Petőfi Népe, 1960. április (15. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-26 / 97. szám

1960. április 26, kedd 3. oldal Nem tartották be az ígéretet Gépeket, mérőeszközöket kérnek a halasi szerszámkészítők %ugdíjfigyi albizottság alakul megyénk néhány üzemében Á volt vágóhíd egyik kisebb [helyiségében ütöttek tanyát a Kiskunhalasi Vastömegcikkipari Vállalat szerszámkészítői. Hoz­zájuk vitt utunk, hogy megtud­juk: miképp segítik társaikat napi munkájukban. A bejárati ajtóval szemben beteg gépet gyógyít az üzem vezetője, a munkájára mindig pedáns, ügyeskezű esztergályos, Mikus Pál. Tőle tudom meg, hogy a szerszámkészítőknek — nyolcán vannak = van mit a tejbe aprítaniok, Uj üzemrész, új munkások ** Hatszáz szerszám van ál­landóan kézben, elég gyakran romlanak el tehát — kezdi a 'beszélgetést Mikus Pál. — Gyorsan kopnak és törnek n szerszámaink — mondja Ki­rály La#os üzemvezető is. — Azt is mondd már, hogy miért? ?— adja vissza a szót a szerszámkészítők főnöke. Király Lajos egy pillanatig vár a válasszal, aztán megszó­lal: —< Ti ezt jobban tudjátok. Mikus Pált nem érte váratla­nul a felszólítás. Mosolygós arca komollyá válik. Ha így gondolja a főnök, megmondja ő: — Ez új üzemrész. Majd mindegyik dolgozó most ismer­kedik a szakma csínjával-binjá- val. Gyakorlatlanok, egyikük- másikuk felületes, de vannak olyanok is, akiknek nincs érzé­kük a szakmához..; de majd tíz év múlva könnyebb lesz — fogja tréfára a szót. Az ígéret — nem szerszám! — Nem mindig a »meZós« a hibás — kel társainak védel­mére Solti Benő esztergályos. ■— Az anyagtól is sok függ. Ha kemény, a szerszám éle percek alatt tönkremegy. Ilyenkor be­dobjuk a tartalékokat is. Sok­szor ez sem elég. Kénytelenek vagyunk hajrázni, de csak azért... s itt elharapja a szót, s kezével egyet legyint, végül azt mondja, hogy »átráztak«... — Ki és hogyan? = kérdem. Erre Mikus Pál válaszol. Anni­ikor Pestről leköltöztették ide az «üzemet, akkor azt mondták: — Ti is kaptok síkköszörűt, gyalu­gépet, esztergát. i§ *=* Nem olyan szegények, hogy még ígérni se tudnának — szólt nekikeseredve az egyik szer­számkészítő. — Kénytelenek vagyunk ma­rógépen, meg esztergagépen kö­szörülni — veszi vissza a szót Solti Benő. Faddi Lajos gyalus, aki ed­dig csak hallgatott, ezt mondja: ■— Bizony nehéz pontos mun­kát adni. Előfordul, hogy csak az illesztésnél derül ki, jó vagy rossz-e a szemem. Solti Benő a teljesség kedvé­ért még megjegyzi: m Képzeljétek el, ha mi is csak ígérnénk a jó szerszámot, lenne-e tervteljesítés ez évben? ... azért mindent megteszünk.. . Elpanaszolják még azt is, hogy edzőkemence helyett »sikerül vagy nem« alapon a kovácsmű­helyben edzik az anyagokat. — Panaszkodunk, a lehetősé­gekhez képest azonban mindent megteszünk, hogy ne legyen fennakadás a termelésben — summázza a beszélgetést Mikus Pál, miközben újabb javításra váró szerszámokat vesz át. Az üzem vezetője érti szavát, s így válaszol: — Igazatok vanl Befejezésül még csak annyit, —t én nem ígértem semmit. (venesz) Jó hírük van megyeszerte Ä Kiskőrösi Cipész Ktsz kollektívájának szorgalma, áruiknak kelendősége ismert a község határán túl is. Szürke és barna bőrből készült férfi és női szandáljaikat megtalál­hatjuk a megye bármelyik vá­rosában, községében. Az első negyedévben a női szandálokat Palántázzák az uborkát A Bácsalmási Arany Kalász Termelőszövetkezetben a héten megkezdik az egy kát. hold uborka palántázását, amire szer­ződést kötöttek. Ugyanekkor ve­tik el a két kát. holdon a föző- tököt is. A termelőszövetkezet tagsága a görög- és a cukor­dinnyéből 1? kát. holdat ültet be. A palánták szépen fejlőd­tek, s ha az idő is jó lesz, jó termést várnak a tsz tagjai. — (Körmöczi János leveléből.) A megyei növényvédő állomás kártevő-előrejelzése Az országos kártevő-előrejelzés, -valamint a megyei növényvédő ái- ;lomás vizsgálatai alapján megyénk­ében az alábbi kártevők eUen szük- > Béges fokozottabban védekezni: A bagolypille hernyóinak töme- ®es megjelenése és kártétele a bajai os bácsalmási járás területén vár­ható. Ellenük DOT hatóanyag- tartalmú idegméregből készített csal­étekkel védekezhetünk. 