Petőfi Népe, 1960. január (15. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-12 / 9. szám
I960. Január Í2, kedd 3. oldal 300 millió forint értékű termelés, 55 millió forint javítás, szolgáltatás, 3 százalékos termelékenység-emelés a KISZ ÖV 1960. évi tervében Számot vetve a távozó esztendő eredményeivel, 1959 sikerekben gazdag év volt Bács-Kiskun megye kisipari szövetkezeteinek életében is. A tagság és a szövetkezetekben foglalkoztatottak szorgalmas munkája, valamint a kongresszusi versenyben való részvétel nyomán, jelentős termelési eredmények születtek. Végleges számaink ugyan még Tincsének, a statisztika azonban már most úgy fest, hogy nyolcvankét szövetkezetünk az éves terv november 30-án történt teljesítésén felül, év végéig mintegy 30 millió forinttal több árut adott az ország lakosságának. A készárutermelés, építés, javítás, valamint a szolgáltató tevékenység ezzel, meghaladta a 275 millió forintot. Országosan is kiemelkedő, hogy kisipari szövetkezeteink javitó-szolgaltató tevékenysége, megközelítette az 50 millió forintot. Mindez alapot szolgáltatott arra, hogy a mozgalom 5000 katonája, az óév végéig teljesítse mindazokat a feltételeket, melyeket a Központi Vezetőség megvalósítandó célként ajánlott az 1959-es esztendőben. Tavaly hét szövetkezeti üzem, névszerinti a Kiskőrösi Vegyes, a Kiskunhalasi Fa és Építő, a Kecskeméti Autó és Gépjavító, a Bajai Lakberendező, a Kecskeméti Mezőgazdasági, a Kecskeméti Építőipari, valamint a Bajai Kályhakészítő Szövetkezet telephelyének, illetve új üzem- házának építésére került sor. Az idén tervbevették, hogy új üzemházat kap a Kiskunfélegyházi Asztalosipari Ktsz. Továbbfejlesztik a Kalocsai Fa és Építőipari Szövetkezet központi telepét, és tárgyalások folynak egy közel öt millió forintos létesítmény kivitelezésére. E központi üzemházak felépítése, a tervek szerint a Cifra palota mellett történne. Benne nyerne elhelyezést a Kecskeméti Ruházati-, a Cipész- és a Vegyes Ktsz. Utcára nyíló részét pedig a belvároshoz illő modern, cipő, szűcs és más szakmák rendelésre dolgozó szalonjaivá képeznék ki, hogy a lakosság igényeit minél jobban kielégítsék. Az idei fejlesztés a műszaki színvonal emelése szempontjából is igen jelentős. A megnövekedett feladatokhoz mérten, a KISZÖV vezetősége tervbe vette a szövetkezetek műszaki gárdájának megerősítését. Idén egész sor technikus és mérnök alkalmazására kerül sor. A munka termelékenységének fokozása érdekében új, nagyteljesítményű gépekkel szerelnek fel több szövetkezeti üzemet. Megkétszerezik a KISZÖV Műszaki Körének létszámát, eddigi hatáskörüket pedig kiszélesítik. A múltban a műszaki színvonal emelésének ez a fontos szerve csak tanácsadási, javaslati hatáskörrel bírt. Most operatív intézkedési jogkörrel ruházták fel. Említést érdemel az is, hogy a szövetkezetek 15 tagja vesz részt építőipari mesterképző tanfolyamon, huszonhat tag pedig a vas, fa, bőr és textilipari szakmákban szerez műszaki vezetői képesítést. Ila szövetkezeteink ezeket a terveket következetesen végrehajtják, minden remény megvan rá, hogy múlt évi eredményeik folytatásaként, becsülettel eleget tesznek 1960. évi feladataiknak, több mint 300 millió forint értékű termeléssel járulnak hozzá a három éves terv sikeres befejezéséhez. „. , _. Sándor Géza A számok bizonyítják: Érdemes volt a szövetkezeti útra lépni (Községi tudósítónktól.) Három termelőszövetkezet gazdálkodik 1959 tavaszától községünk földterületének mintegy 85 százalékán. Érdemes összehasonlítani a felszabadulás előtti és a jelenlegi termelési eredményeket. Községi viszonylatban 1945 előtt búzatermésünk holdanként 5,6 mázsa volt. 1959-ben elérte a 9,3 mázsát, sőt termelőszövetkezeteinknél 10—12 mázsás átlagtermést takarítottak be holdanként. Termelőszövetkezeteink árutermelési terve 6 731 780 forint volt, amelyet a múlt évben 134 százalékra teljesítettek. Tsz-eink nagy gondot fordítanak a szarvasmarha tenyésztésére: míg 1956-ban 457 ezer liter tejet adtunk a kereskedelemnek, addig ez a szám 1959- ben 790 ezerrel emelkedett. Tellát több mint 333 ezer liter tejjel adtunk többet az 1956-os évhez viszonyítva 1959-ben népgazdaságunknak. Bevételünk tejből sántán az 1956-os évhez viszonyítva, 799 ezer forinttal növekedett. A lakosság jóléte mutatkozik a földművesszövetkezet kereskedelmi forgalmánál is. Míg* 1954-ben 7 millió egyachány- ezer forintot forgalmazott, az 1959-es évben már mintegy 12 millió 900 ezer forint volt a forgalom. Községünkben 1930- ben 130 rádió működött, ma mai 1158 rádióelöfizetőnk van és televízióval büszkélkedhetünk. Több mint 1 millió forintra emelkedett takarékbetétálloma- nyunk is, amely 1950-ben még a 15 ezer forintot sem haladta meg. Községünkben négy személyautó-tulajdonos van cs számtalan motorkerékpár talált gazdára az elmúlt időben. A háziasszonyok munkáját is minden harmadik házban mosógépek segítik elő és több házban olajtűtéses kályha áll a régi kemencék helyén. Mindezek a szocialista nagyüzemi gazdálkodás fölényét mutatják és bizonyítják, hogy a hartai dolgozó parasztok helyesen gondolkoztak, amikor a közös gazdálkodás útját választották. Pergel István (Harta) oi. ndrati fi Artlx.tro izetek áj kez<lenitnr/ez.°ie : Közönségszervező hálózat A, harminc millió forintos túlteljesítéssel kisipari szövetkezeteink nagy szolgálatot tettek az egész népgazdaságnak, mivel a fogyasztás ugrásszerű megnövekedésével együtt járó igények kielégítéséből komoly részt vállaltak. Másrészt, munkasikereiknek jelentős része olyan területeken következett be. mint az exportigények kielégítése, a bútorgyártás, valamint a ruházati áruk készítése. Az OKISZ 1960-ban még nagyobb feladatok megoldása elé állította megyénk kisipari szövetkezeteit. Az előirányzott össztermelés értéke ugyanis meghaladja a 300 millió forintot. Ennek a tervnek sikeres teljesítése,, a munka termelékenységének 3 százalékos növelése mellett igen komoly műszaki előkészítést igényel. A műszaki biztosítás . feltételeit a KISZÖV vezetői már kidolgozták. *A>WWWVWVWWVWVWVWWVN KÉSZÜL A SZŐNYEQ Négy kitüntetés tulajdonosa a Bajai Gyapjúszöveígyárban Kollár Katalin fűzőnő, a szakma kiváló dolgozója. A fűződében szép teljesítménynek számít a 103—104 százalék. Ez a munka ugyanis fokozott figyelmet és nagy ügyességet igényel. Kollár elvtársnőbcu ez gyorsasággal párosul. így érte el, hogy a kongresszusi versenyben normáját átlag 110 százalékra teljesítette. Képünk szőnyegcsomózás közben ábrázolja. Kecskeméten A városi pártbizottság új módszereket, szervezési formákat keres Kecskemét kulturális fejlődésének meggyorsítására. A »magas színvonalú, korszerű, haladó szellemű művészetet minél nagyobb tömegeknek« célkitűzését segíti a közönségszervező hálózat is. Ezentúl minden üzemben, hivatalban egy-egy tekintélyes párttag rendszeresen felhívja majd a munkahely, hivatal dolgozóinak figyelmét a kiemelkedő zenei, irodalmi, színházi eseményekre, a TIT előadásaira, tartalmas filmekre. Félreértés ne essék: ezek az elvtársak nem afféle »kikiáltók*, »jegyárusok-“, »lótó-íutó« emberek, alkalmi propagandisták. Feladatuk másirányú: szebb is, nehezebb is. »A művelődés nemcsak díszére —• hanem használatára is van az életnek«: ezt a gondolatot fogjáic népszerűsíteni. A kecskeméti közönségszervezők első ízben a múlt héten gyűltek össze a városi pártbizottság épületében. Kórossy Artúr elvtárs, a kulturális bízót: - ság tagja a tennivalókról tájé koztútta a megjelenteket, majd Heltai Nándor népművelési felügyelő sorolta el a jelentősebb januári rendezvényeket. Róna Frigyes karnagy a most következő hangverseny műsorát, Udvaros Béla rendező pedig Garcia Lorca: Bernarda háza című, a jövő héten színre kerülő drámáját ismertette az összejövetelen Infravörös gáz besugárzói hoz forgalomba az idén a Gaz- készülékgyártó Vállalat. Az új készülék nem a légtömeget melegíti át, hanem sugárzással fűt. A sugárzó kétféle kivitelben, kis és nagy helyiségek fűtésére alkalmas változatban készül. iWVWWWVWWWWWWVWVW' A társadalmi bíróságok működése az üzem gazdasági életében kamatozik A Magyar Népköztársaság Mi niszlertanácsa és a Szakszervezetek Országos Tanácsa annak .dejen határozatot hozott a társadalmi bíróságok létrehozásáról s működéséről. A társadalmi bíróságok célja az, hogy a meg- tévedteket kisebb fegyelemsértés, — a szocialista együttélés szabályait sértő magatartás, személyi vagy társadalmi tulajdon rileni károkozás esetén a rendes bírósági eljárás helyett az ízem-, vagy vállalat kollektívája vonja felelősségre az üzem dolgozói jelenlétében. Az eljárás során az eddigi tapasztalatok szerint olyan légkör alakul ki, amely hozzájárul a munkafegyelem megszilárdításához, a dolgozók neveléséhez. Az MSZMP Bács-Kiskun megyei végrehajtó bizottsága a múlt év novemberében megállapította, hogy megyénkben a társadalmi bíróságok szervezésében s működésében hiányosságok mutatkoznak. A társadalmi bíróságokat szervező munka a bajai járás területén a járási ügyészség és a bíróság kezdeményezésére megindult ugyan, de nem folyik olyan ütemben, amilyenben azt a párt megyei végrehajtó bizottságának határozata kívánatosnak tartja. . Járásunk területéihez. islsi£ kiil lene gazdasági egységnél alakult társadalmi bíróság. Különösen ki kell emelni a Hosszúhegyi Állami Gazdaság és az Alsódu- navölgyi Vízügyi Igazgatóság dolgozóinak termelési értekezleteit, amelyeken a dolgozók megértették, hogy milyen nagyjelentőségű ügyről van szó. Alapos vita után válogatták hát ki azokat a személyeket, akiket alkalmasnak találtak e rendkívüli fontos feladat elvégzésére. A társadalmi bíróságok szervezését a pártszervezet irányításával, a bíróság és -ügyészség segítségével a szakszervezeteknek kell elvégezni. Meg kell határozni azokat a gazdasági egységeket, vállalatokat, intézményeket, amelyeknél társadalmi bíróság alakítására, illetve újjászervezésére szükség van. Ha minden gazdasági egység vezetője és szakszervezeti bizottsága szívügyének tekinti üzeme, vállalata érdekeit, a dolgozóknak bíróságon kívüli nevelését, akkor rövidesen olyan tekintélyre tesznek szert járásunk társadal-| mi bíróságai, amely igen fontos' lesz az üzemen, vállalaton belül történt nem törvényes cselekedetek felszámolására, illetve megelőzésére. Dr. Kárpáti Jenő, _i__ a bajai járásbíróság elnöke U'fia táncolnak a oztnUniklási Icaiatok É velt óta járok Kunszent- miklósra. Ez idő alatt, \ ahány parasztemberrel csalt ; beszéltem, valamennyien meglendítették azt az országosan ismert, sok sikert aratott gyöngyösbokrétát, amelyik itt a .faluban, a paraszf fiatalok akaratából, a Kiskunság népi hagyományainak tolmácsolása érdekében jött létre. A régi tánccsoport a történelem forgatagában és az idő múlásával felbomlott, tagjai szétszóródtak, s akik a faluban maradtak, csak gazdálkodtak, tenyésztették a birkát és egyre kevesebbet törődtek a tánccsoport újjászületésével. — A tánc szereteíe ; a kiskunok vérében van — mondta Zentai Károly, a földművesszövetkezet ügyvezetője a minap, amikor találkoztam vele. Nem sokáig kellett hívnia, ráálltam: Megnézem az ifjúsági házban a íöldművesszövetkezet új kul- túrcsoportjának próbáit. Este hat órakor. mintegy harmincán, 16—18 éves fiúk és lányok már vártak a próba megkezdésére. A hegedű hangjára, s a népszerű Karcsi bácsi jelére megcsendültek a sarkantyúk, libbentek a szoknyák, táncolni kezdtek a íiatalok, A fiúk seprű- és sapka-tánca, a szilaj legénytánc és a verounkos egytől-egyig, mind azokat a hagyományokat elevenítették fel, amelyre ennek a falunak, a környező tanyák legényei évszázadokig táncoltak, a lányok előtt hivalkodtak. a gy ességben, temperamentumban talán túl lesznek ezek a fiúk az öregeken is. Gyenes János, Selyem Zsigmond, Bognár Ferenc, itt a próbán is érzékeltetni tudták azt a régi virtust, ami jellemzője volt a Kiskunság lakóinak. A lányok vidám éneke, s az átalvetős csárdás pedig végleg bizonyságot tett az állítás mellett: A Kiskunság fiataljainak vérében van a tánc szereteíe. A táncjátékok pajkosságában, a gyors csárdásban a legügyesebb Berta Zsófia, Komiósdi Klára és Éva. Sári Katalin, Csabai Erzsi, Lehoczid Ilona és Szűcs Klára. Szinte önmagától vetődik fel a kérdés, miért nem szervezték meg eddig a fiatalokat érdeklő szórakozásokat, elfoglaltságukat jelentő tánccsoportot? Nehéz lenne erre feleletet kapni. Arról azonban beszélnem kell. hogy a mostani tánccsoport megszervezését Zen tűi Károly indította el, s sikerül: nekf támogatókra találni HaV- nos István, Rácz László és Kiss József személyében. Ezek a megőszült parasztemberek tanítják a fiatalokat. « maguk is részt vesznek a tanéban, hiszen valamikor a gyöngyös- bokréta tagjai voltak. A fiatalok lelkesedéi ében valóban nincs hiány. Induláskor hetenként kétszer. rhort már háromszor-n ágy szer próbálnak, hogy január 24-én odaállhassanak a falu népe elé, eltáncolva nekik a kiskunok hagyományos, szép, gazdag motívumokkal díszített táncait. A kunszentmiklósi tánc- kultúra magját elvetették, de ahhoz, hogy virágba is szökkenjen e kicsi mag, nagyon sok próbára, időre, lelkesedésre támogatásra van szükség. A község vezetőinek, a járási kulturális ügyek intézőinek fel kell karolniok ezt a jól indult s nagy lehetőségek előtt álló kezdeményezést. Tá- mogatniok, segíteniük kell a fiatalokat, mert egy 36 tánc- csoport a közönségnek, a járásnak is büszkesége lehet. Gémes Gábor
