Petőfi Népe, 1960. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-14 / 11. szám

4. oldal 1869. Január 14, cefltőrtők A főkönyvelő a kolhoz második embere Látogatás a nyikoiajevi Kiupszkája kolhozban Szovjetunióbeli társasutazá­sunk alkalmával Lvov kör­nyékén, a várostól 50 kilomé­terre levő Nyikolajev község­ben meglátogattuk a Krupsz- kaja kolhozt. Elsősorban is nem a számadatok a megle­pőek és az érdekesek itt, ha­nem az a vitalitás, amellyel a kolhoz — felhasználva az utóbbi négy év lehetőségeit — hallatlan mértékben megjaví­totta gazdálkodását. m függ a kettős könyveléstől A kolhoz második embere az elnök után a könyvelő, — Korpalo Sztepanov elvtárs. Mint mondja, nem egyszer megtörtént, hogy azokat az elképzeléseket, amelyeket a vezetőség a gazdasági tervben végre akar hajtani, a könyve­lés többször nem találta ki- fizetődőekneK, s ezért javasolta azok elhagyását. — Három évvel ezelőtt pél­dául — mondja Korpalo elv­tehát láthatjuk: nagyon ala­csonyra szorítják le az önkölt­ségi árakat, s ez a munka- szervezés alaposságára, a mun­karáfordítás alacsony voltára és magasfokú gépesítettségére utal. Ezúttal azonban nem írunk az olcsó építőanyagból készí­tett, de önitatóval, takarmányt és trágyát hordó sínekkel fel­szerelt, száz férőhelyesnél na­gyobb istállókról, a munka- szervezésről, hiszen ezeket nagyobbára jobb termelőszö­vetkezeteink már alkalmazzák is. Sokkal inkább érdemesnek tartjuk megemlíteni azt a ■•»baromfikonszernt“, amelyet a Krupszkája kolhoz, kilenc más kolhozzal együtt az idén ala­pított. Kolhozok közötti összefogás A vízállásos réteg, enyhe dombhajlatokban meggyűlő dezkednek be, úgyannyira. hogy a tíz kolhozba idén be­vezetett villanyt már fel is használják a tojástermelés nö­velésére is: az őszi meg téli, rövidebb nappalokat a villany­égők meggyújtásával hosszab­bítják meg, s a villanyfény a baromfik szervezetében megfe­lelő változásokat idéz elő a több tojás termelésére. Tavaly egy-egy tojótyúktól 126 tojást nyertek, az idén pedig 197-et, a villany bevezetése után pe­dig minden reményük meg­van arra, hogy egy-egy ba­romfi egész évi lojáshozamát 220-ra, sőt ennél magasabbra emeljék. A Krupszkája kolhoz haszna a megelőző, 6000 lét­számú baromíifarmjából 280 ezer rubel volt tavaly, s el­képzelhetjük, hogy ez az ösz- szeg milyen rohamos mérték­ben fog növekedni az új ba­romfitelepen. Dinamikus gazdaságvezetés, az önköltség csökkentésére va­ló állandó törekvés, a gazda­sági tényezők, a kereslet meg­felelő szemmeltartása- — ez«; jellemzi a Krupszkája kolhozt. Megyénk szövetkezeti gazdasá­gai, úgy hisszük, sokat tanul­hatnának tőlük. Fábián Gábor HAJNAL VAN. Kecskemét főterén csillogó, kristálytiszta az éjjel lehullott hó. A levegő jéghideg, szinte kézzel fogható. Jól esik a fűtött autóba beülni és fázósan összehúzódni, a ke­zeket zsebredugni. Már indu­lunk is. A gépkocsivezető, va­lamit igazít a kocsin, majd nekilódulunk a hosszú útnak. Alig néhány perc, mans a szegedi betonúton vágtatunk, kocsink nyeli a kilométereket. Azaznogy csak nyelte, mert ni- csak, megálltunk, Eros zökke­nő, gyors fékezés,' vaiami tör­tént a kocsival. — Féltengeiy törés! — álla­pítja meg bosszúsan a sofor.