Petőfi Népe, 1960. február (15. évfolyam, 27-50. szám)
1960-02-11 / 35. szám
4L oldal i960, február U, csütörtök RITKA SZAKMÁK, JÉRBEKES EMBEREK Kékfestők Ettől lesz olyan szép, habos, márványfényíí a kékre festett vászon. Görög József megindítja a villanyhajtásű, 250 mázsás mángorlót. Ezt a hatalmas »vasaló gépet« pár éve még ló vontatta. “ itMángorláshoz készíti elő a mintázott molinót Kiss Antal és Majoros József. Szülők és pedagógusok tanácskozása Baján Az országos szülői munkaközösségi konferencián elhangzott előadói beszéd és hozzászólások felhasználásával csütörtökön délelőtt 9 órai kezdettel Baján nagyszabású , városi és járási szülői munkaközösségi értekezetre kerül sor. Ankétvezető és egyben előadó: Pankovits Józsefné, a nötanács megyei elnöke, országgyűlési képviselő. A meghívottak listáján szerepel Orbán László elvtárs is, a párt Központi Bizottsága kulturális osztályának vezetője. Az értekezleten, amelyet a Központi Filmszínház termében rendeznek, többszáz pedagógus és szülői munkaközösségi vezető találkozik, hogy a szülői munkaközösségek új útjait közösen kidolgozzák és hogy megszülessék az a közös alap, amelyről kiindulva ■felszámolódjék a kettős nevelés, és az egységes, szocialista szemlélet szülőkben, pedagógusokban kialakuljon. A nőtanács bajai vezetősége, a pedagógiái bizottság, s a nőtanács sok lelkes bajai asszonytagja is a rendezvény előkészítésén fáradozik, § I ^A^ra^t^sok^özött^ | § — A Petőfi IVépe jogi tanácsadója — Három kérdés, három válasz Nyitrai Lászlóné szabadszállási olvasónk az alábbi három kérdésre kért szerkesztőségünk jogi tanácsadójától választ: 1. Mennyi idő eltelte után vagyok köteles az okozott kárt megtéríteni? A kárkövelelések a jelenleg még hatályban levő jogszabályok szerint 32 év alatt évülnek el. A még hatályba nem lépett új jogszabály azonban az elévülési időt 5 évre szállította le. 2. Jogomban áll-e hét hónap eltelte után követelni az előző lakhelyemen hagyott 5 mázsa szenet, vagy annak árát? A tulajdonos az előző lakásán hagyott 5 múzsa szenet hét hónap eltelte után is követelheti, feltéve, hogy nem tett olyan jogi tartalmú nyilatkozatot, miszerint a szénről lemond, vagy azt valaminek ellenértékéül hagyja Vissza. A bíróság a szén ottnagyásának tényét — esetleges perben — abból a szempontból vizsgálja meg, hogy miért hagyták ott. .3. A volt háziasszonyom hét hónap után követeli, hogy a kouözKodésKor megrongált kapu árát tizessem ki. A kapu már évek óta rossz és azóta már kétszer volt költözködés. Ha Nyitrai Lászlóné volt háziasszonya azon a címen követel kártérítést, hogy a kapu megrongálódott, a károkozás tényét köteles bizonyítani. Magyar festő kiállítása Párizsban A kecskeméti művészetked- velők még emlékeznek Konok Tamásra, a tavaly városunkban járt fiatal festőművészre. A tehetséges Bemáth-tanítvúny állami ösztöndíjjal hosszabb időt töltött Franciaországban és hazatérése után itt élő barátai kérésére városunkban is ismertette külhoni tapasztalatait. A hét elején vastag borítékot kézbesített a postás a. városi llarom méter mély, inaigu.vek festékkel telt »kutakban« festik a fehér kelmét. Képünkön: kekítés előtt csillagráfba fűzi az anyagot Schleier Károly. A lelkes mesteremberek már hozzák is a kimutatásokat, kereskedelmi rendeléseket, melyek arról tanúskodnak, hogy a Kecskeméti Ruházati Ktsz »leányvállalata« nemcsak a közvetlen környék, de Bács, Csongrád és Pest megye kereskedelmi vállalataitól is rendszeresen kapja a nagytételű kékfestési megrendeléseket. — Milyen mennyiségű az az anyag, amit egy hónap alatt el tudnak készíteni? — Tíz-tizenkétezer méter. — És hányféle mintával? — Hát ezt hamarjában nehéz lenne megmondani — feleli a mester. — Ismerkedjék meg inkább a munkánkkal, út- AÖitbca rtiajd egy kis »leltárt« C zimer Istvánt, a tanács hivatalsegédjét mindenki ismeri Alpáron, ami nem is csoda, hiszen Pista bácsi 21 eve kézbesíti az idézőket, meghívókat és határozatokat Al- pár lakosai részére. Izig-vérig becsületes ember • és munkáját mindig pontosan •itja el. Előfordul ugyan, hogy cgy-egy háznál megkínálják borral, de soha nem feledkezik meg kötelességéről, s idejében eljuttatja a rábízott papírokat rendeltetési helyükre. Csütörtökön is száz meghívót adott át részére a tanácselnök azzal, hogy a pénteken megalakuló új termelőszövetkezet gyűlésén jelenjenek meg . a meghívott új tsz-tagok Így jutott el Pista bácsi Paróczai Gergely házához is. Paróczai bácsi 76, a felesége 71 éves. Mivel a kapuajtó nyitva volt, a kézbesítő akadálytalanul bejutott a lakásba. A bácsi nem volt otthon, csak a felesége és annak egy vak testvére. Az öregasszony lámpát gyújtott és Pista bácsi átadta a meghívót, mondván, hogy a gyűlésen feltétlenül jelenjenek meg, mert az ő sorsukról is szó lesz ott: Mindössze három percet töltött a háznál és karikázott tovább. P aróezainé másnap reggel korán ébredt és nem találta az elrejtett pénzét. Felkutattak a lakásban minden rejtekhelyét és miutáu nem A KÁGALÖ találták meá a pénzt, az asz- szony kimondta a szentenciát: — A Czimer Pista ellopta! Azonnal zavarta férjét a rendőrségre, s amíg az ott járt, ő maga pálinkát hajtott fel, majd felkerekedett, és korát meghazudtoló fürgeséggel, no meg a pálinkától hajtva ő is rohant a rendőrségre. Útközben minden ismerősének elmesélte: — Jaj, jaj, végem van! Czimer Pista kirabolt, ellopta az összekuporgatott négyezer íorintocskámat! Közben találkozott egy másik öregasszonnyal, akinek szintén elmesélte tragédiáját és kisütötték együtt, hogy Czimer kétezer forintot Makai Jánosnak adott oda. Ezt meg onnan vették, hogy Makai Jani bácsi a vasboltban dicsekedett, milyen sok pénze van. Most már, hogy az olvasó mindent megértsen. Makai Jánosról is szólni kell pár szót. Hatvankétéves, ő a községi tanács mindenese. Űtőr, kertész, raktáros, favágó stb. Becsületességben semmivel sem marad el Czimer Pista bácsitól. A napokban a tanács egyik dolgozójának felesége megkérte, hogy mivel férje beteg, legyen szíves helyette elintézni a tűzifa vásárlást, s a la árára 140 forintot adott át Jani bácsinak. J ani bácsi a megbízást el is intézte, de a 140 forintot nem tudta kifizetni, mert a pénztáros nem volt ott. Kapóra jött, hogy délután a vasboltban találkozott megbízójával, akinek a pénzt azonnal visszaadta azzal, hogy »a TUZEP-nél tessék befizetni«. Ekkor szólalt meg az üzletben valaki, hogy »de sok pénze van Jani bácsinak«. Jani bácsi a zsebére ütött és büszkén mondta: — Van annak, aki meg nem issza! így lett Jani bácsi »bűnrészese« Czimer Istvánnak. Nehéz helyzetben volt a rendőrség, hiszen ismerte mindkét ember, de a »károsult« Pa- róczainé szemükbe mondta, hogy Czimer ellopta a négyezer forintot és felét odaadta Makainak. Czimer Pista bácsi ellen vallott a vak asszony is, aki éppen ott volt a meghívó kézbesítésénél és »hullotta«, hogy Czimer az ágyban kutatott, s még azt is »hallotta«, hogy a jjénzt elvitte. Nem úgy mondta, hogy valószínűleg, nem úgy, hogy bizonyára, nem úgy, hogy lehetséges. hanem határozottan népművelési felügyelőnek. A nénány hónápja ismét Párizsban tartózkodó művész közölte, hogy február 5-én nyílt meg franciaországi tárlata. A mellékelt katalógusból kiderült, hogy a Lambert Galériában elsősorban a; Földközi-tenger és az Atlanti-óceán partvidékén festett müveit mutatja be. Konok Tamás rövidesen hazatér és ellátogat Kecskemétre is. így jelentette ki: »ellopta«! Az őrsparancsnok, alá erősen kételkedett az öregasszony állításában, elrendelte, hogy kutassák át a lakást, hátha előkerül a pénz. A rendőrök a lakás minden zegét-zugát megnézték, pénzt azonban nem találtak. Az őrsparancsnok újabb utasítást adott ki: ne csak a lakást, de az egész udvart is nézzék meg! A rendőrök hozzáláttak az udvar felkutatásához, s akkor vették észre, hogy az öregasszony, Paróezainé, az udvar hátsó része felé indul. A kutatást végző rendőr szabadom engedte útjára az öregasszonyt, aki a katlanhoz ment, azt kinyitotta és abból egy könyvet) vett elő. A rendőrség ebbem a könyvben találta meg a 41 darab százforintost, egy darab húszforintost és 4 darab tízforintost, összesen tehát 4163! forintot! A súlyos vád tehát szétpukkant, mint a szappan- buborék. Paróezainé határozottan állította Pista és Jani bácsi bűnösségét. INÍi mégsem keressük, hogyan került a katlanba a pénz, mert nem akarunk megrágalmazni senkit, mint ahogy azt Paróezainé tette. Egy bizonyos: Czimer István és Makai János bácsi visszaszerezte becsületét a község valamennyi lakosa előtt... Pálfi József községi tudósító Sok érdekes és tanulságos dologról lehetne még írni, de ahogy a kékfestők mondják: inkább azt nézzük, amiből élünk. Ez pedig a ma folyó munka, ennek az ősi festési módnak a gyakorlata. Az egész eljárás a beavatással kezdődik. Az így előkészítet fehér molinó anyag a mintázó gépre kerül. Itt a már említett változatos díszítésű rézlapocskák hegye viszi fel a Papp-féle mintázó fedőanyagot. Ez a nyolcféle vegyszerből kevert pép olyan tulajdonságú, hogy a nyomást követő színezés! eljárásnál a szövetre való festéklcrakodást megakadályozza. Miután a színtartó indanlrén festékkel megadták a kelme alapszínét, kénsavas, úgynevezett előhívó fürdő következik. Itt jön elő a rejtett kép. — Ugyanis azokon a .helyeken, ahol a pép fedte a kelmét a végső kikészítés után fehér pecsétek, mintákat alkotó kis foltocskák maradnak. A szárítás, keményítős, majd mángorlás követi, s a fehér molinó kékfestetten kerül vissza a boltokba, üzletekbe. Azért szeretik a háziasszonyok, mert akár kötény, kendő, nyári ruha vagy más használati anyag készül belőle, tulajdonosa biztos lehet, hogy nem fakul meg a napon, de színe a szappanoldatnak is tökéletesen ellenáll. Szöveg: Sándor Géza Kép: Pásztor Zoltán előtti korszakokban ismerték és gyakorolták ezt a mesterséget. Az indigóval végzett kékfestést viszont, melyről soraink szólnak, csak évezredekkel később, az 1700-as évek elején említi az európai krónika. Első alkalmazása egy Barth nevű német festőmester nevéhez fűződik. A szászkék, vagy ahogy mi ismerjük, az indigó, eme tulajdonságának felfedezése után igen gyors az elterjedése. A kékfestést még a század- forduló idején is mint a kelmefestés legelterjedtebb módját tartják nyilván. Kiskunfélegyházán, ahol az ország legnagyobb kékfestődéjében látogatást tettünk, Görög József, a szakma érdemes mestere a következőket mondotta erről: — Igaz, hogy alig 15—20 helyen űzik már csak az országban ezt a mesterséget, mi több, nevünket a szakmai felsorolásokból is törölték, azért nem félünk a kihalástól. Ennek magyarázatát egy mondatban összefoglalhatom. Annyi árut ad el a kereskedelem, ameny- nyit csak meg tudunk festeni és mintázni. kapuján ki nem lépek. Olyan a kis üzem mintaraktára, akár egy múzeum. 450 fajta nagyértékű, művészi kivitelű festőminta sorakozik a polcokon. Ez a garmada tényleg biztosíték uhhoz, hogy az egyes népviseletek, tájjellegek igényeit minden tekintetben ki tudják elégíteni. A molinóvászon szélességéhez méretezett, apró kis rézlapocskákból kivert minták mellett mú- zeális értékű, tölgyfából faragott mintafákat és úgynevezett drukkolókat (kézi mintázófák) is őriznek. Mint annyi másnak, a kel- mefestésnek is Távol-Kelet az őshazája. Az ipartörténet tanúsága szerint a kínaiak és ez indusok már a történelem csinálunk a mintaraktárban is. Elindulunk. Már az első műhelyben megkap ennek az ősi szakmának furcsa légköre és fogva tart, míg csak az üzem
