Petőfi Népe, 1960. március (15. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-24 / 71. szám

4, oldal 1960. március 24, csOtőrtök Szabó Lajos festőművész kiállítása A Kecskeméti' Művésztele­pen működő festők között ez a szorgalmas, fiatal festő az elmúlt három esztendőben ki­tartó munkával hozta létre arc­képeit, tájábrázolásait és na­gyobb igényű kompozícióit. Ki­állítási anyaga — ha nem is teljességgel — bemutatja eddigi festői tevékenységét, az elért eredményeket, s a szívós küz­delmet is, melyet a vizuális élmény festői előadásmódjának eléréséért folytat. Ezt a küzdelmet — az ön­magával vívódó ember és mű­vész harcát — már a tanuló­évek közben megindította, s Pór Bertalan irányításával ta­nulmányai mind hasznosabban segítették őt az előrejutásban. A mester hatása nyomot ha­gyott a fiatal festő felfogásá­ban, és tárgyválasztásában az emberi téma iránti előszeretetet is a taná,ra mellett töltött idő benyomásainak köszönheti. A ki­állított képek többsége az em­berrel foglalkozik, akár arc­kép, akár kompozíció formá­jában. Környezetét — a szí­vesen és gyakran látogatott üzemek munkáját, ismerőseit, barátait — lankadatlan kedv­vel örökíti meg ábrázolásai­ban. Alkotómódszere a bevált sémák szerint tárgyi élmé­nyekhez kapcsolódva, a reális igazság visszaadását szolgálja. Munkássága legjavát azok a képek adják, melyeket a tár­sadalomban élő, cselekvő, dol­gozó emberről fogalmazott meg. M int portréfestő igyekszik az ábrázolt vonásaiban kifürkészni az állandót, meg­kísérli a külső mögött a jelle­met összefoglalóan érzékeltet­ni. Lelkiismeretes tanulmányo­kat folytat ennek elérésére, s megfigyeli a környezetet, mely­ben modelljei élnek, mozognak. Szabó Lajos becsületes őszin­teséggel tárja elénk elveit ké­pein keresztül, A realista áb­rázolás híve, a Munkácsy- tanítványok nyomdokain ha­ladó nemzedék csoportjának eredményeit szeretnék folytat­mmitiimiiitnwwwt»HMtM»w«»> Messze Szibériában, az Irtis folyó mellett emlékmű örökíti meg Omszk városában azt a helyet, ahol a városért elesett hősök között több mint 100 ma­gyar vöröspartizán is nyugszik. 1919 nyarán, amikor a Vörös Hadsereg győzelmesen nyomult előre, Szibériában is égett a talaj a fehér banditák lába alatt. Közelgett Omszk város felszabadulása, de a nagy na­pot a fogvatartott forradalmá­rok már nem élhették meg. Kolcsak, a szibériai katonai diktátor pribékjei és a fehér- kozákok ellenállni nem tudván, eszeveszett dühükben a fegy­vertelen fogoly vörősgárdistá- kon álltak véres bosszút, aki­ket mind egy szálig kivégeztek! Az orosz és a magyar sza­badságharcosok halhatatlan di­csőségét megörökítő közös em­lékművön — amely egyben szimbóluma a szovjet—magyar barátságnak — ott ragyog egy harcostollú újságíró és költő: Ligeti Károly elvtárs neve is. Kevesek előtt volt eddig is­mert, hogy az oroszországi ma­gyar hadifogoly-mozgalom egyik legkiválóbb vezetője Kiskőrösön született 1890. december 8-án. Emlékét rég megsárgult kéz­iratok, levelek, versek, harcos publicisztikai írások őrzik, me­lyek beszédesen tanúskodnak az elnyomás ellen, a szebb életért vívott harcáról. A jómódú kovács fia Kiskő­rösön végzi a polgári iskolát. A fiatal Ligetiben korán felébredt a szociális kérdések iránti ér­deklődés. A gimnázium felső tagozatára nem veszik fel, * Ligeti Károly válogatott írásai, Kossuth Könyvkiadó. ni. Afc üt göröngyös számára, — újabb és újabb nekilendülés mutatkozik fáradságos kísérle­tezéseinek soránj E zt tapasztaljuk kompozí­cióinál, melyeket nagy szeretettel variál, gonddal ér- lelget, —• bár nem mindig szerencsés szerkesztésben. Az alakok összefűzése, a csopor­tok mozgása bizonytalanságot árul el, ami rajzbeli képessé­geinek fejlesztésével kiküszö­bölhető lenne. A Felvonulók figuráit évek óta többször is átfogalmazta, átfestette, s ez a tiszteletreméltó igyekezet egyik rokonszenves vonása. Erezzük, hogy szívesen hallgat az irá­nyító szóra, s ez már fél győ­zelem további munkája“ során. Ha ezek a kísérletek még nem is jártak eredménnyel, nekünk értékelnünk kell Szabó Lajos ábrázolásaiban az olyan ember őszinte hangját, aki mai élet­tünk dolgozó, szorgos munká­sainak küzdelmét igyekszik megörökíteni. Az egyik jól si­került kis képének (Cipőgyár­ban) lelkes hangvétele igen ro­konszenves, csakúgy, mint a Szénlapátolók című, nagyobb arányban felvázolt grafikájá­nak természetes mozgású, friss megoldása. Ügyelnie kell azonban színárnyalatainak mérséklésére, mellőznie kell az okkersárga túlságos használa­tát, mely több képének hangu­latát meghamisítja. Szabó Lajos a szívósan küz­dőkhöz tartozik, akik kellő bá­torsággal rendelkeznek az újra­kezdéshez, s nem csüggednek a kisebb-nagyobb nehézségek láttán. Az 1952-ben, huszonöt­éves korban elnyert Munkácsy- díj — úgy érezte — kötelezi, s most már elsősorban csupán a nagyobblélegzetű kísérletek izgatták, — holott hasznosabb lett volna tanulmányokon fej­leszteni kompozíciós készségét, rajztudását, a színek használa­tát. Az elmúlt évek tanították meg ennek felismerésére. re O maga azonban, mint munkásszülők gyermeke, hozzá edződött a harchoz, s a jövőbeni győzelem fűti. A fia­tal művésznek sok tennivalóval kell e végső győzelemig meg­birkóznia, de kitartása, mű­vészi hite segíteni fogja, hogy az eddigi eredményeket tovább gazdagítsa. Telepy Katalin SpAfpKiff Ke Két sakkszemlélet küzdelme a világbajnokságért A sakkozás világbajnokságáért fo­lyó moszkvai küzdelemben nem­csak Botvinnik és Tál nagymester állanak egymással szemben, ha­nem az általuk képviselt két el­lentétes sakkszemlélet is. Botvin­nik rendíthetetlen nyugalommal építi ki szilárd állásait, figyelem­mel a stratégiai követelményekre. Tál támad és bonyodalmakra tör, villámgyorsan számol a legélesebb változatokban. Amint %áotov nagy­mester írja, a jég és láng talál­kozik a hatalmas küzdelemben. Az első játszma azért alakult megle­pően, mert Botvinnik az ellenfél fegyvereit alkalmazta s már a 7. lépésben fö gyaloglépést válasz­totta a szolidabb He7 helyett. A játszma így igen éles és bonyolult lett. íme az első összecsapás: FRANCIA VÉDELEM Tál Botvinnik I. cl, eG 2, dl, d5 3. Hc3, Fb4 4. c5, cö S. a3, Fc3:t 6. be:, Vc7 7. Vg4, fS 8. Vg3, He7 9, Vg7;, Bg8 10. Vh7cd: 11. Kdl, Az első meglepetés! Az e3 és c3 pontokra irányuló fenyegetéseket Tál bátor király-lépéssel védi. II. —, Fd7 12. Vhät, HgG 13. He3 x* m*mm mtmim m. m Mimim Szabó Lajos: Cipőgyárban című festménye. Botvinnik a fenti állásban d3 lépéssel vélte megdönteni világos elgondolását. A gyaloglépés azon­ban nem tartalmazott veszélyes fe­nyegetéseket. Tál konszolidálta ál­lását és szabad h-gyalogjának ér­vényesítésében ismerte fel a győ­zelmi esélyeket. A szakértők elem­zései bizonyára alaposan megvitat­SfnUUmu a<z láis padján egyetemre sem mehet; pedig minden vágya az volt, hogy mérnök lehessen. Terve később sem sikerült. Pestre kerül ke­reskedelmi iskolába, de innen mint a Vasas Szakszervezet tagját, munkásmozgalmi tevé­kenysége és antiklerikális ma­gatartása miatt egy év után el­tanácsolják. Az érettségit csak vidéken sikerül letennie. Ké­sőbb tagja lesz a Szociáldemok­rata Pártnak és külső munka­társa a Népszavának. As első világháború kitö­résekor neki is be kell vonul­nia. A szerb fronton hamaro­san fogságba esik. Csak tizen­egy hónap után, az osztrák— magyar offenziva következté­ben kerül haza. A háború azon­ban nem fejeződik be számá­ra. Néhány hónapi pihenés után hadapród-őrmesterré lép­tetik elő s Galíciába vezénylik az orosz frontra. Háborúellenes hangulata itt tovább fokozódik. Eszmei bi­zonytalansága és kispolgári pa­cifizmusa azonban nem vélet­len ebben az időben. A magyar- országi szociáldemokraták párt­ja ugyanis sohasem volt követ­kezetesen forradalmi párt. Jobb­oldali vezetői tudatosan akadá­lyozták a háborúról szóló lenini tanítások terjesztését a magyar munkásmozgalomban. Csak a Bruszilov-offenzivánál történt fogságbaesése után, a nagy for­radalmi múlttal rendelkező iva- novői bolsevikoktól kezdi meg­érteni, hogy a határozott cse­lekvés ebben a tekintetben: az imperialista háború polgárhá­borúvá való átszervezése. Ligeti . kommunista tudata itt kezd erősödn: A hadifog­lyok között végzett szervező tevékenysége miatt a Kerensz- kij-kormány azonban az omsz­ki hadifogolytáborba szállította. Politikai fejlődésében az itteni forradalmi mozgalom jelentette a fordulópontot. Itt lett valóban öntudatos és kommunista. Szervező- és nevelőmunkáját igazából azonban az Októberi Forradalom győzelme után fejti ki. Az új világ születése a ha­difoglyok felszabadításával is járt. A táborok önrendelkezési jogot kaptak, ami nagy, lelke­sedést váltott ki az omszki ha­difoglyok között. Ligeti Károly és társai a bolsevikok segítsé­gével erős pártszervezetet hoz­tak létre. Kezdeményezésükre megszervezték a nemzetköziek rendfenntartó Vörös Gárdáját, melynek tagjaira a külföldi proletárok omszki pártszerveze­tének irányításával politikailag és katonailag egyaránt támasz­kodhatott a szovjet hatalom. Nagy szerepe volt a hadifog­lyok sikeres szervezésében a pártszervezet 1918. február hó 10-én megjelent »Forradalom« című magyar nyelvű hetilapjá­nak, melyet egész sor elfoglalt­sága mellett Ligeti Károly elv­társ szerkesztett. A lap gyor­san és sokoldalúan tájékoztatta a hadifoglyokat. A megjelenő cikkek szerveztek, lelkesítettek, tanítottak. Folytatásokban kö­zölték például a Kommunista Kiáltványt. Különösen sokat foglalkozott a lap a béke kér­désével, a szovjethatalom tá­mogatásával és a magyar mun­kásmozgalom problémáival. — Amikor a belső és a külső el­lenforradalmi erők támadást indítottak a fiatal szovjet ál­lam ellen, Ligeti Károlyék szervezőmunkájának eredmé­nyeként már két, többségük­ben magyarokból álló partizán­csapat harcolt keleten Szemjo- nov fehér gárdái ellen. 1918 nyarán az ellenfor­radalmi támdas már Omszkot fenyegette. Ligeti ekkor a »For­radalom« hasábjain a kommu­nista csoportok központjának megbízásából Fegyverre!* cím­mel a Vörös Gárda soraiba szó­lította a hadifoglyokat. A fel­hívás nyomán egymás után alakultak a nemzetközi zászló­aljak és menteit az első tűz- vonalba. A csehszlovák hadtest ellenforradalmi lázadása idején pedig maga Ligeti elvtárs vette át az Omszkot védő magyar csapatok parancsnokságát. Partizáncsapataival több na­pig tartó kemény küzdelemben és a nagy veszteségek ellenére is visszaverte a túlerőben levő cseh ellenforradalmárok min­den támadását. Sajnos azonban, míg ők helytálltak, a front egy másik pontját áttörték és 1918. június 8-án Omszk az ellenség kezére került. Ligeti, hogy a bekerítést kivédje, csapataival visszavonult. Egységeit azonban tőrbecsalták, s az egyenlőtlen harcban csaknem minden par­tizán elesett. Ligeti pedig sú­lyosan sebesülve, eszméletlen állapotban került az ellenforra­ják a lenti állást, amelyben Fa41 sokkal erélyesebbnek tűnik a Bot-» vlnnlk által választott folytatásnál, Fa4-re fenyeget d3 Is, Ve5: is, A lehetőségeket vizsgálják meg olva­sóink. 13.—, d3 14. Cd:, Fa4f 13. Kel, Ve5: 1«. Fg5!, HcG 17. dl, Vc7 18. hl, c5? 19. Bh3!, Vf7 29. de:, UceJ: 21. Bc3, Kd7 22. Bbl, M 23. HM, Bae8 24. Bb41, FcS 25. Vdl, Hfl: 26. Bf4:, HgG 27. Bd4, Bc3:f 28. fc:, Kc7 29. c4, de:? 30. Fel:, Vg7 81, Fg8:, Vg8: 32. h5 és Botvinnik fel­adta * reménytelen küzdelmet. • A második és harmadik játszma döntetlenül végződött. A harmadik­ban Botvinnik nyerésre állt, de egyetlen pontatlansága után Tál örökös sakkal döntetlent tartott. Megyei sakkclcl Az idei megyei egyéni bajnoksá­got Kalocsa rendezte minden Igényi kielégítő gondossággal. A szervezés munkájához hatékony segítségei nyújtptt Kriston Ferenc tanácselnök, továbbá Szvétek Lajos, a Spartacus elnökje, Csiszár Jenő, a Tiszti Klub részéből Orosz János és Angyal Lászlé, A küzdelmet Krigovszki Jó­zsef mintaszerűen vezette. A bajnokságot 12 játszmából 1» egységgel Törtei! Imre nyerte meg­érdemelten. További sorrend: Gocsál 8.5, Szemző 7.5, ifj. Mészáros 6.5, Czár 6.5, Nagy A. 6, Kiss Gy. 6, Schiess 5.5, Borsodi, Csiszár és Nagy S. 4.5, Pallós és Lévai 4. Gocsál mindvégig esélyes volt az első hely­re, Szemző jó teljesítményt nyáj-* lőtt. örvendetes ifj. Mészáros ma­gas helyezése. Meglepetés Kiss Gy. (Kalácsa) jó szereplése. Játéka szí­nes és ötletes. Nagy A. ezúttal is bizonyságát adta komoly tehet­ségének. Pallós biztató indulás után teljesen letört. A ; bajnokságot követő vllláinver« senyében Gocsál győzött 10.5 pont­tal. ^További helyezések: Nagy S. 8, Szetiwő és Nagy A. 7, Csiszár, Czá» és Kiss Gy. G. (Gimes György szö­vetségi titkár.) dalmárok fogságába. Orvosi ke­zelést nem kapott, csak az élet­hez való ragaszkodása és kom­munista vasakarata mentette meg a haláltól. 1918 decemberében az omszki bolsevikok felkelést szervezték, melyben már a lassan gyógyuló Ligeti is részt vett. Tervük nem sikerült. A fehérek ellen­ben fokozták az üldöztetést és a terrort a táborokban. Külö­nösen Ligeti elvtársat kínozták hosszú ideig. De hiába vallat­ták, verték, ütötték — semmit sem tudtak kiszedni belőle. 1919 nyarán a Vörös Hadsereg nagy előrenyomulásakor, az akkot már súlyosan beteg partizánpa­rancsnok kivégzésére az utol­sók között került sor. Ligeti Károly elvtársat már csak hord­ágyon tudták a vesztőhelyre vipni..: Utolsó éjszakáján börtöne falára írta »Végrendeletem«* e. megrázó versét, melyben a ma­gyar szabadságharcosokhoz in­tézett üzenetet, hogy vigyék to­vább, tartsák magasabbra a proletárok vörös zászlaját: »Míg lelketekben szikra, tűi fog égni Mindig előre vörös magyarok'. A szép jövendőt el fogjátok érni. Én is elérem, — habár meg- halok.* Vértanúhalála fájdalmas vesz­tesége a magyar proletárforra- dalomnak és a munkásmozga' lomnak is. Ligeti Károly és hő: partizánjai együtt küzdötte! azokkal, akik egy negyedszá­zaddal később nálunk is szét ziízlák az elnyomást, s vérül hullalásával tárták szélesre Mg. gyarorszúg szabad jövőjénél kapuját. Sándor Géza

Next

/
Thumbnails
Contents