Petőfi Népe, 1960. március (15. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-15 / 63. szám

4. oldal 1980. március IS, kttfa Létesítsünk pályaválasztási tanácsadó bizottságot Az ipari tanulókról Dolgozik a megyei \ tUmstudió Osztályonként tartják a szülői értekezleteket Most, amikor megyénk ipari és mezőgazdasági fejlődése ro­hamos ütemben halad, nem hagyhatjuk figyelmen kívül az ipari szakmák jövendő meste veinek fejlődését sem; azokat, «Kik hivatva lesznek a szakma örököseivé válni. Háló Ferenc elvtárs, a megyei ipariskolák igazgatója az ipari tanuló-kép­zéssel kapcsolatosan megszívle­lendő tanulságokra hívta fel a figyelmet. Háló elvtárs elmondotta, hogy az elmúlt évekhez mérten egyre több érettségizett fiatal jelent­kezett szakmatanulásra, s az 1959.60-as tanévben megyénk ipáritanuló-iskoláiban 2954 fiatalt képeznek. Mégis, jó rí silány szakmában hiányoznak az ipari tanulók! Okát ennek abban kereshet­nénk, hogy a jelentkezők legin­kább azokat a szakmákat kere­sik, amelyekben éppen a legke­vesebb lehetőség kínálkozik fel­vételre. Tavaly például fog- technikus tanulót tiem is szer­ződtettek, az arra jelentkezők száma viszont tekintélyes volt. Ugyanakkor a nehezebb, de fontosabb szakmákban sürgős utánpótlásra volna szükség, ezekre pedig nem jelentkeznek elegendően. A Kecskeméti Épületlakatos- ipari Vállalat a következő öt Orlutay Gyula i iszahécakén A napokban Tiszakécskén járt Orlutay Gyula, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának tit­kára, megyénk országgyűlési képviselője. Megtekintette a nő- tanács és-a Hazafias Népfront kézimunka- és fényképkiállítá­sát, majd meglátogatta a Tisza- gyöngye Termelőszövetkezetet, amelynek pártoló tagja. Hosz- szan beszélgetett a termelőszö­vetkezet vezetőivel és tanácsok­kal látta el őket a tsz munká­jára és irányítására vonatko­zóan. Este a községi kultúrotthon- ban béke-nagygyűlést tartott, s a gyűlés több mint 500 részve­vője nagy- érdeklődéssel hall­gatta előadását. évben 1000 ipari tanulót képez ki korszerűen berendezett tan­műhelyében, s ebből 200 már Ismerkedik a szakmával. A másik 200 fiatalt pedig az 1960/ 1961-es tanévben kívánják fel­venni. Felvételre lesz lehetőség ezenkívül az ÉM Bács megyei Építőipari Vállalatánál, a most fejlődő malomipari gépgyárnál, s a különböző ktsz-eknél. Egyes könnyebb és tisztább foglalkozást ígérő szakmáknál sincs minden rendben. így ezüstműves, aranyozó, hang­szerkészítő, üvegcsiszoló, művi­rágkészítő és kefekészítő szak­mákat megyénkben egyetlen fiatal sem tanul, s járműlaka­tos, fűzőkészítő,. faesztergályos és marós is mindössze elvétve akad. Kecskeméten pedig nincs címfestő tanuló. Mezőgazdasági tanulók iránt szintén nagyobb kereslet volna, bár ez idő szerint az elsőéves mezőgazdasági tanulók létszáma 138. A másod- és harmadéve­sek száma viszont együttvéve csak 132. Ez nyilván abból adó­dik, hogy a mezőgazdaság szo­cialista átszervezése egyre több fiatalban érleli meg a tanulás gondolatát. Térjünk azonban vissza a cikkünkben már említett főkér­désre: hogyan lehetne megfe­lelő számú fiatalt terelni a fon­tosabb szakmákba. Ennek több mód.ia van, s a legfontosabb feladat itt talán az általános iskolák pedagógusaira : hárul, akik szülői értekezlete­ken foglalkozhatnának ezzel a kérdéssel. Meggyőződésünk, hogy ezeken az összejöveteleken so­kat lehetne tenni céljaink ér­dekében, mivel á szülők több­sége jól képzett szakmunkás, akik átérzik ennek fontosságát. De segít ebben az iparitanuló­iskola is: tanáccsal látják el a szakmát választó fiatalokat, s megnézik: kinek mire van haj­lama. A kérdés gyors, sikeres és teljes megoldása érdekében pedig helyes lenne, ha me­gyénkben létrehoznák a területi pályaválasztási tanácsadó bizott­ságot is. Kohl Antal Mint már korábban hírül adtuk, a népfront kezdemé­nyezésére létrehozott Arany- homok filmstúdió a „Kiskun­sági szőlők között” címmel dokumentum-filmet forgat. A film felvételeinek nagyré­sze már elkészült, s a felvé­teli anyagot Goőr Imre, a megyei népfront irodu mun­katársa, a filmstúdió tagja csütörtökön a déli órákban bemutatta Madarász László elvtársnak, a megyei tanács elnökhelyettesének és Bank Gyula elvtérsnak, a megyei tanács mezőgazdasági osz­tályvezetőjének. A két ta­nácsvezető — a film készí­tőinek —- elismeréssel nyilat­kozóit az eddigi felvételi anyagról. Mint a bemutatót követő beszélgetésből Goór Imrétől megtudtuk, az eddigi szép és művészi felvételeket a nem­rég elhunyt Mátis Káimán festőművész készítette. A film kiegészítő felvételeire a tavasz folyamán kerül sor, májusig bezáróan. Már fo­lyik a vágás, elkészült a for­gatókönyv, s a számítások sze­rint a lelkes kis közösség első dokumentumfilmjével az ősz folyamán fog bemutat­kozni a filmszínházak közön­sége előtt. Érdekes megemlíteni a film készítésének történeté­ből, hogy az MHS segítségé­vel előre láthatóan áprilisban kerül sor a légi felvételek el­készítésére. Ez alkalommal azonban nemcsak a felvevő­gép, hanem a film készítői is először utaznak repülőn, s bi­zonyára ez utóbbiaknak ne­hezebb dolguk lesz, mint a felvevőgépnek. Az első film befejezése előtt úiabb dokumentum film forgatásét is megkezdik, melyben a legszebb szerem- lei népszokásokat elevenítik fel a szeremlei művelődési ház vezetőinek gyűjtése alap­ján. Talán nem egycdüliek va­gyunk a megyében, akik azt kívánjuk a lelkes, áldozat­kész kollektíva eddigi mun­kája és tervei alapján, hogy fáradozásukat minél nagyobb siker koronázza. Kecskemétiek az 1848-49-es magyar szabadságharcban buy szemtanú beszámolója a muntwörlhi csatáról Szúzlizcnkét evvel ez­előtt vívta a magyar nép di­csőséges harcát a szabadságért, az osztrák elnyomás ellen. Ez a harc a túlerőben levő ellenség győzelmével végződött, de a magyar szabadságharcosok hősi fegyvertényei ma is fényesen ragyognak és sohasem halvá­nyulnak el népünk szívében. 1848. március 15-e évforduló­ján a kecskeméti szabadsághő­sök harcait elevenítjük fel Gö- möry Frigyes honvédtiszt fel­jegyzései alapján, aki a Pest megye állal alakított II, ön­kéntes zászlóalj katonája volt. Mint írja, Kecskemét város 318 honvédet adott a zászlóalj­nak, amely már a pákozdi csa­tában is részt vett. s a magas­latokon kijelölt állásait Jella- sich támadó hadai ellen vitézül megtartotta. Később belőlük alakították meg a hires 71. hon­védzászlóalj magvát, amelynek élére Guyon Richard őrnagyot (később tábornok, Branyiszkó hősé) állították. liömöry Frigyes így jegyzi tel a ivlanswörth íalva- nál lezajlott ü.közetet: »Guyon a magyar nyelvet igen töredezve beszélte csak és tisztjeivel — akik németül tud­tak — ezen a nyelven szere­tett beszélni. Közembereit ál- talábavéve, de kizárólag a kecs­keméti századbelieket mint egészséges harcias szellemű, bá­tor magyarfajt kegyelte, velők leereszkedőleg bánt; gyakran enyelegve veregető villáikat, s jól-rosszul, mindegyre magyar nyelven értesíté őket szeretete, s legjobb hajlamai iránt. A támadásra is ez alkalom­mal a kecskeméti század volt általa kiszemelve, s ennélfogva a zászlóalj akként felállítva, hogy a homlokvonalat Mans- wőrthtel szemben e század ké­pező. ÍS így mozgott a zászlóalj előre, mindaddig, míg nem a falu végén állott, s fegyveres erővel jól megrakott valami­féle raktár ágyúink tüze által felgyújtatott és míg mi az el­lenséges fegyverek lőtávoláíg el nem jutottunk. akkori első alhadnagya, s az érintett szakasz vezénylő tisztje. A vezényszóra szakaszom ka­tonás pontossággal vált ki a század soraiból: maga a század pedig Lestár Péter, akkor még főhadnagy vezérlete alatt, s Viszt József másod-alhadnagy közreműködése mellett, szoros kapcsolatban tört utánunk. — Utánam fiúk! — kiáltém tovább a kivált szakaszhoz; mutassuk meg ma, hogy a ma­gyar hírnévnek becsületet tu­dunk szerezni! (Községi tudósítónktól.) Az Iskola első félévi munkáját végrehajtó bizottsági ülésen tár­gyalta meg a Dunapataji Köz­ségi Tanács. Az ülés előtt a be­számolókat Is kiküldték, s így az illetékesek alaposan felkészül­hettek a vb-ülésre. A tanács erre az ülésre meghívta az ál­landó bizottság tagjait is. A vb- ülésen komoly vita alakult ki az ifjúság neveléséről, Az általános iskola első fél­évében komoly eredmények szü­lettek a mulasztások elleni küz­delemben. Az iskola mulasztási átlaga az első félévben 1,79 nap, A tanulmányi eredmény 2,98 Emelkedett a bukások száma, s ezért a félévi osztályozó konfe­rencián elhatározták, hogy ko­moly segítséget nyújtanak e gyöngébb tanulóknak, valamim határozott intézkedéseket foga­natosítanak az iskolai fegyelem megszilárdítására. Elhatároztál azt is, hogy a szülői értekezlete­ket ezután osztályonkint tartják Művelődési autóval a tanyavilágban A kiskunfélegyházi Szegedi úti iskolában a gyerekek már alig várják, hogy elérkezzen az a nap, amikor a megyei művelő­dési autó megáll az iskola előtt. Jól Ismerik már a gyerekek Tor­mási bácsit, aki nekik a sok szép könyvet szállítja. A napok­ban érdeklődtem Molnár tanító nénitől, hogy nem hátráltatja-e a tanulást a könyvtári könyv olvasása? Mosolyogva mondta el, hogy a gyermekek irányított olvasása nem hátrányos, sőt bővíti az iskolában tanult isme­reteiket. r.yán a jó könyv már barátnál számít. Késő est« lesz mire be­fejeződik a kölcsönzés. Továbl kell indulnunk, mert var még egy megoldatlan feladat Irány a Lenin iskola. Pálmo nostora legmesszebb fekvő kül területi iskolájában érkezésünk kor a nevelők már végezték i munkával. Nemsokára hazaid indultak s szétvittók a jó hírt hogy havonta egyszer itt is vé tít majd filmet a művelődés autó. Tarjányi Gyula levdaző Hasonló a helyzet a Pálmo- nostora Midi iskolánál is. Alács Gyula és tanítványai örömtől mosolygós arccal fogadnak. Itt már iskolán kívüli fiatalokkal is találkozom, akik könyvet szorongatnak a hónuk alatt. A fegyelmezettség és a kíváncsi­ság ül az arcokon, hiszen a la­......................................................................... Qond &hiak az állandó hízott lúgokra Községi tudósítónktól.) Az állandó bizottságok eddig végzett munkáját értékelte a tanácsülés az elmúlt napokban Kéleshalmon. A községben négy állandó bizottság működik és mind a négy részére már előre elkészítették a munkatervet, amelyben meghatározták a leg­fontosabb feladatokat. A mun­katerv megszabta az állandó bi­zottságok elnökei részére azt is, hogy melyik hónapban és me­lyik tanácsülésen számolnak be az állandó bizottság munkájá­ról. A inurikatervnek cgy-egy példányát időben eljuttatlak a bizottságok tagjainak is. Vigyázz! Ne tüsszents! Csuk előre hadnagy Ekkor azonban Guyon parancsszava hangzott a zászló­alj derekától: — Der vierte zug vorwärts! — Negyedik szakasz előre! — kiáltani on is- mint a szazad ur és mi tűzbe, vízbe egyiránt fogjuk követni! — kiáltanak csaknem egyhangon embereim. Az ellenséges puskagolyók ekkor már közénk szolgáltak: három emberem csakhamar fel- bukott. A rohamot á falu ellen megkezdőnk, s szakaszom élén jól esett észlelnem, hogy embe­reim — mintha ég tudja hány Véres csatában jártak volna már ezelőtt — a legszabatosabb rendben és nagy elszántsággal törnék előre. A közép utcára beérve, az ellenség által jó eleve alkotott torlaszok védelme alatt elénk puskalövéssel fogadott a csapat, de nem doouem meg, s nem csüggedett. A Kecskemét állal Pesten dobosul betanított •■kisdobos« — így nevezgeté őt Guyon, kinek kedvence volt — a 15 éves fiú, névszerint Kolo- zsi Lajos, egyre pergeté a do­bot rohamra, mit sem törődvén a golyózáporral, mely utca­hosszat szoratolt a rohanó se­regi«. < s knem a falu közepe­•ü hatoltunk, midőn a balvál- lon keresztbeíont. s vastagon bélelt gallérköppenyemet mell­középen egy puskagolyó jelen­tékeny erővel találta. Az anyag azonban felfogta a golyót, s én tovább vezényeltem — utá­nam fiúk! Alig futottam előre 50 lépést, egy jobban irány­zott golyó jobboldali vállkulcs- csontomba fúródott. A kard ki­hullott kezemből és én tánto­rogva hagyám el a csatatért. Később haliám, hogy a tá­madó század mind előbbre nyo­mult, Guyon pedig a zászlóalj többi századaival egyesült erő­vel a faluból csakhumur ki­szoríts az ellenséget.« Ezután Gömöry Frigyes le­írja, hogy sebesülésével a po­zsonyi kórházba, majd az Esz- terházy kastélyban felállított kórházba került. Onnan Win- disch’grätz csapatainak közeled­tére Budapestre, majd Kecs­kemétre mentették őt. Az ellen­ség Kecskemétre is behatolt. ahonnan Szabó Lajos szíjgyárt csempészte ki szekéren, mikös ben nyergeket vitt a Karolj huszároknak az ellenség keze levő városból. Felgyógyulás után Komáromba került, ah< megtudta, hogy a kecskémé 318 emberből alig maradt 2 a többi' hősi halált halt. vág megsebesült. Hősiesen küzdő tek Pukozdnál. Marmvörthné Köpésén, Nádaskán, Kagyszon baton, Gyallún, Nyárasdnál, hosszá ideig védték és bevehi tétlenné tették a komáror »Csillag« várat. Feljegyzéseiben megen lítj, hogy Lestár Pétert. Ki Kálmánt, Wiszt Antalt száz dósokká, Csókás József. Franl Sándor, Pacsu István őrmest reket pedig alhadnagyoki léptették elő hősies magatart sukért. Említést tesz Erde Imréről, a kecskeméti kegye rendiek házfőnökéroL aki Br nyiszkó bevételénél a ser élén kereszttel a kezében ny múlt előre, buzdítva és bát ritva a honvédsereget. A kecskeméti honvéd lis: Gömöry Frigyes jegyzeteit csak részleteket ismer tét tűr de ez is élénken bizonyít, hogy megyeszékhelyünk lake súgónak ősei milyen hősié* vették ki részüket a szabudsá harcból. Ezen a napon Táluk kezünk.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents