Petőfi Népe, 1960. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-11 / 35. szám

19GU. február 11, csütörtök 3. oldal Három erőgépet vásárolt a liszakéeskei Szabadság Tsz Egy 3500 holdas gazdaság tavaszi terveiből Ilyentájt, a tavaszi munkák megkezdése előtt, az elmúlt években sem lehetett a Tisza- kécskei Szabadság Tsz irodáját valarpi kihalt kolostor-szobához hasonlítani. A napokban azon­ban annyian összejöttek a he­lyiségben, hogy akár egy ki­sebbfajta közgyűlést is meg le­hetett volna velük tartani. Érthető, hiszen a szövetke­zet területe közel a hétszere­sére, 35QÜ holdra, tagjainak a létszáma pedig a nyolcszoro­sára, 955 főre növekedett a közelmúltban, —• a gyarapo­dásnak megfelelően tehát meg­szaporodtak azok is, akik a közös gazdálkodást Irányítják. Ok, az 5 növénytermesztő, 3 szőlész, 2 kertész és 1—1 szál­lító, építő, valamint traktoros brigád vezetői keresték fel az irodát a jelzett napon, hogy az elnökkel és az agrpnómus- sal megbeszéljék a teendőket. Kihordják a trágyát a háztájiból A többi között szó esett ar­ról is, hogy össze kell gyűj­teni a háztáji gazdaságok ud­varain felgyülemlett trágyát. Elhatározták, hogy negyven lófogattal még a hét folyamán hozzálátnak ehhez a munká­hoz, aminek az eredménye­képpen 2000—2500 mázsával több talajjavító szerves táp­anyag jut a közös földekre. A később elvégzendő felada­tok megbeszélése közben kide­rült, hogy a tsz-ben e téli na­pokon sem szünetel a munka. A tagság egy része fakiter­meléssel foglalkozik az erdő­ben, hogy a gazdaság megfe­lelő épületfával rendelkezzék. Az építkezésekhez maguk termelik ki a fát Korábban tervbe vették ugyanis, hogy a szövetkezet a saját brigádjával egy-egy száz­férőhelyes süldőszállást és ló­istállót, egy 50 férőhelyes le- hénlstállót, egy 5000 férőhelyes baromfiólat és egy 5 hold ter­mésének a befogadására alkal­mas dohánypajtát építtet eb­ben az évben. A többségükben nemrég még egyénileg gazdálkodó brigád­vezetők most a megbeszélésen tapasztalhatták, hogy milyen tetemes munkaerőt szabadít fel a gép. A termelőszövetkezet a közelmúltban vásárolt tudni­illik negyedrészt a megta­karított pénzén, háromnegyed­részt állami hitelből.—• három erőgépet: egy — az eszközhor­dásra is alkalmas — Maul-, wurfot, egy 45 lóerős belorusz univerzált és egy R—G 35-ös szántótraktort. A napokban vesznek két és féltonnás teher­gépkocsit is. így nem okoz különösebb gondot, hogy honnan vegyék a munkaerőt á szőlőbe, s a 150 hold kertészetbe, amelyben egyébként az idén virágot is termesztenek. A kertészeten kívül még 200 hold területet is öntöznek eb­ben az évben, amelyhez a be­rendezési tárgyakat már meg­vásárolta a gazdaság, Zöldbabot, csemegekukoricát, földimogyorót is termelnek Máskülönben a tsz 5 holdon zöldbabot is termeszt, mert az elmúlt esztendőben üOü négy­szögölről 12 mázsát tudott ér­tékesíteni ebből a hüvelyes­ből. A sorvetést és kétszer- háromszor a kapálást a »min­dentudó« Maulwurfí'ai végzik, s csupán a szedés történik majd kézi erővel, — de bizton remélik, hogy néhány év múl­va ezt a munkát is gépesítik. Köztesként — a kukoricában — 10 holdon szárazbabot, 5 hol­don — a borsó között — cse­megekukoricát, s próbaképpen két hold földimogyorót is ter­mesztenek. T. I. A helyiiparban is lehet..< EGY ESZTENDEJE, hogy a csepeli munkások kezdeménye­zésére megalakultak hazánk­ban az első szocialista brigád cím elnyeréséért küzdő munka- kollektívák. A csoportos ver­senymozgalomnak ezek az ifjú hajtásai azóta megyénkben is terebélyes fává növekedtek. A legutóbbi értékelések szerint 350 szocialista címért küz­dő brigád működik az ál­lami ipar Bács megyei üze­meiben, s közülük 14 kollektívának ítélték oda eddig a kitüntető címet. Részletes statisztikai felmé­rések bizonyítják, hogy a cso­portos versenyben részt vevők régebben is lényegesen na­gyobb eredményt értek el, mint az egyéni versenyzők. A verseny eddig ismert formái azonban minden esetben a ter­melés minőségi vagy mennyi­ségi javítását célozták. A szo­cialista brigádok mozgalma több ennél. . wwwvwvvwvvvvwwvt^AAwyvvyvvvvwvvvvvvvvvvwvyvv testvér 44000 forintot vitt haza Zárszámadó közgyűlés a Kerekegyházi Dózsában A Kerekegyházi Dózsa Tsz tagjai február 6-án tartották zárszámadó közgyűlésüket a gazdaság központjában. A je­lentős eseményen a szövetkezet tagjain kívül részt vettek a he­lyi társadalmi szervezetek kép­viselői és ott volt Vörös Vil­mos, a kecskeméti járási párt- bizottság első titkára is. Az évi gazdálkodás eredmé­nyeit Krupa János, a szövet­kezet elnöke ismertette. Beve­zetőképpen megemlékezett ar­ról, hogy a közös gazdaság megalakítása óta ez a tizen­egyedik zárszámadó közgyűlés. Javasolta, hogy a tagság 300— 300 forinttal jutalmazza azokat, akik legalább tíz év óta a kö­zösben dolgoznak, A továbbiakban beszámolt a gazdaság fejlődéséről és az el­múlt évi munkáról. A szövet­kezet 91 tagja 565 hold földön gazdálkodott az elmúlt évben. Fel nem osztható közös vagyo­nukat egy év alatt 362 000 fo­rinttal gyarapították, s az most már meghaladja a másfél mil­lió forintot. Elmondotta, hogy a mostani osztás eredményéből átlagosan 13 420 forint jut a szövetkezet egy-egy dolgozójá­nak. Természetesen ez csak át­lagos szám és vannak, akik en­nél többet kapnak. A 17 éves Sztana Ilona például négy test­vérével 44 000 forintot vitt haza édesanyjának. Az elnöki beszámoló sokat foglalkozott a fiatalokkal és ez érthető, mert a közösben dol­gozóiénak több mint egyharma- da 20—25 éven aluli. A legjob­bak között említette meg And- rékovics Máriát, aki 262, Tóth Juliannát, aki 275 és Krupa Ilonát, alti 262 munka egységet szerzett. A szövetkezet három fiatalnak adott 5—500 forint házassági segélyt és egy-egy darab vágóbirkát és így gon­doskodott az új élet megkezdé­séről. Az elnök beszámolója után Pintér József agronómus, az üzemi pártszervezet titkára is­mertette az 1960. évi gazdálko­dás előzetes terveit. Igen je­lentős, hogy a terv a lucerna vetésterületét 58 holdról 93 holdra irányozza elő. Tavaly 25 holdon termeltek mákot, az idén ennek vetésterületét is 50 holdra kívánják növelni. Terv­be vették a termelés további gépesítését, ezért Zetort, pót­kocsit, hidraulikus fűkaszát, zetorra szerelhető műtrágya- szórót és még számos más gé­pet kívánnak vásárolni. A beszámolókat- vita követte. Felszólalt Vörös Vilmos elv­társ, a járási pártbizottság tit­kára is. A vitában elhangzot­tak jelentős segítséget nyújta­nak ahhoz, hogy a gazdaság vezetősége a termelési tervet a tagok javaslatainak figyelem- bevételével megfelelően átdol­gozza és kiegészítse, hogy az országnak még több árut, a ta­goknak pedig nagyobb jöve­delmet nyújtson. N, J. A fnai fiatalok is az tzkötcs A SZÖVETSÉGRE LEPETT munkások és műszakiak nem­csak szakmai tekintetben ér­nek el jobb eredményeket, ha­nem egymás szocialista neve-' lésében is. A brigádokon belül a jobbak segítik a gyengébbe­ket. A közös tanulás és kul- turálódás pozitiven alakítja i* brigádok életének belső tar­talmát, a megszokott hétköz­napoknál többé, nemesebbé teszi a munkát. Ilyen módon emelkedik az átlagos termelési színvonal, a kollektív össze­hangoltság pedig lényegesen nagyszerűbb eredmények el­érésére vezet. Tévedés ne essék! Nem a számszerűségre való törekvés indított bennünket ennek a cikknek a megírására. Csupán furcsának találjuk, hogy a me­gyei tanács végrehajtó bizott­ságának többszöri sürgetése ellenére a helyiipar gazdasági és mozgalmi vezetői mit sem tettek azért, hogy a tanácsi könnyű- és élelmiszeriparban is polgárjogot nyerjen a szo­cialista brigádok mozgalma. SZOCIALISTA BRIGÁDOK csak ott alakulhatnak persze* ahol a vezetők megteremtik az egyenletes, ütemes termelés feltételeit, jó munkaszervezés­sel, folyamatos anyagellátással biztosítják a gazdaságos ter­melés minden feltételét. Két­ségtelen, tanácsi vállalataink­nál e tekintetben sok még at tennivaló. Egy sor üzemben viszont máris adva vannak ezek a feltételek. Ide sorolhatjuk a megyei Vá- góhid Vállalatot, sütőipari üze­meinket, Kiskunhalason a Vas­tömegcikk- és Faipari Válla­latot, a Bajai Bútorüzemet, a megyei Talajerőgazdálkodási és Tőzegbánya Vállalatot, tégla­gyárainkat, a Kiskun Cipő­üzemet, az Alsó-Dunai Nádgaz­dasági Vállalatot és több máa termelő egységet; Ezért találjuk furcsának* hogy a tanács ipari osztályá­nak, valamint az említett vál­lalatoknak a vezetői és a moz­galmi szervek (párt- és szak- szervezet) mindmáig nem is­merték fel üzemükön belül 3 szocialista brigádokban rej lő lehetőségeket. MEGGYŐZŐDÉSÜNK, a he- lyiiparban is sokan vannak, akik már most szocialista módon él­nek és dolgoznak. Számuk lényegesen több, mini akik kiváló dolgozó kitüntetés­ben részesültek. Reméljük, ők lesznek az el­sők, akik a tanácsi iparban is szocialista címért küzdő bri­gádokat alakítanak a gazda­sági, párt- és szakszervezeti vezetők együttes segítségével. Ha ez sikerül, akkor majd az év végén, amikor ismét szá­mot vetünk, már a helyiipar; szocialista brigádjainak ered­ményei is ott szerepelhetnek a nagy számok, az ezernyi tonnák és a százmillió forin­tok között. S. G. ; faluit kiállítŐLO-k, dioatlmnutaták : Az első félévben a Idskőrösi? bácsalmási, tiszakécskei és a jánoshalmi íöldművesszövetke- zetnéi szerveznek bútor- és lakberendezési kiállítást, vár sárral egybekötve. Megyénk földművesszövetkezetében pe­dig az év elején divatbem uta-i íéí rengesaífe». Tudod, Anna néni, ami­ké, elmész, anyu mindig arról az Ízléstelen térítőről beszél, tmui ajándékoztál-.. lárd magatartásbeli szabályává. Törvényeink már a szocia­lista erkölcs követelményeinek megfelelően íródtak, de az ön­zés, a kispolgári gondolkodás- mód, az egyéni érdek hajhá- szása a közérdek rovására, még nem tűnt el teljesen. Az új erkölcs harcban áll a régivel és annál hama­rabb diadalmaskodik, minél gyorsabb előrehaladásunk a szocializmus építésében, az em­berek átnevelésóben, az igazi emberi tulajdonságok kialakítá­sában. Ezen munkálkodik a párt, a kormány, a társadalmi szervek és ezt akarják hazánk becsületes szándékú dolgozói. Nagy József útra térítette. Az élet és a megbecsülés alapja ma már nem a vagyon és a pénzeszsák nagysága, hanem a munka, a becsületes munkával szerzett kereset. Ennek megfelelően megváltozott a fiatalok szem­lélete is. Jövendőbelijét, élet­társát nem aszerint választja meg a mai fiatalság zöme, hogy milyen a hozománya, hány hold földdel rendelkezik az apja, hanem a kölcsönös vonzódás alapján. Természetesen a régi szoká­soknak a nyoma még nem ve­szett ki teljesen. Tudjuk, hogy a fiatalok erkölcsi magatartá­sában még vannak hiányossá­gok, a többség azonban már a helyes úton jár. Nincs anyagi gátja az igazi szerelemnek, ha vannak is még nehézségek (la­kás stb.), lényegében a köl­csönös vonzódás, a közös ér­deklődési kör, az egymás mun­kájában való segítés alapján választják meg legtöbben a házastársukat. Kezd elterjedni az a jó szokás, hogy a terme­lésben, a munkában kitűnő lá­nyok és fiúk a legkapósabbak. Társadalmunkban mun­kájuk szerint becsülik az em­bereket és ennek megfelelően a kommunista erkölcs követel­ményei, a kollektivitás és a becsületes munka válik egyre ifttóbb a tóraa^tml élet BZÍ­Kezdjük el a nők és a férfiak kapcsolatával, a családi élettel, A párt állásfoglalása ebben a kérdésben világos és félremagyarázhatatlan: elítélt a régi burzsoá erkölcsöt és azok maradványait. Elítéljük a gyá­rosok, a földbirtokosok és a gaz­dagok rétegének azt az erkölcsi felfogását, hogy szegény lány csak »kódis« fiúhoz illik, gazdag lány pedig csak jómódú fiúhoz mehet feleségül. Az úri osztá­lyok nem a szerelmet, a vonzó­dást, hanem a vagyont kiál­tották ki a házasság alapjául. Gyakran előfordult, hogy jó parti címén a fiatal lányt olyanhoz erőszakoltak, akihez szerelmi vágyai nem fűzték, Az úri világban nem ment ritkaság számba, hogy munka- nélküli' lányok — az éhhalál­tól menekülve — pénzért árul­ták szerelmüket. Erre kénysze­rítette őket az akkori társada­lom, az uralkodó osztály, amelynek számos tagja sze­relmi kalandok hajhászásával töltötte (Jologtaian életét Egészen eltérő öttől aa életmódtól a kommunisták er­kölcsi felfogása. Megszüntettük a munkanélküliséget és alapjá- bavéve felszámoltuk a dolog- kerülő úri osztályokat és ezzei eltűnt az a kényszerítő hely­zet amely a fiatalokul rossz Kecskeméten, 9 Finommechanikai Vállalat tizem] pártszervezetének egyik tagja, Fehér E ászlőné, a kommunista cs a kapitalista er, köles közti különbség megvilágítá­sára kérte szerkesztőségünket. El­mondotta, hogy üzemükben sok a fiatal s gyakran vitatott kérdés a lányok és fiúk helyes vagy hely­telen magatartása, az idősebbek között pedig az erkölcs más vo­natkozásai, Olvasónk kérését szíve­sen teljesítjük, annál is inkább, mert ez a témakör meglehető­sen sok embert érdekel, nem­csak az ifjúság, hanem a fel­nőttek között is, bár írásunk­ban most az erkölcsnek csak egyik részletével foglalkozunk. Fehér elvtársnő kérdéséből kitűnik, hogy olvasónk nem szűkíti le az erkölcs fogalmái a nők és férfiak kapcsolatára, hanem különbséget tesz: Egyik oldalon a régi uralkodó osz­tály, másrészt a dolgozó nép. a munkásosztály erkölcse közt. Az erköjcs ilyen módon való vizsgálatét magunk is helyesel- •jük/mert így "nap na? “ián saléréfthatjuk azokat a helyes magatartásbeli szabályokat, amelyek megfelelnek a kom­munista erkölcs követelményei­nek, ugyanakkor küzdhetünk a letűnt uralkodó osztályok ká­ros erkölcsi maradványai el­len-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents