Petőfi Népe, 1960. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-18 / 41. szám

I960, február 18, csütörtök 3, uldaj Ahol egy rókáról két bőrt húztak le Jó jövedelmet biztosít a termelőszövetkezeteknek a szerződéses zöldségfélék és a burgonya termesztése A MEK február utolsó nap' jáig köti a szerződéseket a kü­lönböző zöldségfélékre, mákra és burgonyára a termelőszö­vetkezetekkel, s az egyénileg gazdálkodókkal, A lakosság szükségletének minél jobb kielégítése szem­pontjából nem érdektelen, hogy milyen mértékben vállalják az élelmezési növényféleségek szerződéses termesztését a me­zőgazdaság szocialista szekto­rai, de nem érdektelen a jövedel­mük növelését illetően sem. Ezúttal a dunavecsei járás­ban néztük meg az eddigi szerződéskötések eredményét, s örömmel állapítjuk meg, hogy az kedvező képet mulat. A járási székhelyen működő MÉK-kirendeltség a különböző zöldségféléknek 635 holdon, az őszi érésű burgonyának pedig 150 holdon való szerződéses termeltetését tervezte erre az évre. Egyébként a tervszámok átlag 40 szá­zalékkal magasabbak a ta­valyiaknál, amit a járás mezőgazdaságá­nak a nagymértékű szocialista átszervezésére alapoztak. Több új termelőszövetkezet­ben most folyik, vagy a na­pokban zajlott le a vezetősé­gek megválasztása, a kirendelt­ség ezért még nem tárgyalha­tott velük a szerződéskötések­WVWVWWWWWWWVWWWA ről, számítva azonban rájuk, valamint az eddigi eredmé­nyek alapján, az a véleménye Kovács Géza elvtársnak, a ki­rendeltség vezetőjének, hogy a tervet — összesen 1200—1250 holdon való szerződéses termel­tetéssel — közel a kétszeresé­re teljesíti a járásban a MEK. Vöröshagymából a lsz-ck már eddig 220 holdra kö­töttek szerződést, de még várható 30 hold. A Hartai Lenin Tsz például a tavalyi 60 holddal szemben 100 holdon, az ugyancsak eb­ben a községben működő Béke Tsz pedig 70 holdon termeszt az idén vöröshagymát. A máknak 50 holdon való termeltetését tervezte a MÉK, s a Hartai Lenin, a Kunpeszé- ri Parasztbecsület 10—10, va­lamint a Szalkszentmártoni Békéért Tsz 20 holdra kötött szerződésével tíz hold híján teljesítette ezt a tervét is. A több mint négyezer holdasra fejlődött Solti Szikra Tsz őszi érésű bur­gonyát 100, őszi kelkáposz­tát 95, étkezési paprikát 15, paradicsompaprikát 35, új­burgonyát 12 holdon ter­meszt szerződésre. Érdemes megemlíteni, hogy a régebben működő és jól gaz­dálkodó szövetkezetek milyen átlageredményeket értek el ta­valy a szóbanlevő növényféle­a fülöpszállási Kiskunság Termelőszövetkezetben A Fülöpszállás legtávolabbi határrészén 1500 hold földdel, 160 taggal nemrégiben megala­kult Kiskunság Termelőszövet­kezetben az elmúlt hét közepén befejezték a leltározást, s meg­szervezték a növénytermesztő, valamint a szőlőművelő brigá­dot is. (150 hold szőlője van a közös gazdaságnak.) Amikor néhány napja kinn jártunk, még a végleges föld­rendezést várták ahhoz, hogy hozzákezdhessenek a munkák­hoz. Ez alkalommal megkér­tük Danics Antal elvtársat, a tsz agronómusát: tájékoz­tasson bennünket az első lé­pések nehézségeiről, valamint terveikről, s arról, hogy mi­képpen oldják meg problé­máikat? Még a tavaszon istállót építenek sr-t Bizonyos nehézséget jelent számunkra az, hogy a fiata­lok közül jó néhányan nem akarnak a tsz-ben dolgozni — mondotta. — Inkább elmen­nek az útépítéshez vagy más­hova segédmunkásnak. Ezért a munkabíró emberek legfiata- labbjai zömében negyven-öt­venévesek. Reméljük azonban, hogy a felvilágosító szó, s szö­vetkezetünk eredményes gaz­dálkodása, jövedelmezősége meggyőzi majd a mezőgazda­ságnak búcsút mondani akaró ifjakat, hogy jövőjüket másutt sem alapozhatják meg jobban, mint a termelőszövetkezetek­ben. Sőt! —i Másik problémánk az is­tállóhiány. Nincs olyan na­gyobb épületünk, amely akár átalakítással is alkalmas volna a közös állatállomány elhelye­zésére. Éppen ezért úgy dön­töttünk, hogy még ebben az esztendőben — remélhetőleg májusig -— építtetünk egy is­tállót. Addig a volt tulajdo­nosok a háztáji gazdasagaik­ban gondozzák az állatokat, ■melyeknek a takarmányoza­tajjá & iegg&äL Ö» tarozással egy időben felmért és értékelt készletekből törté­nik. Pulykát, víziszárnyast is tartanak ségek termesztésével, valamint azt is, hogy milyen jövedelem hez jutottak általa, — ami az idén is a szerződéskötésekre ösztönözte őket, A Hartai Lenin Tsz tavaly 95—100 mázsát szedett fel vö röshagymából egy-egy holdról, a Békének 80 hold termése több mint egymillió forint be vételt biztosított, amelynek kö­rülbelül a fele a tiszta haszon. A Solti Szikra Tsz a 40 hol­don magnak termesztett bur­gonyából 70, a 46 holdon ter­mesztett lengyel rózsa, a hazai Margit és a Gülbaba burgo­nyából 155, 145, illetve 130 mázsa átlagot ért el. Egy-egy hold föld az előbbi burgonyánál 20 ezer, az utóbbiaknál 15 ezer forint bevételt eredményezett a szövetkezetnek. Ami a ráfordítást illeti: egy hold burgonya megművelésére (a munkaegységek értékét 50 forintra számolva) 1500 forin­tot kellett fizetni, amit 2000 forinttal növelt az egy holdra eső költségek átlaga, — a tiszta haszon egy hold burgonyánál tehát 11 500, illetve a magnak termesztettnél 16 500 Ft volt. Az őszi kelkáposzta termesz­tése még nagyobb haszonnal járt. Először is másodnövény­ként termesztették (bíborhere volt az előveteménye), tehát »egy rókáról két bőrt« húztak le, s a 2500 forint értékű meg­műveléssel együtt 4500 forint volt egy holdra a ráfordítás értékének összege, ezzel szem­ben 21 ezer forintra rúgott a bevétel, vagyis a tiszta haszon elérte hol­danként a 16 500 forintot. (Ismételjük: másodnövény ter­mesztésével.) Az említett példák bizonyít­ják, hogy érdemes a tsz-eknek zöldségféléket és burgonyát szerződésre termeszteniük, s remélhető, hogy az újonnan létrejött szocialista nagyüzemi gazdaságok sem idegenkednek a nagyobb jövedelem biztosítá­sának ettől a módjától. 'Válaix. a párfoUtaJÁi hallgatóinak kérdiseirt! ******** aaajjint.M ■ A forradalmak megkülönböztetése dalom. amelynek élén a kispol­gárság állt, azonban a harc ki­menetelében, sikerében alapvető szerepe volt a munkásosztály­nak. Éppen ezért a polgári át­alakulás, s a demokratikus cél­kitűzések megvalósítása ott kö­vetkezetesebb is. Általános érvényű tapasztalat, és ez a nemzeti burzsoáziára is jellemző, hogy a nemzeti füg­getlenség kivívása és a hatalom megragadása után a burzsoá­zia befejezettnek tekinti a for­radalmat, fél a további változá­soktól, a polgári forradalom célkitűzéseinek következetes megvalósításától. EZZEL SZEMBEN a forrada­lomban részvevő dolgozók a de­mokratikus átalakulások követ­kezetes megvalósításáért. küzde­nek. A forradalom lendületétől, a tömegek aktivitásától, öntuda­tának fokától és a belső osztály erőviszonyok alakulásától függ, hogy az átalakulás milyen mé­retű lesz a jövőben. N. J. ftz egész falu építi... (Községi tudósítónktól.) Dunapataj lakói nagy öröm­mel szereztek tudomást arról, hogy községükben felépül az új művelődési ház és alapjai­nak helyszíni kimérését feb­ruár 18-án tartják. Ezután hoz­zálátnak az építőanyagok elő­készítéséhez, helyszínre szál­lításához. Üjabban megkezdték a köz­ségben a társadalmi szerződé­sek kötését is, amelyekben elő­re megszabják: ki milyen tár­sadalmi segítséget nyújt majd az új művelődési ház felépíté­séhez. A községi tanács a terv­rajzot ismerteti a község lakói­val — közszemlére teszi ki — és kéri segítségüket, hogy a község művelődési háza minél előbb elkészülhessen. — Egyébként tíz szarvas- marhából, 46 lóból és 100 bir­kából áll jelenleg a közös ál­latállományunk. A lovakat egyelőre mind megtartjuk, minthogy a Kiskőrösi Gépál- -----------------------­lom ás segítsége mellett is — a gépek alkalmazását nem egy helyütt szinte lehetetlenné tevő homokos és zsombékos talajok miatt — szükség van az igaerőre. s— Máskülönben a szarvas- marha- és a juhtenyésztést akarjuk fellendíteni, s mert jövedelmezőnek Ígérkezik, rá­térünk a pulykatenyésztésre is. Szó esett arról is, hogy a Dunavölgyi-csatorna mellett ví- ziszárnyas-telepet létesítünk. — Az állatállomány számá- j ra a szokásos takarmánynö- \ vényeken kívül nem kis terű - í létén kukoricát is termesztünk. < Hogy hol és mennyit, azt a j táblák kialakítása után állapít-} juk meg pontosan. Mór hordják a trágyát <— A szőlő műveléséhez a földművesszövetkezet töltőké­szülékkel ellátott három ma­gasnyomású permetezőjét vesz- szük igénybe. Tervezzük, hogy később majd megvásároljuk azokat. — Végezetül el kell monda­nom — fejezte be nyilatkoza­tát a Kiskunság agronómusa —, hogy a tagság lelkesen ké­szülődik a közös munkára. Többen öntevékenyen már az első napokban megkezdték a trágyahordást a háztáji udva­rokból, a munkacsapatok lét­rehozásával azonban szerve­zettebbé vált ez a munka Már készülünk a gyümölcsfák tisztogatására, permetezéséi s mihelyt az idő megciig., hozzálogunk a szőlő nyit; ­tw iw y - , •’ ** ­MINDEN KEZDET NEHÉZ... A végleges eredményről, s ar- ról, hogy ezen a délelőltön viég hányán próbálkoztak a görkor-> csolyázás gyakorlati módszerei­Az első lépés előtt. Megtegyem vagy ne? — olvashatjuk le a tűnődést a kislány arcáról. nek elsajátításával, olvasóinkul nem tudjuk tájékoztatni, mert időközben máshová szólított bennünket a kötelesség. Egy azonban biztos: a kis bőU csödések nagyon jól érezték ma­gukat ezen a görkorcsolya-ver­senyen. Mi pedig újólag meg­győződtünk annak a mondásnak, igazságáról: minden kezdet ne* héz, . jével azon igyekezett, hogy va­lahogyan föl tudjon állni. Amint a későbbiekben kiderült, ez nem ment egykönnyen. Gyakori pró­bálkozás után azonban sikerült. Ez még bátrabbá tette Lalikét. Egyet lépett. Ügy látszik, még korai volt, mert letottyant. Az első lépés fáradalmait a tiszta parketton pihente ki. Vállalkozó kedve azonban nem hagyta el. Az első lépést követte a második, s egy újabb Kényszerpihenő az előbb emlí­tett helyen. Kis pajtásai, a fiúk és leányok jót derültek ügyetlen­ségén. Próbálkozásainak a mamahe- kjettes vetett véget. Gyors moz­dulatokkal lecsatolta lábáról a görkorcsolyát. — E ténykedése újabb hangzavart váltott ki a gyermekek körében. Kórusban tolmácsolták kéréseiket Erzsiké néninek: most én jövök, nem te, hanem én — és így tovább. Horváth Erzsébet körüljáratta tekintetét az apróságokon, majd a sok jelentkező közül Csemus Mártikának fogta meg a kezét. Leültette, s cipőjére csatolta a görkorcsolyát. A kislány arca hol csodálkozó, hol pedig öröm­teli volt. Neki ugyanolyan gon­dolt jelentett a felállás, mint La­■ linak. Addig-addig próbálgatta a ■ felállást, míg végül sikerült. De hogyan tovább? Erzsiké : néni biztatására Mártika egyet ; lépett. Ez volt a baj! Ö is úgy járt. mint Lali: a nadrágjára , zökkent. Azonban őt sem hagy- j tu, cl vállalkozó kedve. Váratlanul toppantunk be a Kecskeméti Konzervgyár böl­csődéjébe. Alig tettünk néhány ! lépést, s eljutottunk abba a szo­A mamahelyettes — Horváth Erzsébet — íelcsatolja a gör­korcsolyát Mártika kis cipő­jére. bába, ahol a gyerekek egy része csodálkozva figyelte Hódi Lali próbálkozásait a görkorcsolyá- ; val. ; Megjelenésünkkel a szőke, bar- !na hajú apróságokat, s a viama- !helyetteseket, hivatalos nyelven: ! a gondozónőket kizökkentettük '' is eddigi játékból. Ez azonban sáli pár pillanatig tartott. A , ;yérékek figyelmét ismét Hódi ! Lali kötöttc aki műiden eres A FORRADALMAKAT jelle­gük, hajtó erőik, gazdasági, tár­sadalmi és politikai eredmé­nyeik alapján különböztetjük meg. A forradalom jellege alatt azt értjük, milyen termelési viszo­nyokat számolt fel és milyene­ket állít helyettük. Polgári jel­legű az a forradalom például, amely a feudális termelési vi­szonyokat szünteti meg, a bur­zsoáziát juttatja hatalomra és kapitalista termelési viszonyokat hoz létre. A soronlevő társadalmi átala­kulások napjainkban, az impe­rializmus korában sajátos mó­don jelentkeznek egyes gyarmati és függő országokban. Ezekben az országokban legfőbb kérdés a függetlenség kivívása és a nemzetközi imperializmussal összefonódott feudalizmus meg­döntése. Az ilyen országokban a munkásosztály rendszerint még gyenge, a gyarmati burzsoáziá­nak az a része pedig, amely nem paktált le az imperializmussal, jelenleg is forradalmi erőt kép­visel és vezető ereje lehet a pol­gári forradalomnak és a nem­zeti függetlenségi harcnak. ÍGY TÖRTÉNT ez Egyiptom­ban és Irakban is. Ezeket a for­radalmakat a nemzeti burzsoá­zia vezette a munkásosztályra, i kispolgárságra, a parasztokra, /alamint az értelmiségiekre tá­maszkodva. Ezeknek a forra- ialmaknak imperialista-ellenes- sége és demokratikus célkitű­zése, valamint a dolgozó töme­gek aktív részvétele — polgári iemokratikus jelleget kölcsön­zött. A néptömegek szerepe és be­folyása azonban a két országban különbözött egymástól és ezért különbözik a forradalom által étrehozott változás mértéke is. Az iraki forradalomban na­gyobb szerepet töltött be a mun­kásosztály, a kispolgárság és a szegényparasztság mint Egyip- omban, éppen ezért az átalaku- ás ott radikálisabb, következe- ;esebb és demokratikusabb is. MÉG TOVÁBB ment ezeknél i forradalmaiknál a kubai fórra-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents