Petőfi Népe, 1960. február (15. évfolyam, 27-50. szám)
1960-02-24 / 46. szám
1960. február 24. szerda sás >8. oldal A lakosság 90 százaléka SZTK-tag lett Megoldódik a bajai járás egészségügyi ellátása A termelőszövetkezeti mozgalom gyors fejlődése következtében igen megnövekedtek az egészségügyi szervek, elsősorban a körzeti orvosok feladatai. Ezért felkerestük dr. Mihály Gyula bajai járási főorvost, s megkértük, tájékoztassa lapunkat arról, hogy az egészségügyi ellátás megjavítása érdekében milyen intézkedéseket foganatosít a járási tanács egészségügyi osztálya? Dr. Mihály elvtái's többek között a következőket mondotta: — Az elmúlt év decemberében orvosi ankétot rendeztünk. Itt megvitattuk azokat a feladatokat, melyek az egészség- ügyi ellátás kiterjesztése következtében a különböző egészségügyi szervekre hárulnak. Ismeretes, hogy a termelőszövetkezeti községekben a lakosságnak több mint 90 százaléka SZTK-jogosult lett. Ez rendkívül megnöveli a körzeti orvosok munkáját. Segítségükre a járás 18 orvosi körzetében az orvos-írnokok az eddigi háromórás munkaidő helyett helyett hat órát dolgoznának. A többlet munkabér fedezésére szolgáló összegről a járási tanács költségvetésében gondoskodás történik. A községi orvosok havi 250 forintot kaptak rendelőjük fenntartására, fűtésre, világításra, stb. Az a javaslat-, hogy ezt a 250 forintot az orvosok fizessék be a községi tanácsnak, ezzel szemben a rendelő fűtéséről, takarításáról, világításáról a tanács gondoskodjék. A másik javaslat szerint az állam saját kezelésébe venné az orvosi rendelőket a termelőszövetkezeti községekben. Hogy melyik módszer lesz alkalmasabb, azt majd a gyakorlat fogja eldönteni. A körzeti orvosok jelenleg elég zsúfolt munkakörrel, három műszakot is dolgoznak. A pihenőnapjuk ily módon nincs biztosítva. Fontos éppen ezért az ügyeleti szolgálat megszervezése. Gépkocsi és távbeszélő álljon az ügyeletes orvos rendelkezésére, hogy gyors beavatkozás szükségessége esetén rövid idő alatt ott legyein a betegnél. Problémát okoz az orvosi műszerek javítása, a szakkönyvek beszerzése stb. Az a javaslat merült fel, hogy a körzeti orvosok az évi 2 ezer forintot kapják meg szakkönyvek beszerzésére, műszerek javítására. Az így vásárolt műszerek, illetve szakkönyvek a község tulajdonát képeznék. Az orvosok tehermentesítésére szükségesnek látszik a házi betegápolónők beállítása. Mivel szakképzett egészségügyi középkáderekben igen nagy hiány van, célszerű az egészségügyi kérdésekben már jórészt jártas és tanfolyamokon aránylag rüvidebb idő alatt kiképezhető orvos-feleségek beállítása. Bár e javaslat ellen kifogás merült fel, mégis ez látszik napjainkban leggyorsabb megoldásnak, mivel a különböző egészségügyi tanfolyamokat végző személyekre csak egy-két év múlva számíthatunk. A járás területén — mondhatni — egyetlen olyan orvosi rendelő sincs, amelyik a megnövekedett igényeknek megfelelne. Több községben még az orvosi lakás is hiányzik, ilyen helyekre meghatározott napokon, .más községekből járnak át a körzeti orvosok. Ez az állapot termelőszövetkezeti községben nem tartható fenn. Ezért a járási tanács egészségügyi osztálya más osztályokkal együttműködve, v községenként megvizsgálta, hogy milyen beruházásokra van szükség új orvosi renj delők létesítése, illetve a meglévők kibővítése céljából. A Bátmonostori Községi Tanács orvosi lakásépítésre telket, 150 ezer forintot és mintegy 30 ezer forint értékű társadalmi munkát ajánlott fel csupán azért, hogy a faluban állandó orvos lehessen. Nagy- baracskán egyáltalán nincsen orvosi rendelő, ezzel szemben a tanács hajlandó. 80 ezer forinttal hozzájárulni házvásárláshoz, melyben megfelelő pénzügyi kiegészítéssel orvosi lakást és rendelőt lehet létesíteni. Az egészségügyi osztály a közegészségügyi feladatok ellátására a gépállomások, állami gazdaságok, egyéb szervek által javasolt személyeket tanfolyam-jellegű előadásokon kiképezi. Ennek végeztével igazolványt ad, melynek birtokában a nagyobb elfoglaltságot igénylő ellenőrzési munka tulajdonképpen rájuk hárul. Az orvos csak indokolt esetben végez ellenőrzést. Ezek azok az intézkedések, amelyekkel a Bajai Járási Tanács V. B. meg akarja javítani a termelőszövetkezeti községek egészségügyi ellátását — fejezte be nyilatkozatát dr. Mihály Gyula járási főorvos, —s —l Üzemi ünnepéégek a nőnap alkalmából. Munkavédelmi ankétok. A ezakazervezeti könyvtárakról, Nevelést együttműködést terv. Sok vidéki bejáró a varrótanfolyamon. A szalt&zewezeiekííctétU Az élelmezési dolgozók szak- szervezetének Bács megyei területi bizottsága az elmúlt napokban összehivta a szakszervezeti üzemi bizottságok nő- felelőseit és közösen beszélték meg a nőnap évfordulójának megünneplését. A nőnap alkalmával üzemenként tartanak majd ünnepségeket. * Az EDOSZ megyebizottságánál a napokban kezdte meg munkáját Balogh György elvtárs, az új elnök. Sok sikert kívánunk. * Az SZMT elnöksége legutóbbi ülésén többek között megtárgyalta a munkavédelmi bizottság ez évi feladatait. A munkavédelmi bizottság szerdán Kiskunfélegyházán megyei munkavédelmi ankétot rendezett, amelyen a mezőgazdaság, a közlekedés és a kereskedelem képviselői vettek részt. Az ankét tál egy időben a DAV újító kiállítása is megnyílt Félegyházán. * A megyénkben levő gépállomások részére február 26-án a Kiskunhalasi Gépállomáson filmvetítéssel egybekötött munkavédelmi ankétot rendeznek, 26-a után pedig minden üzemben megtárgyalják a dolgozók újabb balesetvédelmi oktatását. Február 23-án és 24-én rendezik meg Kecskeméten az állami gazdaságok műszaki ve-( zetőinek biztonság-technikai' vizsgáztatását. * Megyénkben a szakszervezeti j alapszervezeti könyvtárak száma jelenleg 252. Az elmúlt évben csak könyvekre 70 ezer forintot fordítottak, s 1960-ban hasonló célokra 120 ezer forintot irányoztak elő. Az elmúlt évben a könyvtárak megyénkben több mint 110 ezer könyvvel rendelkeztek és a jelenlegi olvasók létszáma meghaladja a 18 ezret. Növekedett az olvasottság is, 1957-ben 17,4 százalék volt, jelenleg 34,4 százalék, * ötvenkét taggal indult az SZMT művelődési otthonában az új kezdő varrótanfolyam. Különösen örvendetes az a tény, hogy a tanfolyamon résztvevők közül 30 vidékről jár be: legtöbben Izsákról, Orgoványról es Kerekegyházáról. * Megtárgyalta az SZMT elnöksége a megyei tanács v. b. és az SZMT a megye nevelési ' feladataira vonatkozó együttműködési tervét. A tervben többek köztöt a dolgozók általános iskolai továbbtanulása, az ismeretterjesztő munka kiszele- : sítése, a művelődési otthonok együttműködése, közönségszer- i vezés, műsorpolitika és egyéb ! kulturális és nevelési kérdés szerepel. J Palota, vagy célszerűség? A falusi napközi otthonokról — tavasz előtt Régi és új termelőszövetkezeti községeinkben nagy gondot jelent a termelőszövetkezeti asszonyok foglalkoztatása, közös munkában való részvétele. Munkaversenyben az ipari tanulók A Bajai Türr István Ipari- tanuló-intézetnél 1954. óta először, hazánk felszabadulásának 15. évfordulója tiszteletére, szocialista munkaverseny indult. Intézetünk két részlegből, a helyiiparból és a mezőgazdaA kereskedelmi leltározások tapasztalatai A jó leltár tükrözi az üzem, gyár, vállalat vagy bolt vagyonát, s azt, hogy akik ezt a vagyont kezelik, őrzik, milyen felelősséggel végzik munkájukat. A Belkereskedelmi Minisztérium Bács-Kiskun megyei Állami Felügyelősége 17 földműves- szövetkezetnél és 5 állami boltnál ellenőrizte az év végi leltárokat. Megállapították, hogy az előkészítő munka a korábbi évekhez viszonyítva különösen a földmuvesszövetkezeteknél jelentősen javult. Ebben a munkában nemcsak az igazgatósági tagok, hanem szakmailag képzett tagok is részt vettek. A nagyobb szaküzletek leltározását a MÉSZÖV készletező osztályának dolgozói, a kisebb egységek leltározását az FJK ellenőrei cs a földművesszövetkezet belső ellenőrei, üzemág- vezetők végezték. Ennek révén sikerült sok olyan szabálytalanságot kiküszöbölni, amelyek a korábbi leltározásoknál előfordultak. A fejlődés ellenére elvétve előfordultak kisebb-nagyobb mulasztások. A bolti adminisztráció a megvizsgált 22 üzlet közül csupán a Bácsalmási Föld- művesszövetkezet maradék- boltjánál volt kifogásolható. Ugyanitt leltárjegy nélkül leltároztak. Több boltnál azt tapasztalták, hogy egy-egy leltárjegyre több minőségű és árban eltérő cikket vettek fel. Ez a gyakorlat nem jó, mert nem biztosítja a leltár pontosságát. Ilyen esetekben előadódhat, hogy egyes tételek kimaradnak, mások kétszer kerülnek a jegyzékbe. Ezt a helytelen gyakorlatot a felügyelőség a helyszínen megszüntette. A lcltárívekre felvett tételek közül 1007-et vizsgáltak meg a mennyiség, minőség, s fogyasztói ár betartása szempontjából. 18 esetben ár, 11-szer pedig mennyiségi eltérést tapasztaltak. Az áreltérés a fogyasztók és az eladók kárára az Izsáki Földmíívesszövetkczet konfekció és divatáru osztályán volt szembetűnő. Hasonló hibák fordultak elő a csávolyi és az érsekcsanádi földművesszövetkezetek ruházati boltjaiban. Több helyütt az áruk pontos megnevezését mellőzték, továbbá az osztályos áruknál tévedett néhány eladó. A Kereskedelmi Felügyelőség vezetője egy boltvezetőt 100 forintra bírságolt, másik két esetben pedig írásban figyelmeztette a szabálytalanságot elkövető föl d mű v esszö vetkezeti boltosokat. sági gépészrészlegből áll. A helyiipari tanulók a vállalatoknál, illetve magán kisiparosoknál végzik gyakorlati munkájukat, az elméleti képzést pedig az iskolában sajátítják el. A mezőgazdasági gépészet elméleti és gyakorlati oktatását az intézet végzi. A szocialista munkaversenyben az intézet mintegy 700 tanulója vesz részt A versenyt a mezőgazdasági gépész-szak Il/b. osztálya kezdeményezte. A versennyel az a célunk, hogy az intézet munkafegyelmét javítsuk, tanulmányi eredményét fokozzuk, segítséget nyújtsunk a gyengébb tanulóknak. A munkaverseny főbb pontjai között szerepel a gyakorlati oktatásban elért eredmény, a magatartás, a kevesebb hiányzás, a fegyelmi büntetések számának csökkentése és társadalmi munka végzése. A legjobb eredményt elért csoportot az intézet vezetősége, valamint a szakszervezeti bizottság jutalomban részesíti. Zsidanics József levelező Mezőgazdasági könyvkiállitás Vaskúton A Vaskúti Földművesszövetkezet rendezésében növénytermesztési, állattenyésztési és kertészeti könyvkiállítást rendeztek a vaskúti filmszínházban. A könyvkiállítás keretében könyvankétot tartottak. Előadó Poor László, a Vaskúti Földművesszövetkezet vezető—könyvelője volt, amelyet a csaknem 300 főnyi hallgatóság nagy tetszéssel fogadott. Utána filmvetítés volt a növényi kártevők 'ellem védekezésről, Nem azért, mintha a termelő- szövetkezetbe lépett családok asszonyai nem szívesen vállalnának részt a közös gondokból, közös munkából, hanem azért, mert legnagyobb részüket a családról, az óvodás- vagy iskoláskorú gyermekekről való gondoskodás köti le. Nem találkoztunk még — termelőszövetkezeti községekben járva — olyan vezetőkkel, akik a nőkről szólva ne a bölcsőde vagy a napközi otthon megoldásának ügyét sürgették volna. Ahol három lakáson múlik Dávodon az iskolaigazgató azzal fogadott bennünket, hogy nem bánja, ha semmiről sem írunk a faluból, csak a napközi otthon megoldását sürgessük, hiszen körülbelül 300 gyerek elhelyezésével meg lehetne oldani szinte valamennyi falubeli szövetkezeti asszony gondját. Már elgondolásaik is vannak. Egy régi iskolaépületet szeretnének bölcsődévé, napközivé, s üzemi konyhává átalakítani. Ennek megvalósítását azonban három lakás felszabadításának, kiürítésének gondja akadályozza. Meg kell még említeni, hogy ebben a községben jelentős társadalmi munkával is hozzájárulnának a bölcsőde és a napközi kialakításához, felszerelésének beszerzéséhez. Sok helyen arra várnak vagy számítanak, hogy máról holnapra állami beruházásból korszerű bölcsőde és napközi otthon épül a községben. Ne várjunk mindent az államtól Talán mondanunk sem kell, hogy az állam rövid időn belül nem képes ilyen erőfeszítésre, annál is inkább, mert nemcsak a napközik és a bölcsődék problémájának megoldásával szándékozik segíteni az új és a régi termelőszövetkezeteken. S gondoljuk meg: a tegnap még egyénileg gazdálkodó parasztember sem egyik napról a másikra barátkozik meg az új gazdálkodási formával^ s azzal, hogy belépett a közösbe, egyik, napról a másikra nem válik szocialista típusú emberré. A fejlődés hosszabb, vagy rövi- debb szakasza alakítja azzá, s a nagyüzemi gazdálkodás mesterévé is. Ha e fejlődés törvényszerű az ember életében, miért ne alapíthatnánk számi-'1 tusainkat ilyen törvényszerű-/ ségre, a bölcsődék és napköz» otthonok problémáinak megöl-/ dósánál? S azért, hogy mindjárt a kezdeti lépéseknél nem fogadja a termelőszövetkezeti gyerekeket! a legkorszerűbb és legmodernebb elvek szerint épített, s felszerelt napközi vagy óvoda, nem szabad elkeseredni, hanem meg kell keresni azokat az egyszerű és szerény formákat, amelyek addig is segítenek gondjainkon, míg a korszerű bölcsődék felépítésére összegyűjtjük erőin- • két. Egy jó megoldás Nagyon helyesnek, s követendőnek találjuk a Tiszakécs- kei Tiszagyöngye új tsz vezetőinek és tagjainak elgondolását, akik elhatározták, hogy ideiglenes jelleggel már a tavasz folyamán öthónapos idénybölcsődét és napközit nyitnak, egyelőre a nappal még kevéssé kihasznált kultúrház helyiségeiben. Csupán egy kérésük van: a berendezést szeretnék megkapni a megyei tanácstól, s egy óvónőt, akinek fizetéséről már maguk gondoskodnának. Gazdasági terveiket, s kertészetüket már úgy tervezik, hogy az az árutermelésen kívül a bölcsődét is ellássa; s előrelátóan. gondoskodnak arról is, hogy a messzebb lakó csöppségeket naponta külön kocsi szállítsa a napközibe. A körülbelül 500-as taglétszámú gazdaságban tehát már az induláskor meg- barátkozhatnak az asszonyok a közös munkával, s bizonyára nem bánja meg az új termelő- szövetkezet vezetősége, hogy már az első napok gondjai között is megkülönböztetett figyeleméi igyekezett segíteni a szövetkezet asszony tagjain, — éné
