéni termelők, szakcsoportok és tár­sulások pedig előleget kaphat­nak. Százezret nevelnek fel az idén Tavaly 26 ezer csirkét nevel­tek fel, az idén viszont már 100 ezer baromfit tenyésztenek a Kecskemét-Borbási Vörös Csillag Termelőszövetkezet tag­jai. A jószágok három ólban vannak, két régi épületet még tavaly átalakítottak erre a cél­ra, ez évre pedig egy új ólat is létesítettek. Jelenleg közel 30 ezer csirke nevelődik ezek­ben. Nyolcán dolgoznak a ba­romfitelepen, akik között csak egy férfi van. A brigád vezető, Takács Júlia, aki a kisfái tan­gazdaságban öt éven át barom­fival foglalkozott. A csirkék 12 hét alatt érik el a kívánt súlyt, és akkor elszállíthatják őket. Kapás Erzsébet csipogó kedvenceivel. cAkaJynidsL kizdwmu/izá k&oet&krz talál Hírt adtunk arról, bogy a Katymári Vörös Csillag Ter­melőszövetkezet asszonytagjai a háztájiban 4 ezer baromfit ne­veinek. A rántani való csirké­ket egyszerre adják le szerző­désre és a kapott felárat a kö­zös gyarapítására fordítják. Nemrég aktívaertckezlctet tar­tottak Bácsalmáson, amelyen részt vettek a nőtanácsok, nő­csoportok képviselői a termelő­szövetkezetekből is. Ez alkalom­mal a Tataházi Dózsa s a Petőfi, valamint a Mátételki Győzelem Termelőszövetkezet tagjai is csatlakoztak a katymáriak kez­deményezéséhez. Tenyészbaromfi beszerzési lehetőségek Tábor a vízparton Körös-körül a varázsla­tos dunai táj. Jobbról, a túlsó parton kékes árnyékok boron- ganak, szemben velünk a Türr István emlékmű bolthajtásai, s a Sugovica-torkolat. A folyó most olyan szelíden köszönti a lassan íolydogáló mellékágat, mint anya a gyermekét. Talán éppen ilyen szelid örömmel köszönti azt az alig több mint íélszáz fiatalt, aki a megye minden részéből itt, a bajai Duna-part gyönyörű szög­letében kéthetes tábori élet alatt ismerkedik az ifjúsági mozgalom elvi cs szervezési problémáival. A KISZ megyei kiképző tá­bora néhány hete nyitotta meg kapuit, de máris a második turnust várja. A fiatalok alig egyórás ott-tartózkodásuk alatt éppen az olimpiai jelvényszer­ző verseny befejező futamait rendezték. Százméteres síkfutás szerepéit a programban, s har­sány éljenzések közepette fo­gadták azt a néhány lányt, aki nagyobb lelkesedéssel, mint se­bességgel, mindenesetre elisme­résre méltó buzgalommal telje­sítette a futóverseny követel­ményeit. Felkeli jegyeznünk az utókor számára néhány dolgot. Ügy hiszem, mindenki szí­vesen tanulgatna két hétig ilyen körülmények között, mert a reggeli tejeskávé volt dzsemmel, vajjal és sajttal, az ebéd pedig borsóleves, bécsi szelet körettel és savanyúsággal, a vacsora meg vaj és szalámi lesz, finom citromos teával. Naponta 17 fo­rint 56 fillért költenek egy-egy fiatal élelmezésére. És milyen romantikus! A tejet, meg a piacon beszerzett árukat motor­csónakkal szállítják át a tábor­ba. A gondnok alig győzi visz- szautasltani a sok jelentkezőt, aki mind »segíteni« akar a szállításban, — azaz magyarán, részesülni óhajt a csónakázás örömeiben. Egészen megható _ s a fiatalok is büszkén emlékeznek meg róla — milyen szorgalom­mal, áldozatkészséggel, s nem utolsósorban a vendégszeretet nemes gesztusával segédkezett a tábor eléggé elhanyagolt kör­nyezetének rendbehozásában a bajai fiatalság jó néhány kép­viselője: — 40 ápolónőképzős növendék, köztük négy gya­korló orvos és a kertészeti technikum számtalan diákja. Üszni éppen nem lehet, bár néha szinte forrón süt a tava­szi nap, de csónakázni annál inkább, — igaz, úszás dolgá­ban nem állnak valami jól ezek a Duna—Tisza közi homokról, víztől távollevő falvakból ide­került fiatalok. Alig van köz­tük egy-kettő, aki valahogy, de úszott már életében. (Ha bekö­szönt a nyűi-, fontos »mellék- foglalkozása« lesz az úszás megtanulása a következő tur­nusoknak.) A tábor tiszta, derűs, szép, nem hiába hívják Dunagyön- gyének. Jókedvben, lelkesedés­ben nincs is hiány, annál in­kább azonban felszerelésben. Nem ártana, ha a KISZ me­gyei bizottsága még inkább gazdájának érezné magát e fon­tos kiképző intézménynek. Az épületek fenntartása, karban­tartása és korszerű felszerelése nem sokáig várathat magára (nincsenek például szekrények, kis asztalok, egyetlen rádió sem található a táborban), s a fiúk és a lányok bizony még televízióról is ábrándoznak. Körül kellene nézni a ház tájékán, hiszen a KISZ megyei ' táborának megszerve­zése szerencsés vállalkozás volt, továbbfejlesztése mindenképpen érdemes lenne. Nem beszélve arról, mennyi szerv, intézmény, vállalat áhítozik ezekre a gyö­nyörű fekvésű, üdülésre kivá­lóan alkalmas épületekre. Csáky Lajos VÁLTOZNAK az idők Egy évvel a házasság előtt: — Almácskám! Szilvácskáin: Csercszuyécskéml Egy évvel a házasság utáu: — Lujza! Kompótot csinálok belőled! Leghelyesebb, ha termelőszö­vetkezeteink a kedvezményes tény észbarom f í-akc ió keretében szerzik be a jószágokat. Az igénylést a járási mezőgazda- sági osztályhoz kell benyújtani, amely a rendelkezésre álló ke­rettől függően intézkedik a kért mennyiség kiutalása iránt. Az állam a Tenyészforgalmi Gazdasági Irodán keresztül, az akció keretében beszerzett gyöngytyúk és napos csibék után 2, napos l<acsák után 3, napos pulyka után 4, napos liba után 10 forint árvisszatérítést ad a termelőszövetkezetnek. —• Ezenkívül szállítási költségtérí­tés címén minden napos ba­romfi után még külön 30 fil­lért térít meg a TEG1. Az ak­ció révén csak május 15-ig le-* hét napos csibéhez jutni. Indokolt esetben, főként a meglevő állomány kiegészítései céljából kifejlett tenyészanya- got, így jércét, valamint vérfel- frissítésre kakasokat, kacsákat» ludakat és pulykáikat is kaphat­nak a közös gazdaságok. Eze­ket is a járási mezőgazdasági osztály útján kell igényelni; , Mit kell tudni a mélyalmos csirkenevelésről? A NAPOS CSIBÉK nagyüze­mi nevelésének legeredménye­sebb módszere a mélyalmos módszer. Előnye, hogy csökkenti az elhullást, a vérhas-vesztesé- get. Alkalmazásával kevesebb munkára és alomra van szük­ség, s a csibék felnevelése után nitrogénben és foszforban telí­tett jó szervestrágyát kapunk. A mélyalom elkészítéséhez legalább 20—25 cm-es lótrágya- réteget használjunk. Minél vas­tagabb a mélyalom, annál több meleget ad. Szalma nélküli ló­trágyát gyűjtsünk, ez gyorsan erjed és azonnal melegszik. A trágyát a csibék érkezése előtt 5—10 nappal hordjuk a neve­lőbe és lazán terítsük szét. Amikor felmelegedett, döngö- iéssel vagy taposással kiszorít­juk belőle a levegőt. A MÉLYALOM tetejére 2—3 ujjnyi vastagságú rétegben pár centisre vágott szalmát szórunk. Ügyeljünk arra, hogy toklász ne legyen benne, mert az a csibék szemébe kerülve könnyen gyul­ladást okoz. Az almot naponta többször megforgatjuk, gereblyézzük és pótoljuk. Ügyeljünk rá, hogy ne legyen bűzös, lehetőleg ne érje víz. A mélyalom akkor jó, ha rálépve nem ragad az em­ber lábára. Az itatóedény alá tegyünk nedvszívó anyagot — fűrészport, tőzeget —, s ha a szalma mégis nedvessé válna» szárazzal váltsuk fel. IDŐ MÚLTÁVAL a mély­alom lassan hűlni kezd. Igen jó, ha a következő csibecsoport fogadása előtt a hűlőben levő mólyalmot csírátlamítjuk. Ilyen­kor az almot kupacba rakjuk, a lótrágyát egyenletesen meg­locsoljuk s 7—10 napig állni hagyjuk, amíg 55—60 fokra fél nem melegszik. Utána átrakjuk másik kupacba, hogy az a ré­teg kerüljön alulra, amely előbb nem melegedett át. Az így csí- rátlanított mélyalomra nyugod­tan helyezhetünk újabb csoport csibét, mert a felmelegedés kö­vetkeztében a trágya közé eset­legesen bekerülő fertőző bak­tériumok elpusztulnak. A MÉLYALMOS nevelésnél ügyelni kell még arra is, hogy a helyiség jól szellőztethető le­gyen, anélkül hogy túlságosan kihűlne. (Fövenyi Viktor)

Next

/
Thumbnails
Contents