Petőfi Népe, 1960. március (15. évfolyam, 51-77. szám)
1960-03-27 / 74. szám
4. oldal i960, március 27, vasárnap A legérdemesebbek kapjanak jutalmai Néhány héttel ezelőtt tárgyalta a Kecskeméti Járási Tanács rendes ülése az 1959—60- as iskolai év első félévi tanulmányi eredményét. Nevelő és néni nevelő nagyon nagy felelősséggel és öntudattal szólt hozzá a referátumhoz. Tarján Istvánná referátuma igen sokoldalú, kitűnő, és a lényeget elemző volt. Nem akarom és nem is Célom most az egészet elismételni, hanem csak egyik határozati javaslatához lenne néhány szávam. A határozati javaslat 0. pontja így szólt: »A nevelők jutalmazására kormányzatunk minden évben igen tekintélyes összeget, mintegy 100 ezer forintot biztosít. A nevelők 5—800 forintot szoktak kapni. Ennek nagy erkölcsi hatása nincs, igen rövid idő alatt a jutalmazás feledésbe merül. A v. b, javasolja, a tanács forduljon a megyei tanács V. b.- hoz: a szakszervezettel közösen tegyék lehetővé, hogy a jutalmazásra fordított összeg nagyobb részét kül- és belföldi Utazásokra (jutalom-utazás) lehessen fordítani. Sokkal gyümölcsözőbb lenne ez a formája a jutalmazásnak, mert külföldön a nevelők olyan tapasztalatokat szereznének, ami munkájukhoz is segítséget adna.« Így szólt a határozati javaslat. így egészében el lehet fogadni, sőt üdvözölni lehet a szép ötletet. A határozati javaslat azonban nem így vált határozattá, mert a módosító indítvány miatt belekerült olyan kitétel is, hogy csak azok a nevelők kaphatják meg ezt a szép jutalmat (a jutalomüdülést), akik valamilyen pályázaton pályadíjat nyertek, vagy valamilyen nevelői eljárást ta- láttak ki és ezt Írásban rögzítve megjelentették, vágy ehhez hasonló. A szocialista nevelés Ismeri a jutalmazásnak ezt a formáját. A jutalmazás a kiemelkedő munka elismerése, mely még nagyobb eredményekre serkent. Alkalmazzuk ezt a nevelési elvet az alsó és a felső iskolákban egyaránt. Ott is a jó tanulást és a példás váló dolgozója lett a negyvenedik tanítási évében, de tudtommal egy sor írása nem jelent meg sem a Köznevelésben, sem más nevelési tárgyú lapokban. Viszont annyi szemléltető eszközt készített, hogy egész sereg gyermek kellett ahhoz, hogy nyugdíjba vonulása után elhozzák lakásáról az iskolába. Az ilyenek kimaradjanak a külföldi utazásból? Ez, szerintem helytelen volna. Igaz, a szóban forgó nevelő kapott ilyent s családi körülményei miatt nem utazhatott él, bármennyire szeretett volna. Ehhez hasonló azonban száz közül ha akad egy. A többi kilencvenkilenc elmenne. A pályázatokon szereplő és pályadíjat nyert nevelők úgyis megkapják munkájuk jutalmát a pályadíjakban. Ezek a honoráriumukból részt vehetnek az IBÜSZ által szervezett utazásokban. A hétköznapi, ismeretlen nevű, de hangyaszorgalmú nevelők pedig maradnának itthon s élményeikkel nem tehetnék még színesebbé tanításukat; Ezeket én már akkor fél akartam említeni, de a sok hozzászólás miatt nem kerülhetett rá sor. Most a sajtó nyilvánossága elé hozam. A nevelők széles tábora ítélje meg: helyes-e a fenti határozat Vagy nem? Szeretném, ha hozzászólnának minél többen! Ez a kérdés nevelőinket közelről érinti. Természetesen, a nevelők jutalomüdülés nélkül is dolgoznak a szocialista társadalom megvalósítása érdekében. Dolgoznak hivatásszeretetből és a gyermekekért érzett nagy felelősségérzetből. De, ha már jutalmat adnak, kapják meg a jutalomra legérdemesebbek! Szabó Lajos, Izsák A mi tanítónk Szirmai K. tanító a múlt év szeptemberében kerUlt Kaskantyura. Hamar megkedveltette magát, s gyermekeink nagy tisztelettel beszéltek róla. Fiam az első nap ezzel jött haza: „Igazán olyan jó ember volt Lenin? A tanító bácsi sok szépet mesélt róla.” Az őszi munkák befejezésével az iskolán kivUll Ifjúságot is az iskolába csalogatta. Klubesteket rendeztek. Novemberben megkezdték Kisfaludy Károly: „Csalódások” c. színdarabjának betanulását. Kétszer próbáltak hetenként, s Szirmai elvtárs a nagy hidegben a saját szobájában foglalkozott a 13 szereplővel, néha este 10 óráig is. A három hónapos munkának meg volt az eredménye. Orgoványon, Pá- hin, Felsőcebén, Kaska lityim mutatták be a színdarabot. A bevételekből most már az iskolát is be tudják drótkerítéssel keríteni. Szirmai elvtársnak c lap hasábjain mond köszönetét a szülői munkaközösség minden tagja. Köszönik a szereplőkkel való foglalkozást, s kívánják, hogy nevelje továbbra is a község fiataljait olyan lelkesedéssel, mint eddig tette. Tamás Imre levelező Tíz év a népegészségügy szolgálatában A Népkutató Munkaközösség bajai kutatócsoportja márciusban Szeremlén általános faluszűrést tartott. A szűrés során szemészeti, nőgyógyászati, foA Kecskeméti Piarista Gimnázium dísztermében igen sokan látogatják meg a kecskeméti Müvésztelep lakója, Szabó Lajos, Münkácsy-dijas festőművész gyűjteményes kiállítását. Képünkön a művész az utolsó simításokat végzi Felvonulók gászati, röntgen, vérnyomás, gyermekgyógyászati és antropológiai vizsgálatokra került sor. A vizsgálatokat 21 orvos és egy antropológus végezte 32 ápolónő és 34 önkéntes szeremlei vöröskeresztes aktíva segítségével. A vizsgálatokon 520 felnőtt és 190 Iskolás gyermek jelent meg. Az óvodások vizsgálatéra későbbi időpontban még sor kerül. Szeremle népe érdeklődéssel és szeretettel fogadta a vizsgálatokat. A rendezés mintaszerű Volt, ami dr. Mihály Gyula járási főorvosnak, valamint a járási és községi Vörös- kereszt vezetőinek köszönhető. A vizsgálatok során jelen volt a község vezetőin kívül Pétiké János járási tanácselnök és Papp György, az MSZMP járási bizottságának munkatársa is. A szűrővizsgálatokban közreműködők közös ebéden vettek részt. Az ebéd során többen "eiszólaltak. Dr. Mihály Gyula, a Népkutató Munkaközösség bajai csoportvezetője beszédében a bajai orvosok, dr. Hen- key Gyula, a helyi tanács és a pedagógusok munkáját méltatta, kitért arra is, hogy a bajai orvosok a rendszeres szűrővizsgálatokban való részvételükkel bizonyították be, hogy nem pénzért, hanem hivatás- tudatból, népünk egészségügyi helyzetének további javításáért dolgoznak. Pétiké János járási tanácselnök arról beszélt, hogy a bajai orvosok indították el Magyarországon. a rendszeres szűrővizsgálatokat, s ezt a kezdeményezést közben már máshói is átvették, remélhetőleg rövidesen ai ország minden járásában követik majd. Kiemelte, hogy a Szovjetunióban nemcsak az egészségügyi, hanem a legfőbb oolitikai vezetők is nagy súlyt helyeznek a rendszeres egészségügyi szűrővizsgálatok végzésére. Dr. Henkéy Gyula, a Népkutató Munkaközösség vezetősége nevében üdvözölte a munkatársakat, s megköszönté a járás és a község vezetőinek a segítségét. Közölte, bízik abban, hogy a bajai orvosok egy évtizedes önzetlen munkáját a megye vözetői is méltányolják és a bajai járás orvosainak a munkáját követendő példaként állítják a megye többi járásainak egészségügyi szervei elé. című nagyméretű kompozícióján. magatartást szoktuk leginkább jutalmazni, a nevelőknél vi szont a tanév végén elért eredményeket. Szerintem nem szük- Béges ehhez irodalmi munkásságot kifejteni. Ismerek egy kiváló névelőt Az oktatás kiOnkéfLZ&köt “Önképzőkörünk mal ülését meffliyitom« — hangzik el a már szinte hagyományos mondat, minden második kedden a Kecskeméti Katona József Gimnáziumban; Az önképzőkör munkájában részvevő 30—40 tanuló az iskolai kötelező ismeretanyag elsajátítása mellett vállalta azt is, hogy Kiss István tanár irányításával behatol az irodalom és a művészetek világának mélyebb rejtelmeibe. A március 22-i ülésen pl. Oscar Wlldé életéről és műveiről tartott igen érdekes előadást Mihala László IV/a. oszt. tanúié, s ennek keretében a költő egy versét és két színdarabjának egy-egy részletét adták elő a kör tagjai. Második hápirendi pontként Kántor Zoltán IV/á. oszt. tanuló olvasta fél Máx irisch »... és a holtak újra énekelnek*' e. drámájától írt tanulmányát. Mindkét előadás heves Vitát váltott ki, amelyhez hozzászólt még Ónodi elvtérs is, aki a Fatusi Vasárnap szerkesztősége; részéről mint vendég volt je-; lén az ülésen. Fél hatkor mindenki új ismeretekkel gazdagabban indult haza, K. Z, \SzfiuinyiU is J ! A z első mesterséges hold ; útnak, indítása óta nemcsak a tudósok, hanem a közvélemény figyelme is a térhajózás, az asztronautika felé fordult. Ez természetes is, hiszen a mesterséges égitestek felbocsátása új korszakot nyitott mind a tudomány, mind pedig az emberiség történetében. A tudomány történetében azzal, hogy a csillagászat, amely eddig lényegében véve csak megfigyelő tudomány volt, most belépett a kísérletező tudományok sorába. Az emberiség történetében pedig azzal, hogy először sikerült az embernek olyan eszközt alkotnia, amely a világtérben rtiozogva tudományos megfigyeléseket végez. Mint minden korszakalkotó vívmány, úgy a mesterséges égitestek felbocsátása is nagy hatást gyakorol az emberek gondolkozására és a tudományos világnézet fejlődésére. A mesterséges holdak és a holdrakéták egyéb sokrétű jelentőségük mellett a világnézet szempontjából is fontos következtetések levonására adnak alkalmat. Egyik ilyen világnézeti jelentősége a mesterséges égitesteknek, hogy új tényekkel támasztotta alá azt a materialista tanítást, mely szerint a világ megismerhető. A csillagászat ugyan már eddig is nagymértékben hozzájárult a világ megismerhetőségét tagadó idealista nézetek cáfolatához. A csillagászat bizonyítja ugyanis leginkább, hogy a megismerésnek sem térben, sem időben nincsenek korlátái. Az ember megismerhet több milliárd fényévre levő égitesteket és tudomást szerezhet a világmindenség történetének milliárd években mérhető eseményeiről. Arra vonatkozólag pedig, hogy a megismerésnek elvi határok sem állnak útjában, már szinte klasszikus példának számit Comte pozitivista filozófus esete, aki azt állította, hogy soha sem tudjuk meg, miből vannak a csillagok. A színkép- elemzés feltalálása azonban bebizonyította, hogy ami a ma tudománya számára elvileg megoldhatatlannak látszik, a holnap tudománya meghozza a megoldás lehetőségét. A mesterséges égitestek emellett más vonatkozásban is megvilágítják a világ megismerhetőségét. —■ Kézzelfoghatóvá teszik ugyanis, hogy a megismerés nem pasz- szív folyamat, nem egyszerű tudomásulvétele a jelenségeknek, hanem aktív tevékenység, amelynek során az ember befolyásolja, átalakítja a természetet. JP'ppen ez a célja a megismerésnek, a megismerés törvényeinek felhasználása a gyakorlatban. A gyakorlat pedig próbája is megismerésünk igaz voltának. Az emberi mértékkel azonos nagyságrendű dolgok körében már ősidőktől kezdve gyakorolta az ember ezt az aktív megismerést. A modem fizika pedig megnyitotta ennek útját az atomok világa felé is. Nemcsak megismerjük az atomokat, de átalakítjuk őket és arra kényszerítjük, hogy rendelkezésünkre bocsássa az atommagban rejlő energiát. Végül a mesterséges égitestek kaput nyitottak az aktív megismerés előtt, a »Végtelen nagy’» birodalma felé, amely eddig elzárt területnek látszott az emberi befolyásolás számára. Az aktiv megismerés köre ezzel bezárult, így a megismerés teljessé Vált valamennyi nagyságrend területén. Jßzek a világnézeti következtetések nemcsak az elmélet szempontjából jelentősek, hanem azért is, mert helyes irányba terelik az emberek gondolkodásmódját. Igaz, hogy a csillagászatról már régen lefoszlott minden misztikum. A csillagászat ered mérveinek tanulmányozása egyik legbiztosabb út annak belátására, hogy a világ nem más mint mozgó anyag. A csillagászat eredményeit azonban közelebbről viszonylag kevesen ismerik. Ezért sok ember számára a csillagos ég még ma is elérhetetlen, ismeretlen világ, ahol helye lehet a misztikus elképzeléseknek, természetfö- lötti erű/ytek, Ezzel szemben a mesterséges égitestek közelebb hozzák az emberekhez a csillagászatot. A Földön kívüli világ, a köztudatban is egyre veszít titokzatosságából és olyan területté válik, amit az ember utánozni tud, ahova majd a jövőben el is juthat. A mesterséges égitestek világnézeti jelentőségét azért is ki kell emelnünk, mert az idealizmus is próbálkozik azzal, hogy a mesterséges égitestek létezéséről következtetéseket vonjon le a maga javára. Az egyik ilyen próbálkozás az a félrevezető állítás, hogy amint a mesterséges égitesteket is meg kellett alkotni és pályájukra bocsátani, a valóságos égitesteknél is feltételezik az alkotót, a teremtés aktusát. A mesterséges égitestek azonban egyáltalán nem cáfolják az energia-megmaradás elvét, vagyis azt az alapvető természeti törvényt, hogy anyag és mozgás nem teremthető, hanem éppen ellenkezőleg csakis erre a törvényre támaszkodva lehetett mesterséges égitesteket létrehozni. Hiszen magától értetődik, hogy a mesterséges égitesteknek sem anyagát, sem mozgását nem teremti az ember. Csak meglevő anyagból lehet mesterséges égitesteket összeállítani, mozgásuk is a meglévő anyag kémiai energiájából jön létre, annak me- chaniltai energiává átalakulása következtében. Tehát a mesterséges égitestek, éppen úgy mint a tudománynak miiiden más eredménye, a materializmust igazolják^ Magyar János
