Petőfi Népe, 1960. március (15. évfolyam, 51-77. szám)
1960-03-17 / 65. szám
I960, március 17, csütörtök . S. oldal d- tzakejnthtt nyilatkozik* A kedvezőtlen telelés miatt gondosabban végezzük el az Időszerű szőlőmunkákat Az elmúlt héten Kecskeméten ' megrendezett szőlőtermesztési ankéton — mint már közöltük ■— dr. Bognár Károly, a Miklós- telepi Szőlészeti Kutatóintézet Vezető kutatója is felszólalt, s a következőket mondotta a szőlőművelés időszerű feladatainak elvégzéséről. Első és legfontosabb teendő, 'hogy mielőbb végezzük el a szőlők nyitását. Csakis így gátolhatjuk meg a gyorsan fel- melegedő nedves homokban a Tügyek további pusztulását. > Az elmúlt télen ugyanis a tartós, 15 C-íok alatti hideg miatt az Alföldön jelentékeny tfagy kárt szenvedtek a szőlőrügyek. Helyenként a vesszők is elfagytak. Kísérleti telepünkön :14 szőlőfajtát vizsgáltunk meg és azt tapasztaltuk, hogy a ta- karatlan rügyek — más szóval a szemek 90 százaléka fagyott el. A takart, tehát a földben "tevő szemeknél csak 20 százalékos a károsodás. Feltehető, hogy ez a kár inkább pótlásból ered. A takarás határán levő, * úgynevezett porszemeknek — j Családi körben f A kiskunhalasi párt- és tömegszervezetek nem feledkeztek meg a nőnap alkalmával a szocialista társadalom öregjeiről sem: képviselőik útján látogatást tették a szociális otthonban. Sin elvtársnő, az otthon gondnoknője végig vezetett bennünket a helyiségeken. Ragyogó tisztaság és rend fogadott bennünket. Barátságos, meleg szobák, az ágyalton, asztalokon virágos térítők. Benéztünk az éléskamrába is. Katonás sorban állnak ott a befőttek, savanyúság, raktáron karikaszám a sajt, s garmadában a sok gyümölcs. A változatos, jó étkezés még Is látszik az otthon ápoltjain. Mi virággal köszöntöttük őket, az otthon vezetősége pedig csokoládé, narancs, s egyéb finomságok kiosztásával tette ünnepélyesebbé a napot. Ezután kikocsizlurtk a volt Baky-féle kastélyból átalakított másik otthonba, ahol hasonló kép fogadott bennünket: újság, könyv, dominó mellett Szórakoztak az öregek. Jól érzik magukat, dicsérik az éllátást, a bánásmódot. A 86 éves Bemát néni szeretettel szorongatja a gondnoknő kezét, Bagó néni azt mondja: családi körben sem kaphatnának több kényelmet, jobb ellátást. Hazafelé elgondolkozom a múltról, amikor az otthon • nélküli öregekkel nem törő- : dött senki. Most nem kell a : rokonok keserű kegyelemke- j nyerőt enniük, mindenkitől ■ elhagyatva, hideg szobában jj dideregni, s az éhenhalástól j félni azoknak, akiknek már j főzni sincs erejük: társa- ; dalműnk szeretettel gondos- ; kodik minden tagjáról. Balogh Ferencné j Számológép. amelyeknek a hó takaró bizonyos védelmet nyújtott — körülbelül a fele maradt épségben. Azokban a termelőszövetkezetekben, ahol kevés a munkaerő, fogatos előnyitással vékonyítsák a tőkefejeket borító homokréteget. Utána vizsgálják meg a rügyeket. Táblánként legalább 20 tőkéről vágjanak le tőből egy- egy vesszőt és alulról felfelé haladva állapítsák meg a takart és a takaratlan rügyek egészségi állapotát. Az egészséges rügy késsel keresztülvágva élénk zöld színű. Az elfagyott, vagy kipállott rügy pedig barna, esetleg fekete. Húsz vesszőből már elfogadható képet nyerünk a rügyek állapota felől és dönthetünk a metszés módjáról. Ha a takaratlan rügyeknek mintegy fele épségben maradt, tanácsos a metszés kezdetét elhalasztani rügyfakadásig, hogy a duzzadó rügyek alapján megfelelő terhelést adhassunk a tőkéknek. Ilyenkor a metszést rövid idő alatt fejezzük be, mert a zöldmetszés gyengíti a tőkét. Homoki tömegtermő fajtáink — a kadarka, a kövidinka, a szlan- kamenka stb. — tőből előtörő rejtett rügyekből, sőt a hónalj haj tásoikból is képesek termést hozni, ezért nincs okunk különösebb aggodalomra. A bajai járási párt-végrehajtóbizottság legutóbbi ülését Hercegszántón tartotta. Az értekezleten a helyi pártszervezetek tevékenységet vitatták meg. A végrehajtó bizottság ülésén részt vettek a járás többi községének párttitkárai is. A kalocsai járás termelőszövetkezeteiben az elmúlt egy hónap alatt 12 helyen alakult meg a pártszervezet. A párt- szervezet megalakulása után a termelőszövetkezetek kommunistái megválasztották a pártvezetőségeket és elkészítették negyedéves munkaterveiket. # A Negyvenszállási Üj Élet Termelőszövetkezetben a minap alakult meg a pártszervezet három taggal. A taggyűlés a párt- szervezet megalakítása után hat tsz-tagot vett fel tagjelöltségi idő nélkül a párt soraiba. * Az időszerű kérdések tanfolyamvezetőinek részvételével tanácskozást tartottak Baján, a járási székhelyen. Az értekezleten a kongresszus anyagának feldolgozásáról tájékoztatták a propagandistákat. A kalocsai járásban a párt- szervezetek kezdeményezésére 13 termelőszövetkezetben tartottak előadást a jövedelemelosztás különböző módozatairól. Az előadások iránt igen nagy érdeklődés nyilvánult meg. A napokban egy régi hartai ismerősöm keresett lel — az ottani Lenin Termelőszövetkezet párttitkára —. aki egyben a szocialista gazdálkodás útjára lépett község tanácstagja is. Így természetesen nem csupán olyan dolgokról beszélgettünk, amelyek csak az ő szövetkezetükre tartoznak. E nem hivatalos beszélgetésből tudtam meg, hogy Hartán igen nagy gondjuk van a szövetkezeti asszonyoknak. Mint a látogató elmondotta: megnagyobbodott, t)200 holdas szövetkezetükben a napokban fejeződött be a munkaszervezet kialakítása. Náluk 140 asszony vállalt részt a közös munkából, s jelentkeztek volna még többen is, ha a tanács vagy a szövetkezet vezetősége bitzosítani tudná gyermekeik napközibe való felvételét. A jelenlegi körülmények között azonban ez, sajnos, lehetetlen, mert a napközi egyrészt nagyon kevés gyermek befogadására alkalmas, másrészt csak idényjelleggel, májustól kezdve működik. Mindez nemcsak a Lenin, hanem a másik két termelő- szövetkezet asszonyait is elkedvetleníti, s ami még ennél is rosszabb: elvonja erejüket, figyelmüket a közös munkától, nács vezetői azt ajánlották, Mit lehetne hát tenni? A ta- hogy a szövetkezetek kérjenek állami támogatást egy új napA bafona, a sziuáii/ány. és a szenttiház Balogh Vendel öt évvel ezelőtt lépett a közösbe. Szomszédja, Árvái István ez év februárjában követte. Vendel magas, szikár ember, ezüstkalászos gazdatanfolyamot végzett és szereti a könyveket, főieg a mezőgazdasági szak- irodalmat. István mindennek az ellentéte, alacsony, zömök, pirospozsgás arcú ember. Könyvet, újságot nem vesz a kezébe. Vendel jó gazda hírében állott egyéni korában. földjét példásan művelte. Istvánról ezt nem lehet elmondani. Istvánt erősen befolyásolja a felesége, aki még ma is a régi babonák világában él. Szerencséjét varázslatos szertartásokkal akarja megszerezni. Igaz, fehér lovat, hízott ökröt nem áldoz az oltáron, mint őseink, de a tojáshozam szaporítása legjobb eszközének meg most is a piszkafát tartja, amivel Luca-nap éjjelén belopakodik a rikácsoló, kotkodáló jószágok óljába. Lekopogja... Rozi néni babonás tudománya ezzel még nem merült ki teljes egészében. A beteg gyermek mellett gyertyát szokott égetni a gonosz szellem elűzésére. A vendégeket nem barátságból, szívességből, hanem csak azért kínálja hellyel a lakásában, hogy el ne vigyék az álmukat. Varázslatos erőt tulajdonít a »lekopogásnak« Is. Ismerősei beszélik róla. hogy egy alkalommal pénz nélkül ment el a helyi íoldművesszö- vetkezet üzletébe vásárolni. -Nem mertem visszafordulni — panaszolta az eladónak — nincs nálam pénz, ezért most csak szétnézek, nem akarom a szerencsémet elrontani.« Szokásai közül a legkéro- sabbnuk azt tartják, ha vendégségbe látogat és ott kisgyermeket lát. akkor első dolga, hogy összeköpködi a kis porontyot — »Phü-phü, te kis csúnya, meg ne verjelek szemmel.« Így jár el akkor is, ha kis malacot lát valahol Ilyen asszony István felesége. Ha széles a szivárvány Árvái bácsi nem hisz el ugyan minden babonát, de mert nagyon vallásos, az a meggyőződése, hogy az ember sorsát »lentről« irányítják, pyakran mondogatja: »Ember tervez, isten végez.« Hiába ad meg a halandó a földnek mindent, végső soron az »égi hatalmak« döntik el, hány mázsa termény kerül a szegény ember zsákjába. Éppen ezért az »égiek« terveit igyekszik minél jobban kifürkészni, hogy meglepetés ne érje. Minden ősszel megfigyeli a szivárvány sávjainak szélességét. Azt tartja, hogy ha a piros széles, akkor jó szőlőtermés lesz, ha viszont keskeny, akkor hite szerint szűk esztendő következik. Sonka a szenteltvízben Ha a szivárványt vizsgálva rosszat sejt, akkor mit csinál István bácsi? A szomszédok még most is (Jerűsen mesélik azt a történetet, amikor nagy buzgóságában István bácsi ivóvi2es kannával merített a templomajtóba készített szenteltvízből. Ennek a mirhás, sós egyvelegnek különös erőt tulajdonítanak egyesek. Á húsvét előtti napokban István bácsi az ételeit szokta vele bepermetezni. A szivárvány baljós jelének láttára azonban István bácsi nem elégedett meg a szokásos egy üveg mirhás vízzel, hanem több vödörrel vitt haza az őrizetlenül hagyott hordóból. Minek magának ez a sok víz? — kérdezték tőle, akik látták. — Minek, fiam? Hát iszunk belőle, azután húsvét közelegvén, a sonkát is abban főzzük — válaszolta nagy komolysággal, az »égiek« kiengesztelésére gondolva. Balogh Vendel fejét csóválva, bosszankodva figyelte szomszédját. S babonás szokásait, naívságát sokszor nem állhatta meg szó nélkül. Különösen akkor zördültek össze, ha István a búzaszenteléstől várta a magasabb terméseredményt. — Hagyja már azt a szenteltvizet és a többi butaságait — mondogatta ilyenkor Vendel. — Jó vetőágy, műtrágya, istállótrágya, meg jó munka kell a földnek és nem ráolvasás* „Igazad van Vendel !u Most mind a ketten a szövetkezetben dolgoznak, egy brigádban, egy munkacsapatban, a kertészetben. — Vendel — szólította meg a minap az alacsony, köpcös termetű István szomszédját. — Azt hiszem, mégis csak magának volt igaza, amikor azt mondta, hogy jó vetőmag, talajerő és munka kell a földnek, nem pedig szenteltvíz. — Nézze csak — folytatta —, milyen gyönyörűek ezek a palánták... 1 Most már sejtem, miért volt magának mindig több búzája, kukoricája, mint nekem. — Ez már okos beszéd — válaszolta Vendel. — Adja ide a tenyerét! Bizonyára lesz még szóváltás közöttünk, de meggyőződésem, hogy a szövetkezet, a közös munka, más embert formál magából is. mint ami eddig volt. Gondoltam én erre a változásra már akkor, amikor az egész falu úgy döntött, hogy egybeszántia az új tavaszra ébredő határt. Nagy József JUodcktwL A Kecskeméti Épületlakatos« Ipari Vállalat évről évre erőtel» jcsen növekvő terve nagy erő* feszítéseket kíván a fizikai és » műszaki dolgozóktól. Az 1960-as. évben a vállalat dolgozói elhatározták, hogy tovább foly«t tátják a megkezdett kongrcsz«j szusi munkaversenyt. Az üzen« dolgozói bíznak abban, hogy ad munkaprogram végrehajtásával! sikerül az 1959. évi termelési) szintet túlszárnyalniok — írjád Sebestyén József levelezőnk. A Solti Földművesszövetke* zet kultúrcsoportja a napokban egy jól megszervezett előadás* sál szórakoztatta a közönségen több jelenettel, táncszámmai és énekszámmal szerepeltek. közönség előtt nagy sikert ara-» tott egy szovjet író egy felvonás sós színmüve, a Házassági tanúi A kultúrház zsúfolásig megtelt) A földmüvesszövetkezet kultúr- csoportjának ez volt az első nyilvános szereplése, ami be* váltotta a hozzáfűzött reménye* két — közli Szalui Sándor lei velezőnk. — Emilkém! Azt hiszem* nincs semmi baja a televíziónknak. A rádió bemondta, hogy a televíziós-játék elmaradt. Jól vizsgáztak a sorkötelesek (Községi tudósítónktól.) Az MHS jánoshalmi alapszervezete a sorkötelesek részére a honvédelmi alapismeretekből tanfolyamot szervezett. A tanfolyam záróvizsgáját nemrég tartották. A fiatalok beszámolói azt bizonyítják, hogy a hallgatók az előadások rendszeres látogatása nyomán alapos felkészültségről tettek tanúbizonyságot. Különösen kiválóan végezte el a tanfolyamot Czeller János* Tóth Pál, Horváth Pongrác, Angyal Imre és Rajnócsi Sándor. A fiataloknak a tanfolyamon sok segítséget nyújtott Maszlag István és Vincze István tartalékos tiszt. Az MHS által szervezett tanfolyamon a sorköteleseknek 80—85 százaléka részt vett. közi felépítéséhez, s visszautasították azt a javaslatot, mely szerint a községfejlcsztési alap és a társadalmi erők összefogásából kellene megoldani a problémát. A községfejlesztési terv ugyanis erre az évre új ártézí kút fúrását, járdák építését, s a villanyhálózat bővítését írja elő, s ehhez, úgy látszik, mereven — a megváltozott körülmények és igények figyelmen kívül hagyásával — ragaszkodnak a falu vezetői. Jóllehet, közösségi érdek a járdák építés, a villanyhálózat bővítése, de érezni kell azt, hogy a napközi létesítésének közösségi jelentőségén túl gazdasági szerepe is van, hiszen sok-sote asszony közösben való munkálkodását tenné lehetővé. Mindehhez — a szóban forgó javaslat szerint — a községfejlesztési alapból mintegy 120—13» ezer forintra volna szükség, amelyért egy eladó házat vehetnének, a berendezés és a fenntartás költségeit pedig részben társadalmi munkával, részben anyagi hozzájárulással vállalnák a termelőszövetkezetek. A községfej lesztésd alapból ily módon kieső összeg egy részét) pedig bizonyára szívesen pótolnák társadalmi munkával akár a járdaépítés javára is a falu lakói, ha látnák, hogy javaslatukat figyelembe veszik. Azt hisszük, hogy érdemes mindezeket komoly megfontolás tárgyává tenni a tanács végrehajtó bizottságának! Qlapk&zM a&líia izíikiíg,uk — iáidat építenek
