Petőfi Népe, 1960. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-20 / 16. szám

1960. január 20, szerda S. oldal A KECSKEMÉTI TE A SZAMOK 14. KTE 16 Tavasszal 2., ősszel 14. Tavasszal bajnokjelölt, ősszel kiesésre áll — ez a KTE 1959. évi mérlege. Ez így szárazon bizony eléggé szomorú, irfég akkor is, ha tudjuk, hogy Barta, Farkas és Kasza bevonul­tak , Vidéki Kalocsára költözött, Károly pedig visszavonult. Most csak a számok tükrében vizsgál­juk a KTE helyzetét. Nos, a szá­mok sok mindent elárulnak. Nézzük először is a kétfelé bon­tott táblázatot: Kecskeméten 8 3 2 3 10: 1 8 Idegenben 8 1 3 4 8:14 5 Ebben az a fájó, hogy a KTE idehaza csak 50 százalékos ered­ményt ért el. Aránylag még az idegenben megszerzett 5 pont, ami 38 százalékos eredménynek felel meg, kedvezőbb az itthoninál. Mit mondanak maguk az egyes mérkőzéseknek az eredményei. A KTE csatársora egyetlen «esetben sem tudott három gólnál többet elérni. Itthon kétszer lőtt három gólt, idegenben kétszer kettőt. Es hányszor nem rúgott egyet sem? Kecskeméten háromszor, idegen­ben kétszer. Az összes mérkőzése­ken lőtt 18 góljánál kevesebbet csak a Békéscsabai MÁV rúgott. Igaz viszont, hogy a védelem a kapott gólok tekintetében az 5. helyen áll. Kecskeméten a védelem háromszor kapott két gólt, s vidéken kétszer hármat. Idehaza négyszer nem ka­pott egy gólt sem, idegenben csak egyszer. Nem a védelmen múlt a csapat gyenge szereplése, hanem a csatársorod. Kik rúgták ezt a mérkőzéseken ŐSZI SZEREPLÉSE TÜKRÉBEN 4 5 7 18:21 13 alig elért átlag egy-egy gólt: Gacs 5 (kettőt 11-esből), Vidéki 3, Ka­sza, Szabó, Vass 2—2, Barta, Csej- tey, Szentgyörgyl II., Toricska III. 1—1. Vagyis a belső csatárok 9 (éppencsak a fele), szélsők 4, fede­zetek 5. Ez nem valami jó fényt vet a KTE belső csatáraira. Lássuk most, hány játékost sze­repeltetett a KTE az őszi 16 mér­kőzésen. Nem kevesebb mint két csapatra valót — 22-t. Ez azután sok mindent elárul. Különösen a balszámy változott állandóan. Ka­sza bevonulása után a középcsa­tárát sem tudta a csapat megta­lálni. — Minden mérkőzésen csak Bitó és Vass (érdekes, hogy éppen a két legidősebb játékos) szerepelt. A többieknél a sorrend a követ­kező: Mészáros I. 15, Szentgyörgyl II. 14, Gacs 13. Csejtey 12, Kasza 11, Pintér 10, Berta, Szabó, Vidéki 9, Toricska III. 8, Barta 7, Nyári 6, Farkas 5, Toricska I. 4, Karazsia, Máté III., Szőke 3—3, Baracsi, Ká­roly, Kával 1—1. Végül nézzük, hogyan helyezke­dett a bajnoki táblázaton a KTE az ősz folyamán (egyforma helye­zés esetén a rosszabb helyet vettük figyelembe): a 10. helynél fentebb nem tudott jutni; legtöbbször 14. volt. sőt két ízben az utolsó. A 16 forduló alatt 10 esetben állt kieső helyen, s végeredményben Is a 14. helyen végzett. (Az eredményeket a SZEAC II. mérkőzéseinek be­számításával vettük figyelembe.) Reméljük, hogy a tavaszi évad végén, a bajnokság befejezése után kedvezőbb képet mutatnak majd a számok a KTE részére. ISMÉT VÁLTOZOTT AZ NB II. SORSOLÁSA — REMÉLJÜK UTOLJÁRA Még decemberben kisorsolták az NB II-s labdarúgó bajnoki mér­kőzések tavaszi fordulóját, amit akkor le is közöltünk a Petőfi Né­pében. Január elején újra sorsol­tak az SZVSE miatt, mert nem vették figyelembe a SZEAC-cal való egyeztetést. Most ismét tettek némi válto­zást. A május 22-e és június 12-e szabad nap volt az angol—magyar és skót—magyar válogatott mérkő­zések miatt. Az MLSZ a múlt hét végén úgy döntött, hogy ezeken a vasárnapokon is kell játszani az NB II-ben, hogy a csapatok június közepére befejezzék a bajnoki küz­delmeket. Emiatt a május 29-i for­dulót május 22-én, a június 5-i fordulót május 29-én és a június 26-i fordulót június 12-én kell le­játszani. Reméljük, hogy ez a változás lesz az utolsó és a csapatok nyugodtan készülődhetnek a bajnokság tava­szi küzdelmeire. A KECSKEMÉTI DÓZSA FEBRUÁRI PROGRAMJA AZ MTK KECSKEMÉTEN A tavaszi labdarúgó bajnoki évad ez idén igen korán megkezdődik r~ február 28-án. Az egyesületek­nek már januárban meg kell kez­deni az alapozást, majd február­ban az előkészítő mérkőzéseket. A Kecskeméti Dózsa a napokban tért haza Hévízről és a héten folytat­ják a tornatermi edzéseket, hogy február első napjaiban már a sza­badban játszhassanak — ha az idő­járás megengedi. Február hónapra a Dózsa igen gazdag programot állított össze, amelynek fénypontja a sokszoros magyar bajnoknak, az MTK-nak a kecskeméti vendégszereplése. Re­mélhetőleg az időjárás akkorra már megenyhül, úgyhogy megyénk NB II-s csapata zavartalanul ké­szülhet az igen nehéz küzdelmeket ígérő tavaszi mérkőzésekre. Az alábbiakban közöljük a csa­pat február havi műsorát: február 3: Kkfélegyházi Építők Kecskemé­ten; február 7: Bp. MÁVAG, vagy Ikarusz Budapesten; február 10: Ceglédi Vasutas (K); február 14: Győri ETO Győrött; február 17: Ceglédi VSE Cegléden; február 21: MTK Kecskeméten; február 24: Nagykőrösi Kinizsi (K). AZ 1959. ÉV LEGJOBB ATLÉTIKAI EREDMÉNYEI Az ugrószámokban sem számol­hatunk be számottevő fejlődésről. Állandó visszatérő probléma, hogy az egyes számokban egyik évről a másikra eltűnnek a legjobb ered­ményt elért versenyzők. Egyetlen ugrószámban sincs jelenleg kiemel­kedő képességű versenyzőnk. Ma­gasugróink közül Jenei és Mezősi fejlődése érdemel említést. Kár, hogy az igen tehetséges Mezősi csak rendszertelenül és nem kellő szorgalommal foglalkozik a magas­ugrással. Remélhetőleg a sok fia­tal (Farkas, Lengyel stb.) közül lesz egy-két kiemelkedő tehetségű ver­senyzőnk. Távolugróink közül a TF-re tá­vozott Ákos emelkedett ki. Meg­bízható ugrók voltak rajta kívül Grosan és Nagy J. Mindketten tehetségesek. Ebben a számban bízni lehet az általános fejlődés­ben. A hármasugrásban tavaly nem láthattunk javulást. A 13 métert sem tudták elérni versenyzőink. Itt is Grosantól várható jelentősebb fejlődés. Az ifjúságiak közül Gyár­fás, Hős, Sulyok és Kucsera ered­ménye érdemel említést. A rúdugrásban nem sok fejlő­dést tapasztalhattunk. Hegedűs fej­lődött és eléggé megbízhatóan ver­senyzett, csak hát ennél jobb ered­ményeket kellene már elérnünk. A két háromméteves ugró még me­gyék kpzti viszonylatban sem je­lent valamire való eredményt. Gyú­rót és Vigandot képesnek tartjuk, hogy az idén már túl, illetve jóval túl ugorják a 3 métert. Sokat vá­runk a tehetségeseknek látszó fia­taloktól — Kullai. Páli. VöÄis, Vas­vári *= tó. Magasugrás: 175 Jenei KTE 175 Mezősi F. Reménység 172 Disz ti B. Építők 170 Gulyás K. Spartacus 170 Hegedűs B. Építők 165 Bakos H. Kinizsi 165 Kucsera B. Építők 165 Maüár F. Reménység 165 Morényi Bugac 165 Zelei Szánk Távolugrás: 691 Ákos B. Építők 637 Priczel Ksztmiklós 635 Grosan KTE 626 Nagy J. Dávod 624 Kovács E. Ksztmiklós 619 Kiss Z. Kalocsa 619 Kucsera B. Építők 613 Sulyok F. Reménység 607 Marity B. Építők 591 Disztl B. Építők Hármasugrás: 12.85 Grosan KTE 12,77 Pataki B. Építők 12,25 Gyárfás KTE 12,21 Ákos B. Építők 12,09 Hegedűs B. Építők 12,08 Hős KTE 12,06 Disztl B. Építők 12,05 Sulyok F. Reménység 11,98 Kucsera B. Építők 11,94 Priczel Ksztmiklós Rúdugrás: 320 Hegedűs B. Építők 310 Gerber KTE 290 Gyúró K. Spartacus 290 Vigand B. Építők 275 Páli Ksztmiklós 270 Kullai KTE 265 Vörös Ksztmiklós 260 Boldog Ksztmiklós 260 Grosan KTE 260 Vas vari K. Katona Gimn. A KECSKEMÉTI KATONA JÓZSEF SZÍNHÁZ MŰSORA Január 20, szerda este 7 óra Garcia Lorca: BERNARDA HAZA Színmű 3 felvonásban Bajor Gizi bérlet 7. sz. szelvénybérlet Mozik M íj'sora Január 20-án, szerdán: Baja Központi: Kard és kocka, Baja Uránia: Megtört a jég, Bácsalmás: Micsoda éjszaka, Dunavecse: Dulszka asszony erkölcse, Jánoshalma: Csilla­gok, Kalocsa: A 18-as év. Kecs­kemét Árpád: Fekete gyöngyök, Kecskemét Városi : A tenger tör­vénye, Kiskőrös: Névházasság, Kiskunfélegyháza: Nyomorultak I. rész, Kiskunhalas: Játék és álom, Kiskunmajsa: Vágyak szárnyán, Kunszentmikló^ Ön­vád, Szabadszállás: Főnyere­mény, Tiszakécske Petőfi: Me­nekülés az árnyéktól, Tisza­kécske Tisza: Kölyök. Apróhirdetések JÖL főző, gyermekszerető idősebb lányt keresek állandóra. Kecskemét, Komszomol tér 2, fodrászüzlet. 122 löO KILÓS zsírserlés eladó. Kecs­kemét, Kovács György, Hunyadi­város 20. Daróczi köz. 9263 KÜLÖNBEJ Ar ATÜ, csendes búto­rozott szobát keresek Kecskeméten. Címet a kiadóba kérek. 9264 TÖBB ÉVES gyakorlattal rendel­kező gépkocsivezetőt felveszünk. Jelentkezés: csütörtökön, 2l-én 10-12 óra között: ÜVEGÉRT, Kecskemét, Széchenyi tér 15. 123 AAAAAAAAAAAAA'AAAAAA. 4 Mezőgazdasági gépek sze­4 relésében jártas 4 SZERELŐT j és gyakorlott j ESZTERGÁLYOS i ^ azonnal felveszünk. ^ Kísérleti Gazdaság KecS' 4 kémét, Parasztfőiskola. — 4 Telefon: 29-33. ◄ ◄ t t ► ► ► ► ► p ► l ► — ► 103 £ U Az É. M. 45. sz. All. jj Építőipari V. Bp., VI. Q Szív u. 60. § kőműves- és ács­□ tanulókat vesz lel. □ Jelentkezhet az a 14—17. ü életév közötti fiatal, aki D a VIII. általános iskolát elvégezte. Teljes ellátás és szállás biztosítva, sport és kulturális lehetőséggel. Jelentkezés írásban vagy személyesen a fenti cím □ alatt. — Bővebb felvilá­D gosítást a jelentkezéskor q adunk. 78 * OüuLiLjuIDDÜÜODODDGDDuul 4 A HAJDÚSÁGI iparművek £ ^ a már legyártott és forgalom- ^ ^ ban levő »HIMFI«. típusú ház- ► J tartási centrifugákon bizton- ^ ^ sági okokból konstrukciós vál­4 toztatást hajt végre. A gyárjj^ <4 ezért felhívja azon érdekelte- ◄ két, akik a »-HIMPI-« centrifu- ► ^ gával rendelkeznek, hogy le- ? ^ velezölapon közöljék címüket^ 4] és lehetőség szerint telefon-^» M számukat. A közlés birtokában ► ^ a vállalat — előzetes értesí- ► ^ .és mellett — a megadott cí- ^ ^ meken folyamatosan és díj- ^ <4 mentesen kicseréli a centrifu- ^ gákat. Levélcím: Hajdúságit ^ Iparművek Service, Budapest, £ 5 VI., Nagymező utca 43. H6 ^ Marokkó, a turisták paiadicsoma? A marokkói hivatalos lap­ban kormányrendelet jelent meg, melynek értelmében rö­videsen megszüntetik a vízum- kényszert bármely ország ál­lampolgárai számára. Ezzel igyekeznek elérni, hogy Ma­rokkó az európaiak egyik leg­kedveltebb üdülőhelyévé váljék. Az állattenyésztés professzora ARNO ASMUS 1958. novem­ber I5-ig az NDK grosslanger- wischi állami gazdaságában dolgozott mint fejőmester. Itt már 1955-ben évi 5800 kg át­lagos tejhozamot ért el. Jól keresett. Valahogy még sem volt teljesen elégedett — bosz- szantotta, hogy a körzet többi tehénistállójában jóval alacso­nyabb a tejhozam átlaga, hogy ezekből lényegesen kevesebb tejet kapnak a tejgazdaságok, mint amennyit kaphatnának. Ha ezt szóvátette, á termelő­szövetkezeti fejőmesterek rög­tön rávágták: Könnyű neked, amennyi takarmány az állami gazdaságban van! A tehenek nem is tehetnének mást, mint ontani a tejet. Csak jönnél egyszer egy termelőszövetke­zetbe, ott aztán csődöt mon­dana a te nagy tudásod. HIÁBA ÉRVELT, mindig csak ezt hajtogatták. Erre még job­ban felbosszankodott. Kár itt minden szóért. S ha bebizonyí­tanám nekik? — ötlött fel benne hirtelen. S az ötletből hamarosan elhatározás lett: Igenis elmegy egy termelőszö­vetkezetbe s megmutatja ne­kik! Amikor azonban a heili- gengrabeni termelőszövetkezet­be hívták s havi 1000 márka bért ajánlottak fel, nem fogad­ta el. Azt mondta, olyan hely­re akar menni, ahol a tej ho­zam különösen alacsony. A triglitzd termelőszövetke­zetbe ment, ahol kezdetben csak havi 500 márkát keresett. A tehénistállóban szomorú lát­vány tárult elé: rendetlen, pisz­kos volt. A teheneket nem etették, fejték meghatározott időpontban. A 80 tehén mind­össze 177 kg tejet adott na­ponta. 40* közülük nem volt vemhes. A nem tejelő és a frissen tejelő állatok egymás mellett álltak s ugyanazt a takarmányt kapták. AZZAL kezdte, hogy rendet, tisztaságot teremtett az istálló­ban. A teheneket tej hozamuk szerint csoportosította, etette. Nagy gondot fordított arra, hogy időben megtörténjék a megtermékenyítés, helyesen ál­lítsák össze a takarmányt és pontosan fejjenek. Rövid idő­vel azután, hogy átvette az is­tállót, a tehenek napi 177 kg helyett mór 628 kg tejet adtak. Csupán azáltal, hogy egy ta­pasztalt szakember rendet te­remtett az istállóban, a tehe­nek átlagos tejhozama 1959-ben már elérte a 3600 kg-ot, 3,5 százalékos zsírtartalom mel­lett. Ez lényegesen felülmúlja a nyugat-németországi átlagos tejhozamot s körülbelül azon a szinten van mint Dániában. Pár héttel ezelőtt állatkióllí- tást rendeztek Pritzwalk kör­zetben. Ezen a' triglitzi terme­lőszövetkezet négy tehenét és egy növendékbikáját első dí­jakkal tüntették ki. A REND MELLETT termé­szetesein sok függ a takar­mánytól is, ezért gondoskodni kell a megfelelő takarmány­alapról. A legjobb és legolcsóbb takarmányalapot a kukorica biztosítja, amely azonban nem­csak rendes növényápolást, ha­nem trágyát is követel. A trig­litzi tsz-ben 1960-ban a szántó­föld tíz százalékát vetik be kukoricával. A legelőket, me­zőket is rendben tartják, felja­vítják. Tehenenként 11 mázsa szénát, 70 mázsa silótakar­mányt és répát, továbbá 3,5 mázsa erőtakarmányt számí­tanak. Ezenkívül minden te­hénnek naponként 100—150 g ásványi anyagot is adnak, ami ugyancsak elősegíti a magas tejhozamot, az állatok haszná­lati értékének és egészségének meghosszabbítását. Arno Asmus még a Triglitz- ben elért eredménnyel sem elégszik meg. Amellett, hogy a helyi falusi akadémián minden kedden és pénteken az állat- tenyésztés területén dolgozó 19 termelőszövetkezeti tagnak és mezőgazdasági munkásnak adja át értékes tapasztalatait, véd­nökséget vállalt a mertensdorfi, a laaskei és a steffenshageni termelőszövetkezet istállói fe­lett. Hetenként egyszer oda­megy, hogy társainak útmuta­tást nyújtson a helyes etetés­hez, az állatok megfelelő gon­dozásához. S EZ MÉG nem minden. Az egész pritzwalki körzetben meg­szervezte a felette hasznos ta­pasztalatcserét. A triglitzi ter­melőszövetkezet állattenyésztő brigádjának tagjai 14 napig más termelőszövetkezetekben dolgoznak, hogy ott is megho­nosítsák a helyes tehéngondo­zást és ugyanakkor más terme­lőszövetkezetek állattenyésztési brigádjainak egy-egy tagja Triglitzben sajátítja el ezeket a kiválóan bevált módszereket, így sehol sincs kiesés a mun­kában s az állattenyésztési bri­gádok tagjai munka közben sajátítják el Amo Asmus ered­ményes módszereit, a helyes tehéngondozást. Már a következő számada­tokból is kitűnik ennek nagy jelentősége: Az NDK-ban 1958- ban 2676 kg volt a tehenök át­lagos tej hozama. A triglitzi tsz tehenei Arno Asmus keze alatt 924 kg-mal több tejet adtak. A Német Demokratikus Köztár­saságban 1958-ban 2,1 millió tehén volt. Ha mindegyik csak annyi tejet adott volna, mint a triglitzi tehenek, a népgazda­ság két millió tonnával több te­jet kapott volna. Ezzel is előbbre kerültek volna a gaz­dasági főfeladat megoldásában, amely — mint ismeretes —> Nyugat-Németország utolérése és megelőzése a legfontosabb élelmiszerek és ipari közszük­ségleti cikkek egy lakosra eső fogyasztásában; Az ipari fejlődés ütemének tekintetében Csehszlovákia rövidesen megelőzi az összes kapitalista országokat Csehszlovákia az ipari fejlő­dés ütemét tekintve az elkö­vetkező években az összes ka­pitalista országokat megelőzi. A Csehszlovák Állami Statisz­tikai Hivatal jelentéséből ki­tűnik, hogy a harmadik ötéves tervében az előirányzat szerint jelentősen emelkedik Csehszlo­vákia összes alapvető iparágai­nak termelése. A villamosener- gia-térmelés 1965-ben, 1960-hoz viszonyítva, magasabb lesz, mint Belgium, illetve Ausztria jelenlegi évi villamosenergia­termelése. Az ország nyersvas- termelése az előirányzat sze­rint túlszárnyalja többek kö­zött Olaszország, India, illetve Ausztrália nyersvas-termelését. KÉP SZÖVEG NÉLKÜL

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents