Petőfi Népe, 1960. április (15. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-03 / 80. szám

1960. április 9, vasárnap 2. oldal Mintha egy mesebeli óriás szórta volna szét őket, olyan messze esnek egymástól a lászlófalvi tanyák. Alakul, for­málódik azonban a község leendő központja a tanácsháza körül. Az utóbbi években új házsorok nőttek ki a földből. Épül a kultúrház. — Egymillió idős Sándor Mihály emlékezik nyolcszázezer forintba kerül — tájékoztat Jóljárt Ferenc, a fia­tal, lelkes vb-elnök. Aztán so­rolni kezdi az utóbbi években elért óriási fejlődést bizonyító tényeket. 1952-ben vált le Kecskemét­től a tanyavilág. Ettől kezdve önálló község. Először egy más­fél kilométeres bekötőutat lé­tesítettek, aztán tanácsháza, orvosi lakás és rendelő, új is­kola, ikerlakás — pedagógusok részére — épült, négy közkutat túriak. Egy csapásra megválto­zott az élet a tanyák között. Az igazit azonban a villamosí­tás hozta. Ez év januárjában beköltözött a fény a lakásokba. Éppen most szerelik a tele­víziós antennát — újságolja a tanácselnök. — Televízió a tanyavilágban. Ez igen, ki hitte volna tizenöt évvel ezelőtt —• emlékezik idős Sándor Mihály, az Alkotmány Termelőszövetkezet elnöke —, amikor még a földet osztottuk. A lászlófalvi határban mint­egy 5000 holdat parcelláztak fel a napszámosok, cselédek és kis- parasztok között. Ünnepet ültek 1945 tavaszán itt is. De a fej­lődés további előrehaladást kö­vetelt. Érezték és értették ezt sokan. 1950-től egymás után léptek az új útra. Viharok té­pázták az új hajtásokat 1953- ban és 1956-ban, de a szövet­kezés annyira gyökeret eresz­tett már itt is, hogy semmiféle pusztító erő nem tudott lénye­ges kárt tenni. Most két szö­vetkezet van, az Üttörő és az Alkotmány. Ősszel jelentős fel­fejlődésre számítanak. — Szinte hihetetlennek tű­nik, hogyan éltünk mi a fel- szabadulás előtt. Cselédvilág ... hol van az már. Hétéves ko­romtól szolgáltam. Két elemit tudtam csak járni, istállóban éltem húsz éves koromig, azt sem tudtam, mi az, hogy ren­Emlékezés egy látogatásra Ké eszembe sem jutott. — Így ke­sereg a múlton Kupcsik Má­tyás középparaszt. És a mai fiatalok? K. Szabó Imre két nappal az ország fel- szabadulása előtt született, neki már idegen a régi világ. Talán el sem tudja hinni, hogy szülei, akik tizenkét holdat kaptak a földosztáskor és most azon gazdálkodnak, milyen nyomo­rúságban éltek azelőtt. Hoz­zászokott a szép ruhákhoz, a takaros lakáshoz. Vannak igé­nyei, géplakatos szeretne lenni. Új szelek rázzák a tanyai fákat, igaz, nem megy minden egyszerre. Idő kell még min­denhova eljut a fény. K. S. ét évvel ezelőtti látogatás forró perceit idézzük. Kerek két esztendeje, 1958. április 4-én több ezren találkoztak megyénk dolgozói épülő szocialista városunkban, a szomszédos Sztálinvárosban Nyikita Szergejevics Hruscsovval. Milyen lázas és lelkes készülődések előzték meg ezt a találkozót. Alig lehe­tett kielégíteni a kívánságokat, egyre több és több különvonat szervezését kérték megyénk dolgozói, hogy találkozhassanak Hruscsov elvtárssal, aki felszabadulásunk évfordulóján kereste fel a baráti Magyarországot egy nagy nép, a testvéri szovjet nép követeként. Akkor, az ellenforradalom vészes napjai után, a konszolidáció légkörében biztató és buzdító szavakat mondott Hruscsov elvtárs egy eszmélő, a szocializmus építésének útján egyre nagyobb lépésekkel előre haladó országnak. A békéről és a népek összefogásáról beszélt. Azt hirdette, hogy a háború elkerülhető, a béke kilátásai egyre fényesebb távlatok felé mu­tatnak. Erről beszélt most is Hruscsov elvtárs, amikor a nagy és hősi francia nép százezreivel, millióival találkozik. A béke meg­erősítésének, a nemzetközi enyhülés tartóssá tételének szándéka és elhatározása vezeti ezen az útján is, s amint a jelek mutat­ják, a francia nép szívében mélyen él a béke utáni vágy. He­lyesel, s egyre lelkesebben, amikor Hruscsov elvtárs az emberi­ség békés jövőjéről, a népek közötti egyetértésről, a testvéri kapcsolatok kialakításáról szól. 1958-ban igen sokat jelentett a mi számunkra Nyikita Szer­gejevics Hruscsov látogatása hazánkban. Népünk magával ra­gadó lelkesedéssel fejezte ki háláját azért, hogy másodízben is segített a hős szovjet nép hazánkat megszabadítani a reakció karmaiból. Ez a mostani franciaországi látogatás a tavasz első napjaiban újabb reményeket kelt. Mindenki feszült figyelemmel ' várja az elkövetkezendő heteket és hónapokat, amikor a Szov- J jetunió következetes kezdeményezésének gyümölcseként össze- ' ülnek a vezető nagyhatalmak államfői, s a békéről, a nemzet­közi együttműködésről, az emberiség számára e legsorsdöntőbb kérdésekről tárgyalnak majd. Háromszásharmincöt könyvtár — 7,476.876 könyv Tavaly cpiilt ez az új iskola. Hatvanöt diák tanul benne. A felszabadulás előtt me­gyénkben tengődött, sorvadt a magyar könyvkultúra. A könyvtári rendszer fejletlen és reakciós szellemű volt. A fel- szabadulás új művelődéspoliti­kája a lenini útmutatást kö­vetve megfelelő könyvkultúrát teremtett. Ma már minden vá­K. Szabó Imre géplakatos szeretne lenni Felszabadulásunk ünnepe (Folytatás az 1. oldalról.) A z elmúlt tizenöt évben dol­gozó népünk a párt veze­tésével nagyszerű sikereket ért el a szocializmus építésében. Az út azonban nem volt töret­lenül egyenes. Az eredmények nagyobbak lehettek volna, ha a korábbi években hibák nem következnek be. Az ellenforra­dalom megpróbáltatás volt tör­ténelmünkben. De a forradalmi erők tömörülése, a szovjet nép segítsége lehetővé tette, hogy leverjük az ellenforradalma*, s dolgozó népünk gyorsan úrrá legyen az ellenforradalom okozta nehézségeken. Április 4-e a szovjet—magyar barátság és a béke ünnepe. A barátság szálai a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalomhoz nyúlnak vissza, amelyet aztán örökre megpecsételt április 4-e. Dolgozó népünk tudja, hogy mit köszönhet a szovjet népnek, mert az építőmunka minden területén ott éreztük önzetlen segítségüket. Büszkeséggel tölt el bennün­ket az a tudat, hogy hazánk a szocializmust építő népek nagy családjával együtt mene­tel a közös cél felé. A szovjet —magyar barátság, a szocialista országok nagy tábora védi ma is békénket, ez a nagy erő biz­tosítja békés fejlődésünket, szo­cialista építésünket. A béke ba­rátai, a jó szándékú emberek örömmel, a béke ellenségei gyű­lölettel veszik tudomásul, hogy a szocializmus erői túlsúlyban van­nak az imperialista erőkkel szemben és új lehetőség terem­tődött a béke biztosítására, az emberiség boldog élete számára. A Szovjetunió technikai és tudományos fölénye, a szo­cialista országok ereje és kö­vetkezetes békepolitikája eny­hülést hozott a nemzetközi fe­szültségbe, s joggal bizakodunk, hogy korunkban sikerül meg­szabadítani a népeket a háború szörnyű csapásaitól. Az a béke­küldetés, amelyet Hruscsov elv­társ franciaországi útja alkal­mával is végzett, újabb re­ménnyel tölti el az emberisé­get. A béke megvédése, a szocia­lizmus győzelmének megvalósí­tása minden becsületes ember legszentebb kötelessége. A mi hozzájárulásunk a béke meg­védéséhez, a VII. pártkongresz- szus határozatainak muiadék- lalan végrehajtása. A VII. kongresszus népünk elé azt a feladatot állította: „Befejezzük a szocializmus alapjainak le­rakását, meggyorsítjuk a szo­cializmus építését hazánkban. — A szocializmus alapjainak teljes lerakásával és lendülete­sebb építésével közelebb hozzuk azt a napot, amikor a szocialis­ta társadalmi rend teljes győ­zelmet arat hazánkban Á prilis 4-én, hazánk felsza­badulásának 15. évforduló­ján fordítsuk figyelmünket e feladatok következetes végre­hajtására. Előrehaladásunk a szocializmus útján, népünk jó­léte, a proletárdiktatúra to­vábbi erősítése, az előttünk álló politikai, gazdasági és kultu­rális feladatok jó végrehajtá­sán múlik. Az eddig elért eredmények alapja a párt helyes politikája, a párt egysége és a tömegekkel való összeforrottsága. Minden kommunista munkálkodjon azon, hogy a pártonkívüliek széles tömegeivel együtt, erőnk, tudásunk legjavával dolgozzunk a kongresszus célkitűzéseinek megvalósításán, amely a biztos jövő, a szocializmus győzelme felé vezet. rosban és faluban van könyv­tár megyénk területén. Bács- Kiskun megye dolgozó népét 335 könyvtár látja el olvasni­valóval. Könyvtári szempont­ból ma már a tanyavilágunk fehér foltjait is elértük. Ezen a régebben elhanyagolt terüle­ten jelenleg 142 letéti könyvtár működik. Pártunk és kormány­zatunk jóvoltából művelődési autó járja 35 kölcsönző és ve­títő állomáson a ritkán lakott tanyai települési helyeket is. Bőkezűen ontja a műveltség kincseit, szinte házhoz szállítja a kultúrát. Az elmúlt évben, illetőleg a téli hónapokban 9392 könyvet kölcsönzött mű­velődési autónk, összesen 2853 olvasó részére. Megyénk állami tömegkönyv­tári hálózatának könyv­tárai az elmúlt évtizedben 7 476 876 könyvet kölcsönöztek. Könyvtárhálózatunk valamennyi könyvtárának olvasószolgálati munkája az emberek gondol­kodásának szocialista átformá­lásához nyújt segítséget. E te­kintetben is jelentős eredmé­nyeket értünk el. Míg 1958-ban 19 817 ideológiai könyvet köl­csönöztek könyvtáraink, addig 1959-ben 25 094-re emelkedett e könyveknek a forgalma. Poli­tikai műveknek talán még so­hasem volt olyan gazdag, ered­ményes propagandájuk, mint az elmúlt évben, elsősorban a Tanácsköztársaság évfordulója alkalmából. Könyvtárosaink be­kapcsolódtak a különböző versenyekbe, ezenfelül egyéni felajánlásaik jelezték, hogy tisztelettel és hálával gondo­lunk ezekre a történelmi na­pokra. Fenyvessiné Góhér Anna

Next

/
Thumbnails
Contents