Petőfi Népe, 1960. március (15. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-10 / 59. szám

I960, március 10, csütörtök 0. oldal „NE CSAVAROGJ, IMRE" A sükösdi tanácselnököt, Tar­ján Jánost keresem, Ahogy benyitok a szobájába, egy ki­sebb csoportot látok, melynek tagjai igen hevesen vitatkoz­nak. A tanácselnök int, hogy vegyek egy széket és hallgas­sam kicsit a diskurzust. — Ne csavarogj, Imre >— gesztikulál élénken egy esontos- atctf, fiatal parasztember. — Gyere hozzánk a közösbe, ha­vonta osztunk majd előleget. Április elején már némi pénz üti majd a markodat. Kiss Imre, egy csupaizom, szegletesarcú fiatalember, két­kedve válaszol Szerletics Pál­nak, az Aranykalász Termelő- szövetkezet elnökének. Nincs értelme — Nekem nincs kitartásom, sürgős a pénz. — A fejemet teszem rá, Im­re, hogy április elején előleget kapsz. — Inkább megyek az erdő- gazdaságba dolgozni t— ma- kacskodik a másik. — Nincs annak értelme — szól most a vitába Keresztes István, a Kossuth elnöke. — Nálunk is elkelne a fiatal munkaerő. — Látja, mind a két szövet­kezethez elmehetne dolgozni — érvel most a tanácselnök, Kiss Imrén kívül még négyen izgulnak a szobában hasonló kéréssel. A tanácselnök hal­kan magyarázza nekem: — Mindennap legalább húszun- huszonöten jönnek tanácsi iga­zolásért. Az a veszély fenye­get, hogy kevés lesz a munka­erő a földek megműveléséhez. Községünkben négy szövetkezet van, alig több mint ezer taggal. A négy termelőszövetkezet szántóterülete hatezer Kataszt- rális hold. Több mint 500 hold fűszerpaprikára szerződtek a közös gazdaságok, azonkívül kezelésükben van 200 hold sző­lő. Ezek munkaigényes kultú­rák, nem beszélve egyéb ipari növényekről. „Nem megyek máshova, ha...“ Most Majsák Vincéé a szó... — Két gyermekem van, ha a Vörös Zászló Termelőszövet­kezet megoldja az előlegosztást, akkor nem megyek máshova dolgozni. Egy ijedt arcú, fekete kis­lány, Danics Mária nyomul most előre, szinte fel akarja dönteni az asztalt az igyeke­zettől. — Már dolgoztam az Izsáki Állami Gazdaságban. 1200— 1400 forintot kerestem ha­vonta. — Jöjjön hozzánk, nálunk ugyanis csak nyolc negyven éven aluli tag van — hívja az Aranykalász Termelőszövetke­zet elnöke. Mindezekből látszik, hogy két törekvés tapasztalható. Az egyik: a termelőszövetkezetek vezetőinek igyekezete, hogy a családtagok is dolgozzanak, mert csupán a családfők nem tudják megoldani a föld meg­művelését. Még nincs annyi gép, hogy mindent az végez­zen. A másik törekvés, szintén becsülendő. A dolgos, rendes embereké, akik ä családjuknak akarnak megélhetést biztosíta­ni, úgyhogy gyakrabban juthas­sanak pénzhez, legalább is havonta vagy kéthetenként. Azt érzik, hogy ezt csak vállalat­nál, üzemnél lehet. Valameny- nyicn fiatalok, akik égnek a munkavágytól. Felkerestük a község és a két termelőszövetkezet vezetői­vel a Vörös Zászló elnökét is. Valkai Imre így kezdte: Indul a munka — Kétségtelen, hogy eddig baj volt nálunk a munkaszer­vezéssel. Most már tudunk mindenkinek valami foglalko­zást adni. Holnap például 00 ember segít a tavaszi munkák­ban. A kezdeti nehézség bi­zonytalanságot okozott az em­berekben. Arra gondoltak, ha nem lesz munkaegység, nem lesz mire előleget kapniuk, ha osztunk is havonta rendszere­sen pénzt. Tarján János tanácselnök mindezekből így vonta le a ta­nulságokat: — A községben jól élnek a parasztok és van kitartásuk. Főként a fiataloknak okoz gon­dot a jelenlegi helyzet. Szere­tik, ha pénz csörög a zsebük­ben. Igényeik vannak, szépen, divatosan óhajtanak öltözköd­ni és így tovább. Ha szövetke­zeteink megoldják a rendszeres előlegosztást, akkor mindjárt megváltozik a hangulat. Ter­mészetesen ez nem elég. Kizá­rólag ezzel nem lehet ered­ményt elérni, az is szükséges, hogy szeressék, szokják meg a közös munkát, a kollektív éle­tet. Megfelelő munkabeosztást kell adni nekik, rendezzenek be számukra külön