Petőfi Népe, 1960. március (15. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-17 / 65. szám

4. oldal I960, március 17, csütörtök A BRiQÁDVEZETŐ „DEÁK" LETT O szülő fejjel újból iskolás lett. Az asztal fölé ha­jolva böngészi a világatlaszt, s hosszúkás ujjaival a Kínai Nép- köztársaság térképét cirógatja. Végigtekinti a hatalmas ország területét, s közben arra gon­dol, vajon hány hónapba, vagy évbe telne, ha beutazhatná a •rohamosan fejlődő birodalmat? Benyitna a munkások és pa­rasztok otthonába és testvér­ként üdvözölné az egykori ku­likból ma már felszabadult, boldog emberként élő távol­keleti barátainkat.., A ndrékovics László, a Ke­rekegyházi Dózsa Ter­melőszövetkezet növénytermesz­tési brigádjának vezetője ül előttem, s ismerkedik Kína földrajzával. A dolgozók esti iskolájába jár és áprilisban vizsgázik a hatodik osztály anyagából. Az első félévben közepes eredményt ért el, nem csoda, hiszen a 46 éves ember agya már nem fog úgy, mint a borotva. Sok fejtörésbe ke­rül, míg megtanulja a leckét, de nincs megállás, tanulni kell, mert.;,-— Érzem, hadilábon állok a műveltséggel — mondja. — Hét gyermekem van. s egy ki­vételével mind iskolás. Előttük is pironkodom, ha szóbakerül a magyar irodalom meg a történelem. Azok úgy fújják az írók és királyok nevét mint Szóló-est as lljkollégiumhan A Kecskeméti Állami Zene­iskola továbbképzös növendékei március 17-én, csütörtökön este fél 7 órai kezdettel az Üjkollé- gium dísztermében szólóestet rendeznek. A hangversenyen Dómján József, Nagy Zoltán és Spitzer Tamás tanárok növen­dékei működnek közre: Bild Enikő, Cseri Gytila, Lakó Sán­dor, Palotás József és Sebő Il­dikó. A műsoron Bach a-moll, Vi­valdi e-dur hegedűversenyek, Händel, Beethoven tavaszi szo­náták, valamint Chopin és Liszt- zongoraművek szerepelnek. a karikacsapás. Én meg még csak nem is hallottam róluk. Nem mehet ez így tovább, gondoltam, és beiratkoztam az iskolába. E gy-két cimborám eleinte kinevetett: Mi az Laci, deák lettél? Hadd beszéljenek, majd meglátjuk, ki bánja meg! Azóta rendszeresen tanulok. Ági lányom szokta kikérdezni a leckét. Amit nem értek, ő szívesen megmagyarázza. Laci bácsi az állat- és nö­vénytant szereti a legjobban. Ebből a tárgyból ötöse van. Érthető is, hiszen mindennapi munkája szorosan összefügg a tudomány ezen ágával. Tudja, hogy csakis akkor válhat be­lőle jó brigádvezető, ha a tu­N' dománnyal is megbarátkozik. A nagyüzemi gazdálkodás meg­honosítása eleve száműzi nagy­apáink maradi nézetét. e higgyje ám, hogy csak én vagyok itt az egyedüli, aki tanul — hívja fel a figyelmemet. — Hárman izzadunk az iskola padjaiban. Elnökünk, Krupa János viszi a pálmát, ötös tanuló. Patács Ferenc csak a négyes osztály­zatig tudta felverekedni ma­gát. — Na, és Laci bácsi? — kérdezem. — Én már igencsak megma­radok a közepesnél. De egy biztos: elvégzem a nyolc álta­lános iskolát! Bicliczky Sándor Nem éppen túlzás Albérlő: Bocsánat, méltóságos asszony, az újságban olvastam, hogy itt kiadó szoba van. Főbérlő (Leereszkedően): Való. ban van egy gyönyörű szobám, de sajnos, a nyomor rávisz, hogy albérlőt tartsak. Albérlő (Kissé bátrabban): Méltóságos asszony, ne tessék haragudni, de meg szeretném nézni, mielőtt megegyeznénk. Föbérlő (Felhördül): Micsoda szemtelenség! Ebben a lakásín­ségben még kíváncsiskodik?! De hát ha van bőr a képén, csak nézze! Albérlő (A főbérlővel egy is­tállóhoz hasonló helyiségbe megy): Bocsánat, én a szoba után érdeklődtem Főbérlő: Micsoda? ... Hát ez magának nem szoba? Nem látja a bútorokat? Ágy, mosdó, szek­rény, minden van. Ez magá­nak nem gyönyörű szoba? Albérlő (Elszánt gúnnyal): Hi­szen ezek ócska tákolmányok, a mennyezet hiányzik, a csere­peken pedig öklömnyi lyuk van. A fal vakolatlan, a földje meg olyan gödrös, hogy a kutya megfiadzana benne— No, de mennyiért méltóztatik kiadni egy hónapra? Főbérlő: Mennyiért? Potom 500 forint. Higgye el kérem, ez tiszta ajándék, de egy csekély kikötésem van! Az ágyat 20 órától reggel hatig használhat­ja, vizet nem adok, az ágyne­műt maga mosatja. Továbbá a lakónak kötelessége megemlé­kezni húsztagú rokonságom névnapjáról valami csekély, de eredeti, s nem túl olcsó aján­dékkal. Ezenkívül a lakbért előre kell fizetni, s ha nem tartja be a házirendet, akkor felmondás nélkül, azonnal ki­kergetem. Még elfelejtettem mondani, hogy sem idegent, sem rokont a lakásban nem fo­gadhat, s természetesen a ta­karítást is magának kell vál­lalni. Albérlő (Elképpedve, szótla­nul bámul maga elé.) Főbérlő (Vígasztalban): Hidd el, fiam, ennél kedvezőbb fel­tételekkel sehol nem kapsz la­kást ... Albérlő (Felbátorkodva): Bo­csánat, én csak érdeklődtem. Sajnos, ezeket a feltételeket nem tudom teljesíteni... Föbérlő: Micsoda? Miattad most hat albérlőt szalasztottam el! Hallatlan, milyen szemtele­nek manapság az emberek ... K. J. Általános iskolások látogatása a kecskeméti üzemeltben NÉHÁNY nappal ezelőtt lakó­helyismereti óráink keretében meglátogattuk a Kecskeméti Ci­pőgyárat, a Zománcipari Művek Kecskeméti Gyáregységét, a Hűtőipari Vállalatot és a Kecs­keméti Konzervgyár 1-es tele­pét. A Cipőgyárban végigkísértük a lábbeli készítés folyamatát a szabástól egészen a csomagolásig. A Zománc Művekben megtekin­tettük a vasolvasztást, az öntést és a zománcozást. A Hűtöházban megnéztük a víz jéggé alakulá­sát és többen közülünk leme­részkedtek a hókamrákba, ahol sárgabarackkal, málnával és eperrel kínáltak bennünket a kedves vendéglátók. A Konzerv­gyárban nagy hordókból kis üve­gekbe szerelik ki a meggyet és a cseresznyét. Ott is megkínál­tak bennünket. AZ ÜZEMLÁTOGATÁSOK során közvetlen élményekkel gazdagodva ismertük meg szülő­városunk és lakóhelyünk warát. Köszönetét mondunk a jól sike­rült látogatásunk után az üze­mek vezetőinek, mert lehetővé tették számunkra ezt a hasznos tapasztalatcserét. Többünknek most volt alkalma szüléink és is­merőseink munkahelyét megis­merni. Meggyőződtünk arról,, hogy az élethez szükséges javak termelése fegyelmezett és céltu­datos munka nyomán keletke­zik. Ha felnövünk, mi is hasonló munkát kívánunk végezni a tár-, sadalom és a magunk javára. I A LÁTOTTAK alapján alig várjuk, hogy felsőbb osztályba kerülve a politechnikai oktatás során magunk is gyakorlati munkát végezhessünk. Ének-Zenei Általános Iskola .. azelőtt kőműves volt.. Döntésre vár egy vita A Tiszakécskei Szabadság Tsz asszonyainak nevében Ke­mény Lajosné levelet írt a szerkesztőségnek. Közli, hogy tsz-ük legnagyobb a község­ben, s a tagság 40 százalékát asszonyok teszik ki, méghozzá fiatal anyák, akik a gyermek- nevelés mellett szorgalmasan dolgoznak a szövetkezet kerté­szetében. Azaz csak dolgozná­nak, mert a községi bölcsőde, és a napközi otthon férőhelye már betelt, s nem tudják a gyermekeket elhelyezni. A Szabadság Tsz nemrégiben egyesült a Tisza Termelőszö­vetkezettel, — így az egyik székház felszabadult. A köz­gyűlés a tanács végrehajtó bi­zottságával együtt úgy határo­zott, hogy az egyik székházat napközi otthonnak rendezik be. Arra azonban nem tudnak A egyezséget kötni, hogy melyik legyen az? Az asszonyok vé­leménye szerint a Tisza szék­háza lenne a legalkalmasabb, mert annak udvarán segédüze­mek nincsenek, — míg a Sza­badság székházánál gépszín, kovács- és bognármühely van, s külön udvarrészt nem tud­nak leválasztani a gyermekek részére. A helyi tanács a szakkép­zett óvónőről és a berendezés­ről gondoskodna. Most már csak arra van szükség, hogy a helyiségek körüli vita meg­oldódjék! — követelik jogosan a termelőszövetkezet asszonyai. Művelődési egyezmény, I960 Elintézett beadványok Tallózás a megyei tanácshoz beküldött panaszok között A díszes, vászonUülésű map­pán ez a felirat áll: Művelő­dési egyezmény, 1960. A tar­talma; a megyei tanács végre­hajtó bizottsága és a Szakszer­vezetek Megyei Tanácsa elnök­ségének közös programja a munkások kulturális nevelésére. Több hónapos tárgyalássoro­zat, megfontolt és mindenre ki­terjedő előkészítés előzte meg ennek az országos viszonylat­ban is szinte egyedülálló és nagy jelentőségű egyezmény­nek az aláírását. Lényegében azoknak az elveknek a közös helyi megvalósítására való szö­vetkezés ez, melyeket pártunk művelődéspolitikai irányelvei, s több más kulturális vonatko­zású, vagy éppen a munkás- osztály helyzetével foglalkozó pártdokumentumok szögeztek le és határoztak meg. Az út, amelyen járunk, világos és határozott célkitűzésekkel ren­delkezik: erősítenünk kell pro­letárdiktatúránk tartóoszlopait azzal is, hogy a kulturális élet eszközeivel minden szinten és minden vonalon megtesszük a magunkét, elsősorban társadal­munk vezető osztálya, a mun­kásosztály kulturális ellátásának magasabb színvonalra emelé­séért! Ez adja meg e szövetkezés méltatást érdemlő politikai tar­talmát. De példamutató a ben­ne foglalt intézkedések megfon­toltsága, tervszerűsége és sok­oldalúsága, célszerűsége szem­pontjából is. A közoktatással foglalkozó rész például olyan sörös vállalkozásról ad számot. HILTJ'HEIV ** a tanácsi népművelés és a szak­szervezeti kulturális vezetés ré­széről a megye üzemi dolgo­zóinak iskolai végzettségét, a felnőtt oktatás helyzetét és egy júliusban, valamint augusztus­ban végrehajtandó szervező- munkának vetik meg az alap­jait. Ez az üzemi dolgozók is­kolai keretek között való ne­velésének kiszélesítését célozza. Megállapodás jött létre a könyvtárhálózat és az olvasó­mozgalom célkitűzéseinek össze­hangolására, az ismeretterjesz­tés színvonalasabbá tételére, a művelődési otthonok által kép­viselt intézményhálózatnak még inkább a munkásosztály szolgá­latába való állítására, a művé­szeti munka megalapozására és egybehangolására, az irodalom, a képzőművészet néhány prob­lémájának együttes megoldá­sára. A terv részleteinek ismerte­tésére itt nincs lehetőség. Le kell azonban szögeznünk, hogy a közös célok felismerésének, meghatározásának nagyszerű dokumentuma minden bizony­nyal eloszlatja az eddig néhány esetben tapasztalt szervezési, a problémák megoldásának sor­rendjét illető súrlódásokat és az itt-ott tapasztalható értetlen­séget. Kiindulópontja lehet az egyezmény egy későbbi, még szorosabb együttműködésnek. S ez nem vezethet másra, mint a kulturális forradalom rohamos és erőteljes továbbfejlődésére, célkitűzéseinek gyorsabb meg­— Csökken a bürokrácia, ke­vesebb a panasz — mondta Szap­panos Péter elvtárs, a megyei tanács vb. panaszügyi előadója, amikor munkája felöl érdeklőd­tünk. — A járási, városi és köz­ségi tanácsok is színvonalasabb munkát végeznek, kevesebb a törvénysértő határozat s ez is hozzájárul a panaszbeadványok számának csökkenéséhez. Míg 1956-ban 2950 panasz érkezett hozzánk, addig tavaly már csak 1725. Ebből 1359-et a megyei ta­nács vb. intézett el, 366-ot pe­dig illetékes helyre továbbítot­tunk. A’nyugdíj... Találomra kiválasztottunk há­rom aktát megnézni: vajon ho­gyan intézték el az ügyeket. Az első Gulyás Sándor szabad- szállási lakos panasza volt. A 68 éves Gulyás bácsi nyugdíjügy­ben fordult a tanácshoz, arra hi­vatkozva, hogy hadirokkant. A tanács megállapította, hogy a há­borúban szerzett betegsége nem okozott 65 százalékos munkaké­pesség-csökkenést, ezért hadi- gondozásban nem részesíthető. Egyelőre úgy segítettek rajta, hogy 300 forint rendkívüli se­gélyben részesítették, nagyobb mérvű támogatása azonban nem indokolt, mert iháza és fél hold földje van. Sorsát azért tovább­ra is figyelemmel kísérik és szükség esetén rendszeres segélyt utalnak ki majd részére, vagy szociális otthonba helyezik el. A niivendékhika ... A másik ügy elintézése már bonyolultabb. Virág József bó- csai lakos növendékbika leadá­sára szerződött az Állatforgalmi Vállalattal. Leadáskor az állat súlya meghaladta a 600 kilót, ami arra engedett következtetni, hogy a szerződés megkötésekor sem volt már az állat növendék. Növendékbikára ugyanis legfel­jebb 300 kilós alapsúlyig lehet szerződést kötni. A gazdát ezért nem szerződött-, hanem szabad­árban fizették ki a leadott bika •után, amit ő természetesen sé­relmezett. A tanács levelet írt a vállalat­nak, hogy tisztázzák az ügyet. Miután vitatott kérdés maradt, hogy a bika súlya a szerződés idején meghaladta-e a 300 leilót, vagy sem, a vállalat méltányos- sági alapon megfizette a szerző­dött- és szabadár közötti külön- bözetet a gazdának. ... s a kényszervágás A (harmadik panaszt Maróti István tázlari lakos nyújtotta be. Beadványa szerint tehenét ta­valy májusban le kellett vágni, s a hús értékesítése végett átadta Napfény-energiával fűtött szálloda v A dél-franciaországi Perpi- gnanban rövidesen megnyílik az a szálloda, amely először alkalmazza a napfényenergiát fűtésre és melegvíz-szolgálta­tásra. A napfényes dél-francia klímában épült szálloda tetején különleges tükrökkel fogják fel a Nap sugarait. Szakértők vé­leménye szerint ezzel a mód­szerrel a szálloda fűtési költ­ségei 80 százalékkal csökkent­hetők. azt a helyi földművesszövetke­zetnek. Az £rte járó pénzt azon­ban nem fizették ki teljes egé­szében, azzál az indokkal, hogy 70 kiló hús megromlott, s cl kel­lett ásni. A tanács vizsgálata ki­derítette, hogy a hús a földmű- vesszövetketet hibájából romlott meg, amiért Maróti Istvánt nem érheti károsddás. A gazda ezek- után rövideken meg is kapta az őt illető összeget. A több mjint másfélezer bead­vány közül csupán ezt a hármat választottuk ki, de ebből is lát­ható, hogy a lakosság által be­küldött panaszok jó kezekben vannak. Nagy Ottó Levelezők jutalmazása A Petőfi Népe szerkesztőbi­zottsága a jó levelezői mun­káért a következő levelezőket jutalmazta meg. A Petőfi Népe levelezői közül: Tóth Gábor, Tcrnák Sándor, Túri Istvánné, Kovács Sándor, Varga Gábor, Ledniczky Dénes, Fazekas Pé­ter, Túri József, Dér László, Lőrincz Györgyné, Molnár Jó­zsef, Bérezi Kálmán, Cseprcgi Imre és Cseri József egy-egy szép könyvet kapott ajándékba. A Félegyházi Közlöny, a Bajai Hírlap, a Kalocsa és Vi­déke levelező közül: Molnár József, Majoros Béla, Horváth József, Markovits Éva, Föld­vári András, ifj. Ludas István, Hegedűs János, Kiss Fcreucné, Kocsis János kapott könyvju­talmat. A jutalmakat postán küldjük el.

Next

/
Thumbnails
Contents