Petőfi Népe, 1960. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-20 / 16. szám

4. oldal 1960. január SO, szerda Hz első szakaszban jól vizsgáztak a gátériek Gátér szövetkezeti község lett. Sok-sok álmatlan éjszaka, töp rengés, vívódás, számítgatás után a közös élet útjára tért dolgozó parasztok egy. csoport­ja most szemmel láthatóan megkönnyebbülten, felvidult arccal beszélget a községi ta- nácsházán. — Bizony nehéz volt a dön­tés, kellett a segítség, a báto­rítás ahhoz, hogy átlépjük a szövetkezet irodájának küszö­bét — mondja egy idősebb ember. Hogyan jutottak el a szövetkezet kapujáig Ki hogyan tette meg ezt a lépést, ki milyen módon jutott el a szövetkezetbe? — erről fo­lyik a beszélgetés, amikor belé­pünk. Tóth József, Bakai Pál, Kó- csó Lajos elmondják, hogy őket számos népnevelő felkereste és bizony, ennek során ők nem mindig válogatták meg szavai­kat. A kezdeti húzódozás, bi­zonytalanság és félelem után a vita végül oda vezetett, hogy együtt mentek el a tanácshá­zára, egymást agitálták meg a belépésre és együtt írták alá az új élet okmányát. Ezután Pál József nyolchol­das középparaszt meséli el be­lépésének történetét. — Én is sokat vívódtam. Ter­vezgettem, számolgattam, végül is meggyőződtem arról, hogy itt nincs más út. Csak a nagyüze­mi gazdálkodás jelenthet szá­munkra igazi felemelkedést. Mi­előtt azonban aláírtam volna a belépési nyilatkozatot, elmen tem és szétnéztem a helyi ter­melőszövetkezetben is, megnéz­tem, milyen munkalehetőség kínálkozik ott számomra, öt­venöt éves, deresedé fővel. El­mondhatom, érdemes volt szét nézni. — Egyéni gazdaságomban fő­leg kertészkedéssel, dohány- és dinnyetermeléssel foglalkoztam Csupán dohányból több mint 30 ezer forint volt a bevételem. Elmeséltem a tsz-ben, hogy több mint harminc éve folyta­tom a dinnyetermelést és úgy vélem, ebben szakember va­gyok. A Vorosilov tagjai azt mondtál-;, hogy ők nagyon szí­vesen fogadnának egy ilyen kertészkedő embert, aki ért a dinnyetermeléshez. — Tetszett a szövetkezet aján­lata, de ennek ellenére még mindig gondolkodtam az alá­íráson. Miért, mitől féltem? Magam sem tudom. Pártonkí- vüli vagyok és nagy elfoglalt­ságom mellett nem is figyel­tem úgy az eseményeket, ahogy kellett volna. A régi barát jótanácsa — Ezután felkerestek az agi­tátorok, többször is eljöttek hozzám. Érdemes, tanulságos volt velük beszélgetni. Elmond­ták, hogy előbbre kell lépni. Elhittem, amit mondtak, de mégis valami a földhöz kötött. — Végül a döntő elhatáro­zást az érlelte meg, hogy talál­koztam Feri barátommal — Az idén is szervez tapasztalatcseréket a Bajai Járási Tanács Mezőgazdasági Osztálya 20 napi nyereségrészesedésre számítanak Tovább fejlődik a Kalocsai Sütőipari Vállalat rázs most lett készen. A ke­menceépítő brigáduk tűnt ki ennek felépítésében. Nagy ér­deklődéssel várják a dolgozóív az új automata köríorgós ke­mence felszerelését is. Elha­tározták — az eddigi sikere­ken felbuzdulva —, hogy to­vább bővítik gyártmányaik számát, tortalap és ostyasüto részleget is létrehoznak. Uj lisztraktárat építenek, amely 20—22 napos lisztkészlet táro­lását teszi lehetővé. Gondolnak a szociális léte­sítmények korszerűbbé tételére is. A központjukban konyhát hoznak létre, ebédlőt és uj fürdőket is építenek. Molnár elvtárs, a vállalat vezetője, aki mindezekről tá­jékoztatott bennünket, hozzá­teszi, hogy ezek természetesen még csak tervek, s a pénzügyi jóváhagyáson is sok múlik. É-nneK a szorgalomnak és igyekezetnek köszönhető — amellyel mindig az előrehala­dást keresik —, hogy amikor a nyereségrészesedésről esik szó, ilyen nyilatkozatokat hal­lunk; »Tavaly egyhavi kere­settnek megfelelő összeget tud­tunk kifizetni. Az idén ugyan nem lesz ennyi, mert az újon­nan hozzánk került vállalatok­ra is sokat költöttünk, de azért reméljük, így is meglesz leg­alább a 20 napi keresetnek megfelelő összeg.« — f. tóth — Az elmúlt évben 2800 egyé­ni paraszt és termelőszövet­kezeti tag látogatott el a bajai járásból a járás jól működő termelőszövetkezeteibe, vala­mint az állami és kísérleti gazdaságokba. Többek között a látogatók felkeresték a Vas­kúti Kossuth, Petőfi, a Bács- bokodi Szalvai Mihály, a Báesborsódi Üj Élet. a Felső- szentiváni Űj Élet Termelőszö­vetkezeteket, valamint elláto­gattak a járáson kívüli Fajszi Vörös Csillag Termelőszövet­kezetbe is. Számosán keres­ték fel a Marton vásárhelyi Mezőgazdasági Kutatóintézetet, a Tcngelici Kísérleti Gazdasá­got és a Bácsalmási Állatni Baromfitelepet. A járási tanács által szerve­zett nagyobb méretű látogatá­sokon kívül a községi taná­csok, termelőszövetkezetek a szomszédos községekbe maguk is szerveztek tapasztalatcserét. Énnek keretében például Csátaljára látogattak el a csávolyiak. v A járási tanács mezőgazda- sági osztálya ebben az évben is számos tapasztalatcsere Iá­NYUQAT-BERLINI PLAKÁT Köztudomású, hogy az egy­ház és az állam viszonya ren­dezett. Kormányzatunk különö­sen az utóbbi esztendőkben igen sokat tett ezért. Az egy­házak, közöttük a katolikus egyház vezetői és hivatalos szó­szólói elismerik ezt és azon vannak, hogy tovább táplálják a megfelelő viszony kedvező légkörét. Ebben a szellemben jelentette ki Grösz József ka­locsai érsek, hogy "a katolikus egyház helyesli és támogatja a szocializmust, mert az emberek, köztük a kátottkm hi vök jólé­tét és felemelkedését is jelenti." Ügy látszik, azonban, hogy még nem vesztek ki a méregkeverők és ha módjukban áll, mindent meglesznek annak érdekében, hogy megzavarják a normali- zált kapcsolatokat. Még előfor­dulnak olyan egyházi szemé­lyek, akik szítják a békétlen­séget, bár naponta százszor is békességre nyílik a szájuk. Egy ilyen gyűlöletet, összeférhetet­lenséget szító egyházi személyi­ség Tóth Mihály homokmégyi plébános. Titkos utasítást kér Tóth Mihály . szocializmus­ellenes. érzelmei nem újkele- tűek. Régi ismerőse ő azoknak, akik az új rendért harcoltak, hiszen Tóth Mihályt mindig a szemben levő oldalon látták. Pályafutása a jezsuita rendben kezdődött és a felszabadulás után nyomban úgy folytatódott, hogy minden igyekezetével ke­resztezni akarta az ország, s egész népünk előbbre jutását. Nyílt gáncsoskodóként lépett fel. 1948-ban, amikor a köz­ség vezetői felkelték, hogy az iskola vegyen részt május 1-e ünneplésében, április 28-án az érseki hatósághoz küldött je­lentésében részletesen feltárja, miként akarja megzavarni a munka . nemzetközi ünnepét. Irományának végére ezt bigy­Tóth Mihály számára dicsére­tes dolog az, hogy a néppel úgy foglalkozik, ; ahogyan a rozsda maija a vásat, akikor semmi csodálkozni valója nem lehet azon, ha éppen a nép az, amely a vasat maró rozsdát el akarja és el is fogja távolítani. A kijárat felé mutatott Hosszú a lista, amely Tóth Mihály lelkiismeretét terheli, B'elettesei 1955-ben egyszer már eltávolították helyéről. Később visszakerült, ígérve a lojális magatartást] Tóth Mihály azon­ban semmit sem változott. — Ugyanakkor^ amikor érseke ki­jelenti, hogy "a katolikus egyház vezetői és papjai egyetértenek azzal, hogy a nagyüzemi mező- gazdaság kiépítése a termelői szövetkezet, a parasztság fel- emelkedésének útja« Tóth Mi­hály szembeszáll ezzel az ál­lásponttal és hangoztatja, hogy »ebben a kérdésben ne szá­mítsanak a segítségemre«. S amikor egy’ állami funkcioná­rius felkereste, hogy ezekről a kérdésekről elbeszélgessen és Tóth Mihály számára lehetővé tegye az alaposabb betekintést a mezőgazdaság szocialista át­szervezésének kérdéseibe, ő a leghatározottabban ellenállt és a kijárati ajtóra mutatott. Mi volt ez, és mindaz, amit addig tett hosszú évek során, mint a leghatározottabb szembeszegü­lés a szocializmust építő népi államunk törekvéseivel. Szem­beszegülés egyházi feletteseinek ki jelen léseivel és az együttmű­ködés szellemét tápláló maga­tartásával. Az oktalan kerékkötőkre so­hasem volt szükség és nincs mostanság sem. Éppen ezért bízunk a felettes egyházi ha­tóságok intézkedésében, hogy amint Tóth Mihály az állam egy funkcionáriusának a kijá­ratot mutatta, ugyanezt mutat­ják neki is a homokmégyi plé­bánián. Egy éjszaka ez a vászonra festett plakát jelent meg Nyagat- Berllnbcn. A plakátot a rendőrség elkobozta. A Hitler kar­ján ülő három figura: Oberländer nyugatnémet áttelepülési Miniszter. Adenauer kancellár és Schröder béliig* miniszter. I gyeszti: »... tisztelettel kérek a fótisztelendő érseki hatóság­tól utasítást a teendőkre nézve, mert teljesen az egyházi felfo­gás szerint szeretnék eljárni. Mivel az ügy sürgős, azért le­hetőleg azonnal kérek nyílt, vagy titkos utasítást.« „Tiltakozzunk“ Ezek után nincs különösebb csodálkozni való azon, amit a homokmégyi rk. képviselőtestü­let 1948. május 23-án tartott évi rendes gyűléséről felvett jegyzőkönyvben olvashatunk. A jegyzőkönyv tanúsága szerint Tóth Mihály elnök felkérte a képviselőtestületet, hogy táv­iratban fejezze ki tiltakozását a vallás- és közoktatásügyi mi­niszter előtt az iskolák terve­zett államosítása ellen. Tóth Mihály terve és tiltakozása természetesen hatástalan ma­radt, de mégis személyére jel­lemző dolog ez, hogy olyan széleskörű népi követeléssel száll szembe, amely már több évtizedes kívánság, amely nyu­gati polgári demokratikus or­szágokban akkor már régen eldöntött kérdés volt. A dicséret értelmezése A hívek is megelégelték Tóth Mihály cselekedeteit. Szőke La­josáé a kalocsai érsekhez írt levelében többek között ilyene­ket ír: "Minden vasárnap a né­pet marja, mint a rozsda a va­sat.-» "Megnézzük, hogy ki tart­ja a szentmisét és ha ő, akkor megyünk haza. Nem kívánko­zik vele senki sem találkozni, úgy gyűlölik.« A, levél kitéte­leire adott válaszában senkihez, de egyházi személyhez kivált­képpen nem illő cinizmussal arra a kijelentésre, hogy a né­pet marja, mint rozsda a va­sat, így válaszolt: "Részem­ről ezt dicséretnek veszem, mert eDbó. az tűnik ki, hogy foglalkozom népemmel...« Ha „A níyttl maija mint a tazs-da" Híradás Téth Mihály homokmégyi plébános egyes cselekedeteiről Az elmúlt évben mái több alkalommal beszámol­tunk a Kalocsai Sütőipari Vál­lalat fejlődéséről. Megírtuk, hogy a már országosan ismert és keresett Hóvirág kétszersült mellett, új gyártmányuk, a diétás kétszersült is milyen nagy érdeklődést keltett. Bár meg nem ismerik eléggé, még­is az ország legtávolabbi ré­szeiről is kaptak már érdek­lődő leveleket és megrende­lést a gyógyhatású, máj és vese megbetegedéseknél nagy­szerűen alkalmazható kélszer- sültre. Új és fokozott feladatokat jelent számukra, hogy a kis­kőrösi és a kunszentmiklósi sü­tőipari vállalatokat Is ide csa­tolták, s a vállalatfejiesztés- nél az e körzetekben levő sü­tőüzemekre is gondolniok kell. Tegyük hozzá, egyik-másik he­lyen egészen elnanyagolt álla­potban találták a kemencéket, felszereléseket. Szabadszállá­son pl. egy teljesen korszerű izemet hoztak létre 150 ezer Eorint költséggel, s odaadták sgyik autójukat is. A tavasszal i solti üzemet hozzák rend­je, s erre szintén 150 ezer őri n lot költenek. Három da- ab új dagasztógépet is be­szereznek, s ezt szintén a vi- iéki üzemek kapják. Emellett nem hanyagol- ák el központi üzemük íej- esztéset sem. A hat gépkocsi ^helyezésére alkalmas új ga­Palatinusz Ferencről van szó — jegyzi meg a kíváncsi tekinte­teket látva. — Űróla! Ismerjük az öreget — Régi barátom és igen ak­tív párttag. Tőle kértem taná­csot, hogy mondja meg, mit te­gyek? "Te párttag vagy — mondtam neiki — a politiká­ban járatosabb vagy mint én, arra kérlek, most adj taná­csot. Belépjek a szövetkezetbe, vagy még várjak vele? Minél előbb, annál jobb... — Most már nincs helye sem­miféle várakozásnak, minél előbb belépsz, annál jobb lesz. Hamarabb boldogulsz — vála­szolta. — Így jutottam el én a szö­vetkezetbe. A községünkben működő három tsz közül a leg­gyengébbet, a Vorosilovot vá­lasztottam, de olyan embereket vittem magammal, akikkel a egjobban gazdálkodók sorába jmeljük ezt a közösséget. Nem szeretek a szavakkal játszani, le meggyőződésem, hogy né- íány év múlva a legjobbak kö­tött leszünk. Felszabadult, bizakodó lég­körben folyt tovább a ‘ beszél- ietés, tervezgelés a gútéri ta- íácsházán. Az első lépést már negtették a felemelkedés útján, nőst a szövetkezetek tábláinak kijelölésén, a közös gazdálkodás negkezdésén a sor. Az elijő szakaszban, a szövet­kezetek szervezésében jól vigs- íáztak a gátériek, hisszük, hogy i következő lépési, a közös errrtelés jó megkezdését, a jólét negleremtését is eredményesen oldják meg. N. J. logatast szervez a járás jói működő közös gazdasagaiba, valamint az állami cs kísérleti gazdaságokba. Az idén a nem­rég alakult termelőszövetke­zeti községek parasztjait viszik el tapasztalatcserére. Többek között meglátogatják a Vas­kúti Kossuth Termelőszövet­kezetet, ahol az öregek fog­lalkoztatásának jó példáit ta­nulmányozzák. Ezenkívül ellá­togatnak újra a már említett helyekre is. A világ első automata traktorainak kipróbálása Kazahsztánban befejezték a világ első automata traktorai kipróbálásának ez évre elő­irányzott programját. A mélyszántásban egyszerre 12 hernyólaipas automata trak­tort próbáltak ki. A vezető nélküli traktorok hosszú lánc­ba fejlődve dolgoztak egymás mögött. Egyetlen traktoros irá­nyította őket. Loginov automatikus távve­zérlő berendezése a termés be­takarításánál is kiállta a pró­bát.

Next

/
Thumbnails
Contents