helyiséget, ahol munka után megtalálják szórakozásukat. Igaza van a sükösdi tanács­elnöknek és a termelőszövetke­zetek vezetői bizonyára meg is fogadják ezeket a tanácsokat. K. S. ('Újabb 400 kilométer »zakatolás-mentes« korszerű vasúti pálya épül az idén ha­zánkban, ezzel tovább javítják majd a gyors- és személyfor­galmat, csökkenthetik az 'uta­zási időt. Ma négy többet ad mint tegnap tíz Csaknem teljesen gépesítették a nyerstéglagyártást a Kecskeméti Téglagyárban Hordják a téglát a kemencéből. Tóth Sándor, Szabó Péter, Váradt László naponta 22—23 ezer kész téglát hord ki a kemencéből. Kecskemét II. és Lakitelek —• összesen 29j3S százalékkal csők* kentette a tégla önköltségét 1958-hoz viszonyítva. Az egy főre eső termelési érték 72,21, a 100 forintra eső termelési ér­ték pedig 69—70 százalékkal nagyobb, mint az azt megelőző évben. Kiszámította, hogy ez a három telep 1959-ben aranyit termett, mint négy évvel ez­előtt 10 megyei téglagyár; A siker okait kutatva meg­tudtam, hogy tavaly a jobb munkaszervezésen túl több gép könnyítette és gyorsította a ter­melést. Például a nyersanyug- lútermelésnél a hat méter hosz- szű vedersoros bagger segített sokat. A három sínkuli alkal­mazásával (vontató) az anyag­Kocslk sokasága hordja a téglát a Kecskeméti Téglagyár telepeiről a város különböző részeibe. Mire a meglevő kész­let elfogy, addigra az égető ke­mencékből újabb százezer tégla korúi ki és talál helyet a tágas udvaron. A vállalat túlteljesítette a kongresszusi versényvállalását. Számokban ez azt jelenti, hogy a felajánlott 17 millió 50Ó ezer nyerstégla helyett 18 806 410-et, az előírt 13 millió 400 ezer ége­tett tégla helyett 15 milliót gyártottak, vagyis égetett téglá­ból 1959-ben 2 021 714 darabbal több készült, mint 1958-ban. A túlteljesítéssel együtt csök­kent az önköltség, és nőtt a termelékenység, Kiss Lajos igazgató elvtáns elmondja, hogy a három telep — Kecskemét I., «^yv/wvwvvvvvwvvvwvvyvvvwvvwvwvvvvww</vwvw Mit kell tudni egy mai boltosnak? Egy óra a továbbképző iskolában Az alkony még mindig ko­rán hull a városra. A diák­lányok már régen hazamentek, az Üjkollégium ablaksora még­is hivogatóan világít. Az épü­letben most kezdődik a »má­sodik műszak«. Munka után tanuló felnőttek. 250 kereske­delmi dolgozó adja egymás­nak a kilincset. A kissé szúkreszabótt pa­dokban egész sor közös isme­rős foglal helyet. Az egyikkel a tejcsárdában találkozók mindennap, a másik a cse­megéből ismerős, a harmadik pedig az Állami Áruház dol­gozója. Van itt aztán hentes, textiles, cipős, vegyesárus és még sorolhatnám, de most nem akarok »leltározni«. Ér­dekesebb az, ahogy viselked­nek, nemkevésbé pedig, amit tanulnak. — Hát bizony, nem sokat változtunk — állapítom meg magamban. — Hiába csillan már ősz szál a hajakban, ami­kor a tanár úr valakit a táb­lához szólít, . az ugyanúgy izgul, mintha kisdiák lenne. Így van a felelettel is. Ne gondolja azonban á ked­ves olvasó, hogy csak az is­kolapad okozza ezt a lámpa­lázat. Többről van itt szó! Valljuk be, sokat felejtettünk, mióta osztályfőnökünk átnyúj­totta az utolsó bizonyítványt. Nem emlékszünk arra. amit tanítónk annyiszor elismételt: ha a táblánál vagy. nemcsak magadnak dolgozol, hanem az egész osztály okulására. Aztán meg, most nem arrább teszem a tizedespontot, hanem eggyel balra viszem a tizedes­vesszőt, mert a pont ma már a szorzás jele. A ma emberé­nek többet kell tudni, hogy jól ellássa a feladatát, mint év­tizedekkel ezelőtt. Hogy mennyire nem könnyű ez a kereskedelemben, arra csak egy pár példát említek. Ilyesmiket kell tudni: Milyen legyen a kulturált árubemutatás? As áru útja a termelőtől a fogyasztóig. Hány részből áll a íelsöserpenyős, vágy ahogy nevezni szoktuk: balansz-mérleg? Hogyan tart­juk frissen a zöldségféléket? (Hát még ha a permetezést a gyakorlatban is alkalmaznák!) Mit jelent az udvariasság, elő-' zékenység, figyelmesség? Az emberek jelleme, gondolkozása különböző. A jó kereskedelmi dolgozónak éppen ezért fel kell ismernie, kinek, mit és hogyan adjon el. Magam sem tudtam eddig, hogy hányféle vevő van. — »Diákjaink« ezt így kategori­zálják: Van női, férfi, fiata­labb, idősebb és gyermekkor­ban levő vevő. De ezek csak alaptípusok. A fontosabb az, hogy a következőket tudják, s már a vásárlók első megnyil­vánulásánál megállapítsák: Az egyik vevő határozott, a má­sik határozatlan. Van aztán bőbeszédű, szűkszavú. lassan /WWWWVVWWVWWS^/WVW»A/y FARSANG — Kérek egy viszkit, és úrnak egy köteg banánt. az Pár pillanat, s a nyerstéglával megrakott szállítókocsi az égetőkemencéhez gördül. — A képen Vasadi Pálné, Kökény István és Cubányi József látható. mérlegelő, ideges, gyanakvó, s még jó, hogy akad. akit a bizalommal viselkedek kategó­riájába sorolnak. Csak az al­kalmas a fogyasztói kereslet szakszerű tanulmányozására, aki ért az efajta »nyomozás­hoz«. De egy jó kereskedőnek emellett még sok mindent kell tudni. Például: milyen a jó árukíná­lat? Olyan, amikor az áru ön­magát is kínálja. A propagan­dának tehát csak része a ki­rakat, a belső kirakat, a pult legalább olyan fontos, hiszen a vevők többsége itt nézelő­dik a legtöbbet. Nem mindegy tehát, hogy készítjük elő az árut eladásra. Tudni kell azt is, hogy a helyes áruszomszéd- ség kizárja a dohány és a kenyér, a liszt és a petróleum, a szappan és a csokoládé szom­szédságát. Ennyit tanultam én egy órán. Bevallom azonban, hogy­ha jegyzet nélkül kérdeznék vissza, mit is írtam, nekem is lámpalázam lenne. Sándor Géza Javítási szerződés a gépállomással A Tiszakécskei Gépállomás február 24-i gépszemléién meg­jelent Kerekes Gábor elvtárs, a Szabadság Termelőszövetke­zet elnöke is. Nem a puszta kíváncsiság vitte oda. hanem, mert a megvizsgált gépek kö­zött volt a vezetésével mű­ködő társasgazdaság GS trak­tora is. A gépállomáson javí­tották ki, illetve alakították át alumínium dugattyúsra, ami- által mintegy tíz lóerővel nö­velték a vonóerejét. A jövőben a szövetkezet va­lamennyi gépének a javítását a gépállomás végzi, s erre a napúkban szerződést kötött ve­le a termelőszövetkezet. szállításit gyorsították, — Láffc, hordja a kemence tetejére aa égetéshez szükséges szenet. Vég­eredményben a nyerstégla- gyártásnál a munkák 65 száza« lékát géppel végzik« A gépesítésnek más előnye ia volt. A selejt például 9 száza* lékről 3 százalékra csökkenti ugyanakkor több másodosztályú és kevesebb negyedosztályú tégla készült, mint 1958-banj Az óv elején még úgy számold tak, hogy 2 százalékos veszte-« séggel termeiül a téglát. Az ép végére a tervezett veszteség he* lyett 27,77 százalékos nyerésé* get értek el. Vajon folytatódik-e a tavalyi sikersorozat? — kérdeztem Kisa elvtárstól. — Az idén még több és jobb* téglát akarunk adni a megya építkezésedhez — válaszolt. 3 hogy ezt meg tudják tenni, to­vább gépesítik az egyes muná kafolyamatokat. »öcsi-« (önköltségcsökkentés hitelből vásárolnak egy újabb 9 méter hosszú baggert, s ezzel- gyorsítják a nyeraanyagkiler- melést. Megépítették a II-s tér lephez vezető kisvasutat is. Az előkészületek azzal biztat­nak, hogy az év végi számadás­kor arról írunk majd, hogy a Kecskeméti Téglagyár Vállalat terven felül gyártott millió tég­lával gyorsította a szocializmus építését megyénkben. Venesz—Pásztor Ülésezett az MSZBT megyei elnöksége Szombaton délelőtt Kecske­méten, a TXT helyiségében ülést tartott az MSZBT megyei el­nöksége. Az ülésen Baksa Gyu­la megyei titkár tájékoztatta aa egybegyűlteket a márcivis 26-án lezajló megyei küldöttválasztd nagyaktíva értekezlet szerve­zési és egyéb tennivalóiról majd ismertette a beszámolót. A vitában részt vett Kri- zsán János, Derényi Istvánná, Barta Mihály, Bódis Vera és Simonyi Pál, az MSZBT orszá­gos központjának kiküldötte.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents