Petőfi Népe, 1960. április (15. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-03 / 80. szám

XV. ÉVFOLYAM, 8«. SZÁM Áru SO fillér I960. ÁPRILIS 3, VASÄRNAP

Felszabadulásunk ünnepe

ÍRTA: PUTICS JÓZSEF

Tizenöt évvel ezelőtt, 1945.

■ április 4-én, a diadalmasan előrenyomuló szovjet hadsereg kiűzte hazánk területéről a náci megszállókat, megszabadította népünket a Horthy- fasizmus bilincseitől. A szovjet hadseregnek és a szovjet népnek a fasizmus felett aratott világtörténelmi jelentőségű győzelme a magyar nép számára is megnyitotta a béke, a szabadság, a függetlenség, a fel- emelkedés útját.

Április 4-e legnagyobb nemzeti ünnepünk, mert ez a nap kiindulópontja és egyben alapja lett egy olyan társadalmi változásnak, amely gyökeresen átalakította egész népünk életét. A munkásosztály vette kezébe a hatalmat, megszüntettük az évszázados politikai, gazdasági és kulturális elmaradottságot, és hozzáfogtunk a szocializmus építésének nagy munkájához.

Tizenöt évvel ezelőtt kaptuk vissza nemzeti függetlenségünket, amely ma szilárdabb mint a történelem során bármikor, mert a munkás-paraszt szövetségre, az erősödő népi-nemzeti egységre, jó gazdasági alapokra, a Szovjetunió és a többi szocializmust építő országok nagy családjának testvéri szövetségére épül. Nemzeti függetlenségünk sebezhetetlen, többé nem függ az imperialista rabló- hatalmak és népünk ellenségeinek kényétől-kedvétől.

Tizenöt esztendő a történelemben nem nagy idő, de népünk alkotása, elért eredményei messze túlszárnyalnak minden korábbi történelmi időszakot. A munkásosztály a kommunista párt vezetésével, a nemzet haladó erőinek élén felszámolta a nagybirtokrendszert, megvalósította a népi demokratikus forradalmat, kivívta a proletár- diktatúrát. Az iparban, a közlekedésben és a kereskedelemben uralkodóvá lett a szocialista termelési viszony. A falun mély gyökeret eresztett és visz- szavonhatatlanul terebélyesedik a szocialista nagyüzemi gazdálkodás. Megszűnt a kiváltságos osztályok kultúrmonopóliuma, a kultúra a nép közkincsévé lett. A népgazdaság fejlődése megteremtette az anyagi alapokat ahhoz, hogy a dolgozó nép életszínvonala állandóan emelkedjen. összegezve: hazánk dolgozó milliói végérvényesen megszabadultak a kapitalizmus rémétől.

Dács-Kiskun megye —csak° úgy mint az ország többi része — az elmúlt tizenöt év alatt nagy fejlődésen ment keresztül. Megyénk a felszabadulás előtt, Kecskemétet és Baját kivéve, alig rendelkezett számottevő iparral. A tőkések üzemeiben mindössze 3000 ipari munkás dolgozott, s a munka- nélküliek ezrei olcsó munkaerőt jelentettek a nagybirtokok számára. Bár megyénk — érthető okok miatt — ma sem tartozik az iparilag fejlett megyék közé, de tizenöt év alatt új üzemek épültek, s a régiek számottevően bővültek. Megyénk szocialista iparában ma tízszer

annyian dolgoznak, mint a fel- szabadulás előtt. Nagyot változott a munkások életkörülménye. A bizonytalan holnapot a szocializmus építésébe vetett hit, az alkotás, a munkasikerek, a kultúra és a tanulás iránti vágyódás, a munkásosztálynak a saját üzeme és az ország sorsa iránt megnövekedett felelősségérzete váltotta fel.

Munkásosztályunk, együtt a műszaki értelmiséggel, nagyszerű sikereket ért el. Szinte egyöntetű lelkesedést váltottak ki a Központi Bizottság 1959. márciusi határozatában megjelölt célkitűzések. Pártunk VII. kongresszusának tiszteletére széleskörű munkaverseny-nioz- galom bontakozott ki, amely napjainkban is tovább folytatódik, hogy hároméves tervünk célkitűzései jó elvégzésével magasabb indulási alapot teremtsünk második ötéves tervünkhöz, a szocializmus alapja lerakásának befejezéséhez. Ehhez az elmúlt év eredményei jó alapot adtak. A megye szocialista ipara 1959-ben túlteljesítette a márciusi párthatározatban megjelölt feladatokat. A szocialista címért küzdő brigádok versenye a munkaversenynek új formát és tartalmat adott. Mintegy 350 brigád küzd a megtisztelő cím elnyeréséért, aminek 36 brigád már büszke tulajdonosa. A munkaverseny, az újítómozgalom szélesedése, a gazdaságosabb termelés nyomán számos üzemünk kollektívája élüzem-szinten dolgozott, s a kiosztott nyereség- részesedés 53 százalékkal nagyobb mint egy évvel korábban.

A párt és a kormány helyes

** agrárpolitikája a dolgozó parasztságnak a nagyüzemi gazdálkodás fölényéről való meggyőződése nyomán meggyorsult a mezőgazdaság szocialista átalakítása. A megye mezőgazdasága összterületének 63 százalékát a szocialista szektorok ölelik fel. ötvenkét község és két város dolgozó parasztjainak mintegy 90 százaléka a szocialista nagyüzemű mezőgazdaság útjára lépett. A megye termelőszövetkezeteiben mintegy 52 ezer parasztcsalád tömörült, s 420 ezer katasztrá- lis hold összterületen gazdálkodnak. Ezek a tények bizonyítékai a párt agrárpolitikája győzelmének, a munkás-paraszt szövetség erősödésének, a parasztság párt és kormány iránti bizalmának. A parasztság többsége ma már látja, hogy fel- emelkedésének, a magasabb- szintű termelés megvalósításának, s az ezzel együttjáró életszínvonalemelésnek egyetlen helyes és járható útja: a szocialista nagyüzemekbe való tömörülés.

Jól döntöttek azok a dolgozó parasztok, akik erre az útra léptek. A párt és a kormány anyagilag és erkölcsileg támogatja munkájukat. S ha e támogatás párosul a szövetkezetekbe tömörült parasztság anyagi erőfeszítéseivel, szorgalmas munkájával, az eredmények nem maradnak ei. Minden lehetőség adva van ahhoz, hogy szervezett és fegyelmezett munkával az új termelőszövetkezetek még ebben az évben jól jövedelmező, árutermelő szocialista nagyüzemekké vájja-- nak. Közel 490 agrár- és pé /- ügyi szakember dolgozik a le - melőszövetkezetekben. Az ero- és munkagépekkel mindjoboa i felszerelt gépállomások már nemcsak a talajmunkák, hanem a komplikáltabb munkától} u- matok géppel történő elvégac-, sére is képesek. Rendelkezésre állnak az állami gazdaságok évtizedes termelési és gazuál- kodási tapasztalatai is.

A közös cél, az együttes

” erőfeszítés, a tervszerű munka feltétlenül jó gyümölcsöt fog teremni, üdvére és hasznára válik mind a népgazdaságnak, mind a szövetkezetekbe tömörült parasztság-, nak. A ma még egyénileg dolgozó parasztság végezze ugyancsak szorgalmasan termelőmunkáját. Rájuk a szövetkezeti parasztság, az egész társadalom úgy tekint, mint a holnap szövetkezeti tagjaira. . .

Tizenöt év alatt megváltozott a városok, a falvak arculatú. Városaink fejlődését a korszerű üzletek, a javuló utak és járdák, az épülő lakások, a lakosság kommunális szükségletének mind jobb kielégítése jelzi és mindinkább betöltik az adott terület kulturális központjának szerepét.

Az elmúlt évek során állami alapokból és a lakosság erejéből számottevő létesítményeket valósítottunk meg. Érdemes szóvá tenni, hogy a lakásépítések mellett tíz év alatt 246 iskolai tantermet, számos egészségügyi és kulturális célokat szolgáló létesítményt valósítottunk meg. A tanácsok éves költségvetésének 70 százaléka szociális és kulturális célokat szolgál. A lakosság jobb ivóvízzel való ellátása érdekében megkétszereztük a fúrott kutak számát. A vízvezetékhálózat hossza ma már megközelíti a 200 kilométert. Igen számottevő a községfejlesztési alapok alakulása, amely a hároméves terv során eddig 336 millió forintot ért el. Csupán községfejlesztésből épült meg többek között 305 km villanyhálózat, 380 km járda, 50 km telefon- hálózat. Jellemző, hogy a lakosság az elmúlt év során 12 millió forintos társadalmi munkával járult hozzá különböző létesítmények megvalósításához. A felszabadulás előtt a megye 50 községében volt csak villany. Jövőre befejezzük a megye teljes villamosítását.

Valamennyi községben mű~ ködik mozi, s 106 művelődési otthon áll a dolgozók rendelkezésére. A művelődés, s a kultúra iránt megnövekedett érdeklődést mutatja többek között az is, hogy több ezer dolgozó esti és levelező oktatáson tanul és mind a könyvtári olvasók, mind a kölcsönzött könyvek száma négyszeresére növekedett. Művelődési otthonainkban

évente 2500 ismeretterjesztő előadást tartanak, kétszeresére nőtt a mozilátogatók száma, s növekedett a színház látogatottsága.

(Folytatás a S, oldalon,}