Petőfi Népe, 1960. április (15. évfolyam, 78-101. szám)
1960-04-26 / 97. szám
i oldal 1960. aputfis 26, kedd cAuzontjak, Idntjo-k Uizüyij,tuiq£iuk bimtijUika. Két kiállítás falun Az oktatás helyzetéről tárgyalt a bugaci tanácsülés Ä közelmúltban tartott ülést a Bugaci Községi Tanács, ahol az oktatás helyzetét tárgyalták. Farkas János, az iskola igazgatója, beszámolójában ismertette: a község általános iskoláinak tanulmányi eredménye eléri a négyes átlagot. A tanulók jó eredménye mellett hiba, hogy sok a hiányzás, ngy-egy tanulóra kilenc nap mulasztás jut. A tanácsülés ezután a pedagógusok munkájáról tárgyalt, Megállapították a részvevők, hogy az 1959—60-as oktatási ékben a tanítók lelkiismeretesen dolgoztak. Eredményes munkájukat bizonyítja, hogy megindították a serdülőkorúak iskoláját* s negyven felnőtt hallgató végezte el az általános iskola különböző osztályait. A tanácsülés határozatot hozott, hogy a községfejlesztési alap egy százalékát a szegénysorsú diákok továbbtanulás; költségeire kell fordítani. Ez az egy százalék körülbelül 40 ezer forintot tesz ki. A határozat elfogadása után Keresztes Benedek tanácstag bejelentésében kifogásolta a Kecskeméti Tatarozó Vállalat munkáját. Ugyanis a felépített kéttantermes iskola — egy éve sincs használatban — állaga erősen romük, lógnak az ajtótokok és feltört a betonozás. Kérte a községi tanácsot, hogy javíttassa ki a vállalattal a hibákat. K. B. levelező *WVWX^»WWWWVWVW^V«JS^ Kémiaóra a gyárban Á prilis első és második hetében kiállítást rendeztek Kerekegyházán, illetve Kecelem Akik látták, dicsérettel emlegetik mind a kettőt és okkal. Hosszú ideig ható élményt nyújtottak a látogatóknak, másrészt tükrözték azt a fejlődést, ami falvalnk életében tapasztalható. Kerekegyházán a KlSZ-szer- vezet leány szakkörének kezdeményezésére a község, valamint Kunbaracs, Ladánybene, Laki- telv-.c, Orgovány eggyel több mint félszáz asszonya, leánya a párthelyiségben mutatta be legszebb kézimunkáit. A szakkört Kovács Istvánná pedagógus vezette lelkes odaadással, s munkálkodásuknak várakozáson felüli lett az eredménye. Szebbnél szebb népi hímzések, horgolások számos változatában gyönyörködhettek a látogatók, akiknek a száma elérte a hatszázat, E gyikük megjegyzése híven kifejezi a kiállítás jelentőségét: »Nemcsak az asszonyok, leányok kézügyességének volt ékes bizonyítéka, hanem kedvet ébresztett a látogatókban a kézimunka, lóként hazánk népi hímzései iránt. Tükrözte e kiállítás azt a békés légkört, melyben élünk. Ma az asszonyok, leányok nem csuklóvédőt kötnek a harctérre a katonáknak, hanem tarka térítőkét hímeznek, lenge csipkéket horgolnak, hogy minél kedvesebbé, derűsebbé varázsolják otthonaikat.« A másik kiállítást, a kecelit, az ottani földművesszövetkezet rendezte meg a nemrégiben átalakított helyiségében. Könyvet, fényképezőgépeket, rádiókat, hangszereket, játékárukat, háztartási porcelán-, és hőálló jénai edényeket állítottak ki mutatós elrendezésben. I dézzük Itt is a látogatók véleményét »A korszerű bemutató szocialista iparunk és kereskedelmünk fejlődését bizonyítja.« »A kiAZ ELSŐ CSATA — Hadnagy elvtárs! Hadnagy elvtárs! Valaki óvatosan huzgálta Nazarov lábát, Nazarov eltolta arcáról a köpenyt, felült, s körülnézett. Lámpás fénye vágott a szemébe. Hol van és miért? Az első pillanatban minden összekavarodott a fejében. Fentről lövéseket hallott. A robbanások tompán dörögtek a föld alatt és nehéz volt megállapítani, messze robbantak-e a lövedékek. Valaki térden csúszva mászkált Nazarov mellett a priccseken, kesztyűjét kereste a sötétben és suttogva káromkodott. A gyér fénynél kapkodva és hallgatagon öltöztek az emberek, a fedezék megtelt mozgó árnyékokkal, fekete kezek matattak a falakon. —■ Itt a csizmája, hadnagy elvtárs — mondta ugyanaz a hang, és halkan hozzátette: támad a német. Nazarov hirtelen hányingert érzett, szive a torkában kalapált, arca lángba borult. Csúszós, izzadt ujjaival ráncigálta a csizmáját, amely nyikorgóit és sehogysem akart rámenni a nedves kapcára. — Lira! Lira! — ismételgette a sarokban a telefonista. Miért nem válaszol?. .Vas» beszél! Lira!,.4 állítás a földművesszövetkezet további megbecsülését és tekintélyét szolgálja.« —» "Itt lehet látni áttekinthetően, hogy vidéken is van áruválaszték, helyben is lehet ízléses, szép cikkeket vásárolni.« Ezek a bejegyzések állnak a vendégkönyvben. S végül egy, néhányszavas, ami a kerekegyházi kiállításra is vonatkozik: »Csak így tovább!« •y^VVvVSAWWWVVVVWVVVV1 Nemes Dezső: MAGYARORSZÁG FELSZABADULÁSA A könyv szerzője részletesen elemzi Magyarország helyzetét a második világháború idején, a felszabadulás előestéjén. Jellemzi a magyar uralkodó osztályokat, foglalkozik a demokratikus erők tömörülésével és a fasizmus elleni harcukkal. Leírja azokat a harcokat, melynek eredményeként hazánk felszabadult és megkezdődhetett a demokratikus újjászületés. A könyv olvasása közben felelevenedik előttünk az a gigászi küzdelem, amely az ország talpraállításáért, az élet megindításáért folyt. A szerző hűen ábrázolja azt a harcot, amelyet a demokrácia erői vívtak, a kommunisták vezetésével, a reakció ellen. A könyv utolsó részében a népi demokratikus forradalom két szakaszával, a szocialista forradalomba való átnövés körülményeivel, a szocialista építés kibontakozásával, az első ötéves terv eredményeivel, az ellenforradalommal, annak leverésével és az azt követő fejlődéssel foglalkozik a szerző. Ez az első nagyobb terjedelmű írás, amely tudományosan elemzi a közelmúlt eseményeit. A robbanások a feje fölött, a halvány fényben imbolygó alakok, a telefonistának az egész világtól elszigetelt hangja a föld alatt, az, hogy ő ebben a pillanatban itt all csizma nélkül, és ami a legrosz- szabb, körös-körül koromsötét éjszaka — mind-mind egyetlen szóban sűrűsödött össze; »németek.« Kiugrott a fedezékből, kikapcsolta pisztolytáskáját, teljesen megfeledkezve arról, hogy még nem kapott fegyvert, és hogy a táska, mint azelőtt, a látszat kedvéért ronggyal van kitömve, Idekint hideg volt, szél fújt és nyögtek a fák. Itt már nem tűnt oly közelinek a lövöldözés, még a becsapódásokat sem látta. Tompa, egybefolyó robaj hallatszott az első vonal felől, fülében rezgett a levegő, és hó hullott az ágakról. Ez volt az a pillanat, amikor a németek tüzet zúdítottak Belicsenko megfigyelő pontjára. A tüzérségi előkészítést figyelve, az üteg harcosai gyorsan, gyakorlottan, kapkodás nélkül szedték le a védőhuzatot az ágyúkról. Borogyin őrmester adta az utasításokat, aki Nazarov megérkezéséig a szakaszparancsnoki teendőket látta el. A magas növésű, kissé .ernyedt, egymástól távol eső .zemű, kancsal ember az egykori békés napokban elnök volt Művelődési otthon Köncsögön A Helvéciái Állami Gazdaság Konc sögi Üzemegységében a napokban ünnepélyes keretek között avatták fel az új művelődési otthont. A bemutatott színdarab után a dolgozókat a gazdaság vendégül látta. A köncsögi üzemegység dolgozói az új kultúrház építéséért köszö- ne tűket fejezték ki Deák István üzemegység-vezetőnek, Borsos Sándor MSZMP-titkámdk és a helyi KISZ-szervezet vezetőségének. (Fehér József leveléből,) <^vvi<ywvyv\ivvvvvvs<\ Dob helyett hangos híradó Űjabb lépést tett Pálmonos- tora a fejlődés útján. E hónap elején adták át rendeltetésének a hangos híradót. Azóta valóban hangos is a község, mert sűrűn megszólal a hangszóró és egy-egy közleménnyel, vagy lemezzel teszi zajossá a falu utcáit. Rövidesen újabb létesítménynyel lesz gazdagabb a falu. A Béke Termelőszövetkezetben — amelynek központja a négy kilométerre levő Aranyhegyen van —, hamarosan kigyullad a villanyfény. Jelenleg a külső hálózat szerelését végzik. (Tóth Gábor leveléből.) egy nem gazdag, de nem is szegény, hanem ahogy mondják, amolyan jómódú kolhozban. A békés életben felvett szokásairól nem lehetett leszoktatni. Parancsait sem kiáltva, vezénylő modorban adta ki, hanem családias hangon, s közben elgondolkodó szemmel nézte az embereket. Nazarov látta, hogy Borogyin, amint átment a tüzelőálláson, megállt, csizmája orrával megturkálta a földet, odahívta az egyik tüzért, s valami földbe taposott tárgyra mutatva, magyarázott neki. Ez a hétköznapi békés gesztus, mintha Borogyin nem is tüzelőállásban volna, hanem valahol egy gazdasági udvarban, megnyugtatta Nazarovot. Végigpillantott magán, eligazította a ráncokat derékszíja alatt, és szeméhez emelte távcsövét. Az idegfeszültségtől, és attól, hogy oly hirtelen ugrott ki a melegből, reszketett a reggeli hidegben. Féltében, hogy meglátják a katonák és félreértik, fel-alá járt a lövegek előtt, egyenes testtartással, szigorúan magasra húzva a vállát. A tegnap esti ivászattól kínzón lüktetett a halántéka, ettől még jobban fázott, szerencsétlennek érezte magát. 3 belsejében nyugtalanságot érzett. Amikor a katonaiskoláról kikerült, arról ábrándozott, hogy felderítő tisztként kerül majd üteghez. Sokat olvasott a felderítőkről. S íme, löveghez osztották be szakaszparancsnoknak. Itt ugyan nem voltak felderítők, de azért tetszett neki a »tűz-szakasz« elnevezés. Megelégedetten mondogatta magában: »tűz«, »tüzérek«, »tűzszakasz parancsnok«. S látta magát az ágyúk mellett, szétnyiNemrégiben az egyik délelőtt a tanrend szerinti kémiaóráról ellátogattunk a Zománcipari Művek Kecskeméti Gyáregységébe. A gyárban Gál László, Boronkai Kálmán és Gyuris Béla vezetésével sok jót láttunk. tolt köpenyben, a torkolattűz visszfényében. Lám, ő most tűzszakasz-parancsnok, és hamarosan kezdődik a csata, de lelkében mégis csüggedést érzett. Nem magától az ütközettől félt, hanem attól, hogy majd a harcban esetleg gyávának mutatkozik, s ezt mindenki észreveszi rajta. — »Inkább rögtön öljenek meg!« — gondolta felhevülten, esdeklő szemmel. Ezalatt a mezőn mindjobban kivilágosodott, és az erdő szélen, ahol a lövegek álltak, a fák kibontakoztak a sötétségből. Az üteg tüzelőállásai mintegy két kilométerre a megfigyelőpont mögött feküdtek. Innen nem láttáit az első vonalat, sem azt, ami ott történik: csalt a robbanások távoli döreje hallatszott ide, és ebből a dörgésből meg lehetett állapítani, milyen erővel folyik a tüzérségi előkészítés. Végre helyreállították az összeköttetést, és a telefonista gyors suttogással továbbította Belicsenko parancsait. Mondott két-három mondatot, azitán sokáig hallgatott. A kö-: réje sereglett katonák türelme-1 sen várakoztak. A reggel ho-1 mályos, acélkék fényében arcuk 1 sápadtnak látszott, az ágyúcsd-! vekre telepedett dér pedig szürkének. Nazarov nem tudta, ildomos-e, hogy ő is megálljon és füleljen, ezért ahányszor elment a telefon ista mellett, szigorú pillantást vetett rá. Telt-múlt az idő. Ponomarjov törzsőrmester, aki a konyhával és az egész tnénncl a közelben tartózkodott egy szakadékban, azt üzente, hogy küldjenek embereket a reggeliért. (Folytatása következik} Először az öntödében néztünk körül, ahol a vasat olvasztót- ták, s öntötték formába a gyár munkásai. Igen érdekesnek ta- láltuk a zománcozó üzemet is. Megértettük tanítónk magyarázatát, hiszen magunk láttuk, hogy a kádakat a kemencébe való hevítés után vonták b3 különböző színű zománccal. Érdekes volt, hogy külföldre zöld, lila, piros, sőt fekete színű kádakat is gyártanak. Bekuklutn- tottunk a csavargyártó üzemrészekbe, majd az anyagraktárba és a gépházba is. Végezetül az új üzemrészt is megmutatták, ahol a jövőben a fizikai munka legnagyobb részét már gépek végzik. Az újságban mondunk köszönetét kedves Italauzainknak, kik a sok kérdésünkre kielégítő választ adtak. Dekov Annamária VIII. osztályos tanuld Cikkünk nyomán: JUtz UcréUpuíeá/Lién// Lapunk március 30-1 száma« ban I. I. levelezőnk tollából megjelent az »Olcsóbb lenne a kerékpárállvány« című meg« jegyzés. Levelezőnk megírta, hogy a nemrégiben újjáalakí« tott szanki postahivatal épüle« ténck falához támasztják a kerékpárokat, s azok leverik a vakolatot. Nagyon helyesen, ja« vaslatot tett arra, hogy egy kcrékpárállvánnyal megtakarít« hatják egy újbóli renoválás költségeit. A Szegedi Postaigazgatóságtól a napokban levelet kaptunk* amelyben értesítik a szerkesz« tőséget, hogy a szanki posta« hivatal elé április hónapban kerékpáráilvényt állítanak. — Lórikámnak friss levegő* ajánlott az orvos,.« AZ EXPRESSZIONISTA
