Petőfi Népe, 1960. március (15. évfolyam, 51-77. szám)
1960-03-24 / 71. szám
1900. március 24. csütörtök 8. oldal áprilisban megkezdődnek a termelőszövetkezeti építkezések 1ipületelemgyártó üzent létesül lövőre 250 lakás épül a megyeszékhelyen középblokkos építési médszerrel Dörner Henrik főmérnök nyilatkozata KÉRDÉS: Mikor indulnak meg a termelőszövetkezeti építkezések? VÁLASZ: Megyénkben hét helyen építünk termelőszövetkezetekben szarvasmarha-istállókat: Lajosmizsén, Páhin, Szakmaron, Rémen, Csávolyon, Felsőszentivánon és Kunbaján. Az építkezésekhez az összes anyagokat megrendeltük, s a munkát áprilisban mindenütt megindítjuk. Úgy szervezzük tennivalóinkat: e fontos építkezések őszre befejeződjenek. KÉRDÉS: Történnek-e intézkedések korszerű építkezési módszerek bevezetésére? VÁLASZ: Jelenleg csak a jó néhány év óta elterjedt, szokványos előregyártott elemeket alkalmazzuk építkezéseinken. Valószínűleg nem is tudunk áttérni a modernebb építkezési gyakorlatra az idén. Jövőre azonban — 1961-ben — lényeges változások lesznek. Hogy csak egyet említsünk: Kecskeméten 1961-től kezdve évenként 250 lakást építünk, úgynevezett középblokkos építési módszerrel. E modern építőelemek gyártására saját üzemet létesítünk. Dörner Henrik végezetül a megnövekedett feladatok teljesítésének egyéb lehetőségeiről beszélt. A vállalatok azt kérik a beruházóktól, hogy megfelelő időben bocsássák az építkezés vezetőinek rendelkezésére a szükséges terveket és költség- vetéseket. Az Építésügyi Minisztériumtól azt várjuk — mondotta —, hogy a megadott tervekhez szükséges anyagot idejében biztosítsa, s ne legyen w»ww»wvw>wy»»w»w»wvwvgond a megfelelő mennyiségű építési anyag beszerzése. A A kedvezőre fordult időjárást nagy örömmel fogadták megyénk építomunkásai. Érthető, hiszen az idén jóval nagyobb az építési program, több bérházat, egyéb épületet kell tető alá hozni mint tavaly. Munkatársunk az építkezési idény előtt felkereste Dörner Henriket, az É. M. Bács megyei Építőipari Vállalat főmérnökét, tájékoztassa olvasóinkat az építőipar idei feladatairól, problémáiról. KÉRDÉS: Hogy alakult a múlt cvi tervteljcsítés? VÁLASZ: Termelési tervünket 99,7, a termelékenységi tervet 103,9 százalékra teljesítettük. Jóval több nyereségről számolhatunk be. Az előírás 3,3 százalékot követelt, vállalatunk pedig 6,8 százalékos nyereséget ért el. Miért csak 99,7 százalékos a tervteljesítésünk? Több oka is van ennek. Először is az év első felében nem volt elég munkánk. Illetve lett volna, ha a beruházók nagy része nem adja le későn az építkezés megkezdéséhez szükséges tervdokumentációkat, költségvetéseket. A következő félévben hiába mutattunk ki túlteljesítést, a hiányt már nem tudtuk pótolni. KÉDÉS: S milyenek a kilátások az idén, iesz-e javulás? Van-e elég anyag és munkaerő? VÁLASZ: Ügy gondoljuk, hogy az év elején valamivel kedvezőbb feltételeket teremthetünk a munka megkezdésére. Eddig nem panaszkodhatunk, több átmenő munkánk akadt, dolgozóinknak mindig volt elfoglaltságuk. Sajnos, a múlt évi nehézségek máris előre vetik árnyékukat a második félév munkáját illetően. Tudjuk, hogy több építkezést meg kellene kezdenünk, a szükséges terveket és költségvetéseket azonban még mindig nem nyújtották be a beruházók. Nehézségekre számítunk az anyagellátás tekintetében is. Nem lehet elfeledni, hogy idei tervünk 32 százalékkal nagyobb erőfeszítést ír elő, mint a múlt évi. Az anyag juttatások viszont nem kellő arányban növekednek a feladatokhoz mérten. A múlt évi tényleges felhasználás nagyságához viszonyítva mindössze 22 százalékkal kevesebb betonacélt és 25 százalékkal kevesebb fűrészelt fát várunk a kiutalások szerint. Cementből is alig 14 százalékkal több jut, a múlt évinél. — Ebből előre látható, hogy év közben betonacél- és cement-hiány miatt nem mindig használhatjuk majd ki kapacitásunkat időnként. Máris számolnunk kell egyes munkák befejezési határidejének meghoszabbításá- val. Munkaerő-ellátottságunk miatt azonban nem panaszkodhatunk. Ügy látjuk, hogy év közben is meg tudjuk mindig szerezni a szükséges munkaerőt a tervek teljesítéséhez. Annál nehezebben oldható meg a munkások elszállásolása. Megjegyzés HAJI,UGATNI ARANY? Ketten szálltunk fel az autóbuszra. Az utastársam — akinek nagy csomagjairól látszott, hogy a félegyházi piacra igyekszik — tőlem jóval távolabb foglalt helyet. Alig, hogy leültünk, a jegyvizsgálónő elővette jegytömbjét, és társam előtt állva — halk szóváltás után — már kattogott is kezében a lyukasztó. Az utas fizetett, s ezután a kalauznő, hozzám lépve egy jegyet nyújtott felém, majd természetes hangon hozzáfűzte: -Hét negyven.« Egy pillanatig tétováztam, majd elszántan visszaszóltam: -Nem Félegyházán, hanem í*ál monostorán szeretnék leszállni.« A jegyvizsgáló arcán látszott — amit mindjárt szavakba is öntött —, hogy én most igazán -elszúrtam« ezt a jegyváltást. Szerinte én voltam a hibás, amiért nem közöltem felszálláskor, hogy meddig akarok utazni. Tanulságként meg kell fizetnem a menetjegy árát, addig, amíg nem lesz egy újabb fetszálo, akinek átadja majd a jegyet. Mindezeket -örömmel« vettem tudomásul, s a húszasomból a kiszabott -büntetés« híjával kaptam vissza. Arra gondoltam, miért ne legyek gavallér, ha egyszer egy ilyen -jó« alkalom adódott. Tóth Gábor levelező Községi tudósítóinkról Megszokhatta már az olvasó, hogy minden egyes lapszámunkban talál olyan tudósításokat — nem ritkán hosz- szabb és bíráló cikkeket, glosszákat Is —, amelyek elé zárjelben odaírjuk: -községi tudósítónktól«. Községi tanácsaink elnökeit, titkárait kértük fel annak idején: mivel ők ismerik legjobban & legilletékesebben a falu életét, s mivel arról ímiok nem kerül nagy kutatómunkába — közöljék szerkesztőségünkkel az érdekes közéleti eseményeket. Eleinte csak tíz község tanácselnökét kértük fel, írásaik azonban annyira érdekesek és lényegbevágóak voltak, hogy azóta ötvenhárom faluban kerestünk tudósítót — többnyire a tanácsi vezetők személyében. Nem a lap levelező hálózatának értékét akartuk a községi tudósítói hálózat kiépítésével csökkenteni. Levelezőinktől soha annyi levél nem érkezett, s nem jelent meg lapunkban, mint éppen a közelmúltban, amikor tudósítóink is kiváló és sok anyagot küldtek be. Levelezőinknek — mint a lap legszélesebb tömegkapcsolatának — ma is megvan, és továbbra is meglesz a helye, értéke, fontossága. Lapunknak politikai jellege nem egyedül abban domborodik ki,, hogy -felülről« közvetíti -lefelé« a párt és a kormány elgondolásait. Erre valók a kormány és a minisztériumok közlönyei. Lapunk csakis akkor töltheti be politikai feladatait, ha foglalkozik mindazzal a sokágú, sokrétű és bonyolult problémával, amelyek falvaink, városaink lakóit izgatják; amelyekkel tehát -lent« is napról napra foglalkoznak. Szerkesztőségünk tízegynéhány munkatársa viszont képtelen volna mindarról tudomást szerezni, ami a megyében történik. S ha feltesszük a lehetetlent: tudomást is szereznénk mindenről, akkor sem tudnánk mi, néhányan mindent megírni, ami fontos. Éppen ezért egészül ki — főleg a hírek beszerzése érdekében — szerkesztőségünk a levelezők széles táborával; s éppen ezért fontos, hogy még a levelezőkön túl is legyen a párt megyei sajtójának olyan társadalmi bázisa, amely politikai felkészültségben, szakmai- és általános műveltségbeli tudásban képes a legnagyobb horderejű kérdéseket is — újságíró szaknyelven szólva — -nyomdakész« állapotban beküldeni lapunknak. Erre teljesen alkalmasak a községi tudósítók, akik eddig is sok olyan terhes ügynek tettek pontot a végére, amelyet mint tanácselnökök — nem bírtak volna elintézni. Lapunk külső munkatársai ők, akikre mindenkor és bátran számíthatunk. Kívánjuk: továbbra is ugyanolyan lelkesedéssel egyeztessék össze a községi tanácsnál végzett munkát a tudósítások írásával mint eddig, s lapunk meg saját községük hasznára minél több és érdekesebb tudósítást küldjenek. (—ng.-r-) helyi szervek részéről az eddig tapasztalt megértést kérjük továbbra is — fejezte be nyilatkozatát Dörner Henrik főmérnök. A JET 2-ES JELFOC/Ö C/ÉP A Híradástechnikai Gépgyár különböző célgépeket és automata gépeket gyárt az iparnak. 1959-ben 37 új gépet konstruáltak, 1960-ban pedig már 60 különböző gépet, illetve berendezést fognak tervezni és elkészíteni. Nemrég készítették el a JET —2-es típusú jelfogó tekercselő- gépet, amely a telefonközpontok jelfogóinak tekercselését» végzi. A gépet ellátták automatikus sorlerakóval, amelyet hidraulikus gördülőorsős vezérléssel működtetnek. A gép nagymértékben elősegíti majd a híradástechnikai ipar technológiai fejlesztését. A képen: a JET—2-es típusú jelfogó tekercselőgép első példánya futószalagon. S»VWWW>N>SA<WS/SAiWWWW^WWWWVS/VVWVWv Több terméket adnak az országnak A jánoshalmi kommunisták az áruértókesítési terv teljesítésére mozgósítják a dolgozókat 30, a burgonyáét pedig 5—6 százalékára tartják célszerűnek felemelni. A kukorica hozamának gyarapítására hibrid vetőmag alkalmazását, négyzetes vetest, a gyengébb talajokon pedig egészen érett, porhanyós istállóira- gyávái való fészkes ültetést ajánlanak. A községi párt-végrehajtóbizottság foglalkozott a hizottser- tés értékesítési tervével is. Azt indítványozták a gazdáknak, hogy átlagosan kéthold szánto- föla után egy-egy hízottsertes leadására kössenek áruértékesítési szerződést. Az állam )o árat fizet a sertésekért és a terményekért is. Érdemes sokat termelni, kifizetődő szerződést kötni. A jánoshalmi községi párt- bizottság tevékenysége nem szűkül le az eddig említettekre. Sokoldalú munkájuk átfogja a község politikai és gazdasági életét, elősegíti az emberek tudatának, gondolkodásának szocialista átalakítását. A községben tartózkodásunk idején a párttitkárral és a párttagokkal való beszélgetésünk során arról győződtünk meg, hogy helyesen látják tennivalóikat és legjobb tudásuk szerint munkálkodnak azok sikeres megvalósításán. , Nagy Józsci ' ’’ ság ülésének határozata alapján most szeles körben népszerűsítik azt a kezdeményezést, hogy az egyéni gazdák is adjanak több árut az országnak. Ezzel kapcsolatban elmondotta Balogh elvtárs, hogy a közeli napokban tanácskozásra híviák össze az egyéni gazdákat. A meghívottak között vannak az olyan népszerű, jól gazdálkodó középparasztok, mint Eajszi Kovács Sándor, Zámbó Imre, Péntek Szilveszter és még sokan mások. tíf zen az értekezleten — hozzáértő szakember előadása után — megvitatják a mezőgazdasági termelés időszerű kérdéseit, a hozamok növelésének tennivalóit és az áruértékesítési terv teljesítésének feladatait. Azt javasolják az egyéni gazdáknak, hogy az őszi kalászosok hozamának növelése céljából végezzék el a vegyszeres gyomirtást, vagy ha erre nincs lehetőségük, az acatolást és a kézzel való gyomlálást. Ez az eljárás holdanként egy-két mázsa terméstöbbletet eredményezhet. Az áruértékesítési terv teljesítése a jövedelem gyarapítása érdekében másik javaslatuk, hogy valamennyi egyéni gazda növelje a burgonya és a kukorica vetésterületét. A kukoricavetés. hug-jsagat a szantátariiíéi ; /§ jánoshalmi községi párt; bizottság munkájáról és ; leg közelebbi terveiről, a terme- I lés pártellenörzésének módsze- ireiről beszélgetünk Balogh La- jjos elvtárssal, a pártbizottság ; titkárával. ; Balogh elvtárs, aki 30—35 év körüli fiatalember — igen érdekes tapasztalatokról ad számot. Néhány héttel ezelőtt tért haza Pécsről, ahol öthónapos pártiskolát végzett. Távollétét megérezte a vezetőség, de a pártszervezetek irányítása, a párt politikájának valóraváltása azért nem szenvedett hiányt. A pártbizottság betöltötte a kollektív vezetőtestület szerepét. Útmutatásaival segítette az alapszervezeteket és a pártmunka középpontjába a tsz-ek megszilárdítását, a termelés pártirányítását helyezte. A pártbizottság állásfoglalásának helyességét az elmúlt hónapok gyakorlati tapasztalatai kézzelfoghatóan bizonyították. A termelőszövetkezetek megfelelően, körültekintéssel készítették el idei gazdasági terveiket és tagjaik új munkalendülettel láttak hozzá tavaszi tennivalóik elvégzéséhez. A kommunisták feladatait néhány nappal ezelőtt alap- szervi párttitkári értekezleten, azt követően pedig párt-végre- hajtóbizottsági ülésen beszélték meg. A végrehajtó bízott-
