Petőfi Népe, 1960. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-23 / 45. szám

1960. február 23, kedd 3. oldal Sikeres zárszámadásokról, a tavaszi munkák előkészítéséről BOROTA, | A Béke Termelő. 1 szövetkezet nemrégen alakult. ' A termelőszövetkezetnél a lel- Kározás már megtörtént, s a tsz tagjai a tavaszi munkák előkészítésén dolgoznak. A tsz- nek több mint 200 darab bir- I kája van, amelyeket megfelelő ' helyen, közösen szeretnének tartani; A tsz tagjai elhatároz­ták, hogy saját erőből egy juh- hodályt építenek. A fakiterme­lést már megkezdték és a desz­kát is fűrészeltetik az építke­zéshez. A Béke Tsz elnökhe­lyettese, Szarvas József irá­nyítja az építkezést. Megkezdődött a trágyahor- -dás, a fanyesés és több épület átalakítása is, ahol a műtrágyát tárolják majd. Az új termelőszövetkezetnek írnak tsz-levelezőink sok segítséget nyújt a községi tanács végrehajtó • bizottsága az első lépések megtételéhez. Fülöp Sándor levelező jó | BAJA, | A napokban eredménnyel zárta a múlt évet a Vörös Fény Termelőszövetke­zet tagsága. Az ünnepélyes köz­gyűlésre meghívták a városi tanács vezetőit, a kertészeti technikum patronáló tanárait is. A tsz tagjai megelégedéssel vették tudomásul a zárszám­adási 'közgyűlés beszámolóját. Egy munkaegység értéke 30 fo­rint, ami kevésnek tűn-ik ugyan, de ha a természetbeni jutta­tást nézzük, akkor jónak mond­ható. A burgonya kilóját 90 fillérért, a. búzának mázsáját 208 forintért kapták a tsz tag­Elénlv az élet a tompái nőtanácsban (Községi tudósítónktól.) A tompái nőtanács egy évvel ezelőtt igen nehéz körülmé­nyek között végezte munkáját, mert sokan nem tudták: mi a feladata a nő tanácsnak, hogy 'vonzóvá tegye annak munká­ját a parasztasszonyok köré­ben? Most, amikor a nőtanács ve­zetősége a pártszervezet seeít- ségével megtárgyalta a nőta­nács tennivalóit, már igen szép munkát tud végezni. Nagy szorgalommal szervezik például a nőnap megünneplé­sét, egyes asszonyok jutalma­zásán is gondolkoznak. A vezetőség fáradhatatlan munkájának köszönhető, hogy a földművesszövetkezet segít­ségével megindították a szabás­varrás tanfolyamot és fözőtan- folyamot is szerveztek. Jlátlialatlcui embtrtk fk” ecskeméten is közszájon **■ forog, hogy a telefon- felvilágosítók gyakran kelle­metlen hangon adnak választ az érdeklődésekre. Bevallom, én is ilyen előítélettel véleked­tem róluk. Éppen ezért kíván­csiságból február 16-án névte­lenül érdeklődő »lettem«. Az IBUSZ és a MÁV fel- világosítói kedvesen is­mertették: hogyan juthatok el legrövidebb időn belül Békés­csabára, sőt az IBUSZ még azt is megmondta, mennyibe ke­rül az út. A 08 — bár hosz- szú idejébe került kikeresni — megmondta: melyik számot tár­csázzam, ha a legeltetési bi­zottságot akarom hívni. Az éb­resztésnél megígérték: »90 szá­zalékig« biztosítják hajnali éb­redésemet; a Sütőipari Vállalat elárulta, hogy a Széchenyi téri tej- és csemegeboltba a reggeli órákban szállítják a friss ke­nyeret. A színház pénztáránál megtudtam: február 26-án mu- i tatjálc be a »Három nővért« —, i de már mehetek a jegyért. A legnagyobb és legkedvesebb meglepetést azonban az egyik vállalati titkárnő szolgáltatta. Elkérte telefonszámomat, meg- : ígérve, ha bejön az osztályve­zető, majd visszahív, — és még -azt sem kérdezte meg: milyen ügyben? Nem sorolom tovább. A tele­fon szinte nélkülözhetetlen. Egy- egy telefonfelvilágosítás pedig talán órás szaladgálástól kí­méli meg az embereket. A fen­tiek arról tanúskodnak, hogy a vonal túlsó végén ülő emberek <— akiknek nevét talán soha­sem tudjuk meg, s nem ismer­jük meg őket az utcán sem r— becsülettel szolgálnak felvi­^WWWVWWWSA/WV\AA/WW»/'A/VV/»A''< Halászélet a Duna magyarországi szakaszán címen Sólymos Ede bajai mú­zeum igazgató tollából hasznos kis füzet jelent meg. Baja és járásának halász­élete, szokásai, a halászat mód­ja és eszközei is megtalálhatok az igényes összeállítású leírás­ban. Minél több ilyen munkára volna szükség dolgozó népünk Életének egyéb területéről is, lágosítással, legyen a kérő bár­ki; s bemutatkozott-e, vagy sem, ff óluk keveset hallunk. — Esetleg tudomásul vesz- szük, hogy ilyenek is vannak, de azzal már kevesen vagyunk tisztában, hogy háiiy . százszor kell naponta felemelniük a te­lefonkagylót, hányszor kell át- lapozniok a menetrendet, amíg az érdeklődő megkapja a kért felvilágosítást. Ezért dicsérje most a látha­tatlan, de mindenkor kedves felvilágosítókat ez az írás. (márkus) jai. Fehér Sándor állatgondozó 1959-ben 1400 munkaegységet szerzett. Ezért 18 200 forint készpénzt, több mázsa burgo­nyát, kukoricát és egyéb ter­ményt kapott. A tsz vezetői és tagjai bíz­nak abban, hogy ez évben vég­zett munkájuk alapján a jövő évi zárszámadási közgyűlésen még többet oszthatnak ki mun­kaegységenként. D. E. levelező KISKUNMAJSA. __________________A gép­állomás dolgozói készülnek a tavaszi mezőgazdasági mun­kákra. Katonás sorban, indu­lásra készen állnak az erő- és munkagépek a Kiskunmajsai Gépállomás udvarán. Az új Belorusz-traktort, a ráfüggesz­tett négyzetes kukoricavetőgép­pel most járatják és próbave­tésekkel tanulmányozzák an­nak működését, A gépállomás jelenlegi gép­parkjával napi 100—120 kát. hold vetőszántást, 60 kát. hold sűrűsoros és 30 kát. hold ritka­soros vetést végezhet el. Baranyai István levelező Megjegyzés Vessenek véget a fai elásnak Megyénk mezőgazdaságának fejlesztési programjában fon­tos helyet kap az erdősítés. Fában szegény országunkban — s főleg kopár Alföldünk ho­mokján — milliós népgazda­sági értéket képvisel az erdő. Amíg zöldell: vetést véd, ta­lajt köt, pusztító szeleket fog fel, enyhíti az aszályt, — ki­vágva: várják a bútorgyárak, bányák, s egyéb fával dolgozó iparágak, s a szocialista nagy­üzemek olcsó istállókat, óla­kat építhetnek, szinte kizáró­lagosan faanyagból. Az állami erdőgazdaságok tervszerű, áldozatos munkával megyénkben is évente 5—6 ezer hektár területet erdősíte­nek. Példájukon a termelőszö­vetkezetek és községek is ered­ményesen fásítanak, s min­den elültetett csemetével, su- hánggal cgy-egy forintot tesz­nek a fában megtestesülő nép- gazdasági vagyonhoz. Ezért is szembetűnő és el­ítélendő az a jelenség, ami megyeszerte sok egyéni gaz­daságban mutatkozik. Egyes helyeken oktalan faírtást foly­tatnak. Engedéllyel és anélkül is pusztítják az erdőket, fa­sorokat, sót gyümölcsösöket,’ — 4—5 darab fára kérnek kivá­gási engedélyt, s ennek örve alatt 20—30—50 darabot is kiszednek. Természetesen nem saját céljaikra használják fel, hanem spekulációs szándékkal tartalékolják ezt a famennyi­séget, — vagy tüzelőnek el­adják azt a laanyagot is, ami elsőrendű ipari fa lenne. Ezt az oktalan rablógazdál­kodást nem engedhetjük megí Minden haszontalanul kivágott fa a népet, a közösségei, s egyben az egyént is károsítja. A megyei tanács végrehajtó bizottsága utasította a járási és községi tanácsokat, hogy erélyes kézzel, szigorú fellépés­sel vessenek véget a fairtás­nak, s tiltsák meg magánsze­mélyeknek a fakitermelést. • Helyes ez az intézkedés: ha nem használ a józan észre va­ló apellálás, — rettentse vissza az oktalan károkozókat a tör­vény szigora. A szabálysértési eljárások és kirótt büntetések szolgáljanak intó példaként mindazok számára, akik önös haszonlesésből, rövidlátóan vagy rosszindulatból csorbítják a népi vagyont! Világnézeti nevelés - horgolás közben esie. a kertkeqíjliázi Itámjkörbm. »A kecskeméti járás hatvan KISZ-szervezete mellett 30 leánytanács működik. A leány­tanácsok a téli napokra poli­tikai oktatással összekötött ké­zimunka szakkört szerveztek. Ezek közül legeredményeseb­ben a kerekegyházi leánykor működik.« — (A leánytanács járási vezetőjének jelentéséből.) Az ember akaratlanul is azt képzeli e jelentés alapján, hogy egy iskola tantermében leá­nyok ülnek a padban, horgol- nak-kötnek, a komor előadó pe­dig brosúrából, vagy jobbik esetben a Népszabadságból fel­olvasást tart. Közben az első padban ülők több mint két órán át ábrándoznak, a hát­A „MODERN QLÖRIA" így látja a Daily Mirror című angol lap karikaturistája De Gaulle helyzetét a francia atombomba felrobbantása után. A fent látható felírás fordítása; halálfelhö. rább levők talán ezalatt a báli, vagy egyéb élményeiket mesé­lik egymásnak.:. Ahol csak a lányok beszélgetnek Hasonló kényelmetlen elkép­zelésekkel indultam Kerekegy­házára. A toronyóra még el sem ütötte az ötöt, a pártbizott­ság klubterme máris megtelt fiatal lányokkal, asszonyokkal. — A táskákból, kiskosarakból szebbnél szebb kézimunkák, leheletszerű horgolások, bu- zsáki, jászsági, torockói és ka­locsai hímzések kerültek elő. Volt, aki függönyt horgolt, volt aki konyhabútorra való térítőt hímzett, — s meg kell hagyni, nagyon szépen! íme egy-két kislány a sok kö­zül. Az ablakiétól) asztalnál ült a szőke, karcsú, mongolos szemű Fürj Julianna. Vajon, mi lehet véleménye a leány­körről? — Amíg nem volt a közsé­günkben leánykor — mondta — nem tudtam mit csinálni az időmmel. Nem volt hely, ahol mi, lányok találkozhattunk vol­na. Pedig nekem is sok prob­lémám volt, de ezeket nem tudtam elmondani senkinek. Itt meg Kovács Istvánná taní­tónővel, akit mi Tubi néninek nevezünk, mindent megbeszé­lünk. A mama „ellenőriz“ A kályha mellett az óvónéni ül, ő sem több húsz évesnél, azt hiszem, legbeszédesebb a lányok között. Sokat mesél az óvódéról, annak kis lakóiról, s elmondja nekünk is: mivel fog­lalkozik jelenleg a leánykor. — Stafírozzuk az óvodát, a kis bútorokra térítőkét híme­zünk, s jó itt dolgozni, a leánykörben, mert a kézimun- kázáson kívül sok mindent ta­nulunk. Akit megkérdeztünk — kö­zöttük két fiatalasszonyt is, akik rendszeres látogatói a leánykörnek — elmondták a többiek véleményét is. Mind­annyian szívesen jönnek, sőt megtudtam: a szülők is szíve­sen^ engedik ide leányaikat. — Egyik-másik mama esténként bejön, s megnézi: hogyan ha­ladnak a lányok a kézimunká­val. Az »ellenőrző« mamák elégedetten távoznak. Máshol is van kézimunka­szakkör. Például Tiszakécskén.; Ott -mégsem értek el Ilyen szép eredményeket. Nézzük meg hát: mi vonzza ide a lányokat?.. A siker titka A világnézeti oktatás, a nagy, vonzó erő, amelyet nem bro­súrákból tartanak. Kezdetben a filmekről beszéltek, -aztán Tubi néni kérdezz-felelek • lá­dát készített,- s abba névtele-, nül dobták be kérdéseiket a lá­nyok és a következő szakkörön közösen megbeszélték azokat. Ilyen problémák vetődtek fel mint például: mit csináljon a lány, ha tánc közben lekéri egy fiú és partnere nem adja oda? Milyen következménye lehet annak, ha egy tizenhat éves lány egy három gyerekes csa­ládapával szórakozik? Több kis­lány érdeklődött az iránt is, hogyan élnek a szövetkezeti községekben a fiatalok; és mi­lyen lesz életük, ha szüleik be­lépnek a termelőszövetkezetbe? Amikor ott voltunk, a barát­ságról és a szerelemről tartott előadást Kovács Istvánná, de ez nem is előadásnak tűnt, in­kább beszélgetésnek. Felvetőd­tek olyan problémák is, amiket bizony nem minden édesanyá­nak lehet elmondani még, hi­szen a falu lasabban neveli az embereket — különösen az idő­sebbeket. A tanítónő, mint jó pedagógus és okos asszony, az ilyen kérdésekre is őszintén válaszol. Lám, így is lehet -világnézeti, politikai nevelést adni! Sőt így lehet igazán tanítani a fiata­lokat, mint Kovács Istvánná teszi, aki haladó szellemű és széles látókörű fiatalokat, a kézimunkával pedig üfeyes há­ziasszonyokat nevel. Barta Éva 860 nyugatnémet repülőgép dobhat le atombombákat A bonni szövetségi gyűlés költségvetési bizottsága jóvá­hagyta a hadügyminisztérium új atombomba- és rakétaprog­ramját. Eszerint a nyugatnémet légierő hamarosan 660 »Star­fighter« típusú lökhajtásos gép­ből és 200 vadászbombázóból fog állni. Valamennyi gép al­kalmas lesz atombombák le- dobására, A bizottság 480 millió márkát szavazott meg »Mace« típusú atomrakéták yásárlására5 >

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents