Petőfi Népe, 1960. március (15. évfolyam, 51-77. szám)
1960-03-10 / 59. szám
A. oldal I960. március il>, csütörtök „ezt a földel4 címmel rendkívül hasznos, figyelemre méltó munka látott napvilágot a Forradalmi Nyomolvasók Megyei parancsnoksága kezdeményezé^épié^.^ módszertani útmutató’ njÉgyénk fiatal kutatóinak, elál&őS&'an a forradalmi nyomoMB^sban részvevő úttörőknek kivan útmutatással szolgálni. A kiadvány összeállítói: Fekete Dezső és Bárdos Ferenc, a parancsnokság tagjai nagy szolgálatot tettek az ügynek ezzel a munkájukkal, hiszen száz- és száz lelkes, fiatal nyomolvasónak adtak segítséget vele, módszert a további kutatásaikhoz. Nagyon szép az a rövid bevezető, amellyel a fiatalok érdeklődését akarták felcsigázni: színesen, ^érdekesen hívják fel’ a figyelmet a nép, a haza, a táj emlékeinek felkutatására, dicső múltunk megismerésére. Sorra veszik mindazokat a területeket, ahol kutatni lehet, és rés kölesen felsorolják azt is, amit gyűjteni célszerű és feltétlenül szükséges. Így a legrégibb történelmi emlékek mellett a nagyobb történelmi események emlékét, a tatárjárást, a törökvilágot, a szabadságharc helyi emlékeit, valamint a régi népélet száz más ágát, oldalát is. Kitér az útmutató arra is, milyen fontos a Tanácsköztársaság helyi emlékeinek felkutatása, valamint a felszabadulás utáni magyar élet sokféle tényét, emlékét, dokumentumát összegyűjteni. így többek között az 1956-os ellenforradalom helyi vonatkozásait is kinyomozni, Az Útmutató második részében arról van szó, hogyan kell gyűjteni, ezt a szerteágazó, nagy erőfeszítést kívánó munkát hogyan kell elvégezni, melyek azoic a kialakult, jó módszerek, amelyek segítségével könnyebb végezni a munkát. Csak dicsérni lehet az összeállítókat azért az ötletért, amiért a bácsalmási »Viharmadár« őrs naplójából közzétették azokat a részleteket, amelyekből kitűnik, milyen szép és követendő feladat elvégzését vállalták magukra azzal, hogy feldolgozzák a Bácsalmási Állami Gazdaság történetét. Hiányoljuk azonban, hogy az »írott fonások« cím alatt felsorolt kiadványok közül több olyan hiányzik, amire érdemes lett volna felhívni a figyelmet. Csak néhányat említünk meg itt: A Kiskunság című irodalmi folyóirat tizenhárom megjelent számában számtalan olyan cikk, tanulmány jelent meg, melyet hasznosan forgathatnak a fiatal kutatók. A Bács megyei füzetele és a Bács-Kiskun megyei Kiskönyvtár megjelent kötetei is hasznosak lehetnek. Azután a Petőfi Népe több olyan rovata tarthat számot érdeklődésre, mely az elmúlt évek alatt napvilágot látott: a Joós Ferences mások által írt »Kecskeméti séták«, a járási rovatok, a földművesszövetkezeti oldalak, és így tovább. Ugyanígy felhasználható a már elkészült, vagy készülőben levő monográfiák (néprajzi, helytörténeti) jelentős része is: a Karsay Ferenc rémi, jánoshalmi gyűjtése, a solti, izsálci keceli, kalocsai, bajai, kiskun- halasi, kecskeméti és más hely- történetek. Vető György Kecc len Janó Ákos és Nagy Czirok László Kiskunhalason, Szabi Lajos Izsákon, Joós F., Helta Nándor, dr. Szabó Kálmán s mások Kecskeméten, Bárdos Ferenc, Báldy Flóra Baján, Istenes József Kiskőrösön, Timár Kálmán Kalocsán annyi szép és értékes adatot, írásos és tárgyi emléket gyűjtött össze, amit fel nem használni szinte bűn: benne. A fentieken kívül célszerű a régebbi és a mai levetezésejsgV hivatalos és magánleveleket összegyűjteni és felhasználni, számtalan jelét mutatják ezek is a mindenkori életnek. És végül egy megjegyzést: a szerzők szép és dicséretet érdemlő munkája méltán megérdemelte volna, hogy lényegesen szebb kivitelben kerüljön az érdeklődök kezébe. A komoly, hasznos, szép tartalom itt egyáltalán nincs összhangban a szegényes, igénytelen formával. Ennél igazán többet érdemeltek volna lelkes, odaadó munkájukért a szerzők, de még inkább többet érdemelt volna maga az ügy, amit ez a kiadvány képvisel! Javasolnánk, hogy egy rövidke átdolgozás után adják ki újra az Útmutatót az illetékesek most már nyomdai előállításban, megfelelő címlappal és utána lássák el vele a megye egész felnőtt és fiatal kutatóit: a jó eredmény bizonyára nem fog elmaradni. Varga Mihály Vendégek az Északi-sarkról Ritka vándormadarak a Duna—Tísza-kőzi rétvilágban Madárvohulás idején egyetlen, hatalmas országút az ég végtelenje, ahol az Északi-sarkvidék és Afrika trópusi tájai képezik a sok ezer kilométeres távlatok végállomásait. Ezt az óriási utat természetesen számtalan megszakítással, néha hetekig tartó pihenők közbeiktatásával teszik meg a költöző madarak. E pihenőhelyek elsősorban olyan vidékeken létesülnek, ahol a kultúra még nem okozott az ősi tájban mélyreható változásokat s így a Duna—Tisza közének rét- ségei, sósvizű sziki tavai is valóságos vendégfogadó szerepet játszanak az őszi—tavaszi madárvonulások idején. A most ébredező tavasz ven- dégimadarai ez idő szerint zömmel még valahol a Földközitenger partvidékén időznek, róluk meg nem beszélhetünk. De emlékezzünk meg arról a né§ | A pämg^u^ok^között^ | § Mennyit dolgozhatnak a fiatalkorúak? A Petőfi Népe a Kiskunfélegyházi Bányászati Berendezések Gyárában tartott olvasó- ankétján a fiatalok megkérdezték, hogy miért alacsonyabb a bérük, mint a hasonló munkaterületen dolgozó felnőtt munkavállalóké, s miért nem dolgozhatnak napi nyolc órát? A fiatalkorúak naponkénti ledolgozható óraszámai es havi keresetét a Munkaügyi Miniszter 12/1959. sz rendelete szabályozza. Azok a fiatalok, akik 16. életévüket még nem töltötték be, napi négy órát dolgozhatnak, s keresetük nem haladhatja meg a 300—400 forintot. A 18. életévükig munkaidejük napi hat óra, havi keresetük pedig 400—500 forint lehet. Uj mezőgazdasági szakkönyvek Erdélyi Tibor—Tengerül János: PERMETEZÉS, POROZÁS A könyv a vegyszeres kémiai növényvédelem rövid, de alapos összefoglalója. Részletesen ismerteti a gyakorlati szakemberek részére a permetezéshez és porozáshoz szükséges tudnivalókat, az erőművi, biológiai és főleg vegyszeres védekezést a gyümölcsösben, szőlőben, szántóföldön és konyhakeltben. Ismerteti az egyes növényi, állati kártevőket, az ellenük való védekezés idejét és módiát, különböző permetező-, porozószereket, csalétkeket, valamint a növényvédelmi gépeket. C sillog a magasban a repülőgép ezüstös szárnya. A hatalmas gépmadár a levegő azúrkék pályáját hasítja, s utasai a világbéke megteremtésének gondolatával szívükben haladnak át a külföldi országok gyorsan tovatűnő határain. Géza mindennap kezébe veszi az újságot, s figyelmesen olvassa a sorokat. Még az apró betűket is tüzetesen átböngészi, nehogy kimaradjon belőle akár egy szó is. Az ellenforradalom óta mintha kicserélték volna. Érdeklik a társadalmi életben végbement változások. Visszanyerte önbizalmát, s a kommunisták segítségével már nem érzi magát senkinél sem alacsonyabb rendű embernek. Oly jó tudni és érezni, hogy ő is egyenrangú tagja rendszelünknek, mint még rajta kívül sokan mások. Vallja, hogy egy nagy történelmi kor kibontakozásának, virágzásának lerebé- lyesedését éljük, s a jó szándékú, békéért küzdő politikusok és diplomaták fáradozásának fellegeket oszlató eredménye lelkesítő erőként hull a bizakodó lelkek televényére. Szerény, csendes ember a Géza. Nem szereli a hangosko- dókat, a handabundázókat. Mindent megíoQjtoJ, uieökltl Szakálsy Gyula—Fenyves Pál: A TÉLI ALMA TERMESZTÉSE Üzemi télialma-termesztésünk nagy ütemben fejlődik, de a házi és a háztáji almatermesztés sem veszít jelentőségéből. A könyv nemcsak a nagyüzemek és kutatóintézetek szakembereihez, hanem minden almatermesztőhöz szól. Természetesen a télialmának elsősorban mint nagyüzemi gyümölcsnek van jelentősége. A nagyüzemi telepítés, növényvédelem, munka- szervezés, gyümölcsszedés, osztályozás, tárolás fejezeteiben megtaláljuk a legkorszerűbb gyakorlati módszereket. hány, eseményszámba menő ritkaságról, amelyeket a Duna— Tisza közén tevékenykedő madártani munkaközösség kutatói megfigyeltek vagy begyűjtötték az elmúlt ősz és a tél során A felsorolást egy gyönyörű, rókavörös színű, fehérfarkú madárral, a pusztai sasölyvvel kezdhetjük. Illetősége Kisázsia, a kirgiz sztyeppék, Dél-Olaszország és Nyugat-Mongólia. Az utóbbi években nyár végén, kora ősszel egyre több alkalommal észleljük ezt a távoli madarat. Ennek okát talán abban kereshetjük, hogy a szovjet mezőgazdaság évről évre több millió hektár szűz sztyeppeterületen végez vegyszeres rovar, és kisemlős irtást. így a pusztai ragadozó madarak már nem találnak elegendő táplálékot s élelemkereső kóborlásaik során úgy látszik, nem vetik meg a magyar ürgepecsenyét. Ugyancsak keleti madár volt K u nszentmi klós környékén két turkesztám, vagy a Kaspi-ten- ger környéki síkságról idetévedt feketeszárnyú székicsér. A Tisza menti füzesek pedig egy trópusi, afrikai madárfajt, a piroscsőrű, pirőslábú, fehér- sárgaruhás pásztorgémet láttak vendégül közel két hónapon át. A fülöpszállási Kelementavon skandináv tengerpartokról származó csigaforgatók, kóforgatók, fenyérfutók vonultak át az elmúlt év szeptemberében. Ugyanekkor Ágasegyháza környékéről egy sarki partfutót küldtek be a Mudártani Intézetnek. Kunszentmiklós és Ürbő- puszla határán szirti sast figyellek meg. Érdekes, hogy ez a madárfaj valamikor régen elsősorban a szabad, nyilt síkságok madara volt, csak a kultúra, előretörése szorította ki ősi élőhelyéről s kényszerítette a megközelíthetetlen havasi bércek háborítatlanságába ezt a gyönyörű, hatalmas ragadozó madarat. Az észaiki tájaikon tomboló sarltí tél elől szintén érdekes* nem mindennapi nnadárve'odéAz idei télen igen sok hósár-, mány látogatott el az Északi- sark vidékéről a kiskunsági pusztákra. gok húzódtak le a solti, kunszeri tmiklósi szikes rétekre. Hósármányok, havasi fülespacsirták és sárgacsörü kenderikék csapatai teleltek át itt, várva, hogy a tavasz közeledtével ismét visszatérhessenek sarkvidéki j hazájuk törpenyíres- tundrás, zord világába. A ritka északi vendégekből múzeumi célra lőfegyverrel és hálóval több példányt sikerült begyűjteni. Sterbetz István mezőgazdasági mérnök IVVWVVVVVVVVWVVWVVVVVVVVVV Tavassvárás magában, s csak azután nyilvánítja véleményét. Az üzemben is ezért szeretik. Marógépén ezred milliméter pontossággal dolgozik, s napközben alig hallják a hangját. M űvezetője több ízben észrevette, hogy Géza arcán gondfelhők gomolyognak. Nem akarta megszólítani, mi bántja, de sejtette, hogy valami nincs rendjén nála. Nem s'zeret beleavatkozni senkinek sem a magánéletébe, úgy gondolta, hadd húzza mindenki a maga terhét. Tudta, hogy helytelen ez a felfogás, de Gézával sohasem tudott erélyes lenni. Megbízható, jó munkás, miért szomorítsa kérdezősködésével? Hátha régi sebeket szakítana fel szívében? Egyszer aztán a művezető sem bírta tovább. Odalépett Gézához, s megkérdezte: — Miért vagy olyan lehangolt, Lengyel elvtárs? Géza meglepődött. Kényszeredett mosollyal akarta elodázni a választ, de nem sikerült, mert a művezető határozót lan, kérdően nézeti, a szemébe. — Gyűlölöm a háborút! Még sokáig szeretnék békében dolgozni! — mondta, s kitekintett az ablakon. Az utcán vidám, nevetgélő emberek siettek. Mindegyik szorongatott valami kis csomagot a kezében, arcukat pirosra festette a márciusi szél. Nem beszéltek tovább) A művezető ismerte jól Géza családi körülményeit. Harminckilenc éves. Nemrégen nősült, s most született első gyermeke. Imádja a feleségét és kisfiát, s óvja, félti őket még a langyos szellőtől is. Embert, boldog embert akar nevelni a kislegényből. Ahhoz pedig béke kell. F iatal legény volt még Géza, amikor SAS behívóval a frontra parancsolták, ömlött a vér körülötte, s legjobb barátainak csak végső kívánságait tolmácsolhatta gyászoló szüleiknek. Elég volt a vérontásból, a bombák gyilkos robbanásából! A lengyelgyurik- nak játszóterekre, virágos parkokra, napfényes otthonokra és szülői szcretetre van szükségük. Géza is erre vágyik, kis családjával cijyüU, Munkája befejeztével a város főutcáján ballagott végig. Magába mélyedten rótta az utat. Zúgtak a harangok, tülköltek az autók, berregtek a motor- kerékpárok, komótosan trappolt a konflisló, s csodálatos nyugalom szállt a leikébe. Az élet lüktető muzsikája szárnyalt körülötte. Ez a hétköznapok rohanásából származó zene máé nélkülözhetetlen életéből. A virágüzlet kirakata előtt megállt. Nézegette a lila ibolyákat. Kért egy csokrot, s fehér selyempapírba osomagoltatta. Otthon vázába tette, s várta a feleségét. Megcirógatta az üda leveleket, s lelki szemeivel látta, amint a TU—104-es gépóriás Indonéziából más országok felé repül, s utasai a békét és családjukat szerető dolgozók követelését tolmácsoljál^ ahol a fegyverek ütőeréről a tőke még most sem vette le pusztítani akaró kezét. G éza csak most érezte igazán, hogy a békés, virágos otthonok nyugalma menynyire elválaszthatatlan a világot körbeutazó óriás gépmadáí utasainak küldetésével: az emberiség tavaszvárásánuk gondolatával. Bicliczfey. Sándor Deodidmi tit a DCatoua Jézitf, CjÄuuiámuubua A Katona József Gimnázium irodalmi színpada vasárnap, március 13-án este fél hat órai kezdettel immár a negyedik irodalmi estjét rendezi meg az iskola dísztermében. Az iskola irodalmi színpadának lelkes előadó gárdája ez alkalommal »Hazádnak rendületlenül« címmel Batsányi, Vörös-1 marty, Petőfi, Tompa, Tóth Árpád, József Attila, Ady, Maja- kovszkij és Szlmonovverseit tolmácsolja. Ezen kívül két jelenet is szerepel a műsoron a Bánk bán-ból és a Kőszívű ember fiai-i ból. Az előadás szereplői között ott lesznek Zana Dezső vezetésével a budapesti Rózsahegyi Kálmán színészképző stúdió tagjai, Zemplényi Zoltán színművész és az iskola helyi szai valói: Csupor György, Szappanos Mária ét Záhonyi Ákos. {