10 kg kor­pához adjunk 1 kg DDT-porozó- «szert, majd keverjünk hozzá 3—5 kg «melaszt annyi vízzel, hogy a csal- -étek morzsalékos legyen. Egy kh-ra • mintegy 40 kg csalétek szükséges. A lisztes répabarkő a bajai és «bácsalmási járásiban nagy tömeg­ben várható. A dunavecsei járás közepes fertőzöttséget mutat felvé­" ~ " * —-A Ix Aul A vincellérbogár lárváinak erős kártétele várható a dunavecsei já­rásban. Tavaszi felvételezéseink sze­rint Tass, Kunadacs lucernásaiban négyzetméterenként 35—40 lárvára számíthatunk. Közepes mérvű kár­tétel a kiskunhalasi járásban vár­ható. Az említett lucerna-kártevők ellen rovarfogó-gépeikkel, vegyi úton DDT, illetve HCH tartalmú porozószerek­kel védekezhetünk. Helyes a ba­romfiféléknek a lucernásba való szoktatása, ezek sok lucerna-kár­tevőt megsemmisítenek. A repülni nem tudó vincellérbogarak ellen az árkoiás, továbbá a HCH és az ar- zénes csalétkek alkalmazása ered­ményes. „ Szűcs József hasznos hulladékanyagból ké­szítették, s eladásra a helybeli földművesszövetkezetnek és a ruházati ktsz maradékboltjának adták át. A szürke színű férfi szandáljaikat Kecskemétre, a Cipőnagykereskedelmi Vállalat­nak szállították. Az új szan­dálokon kívül még 700—800 pár kisebb nagyobb javítását végez­ték el a lakosságnak. A második negyedéves tervük szerint szürke bőrből 800 pár férfi, más színű bőrből pedig 200 pár női szandált készítenek. Sokszor előfordul uz, hogy a nyugalomba vonuló dol­gozó munkaviszonyának meg­szűnése után még hónapokig nem kapja nyugdíját. Ennek oka az, hogy a járadék meg­állapításához szükséges adato­kat az SZTK utólag kénytelen összeszedni, ami hosszas levele­zéssel jár. A SZOT titkársága — a nyugdíjigények elbírálásá­nak meggyorsítása érdekében — nemrég határozatot hozott, hogy valamennyi szakma két- három üzemében kísérletképpen meg kell szervezni az öregségi nyugdíjigények üzemi íelvéte- lét és az ezzel kapcsolatos elő­készítő munkát. A határozat szerint a szak- szervezeti bizottságoknak, illet­ve — ahol van — a társada­lombiztosítási tanácsoknak nyugdíjügyi albizottságokat kell majd létrehozni. Ezek részére az alábbi tennivalókat szabták meg. Az albizottságok fel­adata lesz a személyzeti osz­tályok nyilvántartása; illetve a munkaviszonyt nyilvántartó la­pok alapján összegyűjteni azok­nak a névsorát, akik egy éven belül betöltik az öregségi nyug­díjra jogosító korhatárt. Ezután megkérdezik a munkáltatót: tudják-e, vagy akarják-e a korhatárt elérőket tovább fog­lalkoztatni; ugyanakkor a dol­gozótól is tájékozódnak afelől, hogy kérik-e nyugdíjazásukat, rendelkeznek-e az öregségi nyugdíj megállapításához szük­séges szolgálati idővel és az arra vonatkozó igazoló iratok- kal, Ha a dolgozó 1929. január 1.’ napját követően jelenlegi mun­kahelyén kívül másutt is dol­gozott, az arra szolgáló -Igény- bejelentőlap — Igényjog-elis- merési kérelem« nyomtatványon a munkaügyi, személyzeti vagy bérosztály közreműködésével gondoskodnak az előzetes mun­kaviszonyok összeírásáról. Le­vélben megkérik a régi mun­káltatók igazolásait és azokat nyilvántartásba helyezik. Amennyiben valaki a nyug­díj korhatárt elérte és nyug­díjazását kéri, kitöltik áz -Igény bejelentőlap« elnevezésű nyomtatványt és azt a szük­séges okmányokkal felszerelve megküldik az illetékes SZTK alközpontnak. ♦ Ezek Után már könnyebb feladata lesz az SZTK alköz­pont nyugdíjcsoportjának a já­radék megállapításánál és a nyugdíjra jogosult is késede­lem nélkül megkaphatja jogos járandóságát. Megyénkben a kecskeméti SZTK alközpont kérésére az idén öt üzemben alakítják meg kísérletképpen a szakszervezeti bizottságok, illetve a társada­lombiztosítási tanácsok a nyug­díjügyi albizottságot. Ezek ál­talában három-négy tagból áll­nak, akik között > vegyesen van­nak fizikai és adminisztratív dolgozók. A Kiskunfélegyházi 5-ös Mélyépítő Vállalatnál mát meg is alakult az albizottság, s most van alakulóban a Kecs­keméti Konzervgyárban és a Bács-Kiskun megyei Tanácsnál. A nyugdíjügyi albizottsá­gok tagjai részére az SZTK megyei alközpontja rövidesen tanfolyamot rendez, amelyen Kioktatja őket a tennivalókra és ellátják a bizottságokat a szükséges nyomtatványokkal. Így dolgozik a keceli népi ellenőri csoport A népi ellenőrök kívánsága és a NEB törekvése szerencsé­sen találkozott az elmúlt év folyamán, amikor a kiskőrösi járás községeiben megalakultak a népi ellenőri csoportok. E csoportok segítségével állandó kapcsolat létesült a NEB és a községekben lakó népi ellenőrök között. Ä községi pártszervezetekkel és a tanácsok vezetőivel egyet­értésben kijelöltük a csoportok vezetőit. A lakosság által be­csült, rátermett és jól dolgozó népi ellenőrök lettek általában a csoportok vezetői. Néhány NECS munkája már most — az első hónapok után — említést érdemel. A jól mű­ködő csoportok közé számít­ható például a Szeiíz István vezette császártöltési NECS, valamint a soltszentimrei, mely­•Megjelent a Népi Ellenőr­zés című folyóirat 1960. már­ciusi számában. nek ’Szécsi János a vezetője. A legeredményesebbnek eddig a keceli csoport munkáját tart­juk, amelyet Gardovszki Róbert vezet. Róluk külön is szeret­nék röviden szólni, azért is, mert tevékenységük többé-ke- vésbé a többi csoportra is jel­lemző. . Gyakori eset, hogy -kn- a lakosságtól érkező beje­lentéseket a NEB-től kapott megbízólevél alapján önál­lóan vizsgálják ki. Ilyenkor elkészítik a vizsgálati jegyzőkönyveket és megteszik jelentésüket a vizsgálatról. Havonta rendszeresen érte­kezletet tartanak. Az értekez­leten a népi ellenőrök számára kiadott útmutató anyagát ta­nulmányozzák. Ezenkívül a szakmai oktatás anyagával is foglalkoznak. Ha a NEB a községben tart valamilyen vizsgálatot, akkor előzőleg a vizsgálat programját % __. te lezéseitíli alapján. A múlt évi ré-______________ pa táblákat körül kell árkolni, ré-v ______ se lni. Rajzás idején az árokba HCH—20 százalék DDT—Wofatox-por * (keveréket szórjunk. Az új vetése- £ $ két Darsinos permetezéssel védjük. A burgonyabogár kártétele a me­gye egész területén várható. Az egész tenyészidő alatt hetenként egy alkalommal ellenőrizzük a burgo- aiyatáblát, s amikor tojáscsomókat vagy lárvákat észlelünk, azokat azonnal szedjük össze és semmisít­sük meg. Az első nemzedék ellen 10 százalék DDT-v/el vagy Nikerol- lal porozzunk, vagy Pernit DDT pasztával permetezzünk. A burgo­nya elvirágzása után Holló 10-zel is védekezhetünk. Lucerna-kártevők A csipkézőbogarak jelentős kár­tétele várható a bajai járásban, továbbá a megye keleti részén. Kö­zepes fertőzést, a dunavecsei és a kiskunhalasi járásokban tapasz­talhatunk. Sok lucernabogár várható Duna- vecsétől Bajáig kb. 50 kilométeres szélességben, közepes fertőzés a megye déli részen alakulhat ki. A lucernaböde közepes mérvű fertőzésére dunavecsei, kecske­méti juráikban lehet ssámítam. A JÓ LEQELTETÉS „TITKA" VIHARVERT bajuszát pö- dörgetné, csakhogy az nem akar kunkorodni, olyan komisz ter­mészetű. Szakálla is híres volt a környékbeli borbélyoknál, mert ha útjába ejtette valame­lyiket, hogy megszépítkezzék, bizony próbám tette a mestert. Kétszer kellett lefogni a kezét, mire sima lett a juhász arca, Ű maga is ilyen erős termé­szetű. Megedzette az idők viha­ra. Nehéz lenne most utólag számbavenni, hogy hány kilo­métert gyalogolt élete során a juhnyáj után. Azaz. hogy nem is a juhnyáj után, hanem előtte. NEM SZERZETT ő semmi va­gyont a rajtavalóján kívül. Mint minden foglalkozásnak, így a juhászainak is megvan a maga fortéim, melyei évtizedek hosz-. a helyi népi ellenőri csoport vezetőjével is megbeszéljük, va­lamint azt is, hogy kiket vo­nunk be a vizsgálatba a népi ellenőrök közül. A csoportveze­tő a kijelölt népi ellenőrökkel áttanulmányozza a vizsgálati programot, és a vizsgálat jelle­gétől függően elkészíti a köz­ségben a vizsgálatot. A csoport- vezető gondoskodik arról is, hogy a vizsgálat megállapítá­sairól az érdekeltek tudomást szerezzenek. A művelődési ott­honok vizsgálatánál például képviseltette magát a köz­ségi pártszervezet, a tanács, t a KISZ és a nőtanács Is, A keceli NECS arra is gon­dolt, hogy a csoportvezető eset­leges elfoglaltsága miatt ne le­gyen fennakadás. Helyettes ve­zetőt választottak Solymár Béla népi ellenőr személyében. Nem okoz gondot a csoport össze­hívása sem, mert kijelöltek öt népi ellenőrt, akik NECS-ük négy-négy tagjával tartanak kapcsolatot. A NECS tagjai a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett mintegy 184 ezer forintra rugó bűn­cselekményt tártak fel az ottani vegyesipari Ktsz-néi. A 3004/2. szí rendelet végre­hajtásának ellenőrzésére is fel­kérjük a népi ellenőri csopor­tokat, különösen a termelőszö­vetkezeti községekben; Azt ta­pasztaljuk, hogy a dolgozók bizalommal fordulnak a népi ellenőrökhöz, elmondják észre­vételeiket, javaslataikat, felhív­ják a figyelmet a hibákra. Nem nagy dolgok az itt le­írtak, de tükrözik a célkitűzé­seink végrehajtása érdekében megvalósított társadalmi össze­fogás és a rendszeres közös munka eredményét, Lcyay János, járási NEB-clnöl% szú során tapasztalt ki. Ezt a tapasztalatot többre becsüli mindenféle vagyonnál. Miközben beszélgetek vele kint a legelőn, a Kunadacsi Kossuth Termelőszövetkezeiben — odaszól bozontos szőrű puli­jának, hogy »Fickó, tereld visz- sza!« — Megkérdezem tőle: mi­ért terelteti vissza a nyájat, mi­ért nem szabad előre haladnia AZT FELELI erre a juhász­kodás »arany diplomása«, hogy ebben van a lényeg. Ugyanis a birka olyan természetű, hogy sokat szeret menni — ha enge­dik. Ezért rá kell szoktatni a lassú járásra. .4 juhásznak ?u‘u hátul, hanem a nyáj elején ke.i mennie. Meri a jószág napom 30. kilométert is kóborolna, k* engedné, de 10 kilométer is elég ahhoz, hogy jól lakjék. Az említett módszerrel gyen­ge legelőn is jó kondícióban tartható a birka s nem is ta­possa úgy össze a füvet. AZ ÖREG JUHÁSZ nem csi­nál statisztikai mérleget, de mint mondja: a naponta lelegelt fűnek körülbelül egyharmadát arra fordítja az állat, hogy a sok járásban elpazarolt energiát visszapótolja. Ezért kell a jó ju­hásznak mindig a nyáj elején járnia. Tulajdonképpen a sza­kaszos legeltetésnek is ez a tit­ka. Egyszerre nem szabad leta- postatni az egész legelőt, hanem ;zukaszonként, minél kevesebb •órással legeljék le az állatok a mezőt. Túri József

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents