Petőfi Népe, 1960. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-24 / 46. szám

SZÖVETKEZETIK

Március 5-ig be kell fejezni a tervkészítést

a 30 mázsás

'Az új és a megnagyobbodott ^termelőszövetkezetekben már ! mindenütt folyik a tervezés. I Nagyon fontos, hogy a közös ! gazdaságok reálisan mérjék fel a lehetőségeiket és a közös I-gazdaság adottságait kihasználva már &z első évben több termést takarítsanak be ugyanakkora területről, mint tavaly az egyénileg dolgozó parasztok. Erre lehetőség van mindenütt. A közös állatállomány megte- f remtésével pedig növelni lehet i a hústermelést az ország elláFiilöpszállás termelő- j szövetkezeti község határában ; ■— mint mondják — a helység í »»szivének«, a Kurjantónak és Balázs-pusztánaik a lakói, 272- en Szőlőskert Tsz néven hozták létre közös gazdaságukat. Az 1460 hold területtel —- ebből 600 hold szőlővel — rendelkező új nagyüzemi gazdaságban megválasztották a vezetőséget, megszervezték a szőlész, a növénytermesztő és az állatte- ; nyésztő brigádot, s 11-én befe- ; jezték a leltározást is.

Ezzel megtették első, lépésü- > két a közös úton, s hogy md- ilyen tervekkel indulnak az első esztendőkben, miképpen fognak munkához, erről Fazekas János elvtárs, a tsz elnökhelyettese a napokban a következőképpen nyilatkozott:

— A kiskőrösi járási pártbizottság indítványára e hónap 15-től a kurjantod iskotásának további javítása érdekében.

A termelőszövetkezetek terveit a járási tanácsok máréius 15-ig összesítik és küldik a megyéhez. A tervkészítésben mindenütt nagy segítséget kapnak a szövetkezetek. Állami gazdaságok, gépállomások vezetői, kiváló, ismert szakemberek adják át tapasztalataikat a most alakult vagy megnagyobbodott termelőszövetkezeteknek, segítve őket az első lépések megtételénél.

szarvasmarhával és sertéssel, hogy a háztáji állományból létre lehetne hozni a közöst, ezért úgy tervezzük, hogy vásárlással oldjuk meg ezt a problémát. A tagok közel 50 pár lóval rendelkeznek, ezeket, minthogy szükség van rájuk, átveszi a termelőszövetkezet. A behozott birkákból lesz gazdaságunknak már ebben az évben 150 darabból álló juhállománya.

—- Az a tervünk, hogy építünk egy 30 férőhelyes szarvasmarhaistállót és a hasonló nagyságú két régebbit rendbehozzuk: aláfalazzuk őket, s a tetőszerkezetüket is kijavítjuk. A tagok közül többen értenek a barkácsoláshoz, elnökünk, ifj. Barta László elvtárs pedig szakképzett ács és kőműves, a saját erőből történő építkezésnek tehát megvan az egyik biztosítéka.

ISMERETES, hogy Városföld

társas és egyéni gazdaságai tavaly részt vettek a kukoricater- termesztés országszerte megrendezett versenyében, s a község megyénkben az első helyre került. A fontos takarmánynövényből közel 400 holdról 23 mázsa átlagot takarítottak be a városföldiek.

Az eredmény alapján várható, hogy az idén is derekasan helytállnak, s résztvesznek a holdankánti 30 mázsa kukorica termesztésére indított mozgalomban. Annyival is inkább megvan ennek a reménye, mert a helység a közelmúltban termelőszövetkezeti község lett, a fejlettebb agrotechnikai módszereket tehát jobban alkalmazhatják.

ERRŐL, beszélgettünk Csík Kálmán elvtárssal, a tanács vb- elnökével, aki a következőket mondotta:

— Községünkben négy termelőszövetkezet működik, s

Több termelőszövetkezetből kérték: írjunk arról, milyen lehetőségek vannak a vetőmag elhelyezésére? —■ Az új szövetkezeteknek, ugyanis még nincs mindenütt elegendő raktárterük és a tagok, ha összeadják a vetőmagot, nincs hova tenni.

Ezzel kapcsolatban felkerestük Buda Gábor elvtársat, a Megyei Terményforgalmi Vállalat igazgatóját. aki a következőket mondotta: — Ideiglenesen segítségére tudunk sietni az újonnan alakult közös

ezekben a tanács már propagálta, hogy vegyenek részt a 30 mázsás mozgalomban. A szövetkezetekben most megvitatják a lehetőségeket, s ezután bizonyára a részvétel mellett döntenek.

— Különben nem nehéz elérni holdanként a 30 mázsa átlagot, minthogy földjeink — a bácskaiakon kívül — legjobbak a megyében a kukorica termesztésére. Tavaly egy-egy holdon 14—15 ezer száron termett a 23 mázsa átlag, az állami gazdaság kísérletei szerint azonban 18 ezer kukoricaszárat is „elbírnak” holdanként az itteni földek.

— MÁR ÍGY, sűrűbb vetéssel is megközelíthető a 30 mázsa átlag, a nagyüzemi módszerek alkalmazásával azonban biztosítható is — fejezte be nyilatkozatát a városföldi tanács vb-elnöke.

T. I.

gazdaságoknak. Tiszakécskéről és más községekből is kérték: segítsünk a vetőmag elhelyezésében, tárolásában. Ezt meg tudjuk oldani, de még egyszer hangsúlyozom, hogy ideiglenesen, tekintettel arra, hogy mi is raktárproblémákkal küzdünk. Helyes, ha a szövetkezetek igyekeznek maguk megoldani a vetőmag elhelyezését és időben gondoskodnak arról, hogy elegendő raktár álljon rendelkezésre, később a szükséges vetőmag és tartalékalap elhelyezéséhez.

1958-ban Kecskemét város termelőszövetkezetei 1 041 000 forint kedvezményt kaptak az árutermelési terv teljesítése, a gépi munka, a műtrágya-felhasználás sjtb. után. Ezeken a címeken kapott visszatérítések összege tavaly már 3 millió forint volt. Az árutermelési tervet 113,4 százalékra teljesítették a közös gazdaságok. 11 műiig 302 ezer forint értékű terményt és állati terméket adtak az országnak,

*

A nemrég alakult Nemcsnád- udvari Aranykalász Termelő- szövetkezetben olyan határozatot hozott a közgyűlés, hogy családonként 3 mázsa kukoricát adnak be vetőmag és takarmányozás céljára. Már eddig 150 mázsa tengerit adott össze a tagság, ugyanakkor 110 darab hízóra kötöttek szerződést az Állaforgalmi Vállalattal.

*

A Nagybaracskai Üj Tavasz közgyűlésén a tagok részjegyet jegyeztek, ki-ki tehetségéhez mérten pénzt adott a közösbe. A közgyűlés után néhány perc alatt 27 ezer forintot adott ösz- sze a tagság. Ugyanezen a közgyűlésen határoztak arról, hogy minden család egy mázsa burgonyavetőmagot ad vetőmag céljára. Akadt olyan jelentkező, aki tíz mázsa vetőmagburgonyát ajánlott fel.

Jobb mint hétezer hold zöldségféle termeltetésére köt szerződést a MEK

Á termelőszövetkezetek jelentős kedvezményeket kapnak

a Fülöpszállási Szölöskert Tsz-ben

A Terményíorgalmi Vállalat segít

Iában kéthetes . tanfolyamot rendezünk a szövetkezet valamennyi tagja számára. A hat ízben megtartandó négyórás előadásokon zömében a szövetkezeti üzemszervezésről, a munkaegységek kiszámításáról, a földjáradékokról, s a szociális kérdésekről lesz szó.

— Ugyanakkor február 20-ig elvégeztük a földrendezést, a háztáji területek kijelölését, s ezután a vezetőség tárgyaláson vitatja és oldja meg a többi négy termelőszövetkezet vezetőivel együtt a község terület- rendezésének esetleges problémáit.

— A napokban megkezdtük a trágyahordást és a gyümölcsfák tisztogatását. A trágyát a háztáji udvarokról szedjük össze, természetesen megfelelő árt fizetve érte. Nem hanyagoljuk el a kukorica termesztését sem. Ehhez a tagok adják össze a vetőmagot.-- Foglalkozunk állattenyésztéssel is. A tagság sajnos nem rendelkezik annyi

I-Ia a termelőszövetkezet nagykereskedelmi tételben vásárol növényvédőszert, akkor 15 százalék árengedményt kap. A növényvédőszer árából újabb 30 százalék visszatérítés jár, ha

1. pajzstetűtől 95, egyéb kártevőktől 90 százalékban mentes a gyümölcs,

2. szüret idején nem tapasztalható amerikai fehér szövőlepke-fertőzés,

3. korai érésű burgonyafajtáknál július 20—31. között, más fajtáknál augusztus 10—31 kcéötti időben a terület 95 százalékán 20 százaléknál nem nagyobb a lombrágás,

4. eredményes a vegyszeres gyomirtás.

— Persze, egy ekkora gazdaság nem lehet meg gépek nélkül. Éppen, ezért már az idén egy Szuper-Zetort szándékozunk vásárolni. A szőlészetben szükséges gépekkel megfelelő mennyiségben el leszünk látva, minthogy a tagoktól átveszi szövetkezetünk a háztáji szükségleteket meghaladó permetezőket, amelyek között magasnyomásúalt is vannak.

— A gazdálkodáshoz

természetesen szükség van pénzre is. A tagság állami hitelt csak minimális mértékben kíván igénybe venni, ezért azt tervezzük, hogy legalább any- nyi sárfehér szőlő eladására (exportra is) kötünk szerződést, amennyit azelőtt, még egyénileg gazdálkodó korunkban összesen szoktak a tagok eladni a felvásárlónak. Az így kapott előlegből fedezzük kiadásainkat s juttatunk a tagságnak már év közben is részesedést — hangoztatta a Szőlőskert Tsz elnökhelyettese.

T. I.

5. magfogásos lucernán holdanként egy mázsa, vörösherén holdanként 1,2 mázsa termést ér el a szövetkezet, vagy ha kisebb is a termés, de azt nem virág- és magkártevők okozták és a mag arankától mentes,

6. az átadott termény a szabvány szerinti szabályoknak megfelel.

A rézgálicra a fenti kedvezmény nem vonatkozik.

A növényvédelmi gépi munkák díjából az elsőéves tsz 40, a kétéves szövetkezet 20 százalék engedményt kap, ha igényét 8 nappal előbb írásban bejelenti.

A felszabadulás óta az életszínvonal emelkedett és a lakosság minden rétege mindinkább igényli a több, jobb és olcsóbb zöldségfélét. Ez nemcsak azt mutatja, hogy országunk, és természetesen ezen belül megyénk lakossága jobban él, hanem azt is. hogy az emberek tömegei egészségesebb, változatosabb táplálkozásra kívánnak áttérni. Természetesen, ahhoz, hogy táplálkozásunk változatossá, egészségessé, vitaminokban gazdaggá váljon,

szükséges, hogy a zöldség- termő területeket tovább növeljük cs fontos az is, hogy az egy holdra eső hozamokat a maximálisra emeljük.

Az elmúlt években — összehasonlítva a felszabadulás előtti időkkel — megyénkben is növekedett a zöldségtermő terület, emelkedett az egy holdra jutó hozam is. Ez a növekedés koránt sincs arányban azonban azzal a kereslettel, ami megmutatkozik mind a belföldi, mind pedig a külföldi piacokon a jóízű, sok vitamint tartalmazó zöldségféléink iránt.

Ha az elmúlt egy-két év fejlődését vesszük figyelembe, akkor azt láthatjuk, hogy 1957- ben 4324 holdra kötöttek központunkkal szerződést. 1958-ban már 5Ü76 holdra szerződtünk és termeltettünk zöldségféléket, míg

1959-ben 5600 hold volt a zöldségterület, amire tsz-ek és egyéni termelők velünk szerződést kötöttek.

Ezek a számok bizonyítják, .ogy megyénkben a tsz-ek és egyéni termelők mindinkább tisztában vannak azzal, hogy a

zöldségfélék termelése kifizető és azzal is, hogy ezek termelése csakis úgy jövedelmező, ha szerződnek és már előre biztosítják az eladási lehetőséget. Bár az elmúlt években az ország zöldségtermelésének mintegy 10 százalékát megyénk termelte, mégis, ha figyelembe vesszük megyénk területi adottságait, éghajlati viszonyait, akkor ezzel a fejlődéssel nem lehetünk elégedettek. Bács-Kiskun megye termelésében a zöldségfélék termesztésének sok évtizedes tradíciói vannak és ha a most fejlődőben levő szocialista mezőgazdaság, az új tsz-ek magukévá teszik a zöldségtermesztést, akkor nem lehet kétséges, hogy rövid pár év alatt megyénk az or- száz zöldségtermesztésének nem 10, de 15—20 százalékát is tudja biztosítani.

Az idén 7300 holdon kívánunk zöldségféléket termeszteni szerződéses alapon, főleg tsz-ekkel

és kisebb mértékben egyéni termelőkkel. Kormányzatunk a velünk szerződést kötő tsz-ek- nek igen sok előnyt biztosít. A szerződés megkötése után a tsz-ek a szerződött zöldségmennyiség értékének 60 százalékát előlegben megkaphatják a Nemzeti Banktól. A banknak fizetendő kamatot a MÉK külön megtéríti a tsz-eknek. Egy jó pár cikkből ingyen vetőmagot biztosítunk a velünk szerződésben levő tsz-eknek, számos zöldségfélére jutányos áron adjuk a vetőmagot. A szerződést kötött tsz-ektől

a 30 mázsán felüli árumennyiséget központunk helyben veszi át.

A tsz-nek tehát nem lesz fuvarköltsége az áruszállításnál

és a nagy dologidőben nem kell a tagoknak ezzel foglalkozniuk.

Jó pár cikknél, mint például a paradicsomnál, a zöldpaprikánál, a zöldborsónál, a zöldbabnál, az uborkánál stb., védett árakat léptetünk életbe.

Ez azt jelenti, hogy a védett árnál olcsóbban egész évben nem vásárolunk. Példaképpen megemlíthetjük a zöldhüvelyű zöldbabnak a legalacsonyabb biztosított árát: az I. osztályúnak 2,50, a IX, osztályúnak 2 forint. A csemegeuborkának a legalacsonyabb biztosított ára az I. osztályúnak 3, a II. osztályúnak 2,40 forint.

Megyei központunk ezenkívül igen tekintélyes mennyiségű paradicsompalántát biztosít a velünk szerződött tsz-eknek.

Ezekkel a kedvezményekkel kívánja kormányzatunk és természetesen központunk is fejleszteni megyénk tsz-ein belül a zöldségtermesztést és kívánja elérni azt, hogy a tsz-ek biztonságosan és jövedelmezően termelhessenek zöldségféléket.

Az érdéklődést bizonyítja,

hogy

Tiszakécskén a most megalakult új tsz-ek 750 kát. hold zöldségtermesztésre szerződtek.

Ugyancsak intenzíven és jövedelmezően foglalkozik zöldség- termesztéssel a Kecskeméti Uj Tavasz, a Solti Szikra, a Hartai Lenin Tsz is.

Reméljük, hogy azok a tsz-ek is, amelyek még nem foglalkoztak a zöldségtermesztéssel, mindinkáblj» rájönnek ennek előnyére és hasznosságára.

Ispánovits Márton MÉK íöosztályvezAöj

A nagyüzemi nörényrcdelem előnyei