Petőfi Népe, 1960. március (15. évfolyam, 51-77. szám)
1960-03-15 / 63. szám
I960, március IS, kedd 3. die ti KXVAlÓ SZÖVETKEZETEUng A büszke cím és a vörös vándorzászló tulajdonosa: a Jánoshalmi Építőipari Ktsz Régen volt már november 15-e, amikor átadták rendeltetésének a szabadszállási traktoros iskolát, de a Jánoshalmi Vegyes- és Építőipari Ktsz tagjai még most is büszkék arra, hogy nevüket sűrűn emlegette akkortájt a sajtó és a rádió. A szövetkezet kétszázötven szakmunkásától függött ugyanis, megindul-e határidőre a tanítás vagy sem. Az összefogás erejével sikerült elvégezni a munkát, pedig több mint egymillió forint értékű átalakítási, tatarozási és szerelőszakipari munkát kellett végezniük. Lábodi Lajos, a szövetkezet alapító tagja ma már huszad- magával dolgozik az asztalos- részlegben. Nemcsak ez az egyedüli érdemük, amiért a kitüntetést kapták. A szövetkezet Bács megyében tavaly első volt a kislakásépítő-mozgalom segítésében is. Jánoshalmán 25 családi ház építése dicséri munkájukat. Építési és szerelőipari munkájuk minőségére emellett jellemző, hogy megyénkén kívül is egész sor megrendelésnek tettek eleget Vegyes- és faipari gyártmányaikat pedig az ország minden részébe szállítják. Érc- és kőbányáinkat például ők látják el a termeléshez szükséges speciális vastalicskákkal. Kötélgyártó részlegük már kilenc éve működik. Versenyeztek a részlegek Folytathatnánk még, hiszen a szövetkezet több mint húsz szakmát egyesít, de hagyjunk helyet annak is, amit Herédi Kálmán és Jenei János mond a szövetkezetről. Az elnök és a főkönyvelő szülte egymástól veszi át a szót hogy minél többet mondhassanak el a szorgalmas szövetkezeti dolgozók serény és sokszor áldozatos munkájáról. Az egyre javuló szakmai vezetés mellett munkasikereik fő forrásának tartják az egyes részlegek között ma már általánossá vált gyümölcsöző versengést. Álljon itt ennek bizonyítására egy pár számadat: 1958-ban még csak 4 milió volt a szövetkezet termelési értéke. Tavaly ennek közel a háromszorosát, vagyis 11 millió forint termelést mutatott a mérleg. 1960-ban 17 millió forint a terv- előirányzatuk, de a tagság szorgalmára és a felszabadulási versenyben rejlő lehetőségekre építve már most úgy számolnak, hogy 20 millió forint termelési értéket hoznak létre. A nyereség felét beruházzák A vezetőség nemcsak beszél erről. A tagság úgy döntött, hogy az elért nyereségből csak két heti fizetésnek megfelelő részesedést osztanak szét, a nyereség 54 százalékát pedig a szövetkezet fejlesztésére tartalékolják. A sikeres munkához már most megteremtették a szeméMint lapunk 5-i számában közöltük, a Kecskeméti Koni zervgyár a zöldségfélék nagyüzemi termesztéséről kétnapos ankétot rendezett. Ezen a mint- Dgy 70 termelőszövetkezeti elnök, agronómus és kertész közül többen felvetették, hogy a melegágyi keretek és a szervestrágya hiánya megnehezíti a paradicsom termesztését. A részvevők soraiban számosán akadtak, akik tapasztalataik alapján hasznos tanácsosat adtak a hiány megszüntetésére. Győrvári Gyula, a Kecs- seméti Új Tavasz Tsz főagro- íómusa például elmondotta, íogy ők sem rendelkeznek any- íyi istállótrágyával, amennyi a 10 hold paradicsom termesztéséhez elegendő volna, azonban eleményességgel megszüntették i hiányt. Kértek és kaptak a konzervgyártól hagymahulladékot, ami sertéstrágyával keverve kitűnő talajtáperőt tartalmaz. \z ankéton részvevő Mészöly üyula, a Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kutató Intézet íossuth-díjas igazgatója is negerősítette, hogy az istálló- ragyát sokféle hulladékkal lelet pótolni. A melegágyi keretek beszer- ésével kapcsolatban az Új Ta- asz főagronómusa alapos tájé- ;ozódásra, tudakozódásra hívta el a figyelmet. Szerinte a melyében fellelhetők a szükséges eretek, Nekik például érdek- ödésük sorún tudomásukra ju- utt, hogy í! a Hosszúhegyi Állami Gazdaságban feleslegessé vált mintegy kétezer keret, s ebből 1600-at már meg is vásároltak. Valószínű. hogy más állami gazdaságokból is fedezhetik a termelőszövetkezetek ez irányú szükségletüket, másrészt az egyéni gazdálkodó korukban paradicsomtermesztéssel foglalkozó új tagok is rendelkeznek minden bizonnyal melegágyi keretekkel, amelyeket térítés ellenében át lehet tőlük venni. lyl feltételeket. Ä' szövetkezet olyan műszaki gárdával rendelkezik, amivel ma még nem sok helyen dicsekedhetnek. Lábodi Józsi bácsinak most van a nagy jubileuma, ötven esztendeje szabadult az asztalos szakmában. A nyugdíjazást már emlegetik neki, de ő mindig azzal válaszol: amíg dolgozni tud, nem akar hallani efélékröl. Bizakodva nézhet tehát az 1960. évi feladatok elé a kiváló címet nyert Jánoshalmi Vegyes- és Építőipari Szövetkezet. Sándor Géza Pásztor Zoltán Vasgyúró-nerelde másfél tojás áráért... WPbédidő van a császártöltési bölcsőde napközi otthonában. Húsz pufók gyerek rózsasziromnál nem nagyobb pámás tenyere szorítja elszánt igyekezettel a kanalat s nyelik a finom húslevest. Aztán rizses hús kerül a tányérokba s nyom- tatéknak akkora piros alma, hogy labdának is megfelelne... Ilyen ebédet s ezenkívül reggelit s uzsonnát Jcapnak napi 1 forint 80 fillér térítés ellenében az apróságok. Ugyanebben az időben ebédelnek az óvodás és iskolád napközi otthon gyerekei is. Közel 100 gyerek kap ellátást s ezek édesanyja — jórészt termelőszövetkezeti tag — gond nélkül dolgozik: esténként jóllakott, egészséges s vidám gyermeket lát viszont. Most, hogy Császártöltés termelőszövetkezeti község lett — valóságos roham indult az anyák részéről a bölcsödéért és napközi otthonért. — A tanács számított erre — mondja Cserjés elvtárs vb- elnök. — Az óvoda helyiségében máris nagyszabású átalakítás, bővítés folyik: modem nagy étterem és raktár készül. Itt a nyáron már 200 gyermek ellátását tudjuk biztosítani s itt étkeznek majd az iskoláskorú napközisek is. fta ezzel készen lesznek, a kőművesek átvonulnali a bölcsödéhez, ahol szintén helyet csinálnak újabb 20 gyermek számára. A konyhát a földszintre viszik s így jókora helyiség felszabadul. Nagyjából számítva tehát több mint kétszeresére emelhetik az ellátásban ré4 szesülő gyermekek számát. Ligetfalvy Istvánná, a böl- csődé vezetője elmondja, hogy készségesen teljesítik majd a> dolgozó anyák azon kéréséti hogy a nyári dologidőben ko- rabban hozhassák és később vihessék gyermekeiket. Jelenleg 1 -kor kezdenek és délután 5-kor mondanak rövid búcsút az apróságoknak, akik kis vasgyúrók módjára, kicsattanó piros arcukkal minden szónál ékesebben dicsérik a gondoskodást, sze- retetet. császártöltési nőtanács küldöttsége — zömmel tsz-tag asszonyok — az idei nőnapon vendégségben jártak a budapesti Május 1-e Ruhagyárban s többek között megnézték az ottani gyönyörű napközi otthont is. »Tapasztalatcsere« volt ez számukra s most azon versengenek: minél szebb, kényelmesebb második otthont rendezzenek be a faluban gyermekiknek. fi]zek a gyermekek már mesének sem hiszik el, hogy valamikor szüleije, nagyszüleik hogyan éltek kiskorukban —- hányszor cipelte őket magával elgyötört anyjuk a mezőre vagy jó szomszédok kegyére bízva sírdogáltak éhesen, maszatosan, — hacsak nem volt Icéznél nagyobb testvér és jóságos nagyanya. Most olyan virágocskák ők, amelyekre — egy nagy, közös kertben elültetve — egyforma fénnyel és meleggel süt a szeretet és gondoskodás napja.., g. K, azwwwwys/wvwwvvwvwwvwwwvww>Ae^wvvvwvw-Ahol a. {otjköizöríí akkora, mint tqij. Imzoqántj F Látogatás a Kecskeméti Állatorvosi Rendelő Intézetben — IGEN, természetesen. Ha lehetséges, segítünk az üszőn — mondja a fehórköpenyes férfi a telefonba, amely az imént csengette fel az íróasztala mellől. A kecskeméti Állatorvosi Rendelő Intézet, vagyis az »állatkórház« irodájában vagyunk, itt künn, a Műkért mellett, Szende Károly vezető társaságában. Öt keresték meg telefonon. Fiiggöágy us állatkórhásbun Szende Károly az igazgató, a sebész, a bel- és bőrgyógyász, a fogász, laboráns egyszemély- ben, s rajta kívül még egy fel- csemő és három fizikai dolgozó tevékenykedik itt, A . kórterem — egy ragyogóan tiszta istálló — tizenkét férőhelyes. Jelenleg egy tehenet és egy lovat gyógykezelnek benne. Függőágy is tartozik a berendezéshez, a »betegágy« viszont közönséges alom. A műtőben tornatermi szőnyeghez hasonló matracpárnára döntik operációhoz a nagyobb állatot, s két párhuzamos vasrács között béklyózzák meg. Másfél év alatt 16 bendöiníítét Ami a műszerek nagyságát illeti: a foghúzó akkora harapófogó, hogy a teremtés fájós fogú koronája, az ember, a tájékát is elkerülné az SZTK- nak, ha ilyennel távolítanák el az odvas rágóeszközét. Nemrégiben viszont a gazda, a megyeszékhely tanácsa tízezer forintért vásárolt a kórháznak egy villany-fogköszörűt, bár olyan nagy az is, ho-gy a középkori harcokban buzogányként is megállta volna a helyét. Szilárd és az elvhűség Szilárd barátom nemcsak keresztnevében volt az, hanem elveiben is, legalább ezt állította magáról néhány héttel ezelőtt. Fiatalosan, ruganyosán lépkedett mellettem és így magyarázott. — Én látod, nem hódolok semmiféle hóbortnak. Hallottam, hogy az egyik kiskunsági városunkban majdnem a rendőrség lépett közbe egy olyan esetnél, amikor 70 éves aggastyánok kamasz módjára összevesztek néhány papírszalvétán. Ö, micsoda naívság! Kalocsán én magam láttam a szovjet filmhét megnyitása alkalmával. hogy termetes családanyák egymás KÜLÖNBEN bajos volna felsorolni mindazt a betegséget, amelyből ki gyógyították az állatokat. Azt azonban meg kell említenünk, hogy Szende Károly másfél esztendő alatt 16 — szeget és drótot nyelt — tehénen végzett sikeres bendo- metszést. Mézet, krumplicukrot — a lónak Természetesen a beteget nem tartják időtlen időkig a kórházban, hanem, mikor a gyógykezelés költségei elérik az állat forgalmi értékének a 60 százalékát, megkérdik a gazdáját; óhajtja-e a jószág további gyógyíttatását? »Mindent bele —• válaszolta nemrég az egyik vállalat, amelynek vércsederes lova májgyulladással betegedett meg. Tehát: költség nem számít, a lónak fel kell épülnie, mert a hasonló színű párja csak vele együtt mutat jól a rúd mellett És belenyomtak a lóba (szó szerint véve, mert mesterségesen táplálták) minden nap egy kiló mézet, ugyanannyi krumplicukrot — s nyolc nap múlva gyógyultan hagyta el a kórházat. Tehén a nagyobb kincs Tavaly egyébként 1079 állatot vizsgáltak és gyógyítottak meg a kórházban. A »páciensek« gazdáinak 60 százaléka a szocialista szektorhoz tartozik, a többi magántulajdonos. A statisztika azt is elárulja, hogy amíg a gyógykezelt lovak száma fokról fokra csökken, a szarvasmarháké növekszik. AZ ÁLLATTENYÉSZTÉS fellendülésével a kórházra is több feladat megoldása vár, s erre a városi és a megyei tanács már gondolt is: 20—20 ezer forintot szavaztak meg, hogy a második negyedévben korszerűvé átépítsék a műtőt a nagy- és kisállatok külön-külön operációjához, T. í. — Hát te hogy nézel ki — szörnyülködtem. — Hagyd el — legyintett rezignáltam — Icuka, a menyasszonyom — tudod az a cuki barna lány — megkért, hogy szerezzek neki néhány új mintájú papírszalvétát. Megtört aggastyánként lépkedett mellettem, egyszeresük hirtelen feleszmélt. — Bocsáss meg — kiáltotta és futni kezdett. — Hová szaladsz? — szóltam utána kétségbeesve. — Most jutott eszembe, hogy az előbb valaki mondta, hogy újfajta sajtok érkeztek a Csemegébe, — kiáltotta vissza. K. S. lábadról — tüzeltem barátomat. — Nem és nem! — hangoztatta. — Engem nem tud megkísérteni a Lucifer, — mondta büszkén és felemelt fejjel arcán a gyűjtő szenvedély iránt hódolókat szemben érzett végtelen megvetéssel otthagyott. Szilárd, — úgy látszik — nem volt elég szilárd elveiben, erre bizonyíték a napokban történt eset. A minap ugyanis ismét találkoztam vele. Tekintete zavaros volt, jobb szeme alatt egy sötétkék folt éktelenkedett, az egyik kabátujja hiányzóit, a vége a nadrág zsebéből kandikált ki. kezéből tépték ki a íi'lmképpel díszített papírszalvétákat. Olvastam olyanról, aki finánclábakat. sajtcím- kéket, meg az isten tudja mit gyűjt. Van, aki még en-e rá is fizet ... Kérdően néztem ró, ő pedig körülményesen rágyújtott egy cigarettára, majd szellemeskedve folytatta: — Az egyik szomszédom a vállalat pénzét gyűjtögette, míg végül őt is begyűjtötték. Napokban azt mondom valakinek, hogy jó volna a szemetet összegyűjteni Kecskeméten, s az illető kicsit furcsán nézett rám. — Egyszóval téged nem lehet levenni » «VVWVWWVWVWVWWVWWWW Néhány hasznos javaslat a naradicsomtermesztés eredméíivesseoéhez
