Petőfi Népe, 1960. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-02 / 27. szám

1980. február í. Ue.ltl 3. oldal A szerződéses magtermesstésről és a tavaszi vetőmag-akcióról A MEZOMAG megyei kirendeltsége vezetőjének tájékoztatója Megyénkben sok ezer ka- tasztrális holdon termeinek kü­lönböző magféleségsket. A ma­gyar lucernamag világhírű, de más magféleságekei. is szíve­sen vásárolnak tőlünk külföl­dön. Az utóbbi években a ter­melőszövetkezetek is mind na­gyobb területre szerződnek a MEZOMAG megyei kirendelt­ségével, érthető, hiszen a mag­termesztés rendkívül jövedel­mező üzemóg. l avasiti bükköny, köles, bab és lencse is szerződhető még Felkerestük Vizin Mihály elvtársat, a MEZOMAG megyei kirendeltségének vezetőjét és érdeklődtünk az iránt, hogy jelenleg hogyan halad a ter­melőszövetkezetekkel a szerző­déskötés, tekintettel arra, hogy számos új közös gazdaság ala­kult mostanában és a megle­vők jelentős része is alapo­san megnövekedett területben és taglétszámban. Ezek az új közös gazdaságok most készí­tik terveiket vagy módosíta­nak az eredeti elgondoláson és várható, hogy jelentős igény­nyel lépnek fel. — Az előirányzatnak 81,5 százalékát kötöttük le. főként a termelőszövetkezetekkel — hangoztatja a kirendeltség ve­zetője —, somkóróból például 1600 katasztrális holdra kötöt­tünk szerződést, ezzel ki is me­rítettük a keretet. Tavaszbük­könyből azonban még 700 ka­tasztrális holdra van vetőma­gunk. Hasonlóképpen rendel­kezünk még vetőmaggal kö­lesből, lencséből, babból. — A magkender iránt nem megfelelő az érdeklődés, pedig 100 kilogramm vetőmag óra 950 forint és ezenkívül még 30 kilogramm darát is kapnak i termelők takarmányozási cél­ra minden mázsa vetőmag után. Ezúton is {elhívom a fi­gyelmét a közös gazdaságok­nak a kapásiucerna termeszté­sére. 80ü katasztrális holdra van vetőmagunk és eddig va­lamivel több mint .500 holdra szerződtünk. A kapáslucerna javítja a talajt, jó takarmányt ad, a magjáért pedig szép pénzt kap a közös gazdaság. főbb vetőmagot adnak el az idén Ezután a minden évben szo­kásos tavaszi vetőmag-akcióra terelődik a szó. s— Éppen most kaptam meg a keretszámokat — folytatja Vízin elvtárs. — Az idei ke­ret többszöröse a tavalyinak, de előreláthatólag mégsem fe­dezi az igényeket. Szegletes- lendekből például összesen 150 mázsa vetőmagot kaptunk. — Somkóróból 300 mázsa a ke­ret. Ezt a somkórót zöldtrá­gyázás céljára használhatják fel a közös gazdaságok. Ked­vezményes áron kapják, má­zsánként 000 forintért. Ezzel is támogatni kívánja az állam a termelőszövetkezeti gazdálko­dást. Újabb 30 vagon burgonya-vetőmag érkezik Évenként visszatérő probléma a burgonyaellátás. 837 kataszt­rális holdra szerződött a ME- ZÖMAG megyei kirendeltsége, mint az a kimutatásokból ki­tűnik. — Ezenkívül még 30 vagon burgonyavetőmagot kaptunk a tavaszi vetőmag-akció céljára. Az eddigiektől eltérően a MÉK isztja el ezt a vetőmagot — hangoztatja a kirendeltség ve­zetője. Mindent összevetve tehát, termelőszövetkezeteink igye­kezzenek részt venni a tavaszi vetőmag-akcióban és amennyi­ben lehetőségeik megengedik, szerződjenek különböző vető­magvak termesztésére, ame­lyekből még nem merült ki a keret. Azok a közös gazdasá­gok viszont, amelyeknek nincs módjuk ily módon vetőmag- beszerzésre, helyesen teszik, ha összefog a tagság, s igyekez­nek maguk előteremteni már most a szükséges vetőmagot, hogy a tavaszi munkák meg­indulásakor ne legyen prob­léma. K. S. Az ország költségvetése licosstú és takarékos csa­ládban hogyan készül a költ ségvetés? A család tagjai szám­ba veszik: egyhavi keresetükből mennyi a »rezsi«, a kiadás, azaz mennyibe kerül a lakás, az étel — s csak ezek után kezdenek gondolkozni azon, hogy mennyit »ruházzanak« be; ruhára mennyit költsenek, rá­dióra, televízióra, új bútorra milyen összeget tegyenek félre, Egészséges állami életet élő ország ugyancsak így cselek­szik. Ezt tapasztalhattuk az el múlt héten megnyílt ország- gyűlési ülésszakon is, amelyen idei költségvetésünkről tárgyal­lak országgyűlési képviselőink. Nyers Rezső pénzügyminiszter — miután megállapította, hogy tavalyi költségvetésünk egyen­súllyal zárult — előadói beszé­dében kiemelte, hogy az idei költségvetési javaslat összeállí­tásakor a népgazdasági terv előirányzataiból indultak ki, >VVS<VVWVVVVVS<VVVVVVVVVVVVVVVVv/VV,VVVVVlVWWWV^A»WWWWWWVWSAAA^ Szerencsésen kezdte az évet volt az átlagtermés; kukoricá­ból is 25—26 mázsát takarí­tottak be az elmúlt két esz­tendőben egy-egy holdról az azelőtti 15—16 mázsa átlag­gal szemben, s amíg néhány éve nem boldogult a tsz a ser- téshlzlalással, most jelentős eredményeket ér el vele is. A közös érdekeket szolgálja tehát az eredményességi mun­kaegység alkalmazása, de ugyanúgy a tagság egyéni ér­dekeit is. A cikkünkben emlí­tett példánál maradva ugyan­is, amíg azelőtt 63 munkaegy­séget írtak jóvá egy hold cu­korrépa megművelőjének, most jóval többet — a termés súly­mennyiségének a megnöveke­désével, 200 mázsa eredmény alapján például 84 munkaegy­séget. Jegyezzük meg azt is, hogy az összes ráfordítás ösz- szegének a levonása után egy hold cukorrépa jövedelméből ezer forinttal tudták a közös alapot növelni. Minthogy a végtermék sze­rinti munkaegységeket csak a betakarítás — a termésmeny- nyiség lemércse — után lehet jóváírni (az állattenyésztőknél azonban havonként is), felve­tődhet a kérdés: év közben nem szerezhet munkaegysége­ket a növénytermesztő? De igen. A növényápoláson kívül számos más munka is akad a tsz-ben, amelyeknél a szokásos norma alapján lehet dolgozni, a munkaegységhez jutni. Az eredményességi munka­egység ösztönző hatását növeli a már említetteken kívül az is, hogy egy bizonyos termelési ág­ban dolgozók nem számít­hatnak arra, hogy jövedel­müket ma jd a másik Üzem- ág biztosítja. Érvényesül tehát az az elv: ki ahogy dolgozik, úgy él. Hogy viszont a szóbanlevő módon nem csekély jövedelmet lehet elérni, bizonyítja; az elmúlt évben, háztáji gazdaságának a ho­zamán kívül, 24 000 forint készpénz volt átlag egy- egy tag jövedelme. A tsz-ben különben csak kész­pénzt osztanak — mint az elnök, Bende János elvtárs mondja =—, ez kritériuma az eredményességi munkaegység alapján történő jövedelem-el­osztásnak. Arról viszont gon­doskodnak, hogy a tagok a ke­nyérgabonából megkapják a megfelelő mennyiségű fejada­got, s részben a háztáji állat- állománynak szükséges kuko­ricát is. A tsz minden növény­féleséget szerződésre termel, s az ezért kapott előlegből tud a tagjainak is havonta előle­get fizetni. A Borbási Vörös Csillag Tsz most a harmadik év­ben alkalmazza a végter­mék szerinti jövedelem­elosztást, s nem kétséges, ugyanolyan kiváló eredményeket ér el ál­tala a termelésben, mint ed­dig. Mind a tsz-eknek. tagjai­nak, s mind népgazdaságunk­nak csak a javát szolgálná, ha — alapos tanulmányozás után — másutt is alkalmaznák. Nem szabad azonban elfeledni, hogy a végtermék utáni jövedelem- elosztás nem történhet merev séma szerint, és a normákat mindenütt a helyi adottságok­nak megfelelően kell megálla­pítani. T. I. Vodka helyett — élelmiszer A Szovjetunióban több miasS 60, vodkát és más tömény­szeszt gyártó, üzemet élelmi­szergyárrá alakítottak át. OOOO COOO O 0-0-0-O 000-000 O-CKKXyo-OöOOO-OO-O-O-OOO-OOOOOöOÖOfcCXXtO OOOOOOOOOOöO^OOOOOOÍ Labancz Gábor lajosmizsei traktoros szerencsésen kezdte az új évet. Már a lottó első játékhetén négyes találatot ért el —■ nyereménye 58 ezer fo­rint volt, Képünkön átveszi a pénzt az OTP lajosmizsei fiók­jában. amely pedig éppen lehetősé­geinket és képességeinket veszi számba. Ezúttal feleslegesnek tart­juk megemlíteni azokat a szá­mokat, amelyek részkérdésekre vonatkoznak. Apró Antal elv­társ, a forradalmi munkás-pa­raszt kormány első elnökhe­lyettesének felszólalásából meg­tudhattuk, hogy költségveté­sünkben sem ismétlődnek meg a múlt hibái. Mint mondotta: ’*• • • A felhalmozási alap rész- arányának növekedésével együtt — éppen dolgozó népünk jó munkájának eredményeként ■—> a fogyasztási alap 1959-ben tör-» tént mintegy hétszázalékos női velését ez évben is megismétel- jük, azaz 1957-hez képest ká­rom év alatt 20 százalékra emeljük... a szocializmus épí­tésének együtt kell járnia a dolgozók életszínvonalának rendszeres emelésével...« Ilyen alapelvek betartása mellett természetesen nincsen »kényes« és »népszerűtlen« kér­dés. Apró elvtárs a Dunai Vas­mű hengerműveinek építéséről ugyanolyan őszinte hangnem­ben beszélt, mint az új terme­lőszövetkezeteknek nyújtandó állami segítségről, vagy az épí­tőipari anyaggyártó üzemek lca- pacitásának növeléséről, ame­lyekre a sok lakásépítés miatt is szükség van többek között Mlkent a családi, úgy az egész ország számára készített költségvetést is be kell tar­tani. Apró elvtárs éppen ezért figyelmeztette állami és tanács­szerveinket a beruházások kö­rüli apróbb-nagyobb hibák el­kerülésére; s a vezetők — ea esetben a vállalati és községi tanácsvezetők — felelősségére. Hogy a beruházás a nép javát» szolgálja, s céljai megvalósul­janak, az szükséges: ne csaló tervezzünk, ne csak költségve­tést készítsünk, hanem annaiä előírásait, — amelyeket mi ké­szítettünk saját magunknak —4 be is tartsuk. Csák így érhet-; jük el, hogy év végén az 1960- as költségvetés egyensúlyáról számolhassunk majd be. kásáinkat nem kapcsolták be. Nemrégiben közölték velünk, hogy ha kifizetjük az áram­mérő díját, bevezetik a vil­lanyt« — írja Györfi Sándor olvasónk. A panaszlevelet eljuttattuk a DÁV Nagykőrösi Igazgató­ságához, ahonnan az alábbi vá­lasz kaptuk: »A panasztevők 1959. novem­ber 17-én adták be a fülöp- szállási üzemvezetőségünkhöz a bekapcsolási kérelmet. Te­kintettel arra, hogy a fenti időpont óta a belső berende­zések felülvizsgálata is meg­történt, a panaszosok laká­saiba a villanyt még január hónapban bekapcsolják. « K. J. levelezőnk a következő problémára kért választ: Gye- nes György, Szalkszentmártom, Béke utca 7. szám alatti lakos elpanaszolta, hogy a múlt év­ben vásárolt 1360 forintért egy Béke elnevezésű zománcozott asztali tűzhelyt a helyi föld­művesszövetkezettől. A tűzhely­nek azonban ismeretlen okok­ból egyik lába rövidebb s ezért a sima betonlapra állí­tott tűzhely úgy billeg, mint a barázdabillegető; Sok mindent megpróbálta, de új lábait sze­rezni nem tudtak hozzá. Levelezőnk információja alap­ján felkerestük a Zamáncipari Művek Salgótarjáni Gyáregy­ségét, ahol közölték velünk, hogy panaszosunk címére haj­landók egy garnitúra tűzhely­lábat szállítani, abban az eset­ben, ha a tűzhelylábak zomán- cozási alapszínét közlik a vál­lalattal. Gyenes Györgynek te­hát írnia kell Salgótarjánba, hogy milyen a tűzhely színe 3 megkapja a négy tűzhelylábat, • »■Köszönöm a Petőfi Népe Szerkesztőségének, hogy peres ügyemben intézkedett s erről engem értesített. Nyugodtan várom a megyei bíróság dön-t tését. Annak ellenére, hogy ké­sőbb nyújtottam be feüebbc- zésemet, a bajai járásbíróság a helyszínen vizsgálta ki a tényállást. Ismételten köszönet tét kell mondanom a Petőfi Népe Szerkesztőségének, hogy gyorsan és emberségesen in- tézte el bejelentésemet« — írja Szántó Mihály, bajai olvasónk. Hegyi József, a Tassi Petőfi Termelőszövetkezet elnöke le­vélben arra kérte szerkesztősé­günket, hogy intézkedjünk a MÁV Szegedi Igazgatóságánál. 'A termelőszövetkezet ugyanis ja Kunszentmiklósi Vasútállo­más vezetőségétől salakot kért, de kérését elutasították. A sa­lakra szükségük volna, hogy a termelőszövetkezet központjá­nak udvarát feltöltsék. A panaszoslevéllel felkeres­tük a MÁV Szegedi Igazgató­ságát, ahol a következőket kö­zölték velünk: Az elmúlt hónapokban Kun- szentmiklös állomásról a Petőfi Tsz részére nem tudtak kiutalni sala­kot, mert a kiskunhalasi állomás bővítési munkálataihoz szükség volt arra. Az állomás bővítése az­óta befejeződött, s ily módon a ter­melőszövetkezet részére igényelt salakot kiutalták. $ »Azzal a kéréssel fordulunk a Petőfi Népéhez, hogy ügyünk­ben intézkedni szíveskedjenek. Fáhi községben néhány gazda­társammal együtt később tud­tuk a villanyvezetéket besze- relteUii. Így a műit évben la­MEGKAPJÁK A SALAKOT — BEVEZETIK A VILLANYT -* NEM SOKÁIG BILLEG A TŰZHELY KÖSZÖNET A PETŐFI NÉPÉNEK

Next

/
Thumbnails
Contents