Petőfi Népe, 1960. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-04 / 29. szám

I960, február 4, csütörtök 8. oldal Fejlesszük tovább a szocialista munkaversenyt dl izoeialiita átüti túrnia, t. ezért küzdő- bvigddatztl&k taiuícikocáxa DCteikeméiai Az ÉDOSZ területi bizottsá­gának hívására megyénk élel­miszeripari üzemeiben dolgozó termelési felelősök, a szocialista címet viselő, s azért küzdő bri­gádvezetők a Kecskeméti Kon­zervgyárban összejöttek, hogy kicseréljék tapasztalataikat a kongresszusi verseny eredmé­nyeiről, a szocialista brigádmoz­galom eddigi működéséről, s tisztázzák a vitás kérdéseket. Akadály-e a változó munkahely ? Kállai Árpád, a területi bi~ zoVjság elnöke arra a kérdésre: — Más üzemeknél nem voltak-e meg az előfeltételek a szocia­lista brigád-mozgalom kialaku­lására? — így válaszolt: — Sem a vállalatok politikai és gazdasági vezetői, de mi sem szorgalmaztuk ezt a mozgalmat. Kifogás igen sok volt. A visz- szatérő refrén így hangzott; nem tudunk hat hónapig azo­nos munkát adni. Ezek után jogos á kérdés: akadály-e a változó munkahely? Nem — mondotta határozottan Kállai elvtárs, majd így foly­tatta: — Tételezzük fel, hogy húsz kopasztó alkot egy brigá­dot. A munka természete meg­kívánja, hogy közülük 15-en tojást lámpázzanak. Ki gátolja meg ezeket a dolgozókat ab­ban, hogy új reszortjukban jól dolgozzanak, részt vegyenek a politikai és szakmai oktatásban, kulturális rendezvényeken? Tehát, amint a példa mutat­ja, nem feltétlenül szükséges a brigádokat zárt egységben tar­tani, hat hónapon át azonos he­lyen foglalkoztatni. Éspedig azért, mert a brigádtagok tel­jesítése, a kollektív feladatok­ban való részvétel más munka­helyen is követhető és értékel­hető. Ezek szerint rossz úton jár a Kalocsai Füszerpaprikaipari Vállalat, az Alföldi Pincegazda­ság vezetősége, mert csak a ter­melés fő időszakában próbálko­zik a szocialista brigád-mozga­lom kialakításával, „Érjenek utol bennünket Nekik, s az olyan üzemek gazdasági vezetőinek, akiknek tehertételt jelent ez a munka, írjuk le az egyik felszólaló igaz, figyelmeztető szavait: — Ez a mozgalom csak akkor életképes, ha a vezetők segítik... S hogy hasznos-e a mozgalom, ezt néhány példával bizonyít­juk. Az Alföldi Pincegazdaság palackozó üzemében a szocia­lista brigád-mozgalom kialaku­lása óta 13 százalékkal emel­kedett a termelékenység és 23 százalékkal a termelés. Greksa Pál — a Kalocsai Fűszerpap­rikaipari Vállalat dolgozója — elmondotta, hogy brigádjuk a negyedévi 67 vagonos export­tervükből egy hónap alatt 47 vagont teljesített. Igen sok az újításuk. T. Nagy Feremmé, a Kecske­méti Konzervgyár í-es telepé­nek brigádvezetője azt közölte, hogy brigádon belül rendszeres a tapasztalatcsere, s a munka­módszerátadás. Vincze Benőné — a Kiskun- halasi BARNEVÁL munkásnője — arról gzólt, hogy új dolgo­zókat is bevettek a brigádba, s ennek ellenére elérték a ré­gebbi, gyakorlott dolgozók tel­jesítményét. Egyébként a felszólalásokban sokszor ismétlődött ez az új sikerekre hívó kijelentés: a kongresszusi munkaverseny tü­zet tovább szítjuk április 4-e tiszteletére, nem engedjük le­lohadni a szocialista munkaver­senyt, megragadjuk az alkal­mat, hogy a többi brigádot arra buzdítsuk: érjenek utol ben­nünket! E témakör lezárása után igen sokan részt vettek annak meg­vitatásában, hogy milyen is le­gyen a brigádok vállalása? Kerüljük as általánosságokat Az önköltségcsökkentés, a szakmai továbbképzés, az elv­társi segítségnyújtás helyes és jó vállalások, de csak akkor, ha konkrétak — hangsúlyozta Kállai elvtárs. Ismerve a brigádok eddigi tevékenységét, megá 1 la pí l hat j uk, hogy e kérdésben nincs különö­sebb hiba. Vincze Benőné bri­gádja például naponta két órát tölt cl szakmai továbbképzés­sel. Diós Sándorné megemlíti, hogy a szakmai oktatás náluk két hote indult, s a szocialista címért küzdő brigádtagok kö­zül többen járnak általános is­kolába. T. Nagy Ferencné bri­gádvezető 49 éves, s a hetedik általános iskolába jár. A tanu­lást igen nagy kedvvel foly­tatja. Milyen időközökben és hogyan ? E téma lezárása után az ér­tékelés módszereiről folyt aszó. * Erre szabályt felállítani nem lehet. Az értékelés lehető­ségeit a vállalás természete adja meg. Az ésszerűség az időn­kénti számvetést diktálja — mondotta Kállai elvtárs. A bri­gádvezetők megegyeztek abban, hogy a továbbképzésben stb. való részvételt havonta értéke­lik, az önköltscgcsökkenlési felajánlást pedig csak negyed­évenként. Szó esett még a jutalmazás­ról is. A szocialista brigádok, ha arra érdemesek, az általá­nos jutalmazási keretből ugyan­úgy részesülnek, mint a többi brigádok. Befejezésül még csak annyit: ezen tanácskozásról sok tanul­sággal tértek haza a szocialista címet viselő, s azért küzdő bri­gádvezetők és termelési felelő­sök. Az ő munkájuktól is függ, hogy több lesz-e a szocialista címért küzdő brigád megyénk élelmiszeripari üzemeiben. Ve nesz Megújul a kereskedelmi hálózat Tiszakécske termelőszövetkezeti községben A FÖLDMÜVESSZÖVETKE- ZET vezetői a tavasz folyamán ismerkedtek meg a kulturáltabb kereskedelmi formákkal és má­jus 3l-én megnyitották Tisza­kécske első önkiszolgáló élelmi­szer boltját. A bolt gyakorlati tapasztalata azt igazolta, hogy kedvező ez a kereskedelmi forma mind a bolt dolgozóinak, mind a vásárlóknak, ezért úgy hatá­roztak, hogy további lépéseket tesznek a kereskedelem kultu­ráltságának növelése érdekében. A határozatot rövid időn belül tett követte és fővárosba illő ön­kiválasztó cípőbolttal, majd ön- kiszolgáló kultúrcikk-bolttal gaz­dagították Tiszakécske bolthálói zatát. AZ ÜJ KERESKEDELMI for-t mák bevezetése mellett a régi, kicsinek bizonyult cukrászda helyett modern cukrászdát léte-* sítettek, televízióval felszerelve. A decemberi csúcsforgalom le-* bonyolítására átszervezték a készruha boltot önkiválasztó boltra és egy vegyes-boltot ön-» kiszolgáló bolttá, Tiszakécske kereskedelme az 1960-as évben újabb szakboltok- kai gyarapodik. Ez év első felé* ben még egy önkiszolgáló élei* miszer boltot és egy önkiválasztó műszaki boltot nyitnak. M.B. wwwwwvwvwvwvw. w^, ­Hol ég, hol nem ég A falu-villamosítás szép eredményeket hozott Tiszakécs­ke számára, — de még így is sok a javítani való. Ha a volt Andrássy utcáról az Erkel fa­sor felé haladunk éjszaka, ezen az útszakaszon nem találunk villanyt. Nincs villany a Pe­tőfi utca sarkán, s bár a re­formátus temető sarkán van, beljebb már csak az Erkel fa­sor vegén található. Ez viszont hol ég, hol nem ég. Most pél­dául hetek óta sötét. Az lenne a kérésünk: a köz­ségfejlesztési alapból a községi tanács v. b. tegye lehetővé, hogy egy villanylámpát állít­sanak fel az Erkel fasor cs a Petőfi utca sarkán. (Hegedűs) GYORSAN és ALAPOSAN * Téii gépjavítás az Izsáki Állami Gazdaságban »Pista bácsi, a hajtókart tes­sék megnézni, ki kellene cse­rélni.« »Pista bácsi, üzemanya­got kérek a raktárból.« »Pista bácsi...« — egy-két perc mindössze, s hárman is be­nyitnak az Izsáki Állami Gaz­daság gépműhelyének irodájá­ba. Ezt, azt, tanácsot kérnek OUé Istvántól, a műhelyveze­tőtől, s a tagbaszakadt férfi, akinek már a dédapja is a vasas szakmában dolgozott (fegyverkovács volt a 48-as szabadságharcban), senkit sem enged ki a műhelyisták közül úgy az ajtón, hogy ne teljesí­tené a kérését. Nagy munkában van az egész gépműhely: huszonhét iparos (szerelő, lakatosi, kovács, bog­nár, villanyszerelő, bádogos) és hét tanuló a téli gépjavítást végzi, az erőgépeket, meg a hozzájuk tartozó munkagépe­ket reparálja, hogy tavasszal felkészülten lehessen velük hozzáfogni a földek megmű­veléséhez. A laikus nem is gondolná, hogy milyen szervezettséget igényel ez a munka. A szakemberek tudása miatt nincs probléma, Január 15-én kezdte meg munkáját Kovács István, a Tassi Pe­tőfi Termelőszövetke­zet új agronómusa. Mögötte azonban már komoly szakmai múlt áll. 1944-ben végezte cl Kunszentmiklóson a kétéves mezőgazda- sági szakiskolát. A fel- szabadulás után 13 évig földművesszövet­kezeti vonalon dolgo­zott, tagja volt a szö­vetkezetek megyei és járási választmányá­nak. 1948-ban már lelkes szervezője volt az akkor megindult termelőszövetkezeti mozgalomnak, s hogy nemcsak szóval, de jó példával is agitált, azt bizonyítja, hogy édes­apja 15 holdjával ek­kor lépett be az Al­kotmány Termelőszö­vetkezetbe. Fia most követte: a nyugdíjba vonult ag- ronóriius helyét o fog­lalta el a Petőfi-ben. OH «Bívesen fogadták. As új agronómus nemcsak azért, mert jó szakembernek is­merték meg még föld­művesszövetkezeti ag- ronómus korában, ha­nem mert, mint tassi születésű ember, jól ismeri a határt. Gye­rmekkorában libapász- torkodott eleget a Da­rányi-féle nagybirto­kon. Most, a tervkészítés időszakában jócskán akad dolga a szövetke­zeti agronómusnak. A Petőfi Tsz eddig is a legjobbak közé tarto­zott, a jövőben még jobban ki akarja hasz­nálni a lehetőségeket. — Folyamatos bevé­telt, rendszeres előle­get akarunk biztosíta­ni — mondja Kovács István. — Ezért olyan melléküzemágakat lé- tesitünk, amelyek té­len is munkát adnak a tagoknak. Tiz holdon például kosárnak való nemesiűzt, 20 holdon pedig seprőcirkot ül­tetünk, s magunk dol­gozzuk fel. Mivel meg­felelő meleg talajú te­rülettel is rendelke­zünk, augusztusban el­telepítünk 10 hold szamócát is. Az állattenyésztést még belterjesebbé akarják tenni. 47 fe­jőstehenük közül 16 törzskönyvezett, a töb­bi ellenőrzés alatt áll. A szövetkezet 997 hold szántójára 200 darab számosállat jut, de a saját felnevelésű sza­porulattal elérik, hogy év végéig minden 3— 4 hold szántóra jus­son egy számosállat. Tass az elmúlt he­tekben lett termelő­szövetkezeti község, s így a Petőfi Tsz tag­létszáma is jócskán megnövekedett. Az új tagoknak lucjnak mun­kát adni. hiszen az eddig is fejlett öntö­zést az idén rnég job­ban kiterjesztik. 60 holdon lent és takar­mányt termesztenek, 30 holdon burgonyát öntöznek, 10 hold ker­tészetet pedig mélyfú- ratú kútból látnak el vízzel. A kukoricát, ezt a legfontosabb takar­mánynövényt, a szán­tóterület 22—23 száza­lékán termesztik az idén. Teljesen hibrid vetőmagot használnak, s az egész vetésterüle­ten a vegyszeres gyomirtást alkalmaz­zák. Tavaly csak a silókukoricán próbál­ták ki, de kitűnő ered­ménnyel sikefült, Ezekben a tervek­ben már ott vannak az új agronómus okos elgondolásai is. Bizo­nyos, hogy a jó veze­tés, a tagság szorgal­mával párosulva, tet­tekre váltja az elkép­zeléseket! de az anyagellátás folyama­tosságának a biztosítása nem egyszer megtáncoltatja Pista bácsi idegeit is. Mert bizony a szépen kigondolt, az alapos megfontolással papírra vetett tervbe néha — mint mondja — »beleköp« az a tény, hogy ép­pen az az alkatrész hiányzik, amelyikre legjobban volna szükség. Ilyenkor át kell cso­portosítani a munkát, más ma­sina javításába kell fogni, — mert sürget az idő, február 28-ra munkára kész állapotba kell hozni a gépeket. Ráadá­sul a javítóműhely két helyi­sége is kicsi, összesen 171) négyzetméter a területük, de nem lehet várni addig, amíg — még az idén — az új, korszerű műhelyt megépítteti a gazdaság. Egyszóval: itt kétszeresen észnél kell lenni. Időben is, meg jól is kell a javítást elvégezni. A fentieket persze nem pa­naszként mondja OUé István, csak tényként említi meg, egyébként különösebb baj nincs az alkatrészek körül. A megyei igazgatóság központi anyagosa, Szabó László — dicséri Pista bácsi — még este 9-kor is ki­viszi teherautón a megyeszék­helyről Izsákra a fővárosi el­látó vállalattól érkezett alkat­részeket. Csupán golyóscsap­ágyak hiánya miatt van időn­ként fennakadás, no meg a Zetorok (négy Szuper és nyolc 25-ös) főalkatrészeinek a be­szerzése nehéz dió, mert azo­kat Csehszlovákiából szállít­ják. Nyomja értük a gombot a Kecskeméti FÖMAV és u fő­városi központja is, s remél­hető, hogy nem hasztalanul. A baráti népköztársaság ille­tékes vállalata megígérte, hogy néhány nap múlva megküldi az Izsákon is várvavárt al­katrészeket, A javítás tehát folyik a gé­pészmunka sajátosságának meg­felelően, fegyelemmel, szerve­zési taktikával, s van eset* hogy forradalmi újítás alkalmazásával is. Ami az utóbbit illeti: az öt Hofher szántótraktort például a Szilvay-féle alumínium-du­gattyús rendszerűvé alakítják; át. Lényege: az egész dugattyú nem öntvényből, hanem alumí­niumból készült; előnye: egyen­letesebb, rázásmentes járás (a traktoros egészségét védik ez­által), a gép így kevesebb üzemanyagot fogyaszt, emelni lehet a fordulatszámot, s a motornak 7—10 lóerővel na­gyobb a teljesítménye, amel­lett hogy az élettartama is hosszabb, A javítási munkák elvégez- tével a gépeket az udvaron bejáratják, újból szétszerelik, kimossák, összeállítják, s mind­ezek után adják majd át őket a szerszámokkal együtt a fő­mérnök és a műhelyvezető je­lenlétében a traktorosoknak. Ennyi alaposságot igényel a gépek »megifjítása«, s csakis így remélhető, hogy tavasztól a kezelőiknek nem ke-U velüis sokat bajlódniok. T, I. ooooooooooeoooooooooooöoooooooooeooooooooooű.OHi LAQUNASZÜNET VELENCÉBEN »Renoválják« a velencei csatornákat. Télen kevesebb a vá­rosban a külföldi turista, ezért a köztisztasági hivatal ilyen­kor tisztíttatja a lagúnákat. A híres gondolautak egyes sza­kaszait lezárják, a vizet leeresztik, a a csatornakotrók eltá­volítják a lauunák medrében lerakodott szennyes iszapot. 1 k

Next

/
Thumbnails
Contents