Petőfi Népe, 1960. március (15. évfolyam, 51-77. szám)
1960-03-27 / 74. szám
1960. március 21, vasárnap 3. oldal Amilyenné a tagok teszik... HAZAFELÉ Dr. Kolos István felvétele. A Kecskeméti Fotoklub pályázatára beküldött mű. Koszorúzás, élüzemavatás, nyereségrészesedés, ünnepi műsor felszabadulásunk 15. évfordulójának kecskeméti ünnepségein ledkeznek arról, hogy az egyéni gazdaságokban bizony a család minden tagjának alaposan meg kell fogni a kapanyelet. Kora reggeltől késő estig szükséges dolgozni mindenkinek, hogy előrébb jussanak. A szövetkezetben sem terem a föld munka nélkül. Ott is össze kell fogni fiatalnak, öregnek, különösen most, amikor bizonytalanok még az új szövetkezetekben az első lépések. Számos más akadályt is le kell küzdeni. Temérdek gond nehezedik a vezetőség tagjainak vállára, olyan parasztemberekére, akik egy-két hónappal ezelőtt még 5—10—15 holdon gazdálkodtak, most pedig esetleg több ezer holdas táblákon kell irányítaniok a gazdálkodást. A gondok a közös gazdaságban elosztanak, s ha a tagság együttes erővel küzd megoldásukért, sokkal hamarabb megszűnnek. Sajnos, a családtagok bevonása sok helyen még nem halad, még a régebbi termelőszövetkezeteknél is találkozunk e tekintetben hibákkal. A kiskunhalasi termelőszövetkezetekben például három- szorannyi családtag él — a legutóbbi felmérések szerint —. mint amennyi dolgozik. A szövetkezetekben alig van női tag. A családtagok bevonását elősegíti, ha a brigádon, munkacsapatokon belül felosztják egyénekre a területet. Aki nem akar szégyenben maradni, az bevonja a feleségét, gyérékéit is a kapások megművelésébe. Ösztönző, különösen akkor, ha bevezetik a premizálást is, vagyis a terven felüli termék egy részét megkapja az a tag, aki azt a területet megművelte. Ezt több helyen bevezették az állattenyésztésben is. TZ étségtefen, hogy a fiata- lak között felmerül a rendszeres előlegosztás igénye. Nemcsak ők, hanem a többi tagok is helyeslik itermelőszö- vetkezetetólcben, hogy havanként rendszeresen pénzt osszanak. Ehhez azonban szükséges a helyes üzemvitel, vagyis az, hogy legyen miből adni a tagoknak. Erre lehetőség van az állattenyésztés jövedelméből, vagy szerződéses termények előlegeiből és így tovább. Ha a vezetőség okosan, a tagsággal megbeszélve, alaposan meg- hányja-veti a lehetőségeket, mód nyílik erre is a szövetkezetben. A példák bizonyítják, hogy ahol rendszeresen osztanak előleget, ott a fiatalok nem kívánkoznak el a közösből, ha emellett gondoskodnak a nekik megfelelő szórakozásról is, klubszobát rendeznek be, esetleg televíziót vesz a szövetkezet, a KISZ-szervezet kirándulásokat szervez és így tovább. Keressék meg a módját termelőszövetkezeteinkben a munka jó megszervezésének, tegyék olyanná a közösséget, hogy mindenki szívesen dolgozzék. Nem szabad elfeledkezni arról, hogy a termelőszövetkezet olyan lesz, amilyenné a tagok teszik. Az ő gazdaságuk, az ő közös munkájukon múlik, hogy mennyi lesz a jövedelem, mennyit ér majd egy munkaegység. Az egyéni gazdaságban is csak a munkából lehet megélni, a közösben is ez a helyzet. A különbség az, hogy a nagyüzemben az ember megszabadul a kíméletlen, nehéz robottól, közös erővei könnyebben dolgozik, jobb eredményeket érhet el. A gépek fokozatosan felmentik a nehéz munkától. A közösségben nagyobb lehetőség nyílik a művelődésre, szórakozásra, az emberibb életre. Ez óriási lépést jelent előre, de ezért meg is kell dolgozni. K. S. Súlyos gyermekbaleset Gyermeki meggondolatlanságból súlyos közlekedési baleset történt Izsákon. Fekete Margit 9 éves orgoványi kislány nem nézett szét az úttesten és eléje szaladt Nagy József motorkerékpárjának. A motorkerékpáros már nem tudott fékezni, s elütötte a kislányt, Fekete Margitot súlyos sérüléssel szállították a kecskeméti kórházba. Lelkesen készülnek a Katona József Gimnázium növendékei felszabadulásunk 15 évfordulójának megünneplésére. Szombaton, április 2-án délután 3 órai kezdettel, az iskola dísztermében Gyenes Tibor tanár tart megemlékezést, majd minden osztály 15 perces kulturális műsorral szerepel. Az iskolai ünepélyt követő napon, vasárnap délelőtt, szellemi öttusa versenyen vesznek részt az osztályok és a legjobbakat egy-egy szép könyvvel jutalmazzák. A tanulóknak fel- szabadulásunkkal kapcsolatos földrajzi, irodalmi és történelmi kérdésekre kell majd választ adni. e KETTŐS ÜNNEPRE KÉSZÜL a Kecskeméti Községgazdálkodási Vállalat. Felszabadulásunk évfordulója alkalmából kerül sor az élüzem-avató ünnepségre. Ugyanekkor kiváló dolgozó kitüntetést és oklevelet nyújtanak át az arra érdemes dolgozóknak. Az élüzem-avató ünnepséget április 3-án, déli 12 órai kezdettel tartják a Kecskeméti Városi Tanács kultúrtermében, amelyet közös ebéd zár le. • Szorgalmas előkészületek folynak a Kecskeméti Konzervgyárban is. Április 4-én, a délelőtti órákban, megkoszorúzzák a szovjet hősi emlékművet, majd az ellenforradalomban elesett mártírok emlékművére helyeznek virágot. Délután kettő és négy óra között pedig’ minden dolgozó egy-egy szál virággal adózik a szovjet had-’ sereg dicsőséges harcaiban elesett hősök emlékének. * A BÁCS-KISKUN MEGYEI MALOMIPARI VÁLLALAT dolgozói csoportosan vonulnak fel a hősök emlékműve előtt, és koszorút helyeznek annak talpazatára. Itt is — akár a Községgazdálkodási Válialatúál — összejövetelre hívják meg a munkásokat. A kecskeméti malommunkások 15 napi fizetésüknek megfelelő nyereségrészesedést kapnak. Körülbelül 600—800 forintot kap kézhez j egy-egy dolgozó. 30 ezei pultfkafő/tís a teMHje.Lőiz.fr0etkezetc!iiLek (Községi tudósítónktól.) Növelik az állatállományt aí i Dávodj Augusztus 20-a Termelő- szövetKezetben. A termelőszövetkezetnek 404 tojó pulykája van. Törzsállományuk a tervek szerint 30 ezer, tojást ad majd a bajai járás termelőszövetkezeteinek. Ez nagy segítség lesz a tsz- ek részére, mert így még az idén felnevelik maguknak a szükséges törzsállományt. Milliók és a kovász A z egyik járási tanácselnök a napokban tartott beszámolójában arra utalt, hogy az új termelőszövetkezetekbe belépett tagoknak egy kis hányada nem vesz részt eléggé aktívan a közös munkában, és olyanok is akadnak néhányan, akik fel sem keresik a termelőszövetkezetet, mintha alá sem írták volna a belépési nyilatkozatot. — Az embereket nem egy bordában szőtték — ahogy szokták mondani —•, különböző egyéniségek kerültek a közelmúltban egy-egy közösségbe, ezeknek bizony nehéz összeszokniuk, még csak most kóstolgatják a közös munka ízét. Nem egyszerű dolog azoknak ez okoknak a boncolgatása sem, melyek miatt egyesek távol tartják magukat a közös tevékenységtől. Kis hányadról van szó, mint »hogy az előbb már megemlítettük, azonban ezzel az elenyésző réteggel is kell foglalkozni, mert hiszen az ő munkájuk is jelentősen elősegítené a szövetkezet előrehaladását Találkozunk az úgynevezett pártoló tagokkal. Egyes termelőszövetkezetekben még mindig sok van belőlük. Nem a 6zámszerűségükben van a hiba, hanem ott, hogy ezek nagyobb része előzőleg egyénileg gazdálkodott, főleg a földből élt, és most pártoló tagként belépett a szövetkezetbe, igényt tart a termelőszövetkezeti tagok jogira, de nem jár dolgozni. Ismeretes, hogy pártoló tag csak az lehet, aki állami, szövetkezeti vagy társadalmi szervnél dolgozik, földműveléssel élethivatásszerűen eddig 6em foglalkozott és szakképzettségénél fogva segíteni tudja a termelőszövetkezetet. Akinek földje van és eddig is a földművelés volt az élethivatásszerű foglalkozása, még akkor is, ha időnként néha eljárt máshová dolgozni, nem lehet pártoló tag. N em helyes, hogy például a Bácsalmási Lenin Termelőszövetkezetben a 180 tag mellett 100 pártoló tagot tartanak nyilván, akikből a szó szoros értelmében semmi haszna nincs a közösségnek. Ugyanakkor panaszkodnak, hogy kevés a munkaerő. Sokan úgy képzelik, hogyha a családfő belépett a szövetkezetbe, az elegendő, majd ő megkeresi az egész családnak, ami szükséges. A feleség és a család más tagjai vagy elmennek máshova dolgozni, vagy a háztájiban tesznek-vesznek. ElfeHellyel kínáltak a falusi ház elé ácsolt kispadon. Régi szokásuk errefelé az embereknek, hogy már kora tavasszal, amint a napsugarak íellangyosítják a hónapokon át hűlt levegőt, a ház elé ülnek, nézelődnek, beszélgetnek és figyelnek. Sokmindent lehet innen látni, hallani. A falusinak nem az újság hozza, hogy mi történt az alvégen, vagy a szomszéd utcában, meg tudja azt nyomban, csak így a kispadról szemlélődve. Elfogadtam az invitálást és beültem a «páholyba«, ahonnan nézve emberi sorsok, szándékok, buzgalmak és törekvések vonultak fel az élet színpadán. Ezek közül most csak egyre emlékezem. Mesélik, hogy a kisipari szövetkezet elnöke a kommunistákhoz hasonlóan sokat tett azért, hogy a szövetkezet megsokszorozza a termelési értéket, a tagok jól dolgoznak, éppen ezért jól is élnek. A füléhez jutott azonban az, hogy a községben néhányan nem nézik jó szemmel, mert párton- kívüli és olyan kijelentést kockáztattak meg, hogy «ezt a funkciót csak párttag töltheti be«. Nehéz dolog bárkinek is hadakozni a lábrakapott hírekkel, különösen akkor, ha személytelenül jelentkeznek. Persze, vannak olyanok, akik a saját véleményüket így .csomagolják; «Szerte a faluban beszélik;., hát én is csak ezért vetem fel...« A válasszal tehát ennek az inkognitóban jelentkező berzenke- dőnek tartozom, de nem sokáig, mert íme, már meg is adom. Az elnök apja »tizenkilences« és évtizedek óta hűséges elveihez. Az elnök az ellenforradalom leverése után nem lett újból tagja a pártnak. Hogy ebben mekkora része van neki, vagy a körülményeknek,. az személyének megítéléséhez lényegtelen, hiszen ízig- vérig azt teszi, amit egy gazdaságvezetőnek manapság tennie kell. Fiatal és törekvő, képességeinek fejlődése lépést tartott a szövetkezet megnagyobbodásával. Sőt, még nagyobb »húzásra« képes. Nyugodt, megfontolt és egyszerű ember, de határozott és következetes, amiért a tagok sokra becsülik. Azok, akik az elnököt pártonkívüli- sége miatt alkalmatlannak látják a posztján, szintén becsületes emberek, de csak az orrukig, vagy csak a portájuk kerítéséig látnak. Valahogy úgy vannak ők is, mint ahogyan mondani szokták, hogy a fától nem veszik észre az erdőt. Mindenesetre, akik egy szövetkezet élén csak párttag-elnököt tudnak elképzelni, több dologról megfeledkeznek. Elsősorban a párt politikájáról. Ez a politika azért jutott sikerre, mert bizalommal fordult az emberek felé, amire ugyancsak bizalom volt a válasz olyan tettek formájában, ahogyan a szövetkezet elnöke is dolgozik. Négyszázezer kommunista sokmindent tesz: irányt ad, mozgósít, lelkesít, de mindent nem tehet. A téglát tízmillió kéz rakja fallá, s így épül a szocializmus. A párt és a tömegek, a kovász és a kenyérré élesztett liszt együtt adják azt, ami. az egész nép boldogulását szolgálja. S ebben a nagy munkában ki hogyan veszi ki részét, ki mennyit tesz, szinte önmagát állítja posztra. Ehhez az elbírálás alapja nem lehet más, csak a végzett munka. Azok, akik az elnök személyének megítélésénél figyelmen kívül hagyják jó munkáját, vajon mit szólnának, ha valaki velük kapcsolatosan hasonló álláspontra helyezkedne? Nem lehet különböző mértékkel mérni. Becsületért megbecsülés, a hűségért bizalom jár párttagnak és pártonkívülinek egyaránt. A megtoldás ehhez csak annyi, hogy a kommunisták legyenek a kovásza mindannak, ami előbbre, visz. Vagyis nagyobb a felelősségük és több a munkájuk. Az, aki magát kommunistának vallja és nem így fogja fel a dolgot, a párt bizalmi politikájával szemben bizalmatlanságot, mutat egy pártonkívüli vezető feléj nem tesz jó szolgálatot az ügynek és előbb-utóbb azon veszi észre magát; hogy körülötte is — ez esetben okkal — a bizalmatlanság légköre alakul ki. Mindenki tudja ebben az országban — és ez demokratizmusunk egyik mutatója —, hogy indokolt és alapos véleményét elmondhatja illetékes helyen. De megfontolatlanul, csak indulatoktól fűtve, káros megjegyzésekkel pletykaláncolatot teremteni és zavarni jókedvvel dolgozó emberek munkáját, megengedhetetlen dolog és méltatlan párttaghoz, pártonkívüli becsületes emberhez egyaránt. A történetet hallva emígyen elmélkedtem a pádon üldögélés-be- szélgetés közben. S mielőtt búcsúznék a padonülőktől és az olvasótól, még csak annyit: ti, néhányan elvtársak, óvakodjatok az efféle tévelygésektől.,, Weither Dániel Jf Kisfiú: Nem maradt valami nekem is a lakodalmi tortából?
