Petőfi Népe, 1960. március (15. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-24 / 71. szám

4, oldal

1960. március 24, csOtőrtök

Szabó Lajos festőművész kiállítása

A Kecskeméti' Művésztelepen működő festők között ez a szorgalmas, fiatal festő az elmúlt három esztendőben kitartó munkával hozta létre arcképeit, tájábrázolásait és nagyobb igényű kompozícióit. Kiállítási anyaga — ha nem is teljességgel — bemutatja eddigi festői tevékenységét, az elért eredményeket, s a szívós küzdelmet is, melyet a vizuális élmény festői előadásmódjának eléréséért folytat.

Ezt a küzdelmet — az önmagával vívódó ember és művész harcát — már a tanulóévek közben megindította, s Pór Bertalan irányításával tanulmányai mind hasznosabban segítették őt az előrejutásban. A mester hatása nyomot hagyott a fiatal festő felfogásában, és tárgyválasztásában az emberi téma iránti előszeretetet is a taná,ra mellett töltött idő benyomásainak köszönheti. A kiállított képek többsége az emberrel foglalkozik, akár arckép, akár kompozíció formájában. Környezetét — a szívesen és gyakran látogatott üzemek munkáját, ismerőseit, barátait — lankadatlan kedvvel örökíti meg ábrázolásaiban. Alkotómódszere a bevált sémák szerint tárgyi élményekhez kapcsolódva, a reális igazság visszaadását szolgálja. Munkássága legjavát azok a képek adják, melyeket a társadalomban élő, cselekvő, dolgozó emberről fogalmazott meg.

M

int portréfestő igyekszik az ábrázolt vonásaiban kifürkészni az állandót, megkísérli a külső mögött a jellemet összefoglalóan érzékeltetni. Lelkiismeretes tanulmányokat folytat ennek elérésére, s megfigyeli a környezetet, melyben modelljei élnek, mozognak.

Szabó Lajos becsületes őszinteséggel tárja elénk elveit képein keresztül, A realista ábrázolás híve, a Munkácsy- tanítványok nyomdokain haladó nemzedék csoportjának eredményeit szeretnék folytatmmitiimiiitnwwwt»HMtM»w«»>

Messze Szibériában, az Irtis folyó mellett emlékmű örökíti meg Omszk városában azt a helyet, ahol a városért elesett hősök között több mint 100 magyar vöröspartizán is nyugszik.

1919 nyarán, amikor a Vörös Hadsereg győzelmesen nyomult előre, Szibériában is égett a talaj a fehér banditák lába alatt. Közelgett Omszk város felszabadulása, de a nagy napot a fogvatartott forradalmárok már nem élhették meg. Kolcsak, a szibériai katonai diktátor pribékjei és a fehér- kozákok ellenállni nem tudván, eszeveszett dühükben a fegyvertelen fogoly vörősgárdistá- kon álltak véres bosszút, akiket mind egy szálig kivégeztek!

Az orosz és a magyar szabadságharcosok halhatatlan dicsőségét megörökítő közös emlékművön — amely egyben szimbóluma a szovjet—magyar barátságnak — ott ragyog egy harcostollú újságíró és költő: Ligeti Károly elvtárs neve is. Kevesek előtt volt eddig ismert, hogy az oroszországi magyar hadifogoly-mozgalom egyik legkiválóbb vezetője Kiskőrösön született 1890. december 8-án. Emlékét rég megsárgult kéziratok, levelek, versek, harcos publicisztikai írások őrzik, melyek beszédesen tanúskodnak az elnyomás ellen, a szebb életért vívott harcáról.

A jómódú kovács fia Kiskőrösön végzi a polgári iskolát. A fiatal Ligetiben korán felébredt a szociális kérdések iránti érdeklődés. A gimnázium felső tagozatára nem veszik fel,

* Ligeti Károly válogatott írásai, Kossuth Könyvkiadó.

ni. Afc üt göröngyös számára, — újabb és újabb nekilendülés mutatkozik fáradságos kísérletezéseinek soránj

E

zt tapasztaljuk kompozícióinál, melyeket nagy szeretettel variál, gonddal ér- lelget, —• bár nem mindig szerencsés szerkesztésben. Az alakok összefűzése, a csoportok mozgása bizonytalanságot árul el, ami rajzbeli képességeinek fejlesztésével kiküszöbölhető lenne. A Felvonulók figuráit évek óta többször is átfogalmazta, átfestette, s ez a tiszteletreméltó igyekezet egyik rokonszenves vonása. Erezzük, hogy szívesen hallgat az irányító szóra, s ez már fél győzelem további munkája“ során. Ha ezek a kísérletek még nem is jártak eredménnyel, nekünk értékelnünk kell Szabó Lajos ábrázolásaiban az olyan ember őszinte hangját, aki mai élettünk dolgozó, szorgos munkásainak küzdelmét igyekszik megörökíteni. Az egyik jól sikerült kis képének (Cipőgyárban) lelkes hangvétele igen rokonszenves, csakúgy, mint a Szénlapátolók című, nagyobb arányban felvázolt grafikájának természetes mozgású, friss megoldása. Ügyelnie kell azonban színárnyalatainak

mérséklésére, mellőznie kell az

okkersárga túlságos használatát, mely több képének hangulatát meghamisítja.

Szabó Lajos a szívósan küzdőkhöz tartozik, akik kellő bátorsággal rendelkeznek az újrakezdéshez, s nem csüggednek a kisebb-nagyobb nehézségek láttán. Az 1952-ben, huszonötéves korban elnyert Munkácsy- díj — úgy érezte — kötelezi, s most már elsősorban csupán a nagyobblélegzetű kísérletek izgatták, — holott hasznosabb lett volna tanulmányokon fejleszteni kompozíciós készségét, rajztudását, a színek használatát. Az elmúlt évek tanították meg ennek felismerésére.

re

O

maga azonban, mint munkásszülők gyermeke, hozzá edződött a harchoz, s a jövőbeni győzelem fűti. A fiatal művésznek sok tennivalóval kell e végső győzelemig megbirkóznia, de kitartása, művészi hite segíteni fogja, hogy az eddigi eredményeket tovább gazdagítsa.

Telepy Katalin

SpAfpKiff Ke

Két sakkszemlélet küzdelme a világbajnokságért

A sakkozás világbajnokságáért folyó moszkvai küzdelemben nemcsak Botvinnik és Tál nagymester állanak egymással szemben, hanem az általuk képviselt két ellentétes sakkszemlélet is. Botvinnik rendíthetetlen nyugalommal építi ki szilárd állásait, figyelemmel a stratégiai követelményekre. Tál támad és bonyodalmakra tör, villámgyorsan számol a legélesebb változatokban. Amint %áotov nagymester írja, a jég és láng találkozik a hatalmas küzdelemben. Az első játszma azért alakult meglepően, mert Botvinnik az ellenfél fegyvereit alkalmazta s már a 7. lépésben fö gyaloglépést választotta a szolidabb He7 helyett. A játszma így igen éles és bonyolult lett. íme az első összecsapás:

FRANCIA VÉDELEM

Tál Botvinnik

I. cl, eG 2, dl, d5 3. Hc3, Fb4 4. c5, cö S. a3, Fc3:t 6. be:, Vc7 7. Vg4, fS 8. Vg3, He7 9, Vg7;, Bg8 10. Vh7cd: 11. Kdl,

Az első meglepetés! Az e3 és c3 pontokra irányuló fenyegetéseket Tál bátor király-lépéssel védi.

II. —, Fd7 12. Vhät, HgG 13. He3

x* m*mm mtmim m.

m Mimim

Szabó Lajos: Cipőgyárban című festménye.

Botvinnik a fenti állásban d3 lépéssel vélte megdönteni világos elgondolását. A gyaloglépés azonban nem tartalmazott veszélyes fenyegetéseket. Tál konszolidálta állását és szabad h-gyalogjának érvényesítésében ismerte fel a győzelmi esélyeket. A szakértők elemzései bizonyára alaposan megvitatSfnUUmu a<z láis padján

egyetemre sem mehet; pedig minden vágya az volt, hogy mérnök lehessen. Terve később sem sikerült. Pestre kerül kereskedelmi iskolába, de innen mint a Vasas Szakszervezet tagját, munkásmozgalmi tevékenysége és antiklerikális magatartása miatt egy év után eltanácsolják. Az érettségit csak vidéken sikerül letennie. Később tagja lesz a Szociáldemokrata Pártnak és külső munkatársa a Népszavának.

As első világháború kitörésekor neki is be kell vonulnia. A szerb fronton hamarosan fogságba esik. Csak tizenegy hónap után, az osztrák— magyar offenziva következtében kerül haza. A háború azonban nem fejeződik be számára. Néhány hónapi pihenés után hadapród-őrmesterré léptetik elő s Galíciába vezénylik az orosz frontra.

Háborúellenes hangulata itt tovább fokozódik. Eszmei bizonytalansága és kispolgári pacifizmusa azonban nem véletlen ebben az időben. A magyar- országi szociáldemokraták pártja ugyanis sohasem volt következetesen forradalmi párt. Jobboldali vezetői tudatosan akadályozták a háborúról szóló lenini tanítások terjesztését a magyar munkásmozgalomban. Csak a Bruszilov-offenzivánál történt fogságbaesése után, a nagy forradalmi múlttal rendelkező iva- novői bolsevikoktól kezdi megérteni, hogy a határozott cselekvés ebben a tekintetben: az

imperialista háború polgárháborúvá való átszervezése.

Ligeti . kommunista tudata itt kezd erősödn: A hadifoglyok között végzett szervező tevékenysége miatt a Kerensz- kij-kormány azonban az omszki hadifogolytáborba szállította. Politikai fejlődésében az itteni forradalmi mozgalom jelentette a fordulópontot. Itt lett valóban öntudatos és kommunista.

Szervező- és nevelőmunkáját igazából azonban az Októberi Forradalom győzelme után fejti ki. Az új világ születése a hadifoglyok felszabadításával is járt. A táborok önrendelkezési jogot kaptak, ami nagy, lelkesedést váltott ki az omszki hadifoglyok között. Ligeti Károly és társai a bolsevikok segítségével erős pártszervezetet hoztak létre. Kezdeményezésükre megszervezték a nemzetköziek rendfenntartó Vörös Gárdáját, melynek tagjaira a külföldi proletárok omszki pártszervezetének irányításával politikailag és katonailag egyaránt támaszkodhatott a szovjet hatalom.

Nagy szerepe volt a hadifoglyok sikeres szervezésében a pártszervezet 1918. február hó 10-én megjelent »Forradalom« című magyar nyelvű hetilapjának, melyet egész sor elfoglaltsága mellett Ligeti Károly elvtárs szerkesztett. A lap gyorsan és sokoldalúan tájékoztatta a hadifoglyokat. A megjelenő cikkek szerveztek, lelkesítettek, tanítottak. Folytatásokban közölték például a Kommunista Kiáltványt. Különösen sokat

foglalkozott a lap a béke kérdésével, a szovjethatalom támogatásával és a magyar munkásmozgalom problémáival. — Amikor a belső és a külső ellenforradalmi erők támadást indítottak a fiatal szovjet állam ellen, Ligeti Károlyék szervezőmunkájának eredményeként már két, többségükben magyarokból álló partizáncsapat harcolt keleten Szemjo- nov fehér gárdái ellen.

1918 nyarán az ellenforradalmi támdas már Omszkot fenyegette. Ligeti ekkor a »Forradalom« hasábjain a kommunista csoportok központjának megbízásából Fegyverre!* címmel a Vörös Gárda soraiba szólította a hadifoglyokat. A felhívás nyomán egymás után alakultak a nemzetközi zászlóaljak és menteit az első tűz- vonalba. A csehszlovák hadtest ellenforradalmi lázadása idején pedig maga Ligeti elvtárs vette át az Omszkot védő magyar csapatok parancsnokságát.

Partizáncsapataival több napig tartó kemény küzdelemben és a nagy veszteségek ellenére is visszaverte a túlerőben levő cseh ellenforradalmárok minden támadását. Sajnos azonban, míg ők helytálltak, a front egy másik pontját áttörték és 1918. június 8-án Omszk az ellenség kezére került. Ligeti, hogy a bekerítést kivédje, csapataival visszavonult. Egységeit azonban tőrbecsalták, s az egyenlőtlen harcban csaknem minden partizán elesett. Ligeti pedig súlyosan sebesülve, eszméletlen állapotban került az ellenforraják a lenti állást, amelyben Fa41 sokkal erélyesebbnek tűnik a Bot-» vlnnlk által választott folytatásnál, Fa4-re fenyeget d3 Is, Ve5: is, A lehetőségeket vizsgálják meg olvasóink.

13.—, d3 14. Cd:, Fa4f 13. Kel, Ve5: 1«. Fg5!, HcG 17. dl, Vc7 18. hl, c5? 19. Bh3!, Vf7 29. de:, UceJ: 21. Bc3, Kd7 22. Bbl, M 23. HM, Bae8 24. Bb41, FcS 25. Vdl, Hfl: 26. Bf4:, HgG 27. Bd4, Bc3:f 28. fc:, Kc7 29. c4, de:? 30. Fel:, Vg7 81, Fg8:, Vg8: 32. h5 és Botvinnik feladta * reménytelen küzdelmet.

• A második és harmadik játszma döntetlenül végződött. A harmadikban Botvinnik nyerésre állt, de egyetlen pontatlansága után Tál örökös sakkal döntetlent tartott.

Megyei sakkclcl

Az idei megyei egyéni bajnokságot Kalocsa rendezte minden Igényi kielégítő gondossággal. A szervezés munkájához hatékony segítségei nyújtptt Kriston Ferenc tanácselnök, továbbá Szvétek Lajos, a Spartacus elnökje, Csiszár Jenő, a Tiszti Klub részéből Orosz János és Angyal Lászlé, A küzdelmet Krigovszki József mintaszerűen vezette.

A bajnokságot 12 játszmából 1» egységgel Törtei! Imre nyerte megérdemelten. További sorrend: Gocsál 8.5, Szemző 7.5, ifj. Mészáros 6.5, Czár 6.5, Nagy A. 6, Kiss Gy. 6, Schiess 5.5, Borsodi, Csiszár és Nagy S. 4.5, Pallós és Lévai 4. Gocsál mindvégig esélyes volt az első helyre, Szemző jó teljesítményt nyáj-* lőtt. örvendetes ifj. Mészáros magas helyezése. Meglepetés Kiss Gy. (Kalácsa) jó szereplése. Játéka színes és ötletes. Nagy A. ezúttal is bizonyságát adta komoly tehetségének. Pallós biztató indulás után teljesen letört.

A ; bajnokságot követő vllláinver« senyében Gocsál győzött 10.5 ponttal. ^További helyezések: Nagy S. 8, Szetiwő és Nagy A. 7, Csiszár, Czá»

és Kiss Gy. G. (Gimes György szövetségi titkár.)

dalmárok fogságába. Orvosi kezelést nem kapott, csak az élethez való ragaszkodása és kommunista vasakarata mentette meg a haláltól.

1918 decemberében az omszki bolsevikok felkelést szervezték, melyben már a lassan gyógyuló Ligeti is részt vett. Tervük nem sikerült. A fehérek ellenben fokozták az üldöztetést és a terrort a táborokban. Különösen Ligeti elvtársat kínozták hosszú ideig. De hiába vallatták, verték, ütötték — semmit sem tudtak kiszedni belőle. 1919 nyarán a Vörös Hadsereg nagy előrenyomulásakor, az akkot már súlyosan beteg partizánparancsnok kivégzésére az utolsók között került sor. Ligeti Károly elvtársat már csak hordágyon tudták a vesztőhelyre vipni..:

Utolsó éjszakáján börtöne falára írta »Végrendeletem«* e. megrázó versét, melyben a magyar szabadságharcosokhoz intézett üzenetet, hogy vigyék tovább, tartsák magasabbra a proletárok vörös zászlaját:

»Míg lelketekben szikra, tűi fog égni

Mindig előre vörös magyarok'.

A szép jövendőt el fogjátok érni.

Én is elérem, — habár meg- halok.*

Vértanúhalála fájdalmas vesztesége a magyar proletárforra- dalomnak és a munkásmozga' lomnak is. Ligeti Károly és hő: partizánjai együtt küzdötte! azokkal, akik egy negyedszázaddal később nálunk is szét ziízlák az elnyomást, s vérül hullalásával tárták szélesre Mg. gyarorszúg szabad jövőjénél kapuját.

Sándor Géza