Petőfi Népe, 1960. február (15. évfolyam, 27-50. szám)
1960-02-18 / 41. szám
4. oldal I960. február 18, csütörtök dőa Leszerelne a ... Ä legutóbbi 45 esztendőben a világon körülbelül 12 ezer milliárd rubelt vettek el a katonai célokra fordított kiadások az emberiségtől. Akkora összeg ez, amelyet még elképzelni is nehéz. S ez az összeg vértengerré, 32 millió sírhalommá, felrobbantott gyárak formátlan vastömegévé, lerombolt városokká és falvakká vált. A teljes, általános leszerelés és a hadseregek megszüntetése az emberi társadalom új korszakának valóban nagyszerű távlatait nyitná meg: lehetővé Irta: I. Ábdesev mérnök tenné bolygónk átalakítását, az ember uralmát az óceánok és a szelek felett, az ipar és a kultúra szédületes fejlődését, a betegségek megszüntetését, a legnagyszerűbb tudományos vívmányokat... Erről már olvastunk fantasztikus regényekben, s az utolsó oldalakat végiglapozva szomorúan állapítottuk meg: kár, hogy ezt már nem érjük meg, kár, hogy csak 200—300 év múlva lesz ilyen a világ. Pedig már a mi életünkben ilyen lehet. A hadikiadások töredékéből félmillió új iskola, 7 millió orvos íme, itt van egy egyszerű számítás. Ma csupán az Egyesült Államok közvetlen katonai kiadásai évente sok tíz- milliárd dollárra rúgnak. Az amerikai munkások és mérnökök ennek a pénznek és a hadi termelésben felhasznált anyagoknak a bevetésével 14 esztendő alatt annyi különféle berendezést gyárthatnának a dél-amerikai és afrikai államoknak, hogy a két elmaradott kontinens gazdasága az Egyesült Államok fejlettségi szintjére emelkednék. Hát az általános középfokú oktatás? Hiszen a tudomány és a technika szédületes fejlődésének korszakában ez elengedhetetlen. A földkerekségen jelenleg körülbelül 670 millió iskoláskorú gyermek él. Közülük 135 milliónak nincs lehetősége, hogy átlépje az iskola küszöbét, s írástudatlan marad. A többiek nagyobbik fele szűk, nem megfelelelő osztálytermekben, sőt olykor egyszerűen szabad ég alatt tanul. Még akkor is több mint fél millió iskolát kellene építeni, amihez legalább 750 milliárd rubel szükséges, ha a lakosság állandó növekedését nem vesszük számításba. (Pedig a Föld lakossága óránként 5400 fővel gyarapodik.) Sokat kellene tenni az emberek egészsége érdekében. 7 millió 764 ezer orvosra lenne szükség ahhoz, hogy mindegyikre 300—300 ember jusson. Számításba véve, hogy minden egyes orvos képzése —. az orvostudományi főiskolák építésének és berendezésük beszerzésének költségeit figyelembe véve — 100 ezer rubelbe kerül, ennélfogva ennyi orvos képzéséhez 776 milliárd rubelre lenne szükség. Óriási, csaknem csillagászati számok! A XX. században élő emberiségnek azonban ehhez is meglenne az ereje. Gondoljunk csak arra a 12 trillióra, amit a háborúk és a fegyverkezési hajsza csupán a mi nemzedékünk életében elrabolt az emberiségtől. Minden másként lesz, minden jobb lesz abban a világban, amely nem ismeri a fegyvert, majd pedig nem ismeri a kizsákmányolást. Gyönyörű városok épülnek, amelyeket nem fenyeget pusztulás. Az ellenségeskedés és a gyanakvás súlyos láncait lerázva minden állam népe azt szállítja majd a közös világpiacra, amiben különösen gazdag. Kialakul az ésszerű, minden tekintetben előnyös nemzetközi munka- megosztás. Később pedig elérkezik a közös világmunkálatok napja... Az emberek hozzálátnak, hogy átrendezzék közös otthonukat — a Földet. Paradicsom — a palesztinul sivatag helyén A bibliai legendák vissza- ttkrözik a víztelen sivatagok m.oeinck a paradicsomról szőtt álmait. Ez a paradicsom gyönyörű kerteket, dús fűvet és pompás virágokat, harmatos rózsákat jelent. Pierre Gand- rillon francia mérnök kiszámította: 800 millió rubel elegendő lenne ahhoz, hogy Palesztina élettelen sivatagjai igazi, reálisan létező paradicsommá váljanak. Ehhez arra lenne szükség, hogy a Holttengert összekapcsolják a Földközi-tengerrel, hogy elzárják a Jordán-folyót és az édesvizet öntözésre használják fel. Paradicsomot lehetne teremteni azon a pénzen, amelyet ma egyetlen nap folyamán fegyverkezésre költenek! Az Északi-sark „felmelegítése“ 70 milliárd rubelből lényegesen meg lehetne változtatni az északi félteke éghajlati viszonyait. Az Északi Jeges-tenger egész partmentén, Tajmi- ron és a Csucsk félszigeten, Alaszkában és Észak-Kanadá- ban, Grönlandban a jég és a hó birodalmát virágzó kertek váltanák fel. P. M. Boriszov szovjet mérnök otthonunk — a Föld — északi «lakásainak« felmelegítésére azt javasolja, hogy a Bering-szorosban építsenek 74 kilométer hosszú gátat és szivattyúzzanak át rajta naponta 500 köbkilométer vizet a Csucsk-tengerből a Csendes-óceánba. Ez óriási, hihetetlenül nagy vízáradat! Az ilyen mesterséges folyó egy esztendő alatt két Kaspi-ten- gert, s ráadásul egy Balti-tengert színültig meg tudna tölteni. Az ügy gazdaságosságának kérdésétől eltekintve kijelenthetjük, hogy a mai tudomány és technika meg tudja oldani ezt a feladatot. Új tengerek, új éghajlat Afrikában Földünk egyik legnagyobb folyója, a Kongó, megfékezésével két új, 2 millió 100 ezer négyzetkilométernyi területű tengert lehetne létesíteni. Ezek lennének a világ legnagyobb mesterséges tengerei. Az afrikai kontinens közepén elhelyezkedve gyorsan megváltoztatnák az aszályos és sok helyütt sivatagi jellegű kontinens természetét, sok millió hektárnyi termékeny földet adnának az emberiségnek és kényelmes tengeri utat nyitnának meg Afrika középső térségei felé. Ehhez 30—10 milliárd rubelre lenne szükség, az évi katonai kiadások tizedrészére! h'raneiaorszúgnyi új földrész Gátat építhetnénk Gibraltárban és a Dardanellákon, 100 méterrel csökkenthetnénk a Földközi-tenger szintjét, s ennek eredményeként akkora új területek szabadulnának fel, mint Franciaország, továbbá óriási mennyiségű olcsó vil- lamosenergiát nyerhetnénk. E tervek szerzője Ucini«m Xei- bec német mérnök, úgy véli, hogy a Földközi-tenger ilyen «megcsapolása« jelentősen felmelegítené Európát és növelné a csapadékmennyiséget Észak-Afrikában. Akkora összegekből, mint amennyit a fegyverkezés felemészt, sok mindenre futná. Egyes tervezetek, természetesen, vitathatók és komoly tudományos ellenkezéseket váltanának ki. Am a háborús veszélytől mentes világban a tudomány hétmérföldes léptekkel haladna előre. A tudósok nem fecsérelnék energiájukat egyre újabb, borzalmasnál borzalmasabb tömegpusztító fegyverek feltalálására. Angliában például napjainkban a tudományos erők és a tudományos célokra fordított kiadások 60 százalékát a katonai felkészülés köti le. A tudósok, erőiket egyesítve, tehetségüket és tudásukat teljes egészében az alkotás és az emberi előrehaladás nemes feladatainak szentelhe.nék. Meggyorsulna azon legfontosabb tudományos problémák megoldása, amelyek felé az emberiség ma még csak közeledik. Az értelem és a haladás erőire nehéz harc vár még, amelyet a militarizmus sötét erői ellen meg kell vívniok. A népek azonban békét akarnak, s a béke győzni fog! Elégedettek vagyunk Szerényen húzódik meg a bácsalmási faluszélen Párczen Istvánék háza. A ház homlokzatáról mindenki leolvashatja, hogy nemrég épült, hiszen a fehér falait vakolata szinte vakítja a szemlélő- dőt. Benn, a szobában csendesen duruzsol a kályha, lágy, kellemes meleget árasztva szét. Az asztal mellett ülök, s Párczen nénivel beszélgetek. Megtudom, hogy a férje a Mátételki Állami Gazdaságban dolgozik. Három családjuk van, de Párczen néni mégis eljár a helyi Lenin Termelőszövetkezetbe dolgozni. — A kertészetben dolgozom — válaszolt kérdésemre — s elégedett vagyok a keresettel. A havi jövedelmem eléri az 1500 forintot. Ebben az évben 376 munkaegységet kerestem, s az évVégi zárszámadásnál 8500 forintot, 9 mázsa búzát, 8 és fél mázsa árpát. 6.8 májzsa burgonyát, 25 mázsa kukoricát, 70 kiló- cukrot és 184 liter bort kaptam. Ezenkívül szalmát, csutkát, fát — és neyet- ve teszi hozzá — cigarettát és pálinkát is juttatott a szövetkezet vezetősége. Ennél többet kíván« ni sem lehet. Öröm végignézni a boldog kis családon. Nemrégiben szobabútort is vásároltak, s ahogy Párczen' néni mondja^ egyre több jut arra, hogy otthonukat széppé, csinossá tegyék. Amikor a jövő terveiről faggattam, az örökké mosolygó asszony ezeket mondotta. — Tovább dolgozom, mert munkámnak megvan a gyümölcse. Én hiszem, hogy a következő évben még többet kapok, mint az idén ... Molnár József levelező kis bronhitiszc van. BOGY rJTlTC ’JT S3 25 TI ürJTrJT V r()Ll Látni a t ipjú a mordban a JUtre mpLdm L i ..a gyorsvonat szabad pályán száguld az 1931-es év egyik éjszakájában. Már odahallatszik zakatolása a biatorbágyi viadukthoz, ahol a sínen egy bőrkesztyűs kéz különös robbanókészüléket szerel. A vonat a viadukthoz ér. Ebben a pillanatban hatalmas detonáció reszketteti meg kilométeres körzetben a földet és a levegőt, lángnyelvek csapnak a magasba és a bécsi gyors néhány kocsija apró gyufás slcatulyaként zuhan le a mélységbe. Jajveszékelés, halálhörgés és láng, — mintha a pokol szabadulna el... Már összehúzódott a filmvászon széles függönye, eltakarta a film végét jelzőt szót, a közönség a kijárat felé indult. Miyennek látták a nézők az új magyar filmet? Erről készítettünk villáminterjút. V. P. szakszervezeti vezető: Megdöbbentően hűen tárta elénk a film az 1930-as évek jellegzetes légkörét és megrázó erővel mutatta be a biatorbágyi merényletet, amelyre mi, idősebbek még jól emlékezünk. Az izgalmakban bővelkedő film — és a színészek nagyszerű alakítása — olyan megrázó erővel adta vissza a történetet, hogy szinte jó érzés most utána, itt kint kellemeset szippantani a szabad levegőből. Nagyon tanulságos volt a Merénylet — ajánlom mindenkinek. P. I. cs F. J. színészek: Kétségtelenül egyike az újabban gyártott magyar filmek közül a legjobbaknak. Maga a történet — amelyről annyit írtak Az idén két és félmillió pár cipőt készítenek a szövetkezetek Haniiirosau elkészül az újdonságok divatlapja A tavaszi női cipődivat jellemzői: kombinált cipó, aegycsorr, nyújtott fazon, törpe cs magas tűsarok. Budapesten az OKISZ bemutató termében megnyílt száz cipőszövetkeze L országos cipőmodell-kiáilítása, amelyen több mint 300 remekbe készült női és íéríicipö modelljét mutatták be. A ni;vitás alkalmából Rácz Já;io.. z OKISZ bőr- eztdiosiztályónak vezetői« elmondta, hogy a cipészszövetkezetek idén 2 600 000 pár cipőt gyártanak. Ezen felül az idén 3 200 000 pár cipő javítására vállalkoznak. Készül már a divatlap, amelynek alapján a kiállításon bemutatott modellcipőket luuiuu'.üsaxi imulelni Iciiui Valaha az újságok és amely annyi becsületes emberben keltett felháborodást — rendkívül 1 halás filmtémának ígérkezett! Ezt jól is használták ki a film rendezői — esetleg a dramaturgia kívánt volna több figyelmességet. Hildebrand István képei megnyerték tetszésünket. A színészek is tudásuk javát nyújtották, különösen Básti Lajos szerintünk az* aki talán életében e filmben alkotta legnagyobb és legjobban átélt szerepét. M. 1. ápolónő. En még fiatal vagyok, nem ismerem, csak hallomásból a fasizmus kegyetlenkedéseit. Ez a film most megmutatta, hogyan üldöztékii akkor a becsületes embereket*) a kommunistákat és még a! merényletért is — amelyet egy őrült bécsi vezérigazgató követet el — őket vádolták, mert, féltek az igazságért harcolói kommunistáktól, Nagyon tetszett a film — bár talán ki—i csit hátborzongató volt ez aí mi számuknra, mert a mai fia-' talok szerencsére ilyenekhez már nincsenek hozzászokva. Egy 15 éves kisfiú: Klassz film volt! Hű, azok az izgalmak, amikor felrobbant a vonat! Megnézem mégegyszer. Moziüzem-vezető: Kitűnő új j magyar film! Tetszik is a közönségnek. Ezt legjobban bizonyítja az az érdeklődés, ami Kecskeméten a Merénylet iránt megmutatkozik. Végül az újságíró: Nagy öröm] hogy a magyar filmgyártás — szerintem — egyre felfelé ível. Ezt bizonyítja a nemrégen vetített Kölyök, a Vörös tinta és ezek közül is talán legjobban a most bemutatott Merénylet. Az írókj rendezők és színészek jó, igaz filmet alkottak, olyat, amely megdöbbentő őszinteséggel tárja a néző elé a biatorbágyi merénylet hiteles történetét. Nem ártott felidézni azt a sötét kor- szakqt ma sem, tanulás- és okulásképpen. Sok, ehhez hasonló művészi alkotást kérünk filmíróinktól, rendezőinktől és művészeinktől, mint a Merénylet, ímárkusj I