— nem menetünk így lovaim. Le kell vontatni a kocsit. Még nenany perc tanácsko­zás, majd én vunaikoziam arra, nogy visszaindulok a varosba, segiLséget hozok. N Elvi VÁGTAM az útnak. Nyolc kilométert ken megten­nem gyalog. Kéméi tem, akad majd valami jármű, amelyre i.eikőreüzkednetek. Szaporán szedtem a lábam, hogy ne érez­„Azt mondják, az ember akkor álmodik csak valakiről, ha nagyon szereti“ Medgyesi Mária nyilatkozik a Düvad című új magyar filmről Sarkadi Imre: Tanyasi Dú- vad című regényéből irt forga­tókönyvet Eábri Zoltán a Dú­vad című új magyar film al­kotója. A film női főszerepét (Zsuzsit) a Kecskeméti Katona József Színház közkedvelt szí­AAAAA 4 4 4 •4 .-4 V AAA 4 4 <*▲▲▲ 4 ,4«ía <4-a... nésznője, Medgyesi Mária ala- kítja. Hogyan vélekedik a te- hetséges színésznő a Dúvad c. új magyar filmről? — Ügy érzem, nagy sikere lesz a filmnek. Sok drámai je­lenetből tevődik össze, s mon­danivalójában is közel áll hoz­zánk, mai emberekhez. Egy fia­tal parasztlány és egy magá­nos, dorbézoló, mulatozó kulák szerelmi kapcsolata elevenedik meg a vásznon. A film megmu­tatja, milyen körülmények kö­zött válik a naiv parasztlány­ból öntudatos asszony. Egyik legkedvesebb jelenetem, amikor a férjemmel beszélgetek: »Azt mondják, az ember akkor ál­modik csak valakiről, ha na­gyon szeretiNem akarom a film tartalmát előre ismertet­ni. Döntsön a közönség! Egyet- ért-e a filmben felvetett prob­lémával, megelégedett-e a mű­vészek játékával, s magával a rendezéssel? Ha igen, akkor a siker nem marad el — fejezte be nyilatkozatát Medgyesi Má­ria. _ Bieliczky S. zott a panaszos ordítás, majd a halálhörgés. Újabb gyilkos­ság, — semmi kétség! MIT, KÉSZLETEZZEM, még négyszer, ismétlődött meg ugyanaz, s nyomában felcsa­pott a máglya tüze, amelynek lángja még ijesztőbb, még bai- jósiatúbbá tette a számomra amúgy ig szomorú hajnalt. LlKOöZOJNTOTT a tél. Itt van a disznóvágás ideje. A jól tartott, s a gazda szemével is hizlalt disznók ezekben a na­pokban fejezik be földi pálya­futásukat, hogy az éléskamrák szemet gyönyörködtető és gyo­mornedveket kiváltó, ínycsik­landozó tartozékává Váljanak. Szeretőm az ízes faiatokat, a jo fűszeres kolbászt, meg a disznósajtot. Néni is beszélve a töltő »káposztáról, vagy a ko­csonyáról. Csak azt a sikolyt tudnám feledni... Meg a mág­lyát. ., EKKŰp JUT eszembe, hogy ezen a héten két ismerősöm hivott meg disznótorra. Elmegyek! Mezei István társ — halastavat akartak lé­tesíteni, s a vezetőség mór meg ' is kezdte a tó kiasatasát. A könyvelésnek alapos számtani műveletek kidolgozásába ke­rült, míg végül bebizonyította, hogy a halastó építése nem lesz gazdaságos. így végül el is vetették a tó építésének tervét — Ugyanígy történt a korai zöldségieiék termelésével is — folytatja a könyvelő. — Lvov, a 400 ezer lakosú nagyváros közelében élünk, s a vezetőség a tagsággal együtt úgy gondolta, hogy kifizetődő lenne a melegagyi konyha- kertészet létesítése. A köny­velés bizonyította aztán be, hogy még a fűtőanyag értékét sem hozná be a melegágyak­ból kikerült zöldségfélék ara. Elsősorban termelőszövetke­zeteink vezetőinek írom le ezeket a sorokat, s azon jog­gal kérdezhetnék: »Hogyan tudja kimutatni a kolhoz könyvelése ily nagy pontos­sággal a rentábilitást?-« Olcsón termel-e a Hol no x % A kolhoz — bár 1950-ben alakult — 1057-ben egye­sült három kisebb kolhozgaz­daságból. A megalakulástól kezdve mindvégig kettős könyvvitelt alkalmaztak, amely­nek segítségével még azt is ki tudják mutatni, hogy me­lyik gép, illetve ló, mely üzem­ágban, mennyi értékű munkát végzett Így tisztában vannak egy-egy »lonap» vagy »traktor- nap« értékével. Bizonylataik alapján külön-külón könyvei­nek minden üzemágban vég­lett munkát, s igy még ter­mékeik önköltségét is a leg­pontosabban számon tarthatják. Egy mázsa cukorrépa terme­lése kolhozukban például 13 rubelbe kerül, amelyet az állam 24 rubel 50 kopekért vesz át. Egy mázsa tej ön-!1’ koKségi ára pedig 70 rubel,} amelyért az állami átvevőhe- 5 yen 124 rubelt kaoaaú. Amiin ) Sx. Sxmirnovs MAGYAR FÖLDÖN T övészzászlóaljunk kiver ti L a németeket egy cuk ( rászipari üzem épületéből Bu dapest egyik belső kerületé ben. Az üzemnek tágas alag sora volt, amelyben nagy tö' meg ember zsúfolódott össze Itt rejtőzött, a bombák, a lö­vedékek elől, a környező há­zak több száz lakója. Amikor egy politikai tiszt, Kcojev ka­pitány, zászlóaljunk parancs- nokhelyettese, egy csapat ka­tonával bement a bunkerbe, mindenki, aki ott volt, még 5 a gyermeknép is, felemelte a j kezét. Az asszonyok rimán- kodva nyöszörög tea: »Ne, ne, I kapitány! Ne kaput!« A sokaságool előkerült egy magyar, aki tudott oroszul. Kcojev elképedve kérdezte tőié, miért, emelik fel a ke­züket és miért rlmankodnak neki. — Azért könyörögnek, ka­pitány úr, hogy ne mészároi- tassa le őket — hebegte a tolmács, maga is dideregve a félelemtől. — Hiszen azt : mondják, hogy az oroszok min­denkit halomra lőnek. Mindjárt megmagyaráztatta a magyaroknak, hogy rászedték őket, hogy senkit nem fenye­get a legkisebb veszeiy sem, hogy mehetnek vissza a- há­zakon. ’Az- égnek emea áezcA vidám, meg­könnyebbült zsivaj huliámzoti végig az óvóhelyen. M ikor azonban Kcojev a: udvarra ment. egy öreg magyar, aki a bőröndjen üh a sarokban, megáliította, és reléje hajolva kezdett kérdez­ni valamit. — Nagyon örül, hogy az oro­szok nem bántják a békés la­kosságot — fordította a tol­mács. — Csak azt akarja tud­ni, mikor jönnek ide a kom­munisták. Mert azok azían, úgy mondják, senkit cetben nem hagynak. A harcosok harsány kacaj­ra fakadtak. —■ Magyarázza meg neki, hogy én is kommunista va­gyok — mondta mosolyogva Kcojev. — Ezeknek a katonák­nak a fele is az. Mennyi ha­zugságot vertek a maguk fe­jébe! A magyarok megkönnyeb­bülten íeisóhajtottají. S mikor a kapitány meg. a katonák el­távoztak, a boldog bátorságra kapott emberraj nünaju.'t ki­űzőmön az utcára. Nem bizony. Nem nódítók jöttek Budapestre, hanem fel­szabadítók. Itt egy szovjet tábori ápoló­nő hajol az öreg magyar fölé, akit a harcok alatt egy elté­vedt golyó megsebesített. Für­ge, gyakorlott kézzel bekötözi u sebet, aztán két egészségügyi katona hordágyon elszállítja a magyart a szovjet segély­helyre. Ott egy nagybajszú gárdista, akinek a melle tele van kitüntetéssel, segít 1 egy óreg néninek a cókmóhkal teil kosarat cipelni. Amott egy sisakos páncélos tiszt felnyaia- bol egy magyar gyereket, a szájába cukrot nyom, és el­mélázó mosollyal néz az ar­cára — biztosan a saját kis­fia jut eszébe. Az anyja, aki boldogan mosolyogva áll mel­lette, méghatottan ismételgeti a hála szavait: — Köszönöm szépen! Oh, kö­szönöm szépen! V alamelyik téren egy szov­jet őrnagy magyarul szólít meg egy asszonyt, aki kislányt vezet kézenfogva. Az a«>Zony megáll ws elbámul* hogy az orosz tudja az c anyanyelvét. A tiszt megma­gyarázza neki, hogy ő magyai nemzetiségű, majd csokoládé; húz ki a zsebéből és meg­kínálja a gyereket Ahogj látja az asszony, tréfásan azi mondja: — Ügy látszik, a németéi igazat beszéltek. Most az őrnagy nézett na­gyot. — Mit akar ezzel mondani': — kérdezi, és szigorúra ránduj az arca, De ahogy az asszony kötódc mosolyát észreveszi, rájön, hogy a szavak mögött valami huncutság lappang. — A németek azt biresztel- ték, hogy az oroszok megölik a gyerekeket — magyarázta a nő. — Maga a hetedik szovjet tiszt, aki csokoládét ad a kis­lánynak. Ilyen hosszú koplalás után annyi csokoládé életve­szélyes lehet, nem? Mind a ketten íelkacagnak, a gyerek is velük. A ztán az őrnagy megy to­vább, s az asszony so­káig néz utána. Nem tudja, hogy az imént a híres magyar íróval, Illés Bélával beszéd, aki, mipt szovjet tiszt, a győz­tes harcosokkal együtt jött a beiső Budapest utcáira. Fordította: Bán Ervin zem a hirtelen beköszöntött meleget. Kégen nem jártam téli hajnalban az országúton. Ut köoos, párás, sejtelmes fé­nyű volt a hajnal, egeszen másfajta, mint a városi. A fák zuzmarasaa, a földeli hóval íoruotuus. Az út mindkét ol- raiun, néhány száz méterrel jeijeoö, renoszerieienül elhe- yezve a tanyaK. Ablakuk vi- agit, úgy iulszik lakói télen lein várjak meg a reggeli, ko- ■an kelnek. NEM TeTTEM még meg löb- >et mint fél kilométert, ami- tor a fehér homályból kiviiágió anya felől iszonyatos üvöltés, laliusikoly döbbenetes hangja orrúié» meg. Meg sietöseobrc ogtam utamat, hogy az eset zinhelyétoi hunéi távolabb be­üljek. Ujabo tíz perc télt ol, nőst a másik oldal felől hang­tavak, amelyek a Lvov környéki vidékre jellemzőek, alkalmasnak mutatkoztak ar­ra, hogy nagy baromfigazda­ságot építsenek ki. Ezért tíz koihoz a múlt év őszén 900 ezer rubelt adott össze, s eb­ből 20 baromfinevelő épületet emeltek, amelyekben egy al­kalommal összesen 120 ezer baromfit tudnak felnevelni. Mivel pedig egy-egy évben többször meg tudjak fordítani a baromfiállományt, a 900 ezer rubel befektetés rövid idő, szinte egyetlen év alatt meg­térül. Főként tojástermelésre ren­A Krupszkája kolhoz irodájának bejárata.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents