Petőfi Népe, 1960. április (15. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-21 / 93. szám

í. oldal ,1360. április 31, csütörtök Megkezdődön ax ENSZ európai gszdaségi bizottságának értekezlete Genf. Szerdán újabb nemzet­közi értekezlet kezdődött Géni­ben. Megnyílt az ENSZ európai gazdasági bizottságának 15. ülés­szaka. Az érdekes tárgyalásokon a részvevők figyelmébe ajánlják a szovjet kormány emlékiratát, amely számos fontos javaslatot tartalmaz. A Szovjetunió indít­ványozta, hogy fűzzék szoro­sabbra az európai államok gaz­dasági együttműködését, fej­lesszék közösen Európa fűtő­anyag- és energiabázisát, építse­nek közösen vízierőműveket. A szovjet kormány javasolta azt is, hogy hozzanak létre bi­zottságot, amely tanulmányozná a leszerelés gazdasági hatását. Ue Gaulle a nukleáris leszerelést sürgeti Ottawa. De Gaulle tábornok megkezdte tárgyalásait Diesen- baker kanadai miniszterelnök­kel. Ottawában a kanadai kor­mány fogadást adott a francia köztársasági elnök tiszteletére. De Gaulle a csúcsértekezlet előtt álló feladatokról beszélt. Többek között kijelentette, hogy meg kell kezdeni a nukleáris le­szerelést, majd hozzáfűzte, hogy elsősorban a rakétákkal és az atomfegyvereket szállító repülő­gépekkel kellene kezdeni. De Gaulle hangsúlyozta, hogy-véle­ménye szerint az ellentétes rendszerek létezése nem lehet akadálya a békés egymás mel­lett édesnek. wv«ww^^o»wvww^w«wvv Az, egész nép megvitatja az új csehszlovák alkotmánytervezetet Prága. A csehszlovák lapok közölték az új alkotmányterve­zetet. Az új alkotmány kimond­ja, hogy a Csehszlovák Köztár­saság szocialista állam, amely­ben a proletáriátusnak a mun­kásosztály, a parasztság és az értelmiség szövetségén alapuló diktatúrája érvényesül. Az al­kotmány törvénybe foglalja a Kommunista Párt vezető szere­pét, megállapítja, hogy a Cseh­szlovák Köztársaság a szocialista világrendszer része a Szovjet­unióval és a szocialista világ­rendszer többi országával szo­ros együttműködésben a prole- támemzetköziség szellemében törekszik békés céljainak eléré­sére. Az új alkotmány szerint a Csehszlovák Köztársaság két egyenjogú testvémemzet a cse­hek és a szlovákok állama. Ugyanakkor biztosítja a többi nemzetiség szabad szocialista fejlődését és-külön szakaszban emlékezik meg a magyar, az uk­Külföidről jelentik PRÁGA. A Csehszlovák Kom­munista Párt Központi Bizottsá­gának határozata értelmében szeptember 1-től kezdve minden általános és középiskolás gyer­mek ingyen kapja a tankönyve­ket és a tanszereket. * MONTREAL. Montgomery marsall a kanadai Montrealban sajtóértekezleten bírálta a nyu­gati államokat, mert nem isme­rik el a népi Kínát. A világ leg­nagyobb nemzetét nem lehet fi­gyelmen kívül hagyni — mon­dotta Montgomery. Közölte azt a tervét, hogy májusban Pe- kingbe látogat és olt megbeszé­léseket folytat Mao Ce-tunggal, a Kínai Kommunista Párt elnö­kével. * NEW YORK. Hammarskjöld ENSZ-főtitkár bejelentette, hogy a jövő hónapban Londonban, a brit nemzetközösség miniszter- elnöki értekezletével egy idő­ben, megbeszéléseket kezd dél­afrikai hivatalos személyiségek­kel, a nyár folyamán pedig a Dél-Afrikai Unióba utazik. Mint ismeretes, a Biztonsági Tanács felkérte Hammarskjöldöt, hogy tárgyaljon a dél-afrikai kor­mánnyal a faji megkülönböz­tetési politika megszüntetéséről. * ATHÉN. Manolisz Glezosz gö­rög szabadságharcos április 13-án éhségsztrájkot kezdett, tiltakozásul amiatt, hogy kö­zönséges bűnözőkkel zárták egy börtönbe, öt napig, április 17-ig nem evett semmit. A börtön­hatóságok a legyengült Gle- soszt rabkórházba szállították. Glezosz azt követeli, hogy vi­gyék át a politikai foglyok szá­mára kijelölt börtönbe. Ha nem leljesítik ezt a követelését, is- nét éhségsztrájkba kezd­rán és a lengyel nemzetiség jo­gairól, A köztársasági elnök hagyo­mányos intézményét fenntart­ják, de a jövőben nemcsak a kormány, hanem az elnök is fe­lelős lesz a nemzetgyűlésnek. Az alkotmánytervezetet a nép megvitatja, majd július 5-én or­szágos pártkonferencián értéke­lik a vita eredményét. Ezután iktatja az új nemzetgyűlés tör­vénybe a Csehszlovák Köztár­saság szocialista alkotmányát. lljabb összetűzések Dél-Koreában Szöul. Dél-Korea fővárosában és más dél-koreai városokban a késő éjszakai órákban is összetűzések voltak a rendőrség és a tüntetők között; A szöuli összecsapások azzal kezdődtek, hogy kedden több ezer tüntető az elnöki palota felé indult, hogy tiltakozzék a maszani kormányellenes meg­mozdulások véres elfojtása miatt. A rendőrök tüzet nyitot­tak a tömegre. Ezután a tün­tetők száma még jobban meg­növekedett, behatoltak a rend- őr-őrszobákra, elfoglalták a nemzetgyűlés épületét. A dél­koreai hatóságok bevezették a rendkívüli állapotot és felvo­nultatták a hadsereg egyik had­osztályát. Rendkívüli állapotot vezettek be más városokban is. A Szöul és Pűszan térségé­ben állomásozó több ezer ame­rikai katonától minden szabad­ságolást és kijárást visszavont a katonai parancsnokság. Mint Washingtonból jelentik: az Egyesült Államok felszólí­totta mind a dél-koreai kor­mányt, mind a kormányellenes tüntetőket, hogy a jogos sérel­meket próbálják tovább is vér­ontás nélkül rendezni. Az ame­rikai külügyminisztérium szó­vivője nem volt hajlandó nyi­latkozni arról, vajon az Egye­sült Államok új választások ki­írását javasolja-e. A tüntetők — mint ismeretes — új válasz­tásokat követelnek, mert a leg­utóbbi elnökválasztás eredmé­nyeit meghamisították. „A nép szíve haragra gyúlw így jellemzik Li Szín Man dél-koreai bábkormányán úgy­nevezett »liberális pártjának« tagjai azokat az egymást kö­vető népmegmozdulásokat, me­lyek a tűrhetetlen dél-koreai viszonyok miatt következtek be szerte az országban. Mi jellemzi ezeket a nép­megmozdulásokat, milyen okok­ra vezethetők vissza a határo­zottan politikai jelleget öltött tiltakozó mozgalmak? A köz­vetlen ok, amely az egyre ter­jedő »robbanást« előidézte, az, hogy Maszan térségében a tün­tető tömegre tüzelni kezdtek a dél-koreai bábkormány rend­őrei. A tüntetés oka a ncp ál­talános Amerlka-ellenessége, és nem utolsó sorban a lűrnulet- len gazdasági és politikai hely­zet miatti elégedetlenkedés. Bár 1948. augusztus 15-e után lát­szólag megszűnt az akkor meg­alakult Koreai Köztársaság te­rületén az amerikai katonai kormányzat, s még a koreai há­ború közben úgynevezett »föld­reformot« hajtottak végre Dél- Koreában, sőt 1953-ban, közvet­lenül a koreai véres háború befejezése után, 300 millió dol­láros kölcsönt nyújtott az Ame­rikai Egyesült Államok Dél- Koreának — e látszólag Korea- barát gesztusok sem szüntethet­ték meg a nép Amcrika-elle- nességét. A parasztság amiatt is zúgo­lódott — egészen jogosan —> hogy az úgynevezett »földre­form« nem sokkal könnyített a helyzetén. A nagybirtokok kö­rülbelül 29 százalékát osztották fel a földnélküli parasztok kö­zött, — csakhogy milyen áron! A közismerten legrosszabb mi­nőségű földterületekért, melyek a nagybirtok számára is csak tehertételt jelentettek, a tény­leges érték jó háromszorosát kellett fizetnie a földigénylő­nek. Emellett nem kaptak bir­tokuk megművelésére sem köl­csönt, sem támogatást, az új­gazdák egy bizonyos százaléka néhány év múlva kénytelen volt az adósságok terhe alatt megválni »reform-földjétől«, A kölcsön sem tudta szanálni a Li Szín Man-kiikk által ve­zetett állam gazdasági életét. Nem jutott belőle jószerint semmi sem az eladósodó félben levő parasztoknak, sem a varo­sok nyomorgó lakóinak. Emel­lett az amerikai »segítség« biz­tosítékaként állandóan ott tar­tózkodó amerikai katonák a szokásos »kísérő jelenségek« fenntartásában személy szerint is közreműködtek. Ahol ugyan­is bármelyik részén a világnak, az »amerikanizálás« jelszava alatt a jenkik megvetik a lábu­kat, virágzik a prostitúció, el- burjánzik a feketepiac, még nehezebbé válik a nép gazda­sági és társadalmi helyzete, egyre többen züllenek az ame­rikaiakat kiszolgálókká, azok rabszolgáivá. Állandó szenvedéseket okoz a népnek a Li Szín Man-iclc erő­szak-rendszer rendőri terrorja is. Ez váltotta ki a Maszan környéki népmozgalmakat Is. Itt, Insza kerületében, több száz tóból álló tömeg gyűlt össze, tiltakozva a Li Szín Man-klikk zsarnoki uralma ellen, s új vá­lasztásokat követelve. Amikor a megmozdulásokat a rendőrség kegyetlenül szétverte, futótűz­ként terjedt a tiltakozási hul­lám a nagyobb városokon át az egész országba. Nem véletlen, hogy az Ame­rikai Egyesült Államok kor­mánya most figyelmeztetést küldött Li Szín Mannák: pró­bálja megállítani a katasztró­fát, legyen engedékenyebb, s vizsgálja meg, hogyan lehetne uralma fenntartását látszólagos politikai engedményekkel bizto­sítani. Amerika vezető körei­nek egyre rosszabb a szájaíze, ha a dél-koreai helyzetre gon­dol. Csakhogy a gyarmati né­pek felszabadulási mozgalmá­nak korszakában nem könnyű megállítani egy olyan mozgal­mat, mely a zsarnokság, a gyar­matosítás, vagy a gyarmatosí­tókkal szövetkező áruló klik­kek elleti irányul. NAPTÁR 1960. április 21, csütörtök. Névnap: Konrád. Napkelte: 4 óra 45 perc. Napnyugta: 18 óra 41 perc. * — Országgyűlési képviselői fogadónapot holnap, április 22-én, pénteken, Iván Istvánné tart, délelőtt 9 órától 13 óráig a megyei népfront-irodában. * Hiányzott valaki?! Dráma is lehelne. Méghozzá öt képben, mint ahányszor át­ment húsvéthétfőn Kecskemé­ten egy autóbusz, itthagyva az utasokat. Talán száznál is több­re tehető azoknak a száma, akik várakoztak aznap este az autó­buszra és legtöbben hiába! Ugyanis jött öt járat, s közüle háromnak a kalauza mégc&ak szóba sem állt a Kecskeméten várakozókkal, s a másik kettő is csak annyit vitt el, amennyi — nagyon kevés —1 felfért! Az IBUSZ pedig még a múlt héten elővételben árusította a jegye­ket! Az azonban máig is érthe­tetlen miért adnak ki elővétel­ben jegyeket, ha egyszer azokat, — legyen annak tulajdonosa akár kisgyermekes szülő — fi­gyelembe sem veszik, a pesti ka­lauzok!? A tömeg — mert való­ban lehet így nevezni a várako­zókat — érthetően zúgolódott, Legalább egy forgalmista lett vol­na a helyén, aki — ha mást nem — vigasztalta volna az utasokat! De egy sem volt! Talán locsol- lcodott? Lehet, de általában ugyanez a helyzet minden va­sárnap Kecskeméten. Vagy va­sárnapokon nem kell forgalmista a Hírős Városban? Ezt nem hin­nénk! (m)-— * — Fogadóórákat tartanak a VI. kerületi pártvezetőség tag­jai pénteken délután 4 órától este 7 óráig a Czollner téri székházban. — Üj magyar film; Geren­csér Miklós: »Égre nyíló ablak« című filmjét április 21-én mu­tatják be először a filmszín­házak. A történetet Kiss József nemzetközi békedíjas rendezte, Hildebrand István fényképezte. — A zágrábi tavaszi nem­zetközi vásárt április 30-a és május 15-e között rendezik meg. A külföldi kiállítók kö­zött magyar vállalatok is sze­repelnek. — Rövidesen elkészül a tör­pevízmű Lakitelek községben. Az új törpevízművet a tervek szerint június végén adják át rendeltetésének — jelenti köz­ségi tudósítónk. — Mikszáth Kálmán életé­ről rövidfilm forgatását tervezi a Budapest Filmstúdió, az író műveiből készült filmek né­hány jellemző részleté lek fel­használásával. — Irattárosképző tanfolyam Indult Kecskeméten az Állami Levéltárban, a megyei és a já­rási tanács közreműködésével. A tanfolyam célja az iratkeze­lés és irattározás alaposabb el­sajátítása. — Május I-e méltó megün­neplésére szervező bizottság) alakult Tompa községben. Az első ülésen megtárgyalták a május 1-i programtervezetet v-> jelenti községi tudósítónk. , — Fürdő épül Tissakécskén,! a Permetezőgépgyár mellett. A fürdőben a gépgyári dolgo­zók részére melegvíz áll majd rendelkezésre. — Május 1-én adják át ren­deltetésének Kiskunfélegyházán í a volt Korona helyén létesített ! modern Kiskunság Éttermet. — Ugyanakkor a Szabadság téri\ cukrászdából zenés eszpresszót; létesítenek. Kecskeméti anyakönyvi hírek SZÜLETTEK: Pálinkás László (anyja neve: Kecskeméti Julian­na), Babusa Ildikó (Bodor Mag­dolna), Pásztor Erzsébet (Bo­tos Erzsébet), Váczi Mihály (Kutasl Mária), Kertész Erika (Szécsényi Mária), Ladányi Ilo«1 na (Bányai Ilona), Ladányi! László (Bányai Hona), Turuni- puli Magdolna (Kisjőrinc Mag-1 dolna), Bajusz Pál (Dóra Mar­git), Nagy Anna (Krasnyánszkii Aranka), Bitó István (dr. Veszp­rémi Katalin), Sütő Béla (Csib- ran Magdolna), Német Dénes (Takács Ilonái, Futó Edit (Bucz- kó Edit), Péli, János (Balogh Mária), Fekete György (Krumpv lls-Plntér Ilona), Almási Jáno9 (Kovács Mária), HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Dósai József és Pintér Zsófia, Kovács Pál és Vida Erzsébet, dr. Lőrincz Dezső és Kun Te­rézia, Hegedűs Ferenc és Farkas Mária, Tasi Sándor és Patai Margit, Kőszegfalvi Tibor és Fodor Irma, Oláh József és Babos Julianna, Varga Sándor és Kerekes Julianna, Farkas István és Hojsza Eszter, Nagy Ferenc és Juhász Margit, Da- nics István és Orosz Mária, Gubényi János és Farkas Krisz-' tina, Baksa József és Endre Mária, ölvödi Béla és Sutus Ilona, Kőszeghy Károly és Sze- bellédi Magdolna, Gábor Antal1, és Holl Éva, Moharos Pál és ■ Gábor Terézia, Nyerges Sándor' és Szabó Mária, Kovács János és Jámbor Julianna, Balogh Jó­zsef és Végh Sára, Dómján, Sándor és Vida Ilona, Kádár István és Herceg Gabriella. MEGHALTAK: Oláh Anna I éves, Zsigmond Bernadette 8 hónapos, Asztalos Jánosné Ba- ranyi Margit 49 éves, Reibl Ta- másné Vankó Ilona 76 éves és Petényi Istvánné Czétlli Zsu- zsánna 73 éves korban. GYÁSZHÍR Fájdalmas szívvel tudat­juk, hogy forrón szeretett édesanyánk, özv. Fehér Istvánné szül. Vajda Mária, életének 90. évében el­hunyt. — Temetése f, hó 21-én, csütörtökön du. 4 órakor lesz, az evangéli­kus temetőben. A gyászoló család. GYÁSZHÍR, Fájdalommal tudatjuk, hogy a szerető feleség, édesanya, Asztalos Jánosné Baranyi Margit, folyó hó 17-én, 49 éves korában, hirtelen elhunyt. Temetése április 21-én dél­után 2 órakor lesz Kecs­keméten, a Budai úti róm. kát. temetőben. Bánatos férje és szerető gyermekei. 1127 — Köszönetnyilvánítás. Ez­úton mondunk hálás köszönetét a Kisfái Tangazdaság dolgozói­nak, rokonoknak, ismerősök­nek, akik szeretett férjem, Habran István temetésen meg­jelentek, sírjára koszorút, virá­got helyeztek, fájdalmunkat ez­úton is enyhíteni igyekeztek. Aj gyászoló család. 914 — Köszönetét mondunk mind­azon rokonoknak, jó barátok­nak, ismerősöknek, akik szere­tett édesapánk, Főző János te­metésén megjelentek, ravatalá­ra koszorút, virágot helyeztek és nagy fájdalmunkban velünk- éreztek. Szakojczai József és neje. 1121

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents