Petőfi Népe, 1960. március (15. évfolyam, 51-77. szám)
1960-03-22 / 69. szám
3. oldal i960, március 22, ketltl Fordítsanak nagyobb gondot tanácsaink a községrendezést tervek kidolgozására Méltók 1 akarunk lenni Legutóbb a megyei tanácsülés előtt esett szó arról, hogy köz- eégeink nagy részének még nem készült el a rendezési terve és ez immár gátjává válik annak a nagyarányú fejlesztésnek, amely az utóbbi években községeinkben, városainkban elkezdődött. Bár a megyei tanács nyugtalansága indokolt, mégis büszkén állapíthatjuk meg, hogy rendezési terv-ellátottság szempontjából Bács-Kiskun megye országos viszonylatban az első helyen áll. Három városunknak és 39 községünknek van már meg — s az idén elkészül Dunavecse, Bátya, Bácsalmás, Orgovány és Mélykút községrendezési terve is. Miről is van szó tulajdonképpen? Arról, hogy az emberi települések, amelyek évezredek során fejlődtek ki. többé-kevés- bé a pillanatnyi adottságoknak megfelelően jöttek létre. A társadalom és a technika fejlődése azonban ma már túlhaladta a régi települések kereteit, s ha a lakosság szükségleteit, sokrétű igényét ki akarjuk elégíteni, meg kell teremteni városaink, községeink továbbfejlesztésének reális lehetőségeit. Ehhez pedig gondosan, tudományos alapossággal elkészített rendezési tervekre van szükség. Első lépés a helyi fejlesztési irányelvek kidolgozása, amely a helyi tanács végrehajtó bizottságának feladata. Ebben meghatározzák: mit szándékoznak építeni a helyi igényelt alapján, s milyen ütemben építik majd be a kijelölt területeket. A v. b. ezután a rendezési programot készíti el, amelyben feltárja a város, illetve a község természeti, népességi, gazdasági és műszaki vonatkozású adottságait. Ezt azonban össze kell egyeztetniük az országos szervek fejlesztési célkitűzéseivel. Mivel a rendezési terv 20— 30 éves, sőt hosszabb időtartamú távlatokat is figyelembe vesz, számításba kell venni az előre látható, a települést alakító tényezőket: a népesség várható számát, a közlekedési igényeket, s a közművesítés szükséges mértékét stb. Amikor mindez megvan, a városépítési- és tervező vállalatnál meg kell rendelni az általános rendezési tervet. Ez határozza meg a helység területének felhasználását, fő közlekedési vonalait, közműhálózatát; hová, milyen szintű épületeket, objektumokat építhetnek; valamint dönt a fontosabb létesítmények elhelyezéséről is. Következő lépés a részletes rendezési terv elkészítése. Ez tartalmazza az egyes körzetek beépítésére vonatkozó előírásokat, megállapítja a közintézmények pontos helyét, a házak építési vonalát, az építési magasságot, telkek, épülettömbök méreteit, közműhálózat elhelyezését stb. A részletes rendezési tervet azonban elegendő a körzet beépítésének megkezdése előtt elkészíttetni. Mint cikkünk elején említettük, megyénk nem áll rosszul a rendezési tervek elkészítésével, helységeinek nagy része már rendelkezik vele. Tapasztalható azonban olyan jelenség, a kisebb községek tanácsai idegenkednek a rendezési tervek megrendelésétől. A fentiekből kitűnik, menynyire fontos egy-egy község fejlődése szempontjából a rendezési terv, amely hosszabb távlatokra szabja meg a helység fejlődését. Nem véletlen hát, hogy a megyei tanács is olyan nagy fontosságot tulajdonít ennek a kérdésnek, — s ezért községi tanácsaink is nagyobb gondot fordíthatnának az 1955. évi 36. sz. törvényerejű rendelet végrehajtására. N. O. : Negyvenegy évvel ezelőtt • március 21-én jött létre a 5 Magyar Tanácsköztársaság : és történelmünk folyamán • ekkor gyakorolta először a • felszabadult proletariátus a I hatalmat. j 1919. március 31-e kitöröl■ hetetlcn dátum a magyar • nép történelméből. A raua• kások, parasztok, az egysze- i rű emberek milliói örömmel ; üdvözölték a Magyar Tanács- ; köztársaság létrejöttét, s Le• nin, a szovjet állam nevé- : ben külön is üzent a ma- I gyár népnek. • A burzsoázia — szövet- 5 kezve a külső imperialista ; hatalmakkal — támadást in• ditott a fiatal proletárállam ; ellen. A Magyar Tanács• köztársaság dicsőséges 133 : napos uralmát a 25 éves ; Horthy-elnyomás követte, ■ amely rágalmakkal, megfe• lemlítéssel, terrorral igyckc- : zett a dolgozók emlékezcté• bői a Tanácsköztársaságot i kitörölni. ; 1919. március 21-e mégis ; ott élt az emberek lelke • mélyén, hiszen azon a napon ■ a munkásság és a paraszt- ; ság végérvényesen cljegyez■ te magát a szocializmus esz• méjével, amelynek ma, mi • fiatalok, már élvezzük a ; gyümölcsét. • Örökre szívünkbe zárjuk S azokat a mártírokat, akik a ! mi jobb jövőnk érdekében • áldozatul estek a fasizmus • kegyetlenkedéseinek. Mi, ! KISZ-tagok, érezzük, hogy ; a Tanácsköztársaság harco■ sainak nyomaiban kell jár- ; nunk s igyekszünk jó mun- ! kánkkal, tanulásunkkal be- S bizonyítani, hogy nem let; tünk hozzájuk méltatlanok. ■ ! Szóráth Ilona levelező Automata szivattyútelepek Üzbeldsztánban távirányítású automata szivattyútelepet konstruáltak a szántóföldek, a gyümölcsösök és a szőlők öntözésére. Rövidesen megkezdődik az új szivattyútelepek sorozat- gyártása. Az automata szivattyútelepeket igen széles körben felhasználják majd a köztársaság délnyugati részén, ahol az AmuDarja medencéjében új gyapottermelő területet létesítenek. Üzbekisztánban a gépi öntözésnek igen nagy távlatai vannak. Az automata szivattyútelepek alkalmazása a köztársaság területét átszelő négy folyó medencéjében lehetővé teszi, hogy további 3 millió 900 ezer hektárnyi földet kapcsoljanak be a vetésforgóba. Lelkesen dolgozik a jánoshalmi kultúrcsoport SZERETNÉK beszámolni a Petőfi Népe hasábjain egy lelkes kultúrcsoport munkájáról. A Jánoshalmi Földművesszövetkezet kultúrcsoport ja az 1960-as évet úgy kezdte, hogy az énekkarnak nem volt vezetője. Egy cikkben felhívtuk a volt karmesterünk figyelmét e lapon keresztül, hogy jöjjön vissza Jánoshalmára. Először csak egy hónapi próbaidőre jött vissza, de az énekkar tagjai kiállták a próbát és azóta nincs baj. Minden remény megvan arra, hogy Gyurkily Márk karnagy nem hagyja el Jánoshalmát. A földművesszövetkezet tánccsoportjának pályája töretlen volt. Nemes Károly vezetésével sikeresen szerepelnek a Cigány- tánc című kompozícióval. A ' KÖZELMÚLTBAN egy újabb színfolttal gazdagodott a kultúrcsoport: a színjátszókkal. Nemrégiben önálló műsort adtak a kultúrcsoport tagjai, melynek sikeréhez nagyban hozzájárultak a színjátszók a ’■‘■Süt <r hold« és az »Adele néni« című jelenetekkel. A legutóbbi kiskőrösi vendégszereplésen is ki« robbanó sikerük volt a színjátszóknak. A színjátszók egyben az énekkar és a tánccsoport tagjai is, akik közül néhányat szeretnénk megemlíteni névsze- rint is: Básti Lajosnét, Ferenczy Marikát, Borbély Babit, Kuba- tov Sándort, Szili Etát, Árpás Károlyt és Németh Mihályt. A FÖLDMOVESSZÖVETKE-> ZET kultúrcsoportjának tagjai örömmel állapítják meg, hogy törődnek velük. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy ez évi költségvetésüket elfogadták, s nyáron balatoni kiránduláson, orr szagos dalostalálkozón s a fel- szabadulási kulturális seregszemlén is részt vesznek. A SZÉP TERVEK sokat ígérnek, s elérhetők, csak szorgalom és törhetetlen akarat kell hozzá. M. M. levelező Újabb szovjet atomreaktor Kijev egyik festői külső kerületében az utóbbi években nőtt ki a földből: itt helyezték el az Ukrán Tudományos Akadémia több kutatóintézetét.' Nemrég a városrész új objektummal gazdagodott, az akadémia fizikai intézete atomreaktort kapott, amely már megkezdte működését. Ukrajnában az atomkutatást a harkovi intézetben még a harmincas években megkezdték. A kutatások a nemrégiMegszü nlették a nyomozást Hírül adtuk a közelmúltban, hogy az egyik tiszakécskei kocsma előtt álló lovaiéról elveszett egy suba. A rendőrség Telek Imre Bélánál találta azt meg a nyomozás során. A kecskeméti járási és városi ügyészségtől nyert értesülés szerint nem lehetett hitelt érdemlően bizonyítani a lopás tényét. Telekék ugyanis azazl védekeztek, hogy a subát az utcán találták, s azt be akarták szolgáltatni a rendőrségnek. Éppen ezért az ügyészség elrendelte a nyomozás megszüntetését. ben elhunyt kiváló szovjet tudós, Igor Vasziljevics Kurcsa- tov akadémikus nevéhez fűződnek. A kijevi atomreaktor megindításával az ukrán tudósok új lehetőséget kaptak a magfizika, a fiziológia, az orvostudomány területén végzendő kutatásokra, izotópok előállítására és fel- használására. M. V. Paszecsnyik, a fizikai intézet igazgatója elmondotta, hogy a bonyolult atomberendezés irányítását automatizálták. A védőberendezések teljes biztonságot nyújtanak a kezelő személyzetnek, a kísérletezőknek és a környékbeli lakosságnak. A Karlovy Vary-i íilmveszliválról Július 10 és 25 között tartják meg a XII. nemzetközi film« fesztivált Karlovy Varyban. A fesztiválra 50 országot, jófor-» mán a világ minden filmgyártó nemzetét meghívták. Máris be-1 jelentette részvételét a feszti-* válón Kuba, amely eddig még Karlovy Varyban sohasem mu- látott be filmet. Idén első ízben lesz Karlovy Varyban speciális filmverseny báb- és rajzfilmek részére. Hatvan esztendősnek vélem Jónás Pista bácsit, ahogy feleségének a hívására magabiztosan, fiatalosan lelépdel a háza végéhez támasztott padláslépcsőn. Kiderül aztán, hogy már nyolcvanegy tavasz elszállt a feje fölött. Érdekelhetne hát, hogy mitől maradt ily fiatal, de fontosabb a témánk. Bár gyanítom, hogy energiát szülő-fokozó '»elixir« számára az, amiről szó esik közöttünk, amiért élt. s ami éltette, élteti ma is. Legszebb tavaszáról beszélgetünk itt künn, az imrehegyi tanyavilágban egyedülálló hajléka tisztaszobájában. — 1919 tavaszáról... Akkor már a szenvedésekben gazdag múlt tátongott mögötte: hol ennél, hol annál a zsírosparasztnál volt gulyás-, kanászgyerek, majd a papi birtokon cseléd, leszolgálta a katonaidejét is, és 34 hónapra kiparancsolták a világháború frontjára — mint mondja — »pozitív az első vonalba«. Montenegrón, Doberdón lesett rá a halál, de megúszta. — viszont úgy szabadult csak meg a pokolból, hogy a tizenkettedik csatában megsebesült. Miért? Sejtette már. s hogy más vágányon szaladjon a világ kereke, azért lett a forradalom katonája. Először az őszirózsásé, a polgári demokraA& itMtUeg-yi veUc&t* tikusé, aztán a proletárdiktatúráé. Az előzőben becsapták; a hatalom urai neki és társainak, Kecskeméten a rendet fenntartó katonáknak két-két hold földet Ígértek, — aztán kiszúrták a szemüket száz-száz koronával. De a másodikban, az igaziban nem csalódott. Öt — bámulatos az emlékezőtehetsége — Kecelen 1252 szavazattal a negyventagú munkástanács pénztárosává választották, s tagja lett a direktóriumnak is. A szegények számára addig soha nem volt olyan tavasz Kecelen sem. A direktórium a közösség tulajdonába adta az egyházi birtokot; az őszi gabonával bevetettet. s 800 holdat, hogy termeljenek rajta krumplit, kukoricát. Maguknak, senki másnak. A cukor-, lábbeli- ellátást is biztosította a munkástanács. Bedőlt az óvoda homlokzata? A parókia még esztendővel előbb összeomlott téglakerítésének az anyagából megépíttette. Határozatot hozott, hogy a község alkalmazottainak egyforma fizetés jár; 25 koronát kapott az elnök, a rendőr, annyit a^ községi kanász is. Komún van! Jónás István bonyolította le a pénzbevétel, s kiadás adminisztrációját, de az addigi könyvelés számadataiból sok mindent látott is. Májusban Kurcz Adolf plébános úr megkérte a munkástanácsot, hogy csináltassa meg a község költségén a téglakerítést, mondván: »Az asszonyok, amikor mennek az esti litániára,' a hiányos kerítésen túlra járnak a dolgukat végezni, éppen a káplánok ablaka alá. Ez utóbbiak fiatalemberek, s nem jó vért szül bennük az ilyesmi.« A tanácselnök már-már kiadta az ukázt, hogy a papok megmenekül jenek a kísértéstől, de Pista bácsi közbeszólt: »Vagy tíz évvel ezelőtt az egyik kanonok 2000 koronás alapítványt létesített, direkt arra a célra, hogy a parókia kerítését mindig rendbehozhassák. Abból kell fedezni a költséget. A község pénzére szükség van fontosabb kiadásokra!« Áldotta a direktóriumot Kecel dolgozó népe, — de átkozták a papok, nagyparasztok. És Péter Pál táján kitört a »gatyáslázadás«. Egy Csáti nevű kulák (József. Ferenc? — Pista bácsi nem emlékszik pontosan), hosszúcsövű svéd pisztollyal a kezében, s máshonnan jött fehérgárdisták segítségével megszervezte a módos parasztok fegyveres ellenforradalmát. A direktóriumot elfogták, börtönbe zárták. — s állt a hegyen-völgyön lakodalom, amelyhez a »matériát« a kulá- kok önként és szívesen hordták össze éléskamráikból. Ám egyszer csak egy tizenötös löveg beküldte üdvözletét a faluba. — A halasi vörös ezred érkezett meg a felmentésünkre. Nagyon leleményesen, emberi, humanista módon harcolt — emlékezik Pista bácsi. — Vagy húsz lövedéket lőtt a faluba, de nem a házakra, hanem a főtérre, figyelmeztetőül, hogy jó lesz vigyázni. Nem is mertek ellenállni a »gatyás forradalmárok« a vöröskatonáknak. Ment minden a maga rendjén, az egykori cselédek most már maguknak hozzáfogtak az aratáshoz, csépléshez, — nem is igen tudták Kecelen, hogy a Tanácsköztársaság élethalál harcát vívja. Egy augusz- lus-eleji napon aztán román katonák vonultak a faluba Solt- vadkert felől, s az idegen zsoldosok után Halas irányából is bemerészkedtek Posgay Miklós földbirtokos vezetésével a fehértollas »nemzeti« hadsereg vitézei. Pista bácsit, a direktórium pénztárosát elszámoltatták s kiderült, hogy egy korona többlete is van. Mégis, miután négy hónapra internálták, Kurcz plébános úr sugalmazására perbefogták, s a község vagyonának hűtlen kezelése miatt két napi tárgyalás után még egy évi börtönre ítélték. De a börtön, a papi birtokon való cselédeskedés, állandó zaklatás, megalázás, még közel negyedszázadig tartott. A második proletárdiktatúra, az 1945 után következő^ a végérvényes. biztosította neki, hogy emberi módon éljen. Mint kitüntetett nyugdíjas »kiváló termelőszövetkezeti tag« (a Béke Tsz-ben dolgozott), s az »1919—1956« emlékérem veterán tulajdonosa kis háztáji szőlőjében érzi magát a legjobban. — Csodára élvezem a szőlőmunkát — mondja, s még tréfásan hozzáteszi: — »Ha Noé is elért vagy ötszáz évig, miért ne élhetnék én is!« Igen, az ilyen emberek sokáig élnek. A szívünkben is. Tarján István