Petőfi Népe, 1960. március (15. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-22 / 69. szám

3. oldal i960, március 22, ketltl Fordítsanak nagyobb gondot tanácsaink a községrendezést tervek kidolgozására Méltók 1 akarunk lenni Legutóbb a megyei tanácsülés előtt esett szó arról, hogy köz- eégeink nagy részének még nem készült el a rendezési ter­ve és ez immár gátjává válik annak a nagyarányú fejlesz­tésnek, amely az utóbbi évek­ben községeinkben, városaink­ban elkezdődött. Bár a me­gyei tanács nyugtalansága in­dokolt, mégis büszkén állapít­hatjuk meg, hogy rendezési terv-ellátottság szempontjából Bács-Kiskun megye országos vi­szonylatban az első helyen áll. Három városunknak és 39 köz­ségünknek van már meg — s az idén elkészül Dunavecse, Bá­tya, Bácsalmás, Orgovány és Mélykút községrendezési ter­ve is. Miről is van szó tulajdonkép­pen? Arról, hogy az emberi te­lepülések, amelyek évezredek során fejlődtek ki. többé-kevés- bé a pillanatnyi adottságoknak megfelelően jöttek létre. A tár­sadalom és a technika fejlődése azonban ma már túlhaladta a régi települések kereteit, s ha a lakosság szükségleteit, sokrétű igényét ki akarjuk elé­gíteni, meg kell teremteni vá­rosaink, községeink továbbfej­lesztésének reális lehetőségeit. Ehhez pedig gondosan, tudomá­nyos alapossággal elkészített rendezési tervekre van szükség. Első lépés a helyi fejlesztési irányelvek kidolgozása, amely a helyi tanács végrehajtó bizott­ságának feladata. Ebben megha­tározzák: mit szándékoznak építeni a helyi igényelt alap­ján, s milyen ütemben építik majd be a kijelölt területeket. A v. b. ezután a rendezési programot készíti el, amelyben feltárja a város, illetve a köz­ség természeti, népességi, gaz­dasági és műszaki vonatkozású adottságait. Ezt azonban össze kell egyeztetniük az országos szervek fejlesztési célkitűzései­vel. Mivel a rendezési terv 20— 30 éves, sőt hosszabb időtarta­mú távlatokat is figyelembe vesz, számításba kell venni az előre látható, a települést ala­kító tényezőket: a népesség vár­ható számát, a közlekedési igé­nyeket, s a közművesítés szük­séges mértékét stb. Amikor mindez megvan, a vá­rosépítési- és tervező vállalat­nál meg kell rendelni az általános rendezési tervet. Ez határozza meg a helység területének felhasználását, fő közlekedési vonalait, közműhá­lózatát; hová, milyen szintű épületeket, objektumokat épít­hetnek; valamint dönt a fon­tosabb létesítmények elhelye­zéséről is. Következő lépés a részletes rendezési terv elkészítése. Ez tartalmazza az egyes körzetek beépítésére vonatkozó előíráso­kat, megállapítja a közintéz­mények pontos helyét, a házak építési vonalát, az építési ma­gasságot, telkek, épülettömbök méreteit, közműhálózat elhelye­zését stb. A részletes rende­zési tervet azonban elegendő a körzet beépítésének megkezdése előtt elkészíttetni. Mint cikkünk elején említet­tük, megyénk nem áll rosszul a rendezési tervek elkészítésé­vel, helységeinek nagy része már rendelkezik vele. Tapasz­talható azonban olyan jelenség, a kisebb községek tanácsai idegenkednek a rendezési tervek megrende­lésétől. A fentiekből kitűnik, meny­nyire fontos egy-egy község fej­lődése szempontjából a rende­zési terv, amely hosszabb táv­latokra szabja meg a helység fejlődését. Nem véletlen hát, hogy a megyei tanács is olyan nagy fontosságot tulajdonít en­nek a kérdésnek, — s ezért községi tanácsaink is nagyobb gondot fordíthatnának az 1955. évi 36. sz. törvényerejű rende­let végrehajtására. N. O. : Negyvenegy évvel ezelőtt • március 21-én jött létre a 5 Magyar Tanácsköztársaság : és történelmünk folyamán • ekkor gyakorolta először a • felszabadult proletariátus a I hatalmat. j 1919. március 31-e kitöröl­■ hetetlcn dátum a magyar • nép történelméből. A raua­• kások, parasztok, az egysze- i rű emberek milliói örömmel ; üdvözölték a Magyar Tanács- ; köztársaság létrejöttét, s Le­• nin, a szovjet állam nevé- : ben külön is üzent a ma- I gyár népnek. • A burzsoázia — szövet- 5 kezve a külső imperialista ; hatalmakkal — támadást in­• ditott a fiatal proletárállam ; ellen. A Magyar Tanács­• köztársaság dicsőséges 133 : napos uralmát a 25 éves ; Horthy-elnyomás követte, ■ amely rágalmakkal, megfe­• lemlítéssel, terrorral igyckc- : zett a dolgozók emlékezcté­• bői a Tanácsköztársaságot i kitörölni. ; 1919. március 21-e mégis ; ott élt az emberek lelke • mélyén, hiszen azon a napon ■ a munkásság és a paraszt- ; ság végérvényesen cljegyez­■ te magát a szocializmus esz­• méjével, amelynek ma, mi • fiatalok, már élvezzük a ; gyümölcsét. • Örökre szívünkbe zárjuk S azokat a mártírokat, akik a ! mi jobb jövőnk érdekében • áldozatul estek a fasizmus • kegyetlenkedéseinek. Mi, ! KISZ-tagok, érezzük, hogy ; a Tanácsköztársaság harco­■ sainak nyomaiban kell jár- ; nunk s igyekszünk jó mun- ! kánkkal, tanulásunkkal be- S bizonyítani, hogy nem let­; tünk hozzájuk méltatlanok. ■ ! Szóráth Ilona levelező Automata szivattyútelepek Üzbeldsztánban távirányítású automata szivattyútelepet konst­ruáltak a szántóföldek, a gyü­mölcsösök és a szőlők öntözé­sére. Rövidesen megkezdődik az új szivattyútelepek sorozat- gyártása. Az automata szivattyútelepe­ket igen széles körben felhasz­nálják majd a köztársaság dél­nyugati részén, ahol az Amu­Darja medencéjében új gyapot­termelő területet létesítenek. Üzbekisztánban a gépi öntö­zésnek igen nagy távlatai van­nak. Az automata szivattyúte­lepek alkalmazása a köztársa­ság területét átszelő négy folyó medencéjében lehetővé teszi, hogy további 3 millió 900 ezer hektárnyi földet kapcsoljanak be a vetésforgóba. Lelkesen dolgozik a jánoshalmi kultúrcsoport SZERETNÉK beszámolni a Petőfi Népe hasábjain egy lel­kes kultúrcsoport munkájáról. A Jánoshalmi Földművesszövet­kezet kultúrcsoport ja az 1960-as évet úgy kezdte, hogy az ének­karnak nem volt vezetője. Egy cikkben felhívtuk a volt kar­mesterünk figyelmét e lapon keresztül, hogy jöjjön vissza Jánoshalmára. Először csak egy hónapi próbaidőre jött vissza, de az énekkar tagjai kiállták a próbát és azóta nincs baj. Min­den remény megvan arra, hogy Gyurkily Márk karnagy nem hagyja el Jánoshalmát. A földművesszövetkezet tánc­csoportjának pályája töretlen volt. Nemes Károly vezetésével sikeresen szerepelnek a Cigány- tánc című kompozícióval. A ' KÖZELMÚLTBAN egy újabb színfolttal gazdagodott a kultúrcsoport: a színjátszókkal. Nemrégiben önálló műsort ad­tak a kultúrcsoport tagjai, mely­nek sikeréhez nagyban hozzá­járultak a színjátszók a ’■‘■Süt <r hold« és az »Adele néni« című jelenetekkel. A legutóbbi kis­kőrösi vendégszereplésen is ki« robbanó sikerük volt a színját­szóknak. A színjátszók egyben az énekkar és a tánccsoport tagjai is, akik közül néhányat szeretnénk megemlíteni névsze- rint is: Básti Lajosnét, Ferenczy Marikát, Borbély Babit, Kuba- tov Sándort, Szili Etát, Árpás Károlyt és Németh Mihályt. A FÖLDMOVESSZÖVETKE-> ZET kultúrcsoportjának tagjai örömmel állapítják meg, hogy törődnek velük. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy ez évi költ­ségvetésüket elfogadták, s nyá­ron balatoni kiránduláson, orr szagos dalostalálkozón s a fel- szabadulási kulturális sereg­szemlén is részt vesznek. A SZÉP TERVEK sokat ígér­nek, s elérhetők, csak szorga­lom és törhetetlen akarat kell hozzá. M. M. levelező Újabb szovjet atomreaktor Kijev egyik festői külső ke­rületében az utóbbi években nőtt ki a földből: itt helyezték el az Ukrán Tudományos Aka­démia több kutatóintézetét.' Nemrég a városrész új objek­tummal gazdagodott, az akadé­mia fizikai intézete atomreak­tort kapott, amely már meg­kezdte működését. Ukrajnában az atomkutatást a harkovi intézetben még a harmincas években megkezd­ték. A kutatások a nemrégi­Megszü nlették a nyomozást Hírül adtuk a közelmúltban, hogy az egyik tiszakécskei kocs­ma előtt álló lovaiéról elveszett egy suba. A rendőrség Telek Imre Bélánál találta azt meg a nyomozás során. A kecske­méti járási és városi ügyészség­től nyert értesülés szerint nem lehetett hitelt érdemlően bizo­nyítani a lopás tényét. Telekék ugyanis azazl védekeztek, hogy a subát az utcán találták, s azt be akarták szolgáltatni a rend­őrségnek. Éppen ezért az ügyész­ség elrendelte a nyomozás meg­szüntetését. ben elhunyt kiváló szovjet tu­dós, Igor Vasziljevics Kurcsa- tov akadémikus nevéhez fűződ­nek. A kijevi atomreaktor megin­dításával az ukrán tudósok új lehetőséget kaptak a magfizika, a fiziológia, az orvostudomány területén végzendő kutatások­ra, izotópok előállítására és fel- használására. M. V. Paszecsnyik, a fizikai intézet igazgatója elmondotta, hogy a bonyolult atomberende­zés irányítását automatizálták. A védőberendezések teljes biz­tonságot nyújtanak a kezelő személyzetnek, a kísérletezők­nek és a környékbeli lakosság­nak. A Karlovy Vary-i íilmveszliválról Július 10 és 25 között tartják meg a XII. nemzetközi film« fesztivált Karlovy Varyban. A fesztiválra 50 országot, jófor-» mán a világ minden filmgyártó nemzetét meghívták. Máris be-1 jelentette részvételét a feszti-* válón Kuba, amely eddig még Karlovy Varyban sohasem mu- látott be filmet. Idén első ízben lesz Karlovy Varyban speciális filmverseny báb- és rajzfilmek részére. Hatvan esztendősnek vélem Jónás Pista bácsit, ahogy feleségének a hívására magabiztosan, fiatalosan le­lépdel a háza végéhez támasz­tott padláslépcsőn. Kiderül az­tán, hogy már nyolcvanegy ta­vasz elszállt a feje fölött. Ér­dekelhetne hát, hogy mitől ma­radt ily fiatal, de fontosabb a témánk. Bár gyanítom, hogy energiát szülő-fokozó '»elixir« számára az, amiről szó esik közöttünk, amiért élt. s ami éltette, élteti ma is. Legszebb tavaszáról beszél­getünk itt künn, az imrehegyi tanyavilágban egyedülálló haj­léka tisztaszobájában. — 1919 tavaszáról... Akkor már a szenvedések­ben gazdag múlt tátongott mö­götte: hol ennél, hol annál a zsírosparasztnál volt gulyás-, kanászgyerek, majd a papi bir­tokon cseléd, leszolgálta a ka­tonaidejét is, és 34 hónapra kiparancsolták a világháború frontjára — mint mondja — »pozitív az első vonalba«. Mon­tenegrón, Doberdón lesett rá a halál, de megúszta. — viszont úgy szabadult csak meg a po­kolból, hogy a tizenkettedik csatában megsebesült. Miért? Sejtette már. s hogy más vágányon szaladjon a vi­lág kereke, azért lett a for­radalom katonája. Először az őszirózsásé, a polgári demokra­A& itMtUeg-yi veUc&t* tikusé, aztán a proletárdikta­túráé. Az előzőben becsapták; a ha­talom urai neki és társainak, Kecskeméten a rendet fenntar­tó katonáknak két-két hold föl­det Ígértek, — aztán kiszúr­ták a szemüket száz-száz ko­ronával. De a másodikban, az igazi­ban nem csalódott. Öt — bámulatos az emléke­zőtehetsége — Kecelen 1252 szavazattal a negyventagú mun­kástanács pénztárosává válasz­tották, s tagja lett a direktó­riumnak is. A szegények számára ad­dig soha nem volt olyan tavasz Kecelen sem. A direktórium a közösség tulajdonába adta az egyházi birtokot; az őszi ga­bonával bevetettet. s 800 holdat, hogy termeljenek rajta krump­lit, kukoricát. Maguknak, senki másnak. A cukor-, lábbeli- ellátást is biztosította a mun­kástanács. Bedőlt az óvoda homlokzata? A parókia még esztendővel előbb összeomlott téglakerítésének az anyagából megépíttette. Határozatot ho­zott, hogy a község alkalma­zottainak egyforma fizetés jár; 25 koronát kapott az elnök, a rendőr, annyit a^ községi ka­nász is. Komún van! Jónás István bonyolította le a pénzbevétel, s kiadás admi­nisztrációját, de az addigi köny­velés számadataiból sok min­dent látott is. Májusban Kurcz Adolf plébános úr megkérte a munkástanácsot, hogy csináltas­sa meg a község költségén a téglakerítést, mondván: »Az asszonyok, amikor mennek az esti litániára,' a hiányos kerí­tésen túlra járnak a dolgukat végezni, éppen a káplánok ab­laka alá. Ez utóbbiak fiatal­emberek, s nem jó vért szül bennük az ilyesmi.« A tanács­elnök már-már kiadta az ukázt, hogy a papok megmenekül jenek a kísértéstől, de Pista bácsi közbeszólt: »Vagy tíz évvel ez­előtt az egyik kanonok 2000 ko­ronás alapítványt létesített, di­rekt arra a célra, hogy a pa­rókia kerítését mindig rendbe­hozhassák. Abból kell fedezni a költséget. A község pénzére szükség van fontosabb kiadá­sokra!« Áldotta a direktóriumot Kecel dolgozó népe, — de át­kozták a papok, nagyparasztok. És Péter Pál táján kitört a »gatyáslázadás«. Egy Csáti ne­vű kulák (József. Ferenc? — Pista bácsi nem emlékszik pon­tosan), hosszúcsövű svéd pisz­tollyal a kezében, s máshon­nan jött fehérgárdisták segít­ségével megszervezte a módos parasztok fegyveres ellenforra­dalmát. A direktóriumot elfog­ták, börtönbe zárták. — s állt a hegyen-völgyön lakodalom, amelyhez a »matériát« a kulá- kok önként és szívesen hord­ták össze éléskamráikból. Ám egyszer csak egy tizenötös löveg beküldte üd­vözletét a faluba. — A halasi vörös ezred érke­zett meg a felmentésünkre. Na­gyon leleményesen, emberi, hu­manista módon harcolt — em­lékezik Pista bácsi. — Vagy húsz lövedéket lőtt a faluba, de nem a házakra, hanem a fő­térre, figyelmeztetőül, hogy jó lesz vigyázni. Nem is mertek ellenállni a »gatyás forradalmárok« a vörös­katonáknak. Ment minden a maga rend­jén, az egykori cselédek most már maguknak hozzáfogtak az aratáshoz, csépléshez, — nem is igen tudták Kecelen, hogy a Tanácsköztársaság élet­halál harcát vívja. Egy augusz- lus-eleji napon aztán román katonák vonultak a faluba Solt- vadkert felől, s az idegen zsol­dosok után Halas irányából is bemerészkedtek Posgay Miklós földbirtokos vezetésével a fe­hértollas »nemzeti« hadsereg vi­tézei. Pista bácsit, a direktórium pénztárosát elszámoltatták s ki­derült, hogy egy korona több­lete is van. Mégis, miután négy hónapra internálták, Kurcz plébános úr sugalmazására perbefogták, s a község vagyo­nának hűtlen kezelése miatt két napi tárgyalás után még egy évi börtönre ítélték. De a börtön, a papi birtokon való cselédeskedés, állandó zak­latás, megalázás, még közel ne­gyedszázadig tartott. A második proletárdikta­túra, az 1945 után következő^ a végérvényes. biztosította neki, hogy emberi módon él­jen. Mint kitüntetett nyugdíjas »kiváló termelőszövetkezeti tag« (a Béke Tsz-ben dolgozott), s az »1919—1956« emlékérem ve­terán tulajdonosa kis háztáji szőlőjében érzi magát a leg­jobban. — Csodára élvezem a szőlőmunkát — mondja, s még tréfásan hozzáteszi: — »Ha Noé is elért vagy ötszáz évig, miért ne élhetnék én is!« Igen, az ilyen emberek so­káig élnek. A szívünkben is. Tarján István

Next

/
Thumbnails
Contents