Petőfi Népe, 1960. április (15. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-21 / 93. szám

I960. április 21, csütörtök 3. oldal Az autóbuszban is A távolsági autóbuszokban gyakran látni könyveik, vagy jegyzeteik {ölé hajló középkorú embereket. A napokban Orgo- ványról Kecskemétre utaztam, s engedtem a kívánságomnak: figyeltem a mellettem tanuló­kat. Szomszédom egy fiatal nő volt, a mikrobiológiai ismerete­ket tanulmányozta. Szemben egy magas férfi a dialektikus és történelmi materializmust olvas­ta jegyzetéből. Nem volt nehéz kitalálnom, hogy az egyik úti- tátsám a mezőgazdasági főis­kolára, a másik pedig az MSZMP Bács-Klskun megyei Marxista—Leninista Egyetemére jár. Illetlennek tartottam volna kérdésekkel zavarni őket, de jó érzés volt tudomásul venni, hogy az utazás idejét is isme­reteik gyarapítására fordítják. Hazánkban, a népi demokrá­cia vívmányaként minden em­bernek joga van a tanuláshoz. S ma már nemcsak a jog és a lehetőség van meg, hanem a dolgozók élnek is a lehetősé­gekkel. Utastársaim jegyzeteikből néha kipillantva az autóbusz ablakán a földekre néztek, ahol már sarjad az új kenyérnek való. A mag néhány hónap múlva kalászba szökken. A tanulás, az ismeretek további gyarapí­tása szintén mag, amely egész népünk számára termi gyümöl­cseit. Horváth Emilné levelező /á fyyokíccal HivitacUU a<z teás fa... Vágni lehet a füstöt a tabdi tanácsháza elnöki szobájában. Kora reggel — más hely híján — itt tanácskozik a Petőfi Tsz vezetősége. De már nem sokáig, mert ezen a megbeszélésen ép­pen arról döntöttek, hogy a szövetkezet megkapja központul a Sallai-féle majort, — Hát ez megvan! pipálja ki megkönnyebbülten egy hosz- szú listáról a székház nevét Tömör Ferenc elnök. — Most nézzük a fiaztató dolgát. Parkosítják a soltvadkerti tó környékét A SollVadkerthez tartozó Büdös-tó partját nyáron sokan keresik fel az üdülök, gyógyulni vágyók közül. A község KISZ- s/,ervezete elhatározta, hogy társadalmi munkát szervez a tó pártjának rendbehozására. A napokban a község 40 fiatalja a községi tanács anyagi hozzájárulásával a tó partját bevetette fűmaggal, s pótolta a hiányzó fákat. | A községi tanács a tó partján épült szórakozóhelyet több «wer forintos költséggel renováltatja, valamint egy parkot is készített, s hogy még szebbé és vonzóbbá tegye a tó környé­két, kotrógéppel kitisztittatják a partmenti nádast is. Ledniczky Dénes levelező Készülődés a borsószezonra A Kecskeméti Konzervgyár f-es telepén a borsó-szezonra készülődnek. A termelőszövet­kezetekben csépelt borsó fajsúly szerinti osztályozására Veres József főmérnök, Pelrilla Ist­ván gépészmérnök, a műszaki osztály vezetője és Gulyás Ist­ván gépészmérnök, a TMK ve­zetője, egy kétcsatornás váloga­tó készüléket szerkesztett. Az egyik csatornában sósvíz, a másikban tiszta víz kering. Tisz- ti tuskor a jó szemek a vízben alul maradnak, így a törött és töppedt szemeket könnyen ki lejiet válogatni. A gép órán­kénti teljesítménye 80—100 kiló. A képen Gulyás István gé­pészmérnök — sötét köpenyben —, és Hohács János, a TMK fő­művezetője a vúlogalógép mű­ködését ellenőrzik. Hogyan is legyen? — fordul körbe a kérdéssel s várja hogy a füstfüggöny mögül mondjanak valami okosat a bri­gádvezetők is. — Ahogy az anyag megjön, hozzáfogunk! — véli röviden Lengyel Pál. — De mi van a gálicigényléssel? El ne késsünk vele! , , . A tanácselnök bizony alig dolgozhat ezen a délelöt- tön a szobájában, mert tömér­dek egy ilyen új szövetkezet vezetőségének a megbeszélni­valója, akik a közös úton csali az első lépéseket próbálgatják. — Mi most olyanok vagyunk, mint az elültetett csemete. — Előbb gyökeret kell verni erő­sen, hogy aztán fa legyünk és gyümölcsöt teremjünk — mond­ja Tóth Sándor, a másik bri- gadéros. Mit tettek eddig ennek a meggyökeresedésnek érdekében a Tabdi Petőfi Tsz tagjai? A legsürgősebb a közösbe vitt 181 hold szőlő munkáinak megkezdése volt. Három brigádot szerveztek 50—50 taggal s mindenki vál­lalt magának akkora területet, amellyel családostól elbír. Kál­lai Pál például ugyanazt a hat és fél holdat munkálja, amit egyéni korában. A két brigád­vezető asszonyostól és családos­tól négy, illetve két és fél hol­dat vállalt. A szőlőneic így az utolsó barázdáig lett gondviselő gazdája. A munka már kész ts, nyitás-metszés, fapermeteaés a legnagyobb rendben folyt. Nagy segítséget kap a szövet­kezet az állami gazdaság szom­szédos üzemegységétől: motoros permetezőket a fákhoz, zsákokat a vetőmaghoz s ami a legfon­tosabb: kitűnő szakembert Ki­rály János személyében, aki mint brigádvezetó dolgozik a Lsz-ben. A szőlőn kívül van a tsz- nek 205 hold szántója, 144 hold legelője, amiből 60 holdat ka szálni is tudnak. Jószág azon­ban — az 58 lovon kívül — nincs, mert ami kevés volt, az a háztájiban maradt. De lesz ál­lat is. Legelsőbb kapnak 10 komvall fajtájú kocasüldőt, — ezeknek építenek most egy 20 férőhelyes fiaztatót. Csak az anyagra költenek, a többit ma­guk csinálják. Leszerződtek 30 darab hízóra is, — ezeket azon­ban csak aratás után állítják be, amikor a 20 hold őszi árpát kicsépelik, s mire ez elfogy, ott lesz a 43 hold kukorica termése. Még ebben az évben vásárol­nak 10 elöhasi üszőt és 100 bir­kát is. Ügy határoztak hogy, 30 darab juhot saját zsebből fizetnek ki. — Már versenyvállalást is tettünk — árulja el az elnök. — Eredetileg 5 hold új gyümöl­csöst és 10 hold szőlőt akar- tunk telepíteni, de úgy gon­doljuk: erőnkből többre is futja. A gyümölcsöst két, a szőlőt pe­dig öt holdal megemeljük, még­hozzá csemege fajtából telepít­jük. Lengyel Pál térül-fordul s megnyugodva jön vissza. Rend­ben van a rézgaiie-dolog; a két új szövetkezet együttesen adta 'íel a megrendelést 300 mázsára. Tömör Ferencék felkereked­nek s a szoba ismét átalakul elnöki irodává. Azzal búcsú­zunk, hogy legközelebb most már a saját székházban szá­molnak be: mennyit nőtt gon­dosan beágyazott gyökerein a Tabdi Petőfi Termelőszövetke­zet közösségének fája? C. K. ■ Tele tüdővel szívtuk a friss levegőt Emlékezés a Lenin születésnapján kivívott győzelemre tűk, hogy a város tele van fe­hér tisztekkel. Kevesen voltunk ahhoz, hogy szembe szálljunk velük. Egy kis faluszéli házban húzódtunk meg. A nép rokon­szenvezett velünk, házigazdánk elbújtatott a fehérek elől. Né­hány nap után mégis útrakel- tünk, hogy alakulatunkat meg­keressük. Több napig kocsikáz- tunk, amikor az egyik domb­hajlatban tizenkét íehérgárdista tisztet pillantottunk meg. Lo­vaikat etették. — Itt az alkalom, hogy bosz- szút álljunk baj társainkért — szóit Széplaki elvtárs, aki a legbátrabb volt közöttünk. A fehéreket megkerültük és vá­ratlanul géppuskatüzet zúdí­tottunk rájuk. Négyen mene­kültek el közülük. A front ekkor Bugulma, Bu- guruszlán és Buzuluk környé­kén lehetett. A vöröshadsereg még védekezett, de fő erői már támadásra készültek a legendás hírű Frunze és Csapájev veze­tésével. A döntő ütközet ápri­lis végén, Lenin születésnapjá­nak évfordulóján kezdődött. So­ha nem felejtem el ezt az idő­szakot, mert ekkor találkoztunk ismét csapatainkkal. A fehér banditák hamarosan kereket ol­dottak és hanyatt-homlok me­nekültek Szibéria felé. T avaszodott. Tele tüdővel szívtuk a friss levegőt és örültünk a győzelemnek. Nagy József Nagyobb felelősséggel A pártoktatás megyeszerte befejezéshez közeledik. A tsz- községek zömében megrende­zett kéthetes tanfolyamok le­zajlásával az 1959—60-as párt­oktatás sok helyen be is feje­ződött. Más helyeken jelenleg a VII. kongresszus anyagát tanul­mányozzák, de már mindenütt készülnek az ünnepélyes záró foglalkozásokra. Összesített számvetés a tan­folyamok eredményeiről még nem készült, de azt máris meg lehet állapítani, hogy a tanulás elősegítette a párt előtt álló fel­adatok megoldását és hozzájá­rult a hallgatók marxista—leni­nista ismeretének gyarapításá­hoz, amiben jelentős szerep« volt a jó tananyagellátásnak is. Tapasztalataink az oktatá9 eredményességét igazolják, azonban nem hagyhatjuk szó nélkül, hogy egyes helyeken kü­lönböző hibák, hiányosságok is előfordultak. A Kecskeméti Gépállomáson, a I.ajosmizsei Petőfi Tsz-ben, az újsoltl köz­ségi pártszervezetben és a Ka­locsai Kísérleti Gazdaságban a pártanyag terjesztésében észlel­tünk hibákat. A fenti pártszer-1 vezetékben a propagandaanyag-! terjesztéssel megbízott elvtársak a hallgatók által megrendelt és előfizetett kongresszusi tananya­got nem osztották ki, hanem-, visszaküldték a Kossuth Könyv-' kiadónak. Nem tudjuk, előre megfon­tolt szándékkal, vagy pedig csupán figyelmetlenségből küld- ték-e vissza a csomagot. A Ka­locsai Kísérleti Gazdaságban szerzett tapasztalataink ez utób­bira engednek következtetni. A> szóbanlevő pártszervezet veze­tősége ugyanis, miután a kong­resszusi anyagot felbontatla­nul visszaküldte a Kossuth Könyvkiadónak, — azt sérel­mezte, hogy a pártoktatás anya­gát nem kapták meg. A Kalo­csai Kísérleti Gazdaságban ezt a tévedést azóta pótolták és a hallgatók most már hozzájutot­tak az előfizetett tananyaghoz. Meggyőződésünk, hogy a párt­kiadványok terjesztői sehol sem akarják a hallgatókat megkáro­sítani, és nincs szándékukban a VII. kongresszus anyagának tanulmányozását megnehezíteni. Szeretnénk, ha cikkünk nyomán a fenti pártszervezetek is pótol­nák mulasztásaikat és minél előbb ellátnák a hallgatókat, illetve a megrendelőket a kong­resszusi anyaggal. N. J. Szerkesztői üzenetek: P. Péterné Baja: Levelét kivizs* gálás céljából a Bajai Városi Ta< nács elnökhelyettesének küldtük meg. Viszkók Rózsa, Kecskemét: Gyér-» mekének elhelyezése Ügyében a városi tanács szociálpolitikai cso­portjához íordultunk. Válaszunkat rövidesen megkapja Torma Béla, Kiskimmajsa: A község villamosításával kapcsolat­ban küldött észrevételeivel egyet-* értünk. Reméljük, hogy a DAV nagykőrösi üzletigazgatóságának il-» letékesei intézkednek. Marsa Erzsébet, Kecskemét: Kér-* désére részletes felvilágosítást a Megyei Kórház igazgatója ad majd, Cseke Ferenc, Szabadszállás: Az öngyilkos B E.-ről és megmenti)-» jéről írt sorait nem tudjuk kön zului lapunkban. i ezen a vidéken gyenge erőkkel rendelkezett es a fehérek teret hódítottak. Az ő fogságukból szökött meg Schlosser, Széplaki, Fazekas és még egy magyar hadifogoly. A vasúti töltés mel­lett találkoztam velük. Arra kértek, álljak közéjük, lépjek be a vörosiiaciseregbe. Elmesél­ték a fehér tisztek gaztetteit és szerencsés szökésük történe­tét. Kommunisták voltak. A nép szabadságát, a proletárhatalom ügyét mindennél többre becsül­ték. Csatlakoztam hozzájuk és Szamarába utaztunk. Ott már javában folyt az internaciona­lista hadsereg szervezése. Min­ket a negyedik magyar ezred­be soroltak be. Maxim géppus­kát kaptuk és az ufai frontra vonultunk. A maxlmot Szép­laki elvtárs kezelte, én meg a töltényt adogattam. A harc rendkívül heves volt. A város .többször gazdát cserélt. A mi géppuskás rajunk jól tartotta magát. Az egyik éjszaka a fehérek azon­ban előre nyomultak cs mi az ai cvonal mögé kerültünk. Heg­gel. amikor szétnéztünk, lát­badok lettünk. Távol voltunk szülőföldünktől, de a szovjet nép győzelmének éppen úgy örültünk, mint a helyiek. Az ő útjukban a mi jövőnket sejtet­tük meg. A vasutasok felajánlották, hogy ezután is ott dolgozha­tunk, ha akarunk, de nem mint hadifoglyok, hanem ugyanolyan bérért, mint a helyi munkások. Hallgattunk a szavukra és foly­tattuk az építkezést. V asútépítő táborunkat ké­sőbb Orszk közelében állítottuk fel. Bejártunk a vá­rosba és figyelemmel kísértük a helyi szovjet intézkedéseit. A városi tanács a lakosság szá­mára politikai gyűléseket ren­dezett és ezeken mi is gyakran részt vettünk. A pártról, a szovjethatalomról és a kommu­nizmusról hallottunk ott elő­adásokat. Az októberi forradalomban született szabadság örömét az 1918. év végén. 1919 elején fe­hér banditák támadásai zavar­ták. Távolabb, az Ural déli lej­tőin ebben az időben léptek akcióba Kölesük tiszti bandi­tái. Kezdetben a vöröshadsereg M agas, szikár ember Miho- lics István géderlaki egyéni gazda, a munkásmozga­lom veteránja, az egykori vö- röskatona. Arcának mély redői küzdelmes évekről, nyugodt, megfontolt szavai pedig gazdag élettapasztalatról tanúskodnak. [Megszokott higgadtságának, nyugodtságának azonban most nyomát sem leljük. Lelkesedés­től fűtött szavakkal beszél a Szovjetunióban töltött évekről, Leninről. j— Lenin születésnapja köze­ledik és ilyenkor mindig eszem­be} jutnak a régi emlékek — kezdi visszaemlékezését. — Róla és a forradalomról elő- szpr az orenburgi oblasztban hallottam, hadifogolytársam- mal együtt. Az orenburgi (ma Cíkálov) és az orszki vasút­építkezésen dolgoztunk. — Az egyik nap különös ese­mény történt. Reggel a szokott idpben gyülekeztünk a bara- kpk előtt, azonban az őröket se- hpl sem láttuk. Az egyik vas­utastól tudtuk meg, hogy a 5ztrázsnyikok kereket oldottak, mért a városban megalakult a iclyi szovjet. Egyszeriben sza-

Next

/
Thumbnails
Contents