Petőfi Népe, 1960. január (15. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-14 / 11. szám
1M4. január 14. csütörtök 3. oldal Nagybaracska a nagy változások napjaiban — Pillanatkép a tanácsházáról — Az új év első napjainak legjelentősebb eseménye Nagy- baracskán is — mint megyénk más községeiben — a termelőszövetkezeti mozgalom gyorsiramú fellendülése. A helyiek már alig győzik számontartani az új belépőket. Nap nap után újabb és újabb egyéni gazdák írják alá a belépési nyilatkozatokat, kérik a közösbe való felvételüket. „Köszönöm a megértő, okos szavakat.. Amikor belépünk a tanácshaza irodájába, Janotka (Mézes) József 14 holdas egyéni gazdának gratulálnak és kívánnak szerencsét az új élethez a jelenlevők, köztük Papp György, a járási pártbizottság osztályvezetője és Gál János a községi tanács elnöke. Janotka József jó gazda hí rében áll a községben. Szántóföldjének felét minden évben istállótrágyázza. Ez meglátszik terméseredményein is. Tavaly minden hold búzavetéséről 10 mázsát, kukoricave- léséről pedig 30 mázsát takarított be. Az elmúlt ősszel hét holdon szántott le szervestrágyát és hat holdat vetett be őszi kalászosokkal. Szép zöld vetését sokan megdicsérték. A jelenlevőktől azt is megtudjuk, hogy ennek ellenére mégsem erről, hanem kertészkedéséről híres Janotka József. Melegházában többnyire már februárban megérik a paprika, paradicsom és az újburgonya. — Köszönöm — válaszol az üdvözlésekre, amikor egy kis lélegzetvételnyi szünetre kerül sor a kézfogások után. — Köszönöm a segítséget, amit Papp elvtárstól, a járási bizottság képviselőjétől, amit a tanácselnök elvtárstól, amit a párttitkár elvtárstól. valamint Pusztai József elvtárstól, a Garai Állami Gazdaság igazgatójától kaptam. Ezek az elvtársak különösen barátságosan, megértőén beszélgettek velem a nagyüzemi gazdálkodás előnyéről, lehetőségéről. Nem is tudom hirtelenjében hogyan köszönjem meg nekik lürel. .ükét, felvilágosító szavukat. r x Uj szövetkezetei alakítunk Ezután a jövő terveiről szól. — Űj tsz-t akarunk* alakítani, olyan emberekkel, mint Barna István 11 holdas, Szűcs Ferenc 7 holdas. Király Ferenc 5 holdas és Varga József 18 holdas gazdák. A gazdálkodás kialakításának kérdéseiről még ezután tárgyalunk. Minden esetre, én a kertészetet szeretném továbbfejleszteni. Így folyik tovább a beszélgetés, tervezgetés a nagybaracskai tanácsházán. Közben az új belépők száma egyre gyárapodik. Király János 12 holdas, Horváth Antal 9 holdas gazda után Kovács (Jakab) József középparaszt is aláka- nyarítja nevét az ívre. ö is új tsz-ben szeretne dolgozni. Igyunk rá egy pohárral Sok töprengés és megfontolás után jutott cl Kovács József a szövetkezéshez, de most azután igazán szíwel-lélekkel vállalja a közös létrehozásával kapcsolatos feladatokat. — Emberek, jöjjenek el a lakásomra , — mondja. — Igyunk meg egy-egy pohár bort és beszéljünk ott a további tennivalókról, mert én is a szervezők közé szeretnék állni és most már egy perc halogatásra sincs időnk. Nagy József dl itnx 31 aee*, a lelgeiitéj: 300 ezer feriirt értékű társadalmi munka Szánk leözség lakossága 1959. évben 297 ezer forint társadalmi munkát végzett a betervezett 31 ezer forinttal szemben. Ennek az a magyarázata, hogy a lakosság látja a községi tanács vezetőinek igyekezetét, hogy a községfejlesztési hozzájárulást a falu szépítésére és a közösséget szolgáló intézményekre fordítja. A község vezetői kisgyűlése- ken, tanácsüléseken beszélik meg a létrehívandó tervet a lakossággal és elsősorban azt valósítják meg, amelyet a lakosság a legszükségesebbnek tart. Ily módon egy-egy építkezést v»gy javítást a lakosság sajátjának tart és szívesen segít azt elkészíteni. Így valósult meg a mutt esztendőben az ú} vásártér építése, a 900 négyzetméter be—— ...........................in ke rített új piactér és a 2200 négyzetméter parkosítás a község közepén levő homoktenger helyén. Két új iskola épült fel itt a múlt évben, három tanteremmel és két nevelői lakással, ezenkívül 1680 négyzetméter betonjárda, valamint a leözség különböző részein fákat ültettek. A különböző mellékutak javításán a lakosság több mini TO ezer forint értékű társadul» mi munkát végzett. A fenti munkálatoknál ősz• szesen 297 ezer forint volt a társadalmi hozzájárulás. A jó szervezés és a helyes gazdálkodásnak az az eredménye, hogy az adófizetők a községfejlesztési hozzájárulást 111 százalékra teljesítették az elmúlt évben. Csepregi Imre levelező A mindennapi élet forgatagában már észre sem vesszük, hogy mi minden lett jobb körülöttünk. Kevés szó esik a gyógyszerellátásról is, éppen ezért úgy gondoljuk: nem árt, ha foglalkozunk ezzel a té- i mával. Hazánkban 1945 előtt a gyógyszergyártás is a tőkések profitszerzését szolgálta, s a Miért veszélyes a házi patika? 1 lakosság gyógysxerellátásáról A FJR I K AyX^ 1 2 _____3 Du n« 5 EZZ] 6 I : ©SK^^Keilársa^í®7züdán]St-. társaság őrOattmet/Kőttérsaság 1 Lf.-J/eűntcsontparí/tó/tírsaság K. tmltj-Köllársasá? 8e-6rittt°fraatíi\ nti-Portiigá/ Sg.-Spanr/o( nagyobb gyógyszergyáraink kő zott kialakult gazdasági verseny sok esetben háttérbe szorította az egészségügyi érdeke két. Nyolc év alatt nyolcszorosára nőit a gyógyszerellátás A felszabadulás, és ezt követően a gyógyszeripar államosítása után megszüntették a hatástalan vagy elavult gyógyszerek készítését, s ma már gyógyszergyártásunk — amellett hogy állandóan lépést tart az orvostudomány fejlődésével — világhírnévre tett szert. Évente átlagban 50—60 új gyógyszerfajtát készítünk, melyek hatása vetekszik a legjobb külföldi gyógyszerekével. Szocialista államunk nagy gondot fordít a gyógyszergyártásra, hogy a lakosság egészségét óvja, s ilyen irányú igé- ; nyeit a legmesszebbmenőkig kielégítse. Növekedett a társadalombiztosításba bevont dolgozók száma is. Megyénkben például 1950-ben 76 ezer SZTK-tag volt, 1958 elején pedig már 107 ezer, ami 38 százalékos emelkedést jelent. Ennél azonban jóval nagyobb ütemben növekedett a gyógyszerellátás, ugyanis, míg 1950- ben az SZTK 4 085 000 forintot fordított gyógyszerszolgáltatásra, addig 1958-ban 19 600 000 forintot, vagyis közel ötszörösét a nyolc évvel előbbi ösz- szegnek. A gyógyszer- mérgezésekről A fenti számok azt bizonyítják, hogy nagymértékben javult a betegellátás, s egyben megnőtt a magyar gyógyszer- készítmények iránti bizalom. Mutatkoznak azonban egyéb jelenségek is. Az SZTK vezetői és főorvosai elmondták, sokan feleslegesen és nagy mennyiségben iratnak maguknak gyógyszert, s valóságod kis házi patikákat tartanak odahaza. Az ilyenfajta gyűjtő szenvedély nem vezet minciig jóra. Arról nem is szólva, hogy a mértéktelen gyógyszerfelhalmozás károkat okoz a népgazdaságnak, de a rossz tárolás miatt tönkre is mennek a gyógyszerek; egy részüknek pedig közben a használati idejük is lejár. A bomlófélben levő, lejárt idejű gyógyszerek azután gyógyszermérgezést idézhetnék élő. Szomorú eseteket lehetne felsorolná arról, hogy az otthon tartott, vagy helytelenül adagolt gyógyszerek következtében életveszélybe kerültek felnőtték és gyermekek egyaránt Jog van, — de kötelesség isi Mindez arra űgyetaueztei, hogy gyógyszert csak orvosi rendeletre szedjünk. Az is baj például, ha kevesebbet veszünk be az orvosságból, mint kellene, mert ezáltal kialakulnak azok a baktériumtörzsek, amelyek ellenállóvá válnak a gyógyszerrel szemben. Ez pedig nehezebbé teszi a gyógyítást is. Bármilyen furcsán liangzik, nálunk a biztosított betegeknek nemcsak jogaik, hanem köteleségeik is vannak. Az SZTK-tagoknak joguk van tel-' jesen ingyenes, magasszínvonalú orvosi ellátásira. Rendelkezésükre bocsátják mindazokat a gyógyszereket, amelyekre gyógyulásuk érdekében szükségük van, kötelességük azonban az orvosi utasításokat be is tartani. Nagy Ottó A második világháború után Ázsiában, most Afrikában lehetünk tanúi az Imperialista gyarmati rendazer szétesésének. A függetlenségi mozgalmak nyomására különösen az 1950-es évek közepétől az imperialista hatalmak gyarmati birtokaik feladására kényszerülnek. A 238 millió lakosú és kereken S« millió négyzetkilométer nagyságú -fekete kontinens- területén jelenleg U független állam van. Ezek a kővetkezők: Etiópia, Egyesült Arab Köztársaság (Egyiptom), Guinea, Ghana, Kamerun, Marokkó, Líbia, Szudán, Tunézia, Libéria, Dél-Afrikai Unió. Két ENSZ-gyám- ság: Togo és Szomália, valamint a brit kormányzás alatt élő Nigéria aepel is ez évben nyerik el függetlenségüket, Rhodesia és Nyaszaföld a Brit MMuetkőzöcsés korlátozott jogú I tagjai valamint a Francia közösség 12 »autonóm köztársasága«, valójában lélgyarmatai mellett, ma még IS —i különböző közigazgatási címmel felruházott -* de lényegileg gyarmati területet birtokolnak európai kapitalista államok, Tanganyika és Ruanda-Urundi ma még brit, illetőleg belga közigazgatás alatt álló ENSZ gyámsági terület. Afrika területe és lakossága I960 januárjában az alábbi kategóriákba oszthatók: Afrika Afrika terüle- lakossá- tének gának %-ában “Arában 11 független állam 31 41 1960-ban függetlenségét elnyerő 3 ország 5 16 13 félgyarmat 31) 17 ,8 gyarmati terület és 3 ENSZ=£yámsás 31 36 ! iíérdexx — felelek A fenti táblázatból kitűnik, hogy előreláthatólag ez év végére az összterület 36 százalékán, 10,8 millió négyzetkilométereu, tehát Európával azonos nagyságú területen a kontinens összlakosságának 57 százaléka, kereken 130 milUó fö fog — babár névleg is — önálló államokban élni. Jelmagyarázat: 1. Független afrikai országok. (Evszám: függetlenség kivívásának éve.) Z. A Délafrikai Unió, ahol a néger lakosságot a fehérbőrű kisebbség elnyomja. 3. I960 folyamán függetlenségüket elnyerő afrikai országok. 1. Korlátozott autonómiával rendelkező félgyarmati területek. 5. ENSZ-gyároságok. 6. Imperialista hatalmak gyarmatait A termel ítezöretkezetek földbérletéről A termelőszövetkezeti mozgalom eredményes elterjedése már eddig is azt eredményezte egyes községekben, hogy a földdel rendelkező és a földművelést élethivatásszerűen folytató lakosság jelentős része termelőszövetkezetbe tömörült. Lépten-nyomon felvetődik az a kérdés, hogy mi lesz azokkal az öreg, beteg vagy földjeiket egyéb okok miatt megművelni nem tudó földtulajdonosokkal, akik a változott körülmények között nem találnak bérlőt ingatlanukra. Vannak egyesek, akik előrehaladott koruk miatt nem tudnak eleget, tenni a .szövetkezetben a közös uumkatonl eredő kötelezettségüknek. Nyitva áll a lehetősége annak, hogy az ilyenek ingatlanukat bérbe adják a szövetkezetnek. A közös gazdaságok az ilyen személyek ingatlanait bérbe veszik, azt rendes gazda gondosságával megművelik és a bérbeadóval Írásban kötött szerződés szerinti haszonbért minden gazdasági év végén időben megfizetik. A fizetendő haszonbér összege szabad egyezkedés tárgya. A rendelkezések alapján a termelőszövetkezetek mérlegelik a bérbeadó szociális körülményeit, indokolt esetben a fizetendő kishajam bért vagy annak egy, ré- saü letvnffenpfihpn fVastiki
