Petőfi Népe, 1960. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-12 / 9. szám

4. oldal 1330. január 12, kedd §] A paragi^usokJÖ^|§ — A PetSfi Képe jogi tanpeaadójn — Kinek adható anyasági jutalom »Bizalommal fordulok a Pe­tőfi Népe szerkesztőségéhez kér­désemmel — írja Rideg Al­bertad homokmégyi olvasónk. — Hallottam, hogy a Miniszter- tanácsnak egyik rendelete elő­írja, hogy a sokgyermekes csa­ládokat segíteni kell. Nekem 8 élő gyermekem van, akik kö­zül négy általános-, egy pedig középiskolába jár. Két idősebb lányom már dolgozik. A fiam katona s így ő sem tudja a családot támogatni. Azt szeret­ném megtudni, kaphatok-e va­lahonnan anyagi segítséget?« * A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1957. évi 21. számú törvényerejű rendeled, valamint ennek végrehajtása tárgyában kiadott 19 1957. szá­mú rendelet értelmében a sok­gyermekes anyákat foltozott anyagi támogatásban kell ré­szesíteni. A rendelet : szövege kimond« ja: »Azokat az anyákat, akik­nek öt vagy annál több éi<5 gyermekük van — feltéve, hogy a legfiatalabb élő gyerme* 1957. tpárcius 8. napja után születet? — egyszeri pénzjuta­lomban kell részesíteni. A pénzjutalom fsszege nyolcgyer­mekes anya részére 1490 forint. A pénzjutalmat a legfiatalabb gyermek születése után kell ki­fizetni.« A fentiek értelmében a Ho- mokmégyi Községi Tanács Vég­rehajtó Bizottságához kérvényt kell benyújtania Rideg Alber!« nének, amelyben a segély ki* utalását kéri. Tessék picit mosolyogni, nyugodtan maradni! Köszönöm, készen vagyunk. Kuna Lajos részlegvezető operator fel­vételt készít. Folyik a negatívok és a pozitív képek retusalása, kidol­gozása. Munkában Kollarics József né és Danka Józset'né, a szövetkezet dolgozói. F e 1 h í v-á s A Szövetkezeti Tndománvos Tanács terveiről A SZŐ VOSZ kezdeményezé­sére néhány hónappal ezelőtt megalakult Szövetkezeti Tudo­mányos Tanács a közelmúlt­ban tartotta második munka- értekezletét. Ez alkalommal jó­váhagyták a tanács kutató cso­portjának 1960—61. évi tervét. E program szerint monográ­fia készül a munkásmozgalom és a szövetkezetek kapcsolatá­ról és a felszabadulás előtti szövetkezeti mozgalom néhány fontosabb kérdéséről. Több ta­nulmány készül a földműves­szövetkezeti mozgalom időszerű kérdéseiről, mint például a pi­ackutatás, a korszerű új szö­vetkezeti fonnák bevezetése, és fejlesztése stb. Nagy érdeklő­désre tarthat számot »A ma­gyar szövetkezeti mozgalom nemzetközi kapcsolatai a múlt­ban és jelenleg« című munka, amely szintén a kutató csoport terveiben szerepel. HÉZAGPÓTLÓ lesz a felsza­badulás utáni szövetkezeti élet megindulásának és kibontako­zásának részletes elemzése és feldolgozása. A földművesszö­vetkezeti mozgalom kérdései melleit szerepel a tervben a mezőgazdasági ■ termelőszövet­kezetek és a kisipari szövetke­zetek több problémájának el­méleti feldolgozása is. A MUNKAKÖZÖSSÉG ja-* vaslatára és közreműködésével jelent meg nemrégiben a »Le­nin a szövetkezetekről« című cikkgyűjtemény, a Tanácsköz­társaság 4L évfordulójának/ tiszteletére pedig díszes kivi­telben jelenik meg »A Tanács­köztársaság sző ve tkezetpoli ti- kaja« című1 könyv. A kutató, csoport közel tíz­ezer kötetes dokumentációs könyvtárral rendelkezik. Szerkesztői üzeneteit > Koszodérovits látván, Baja: Jew zését köszönjük. Levelét eljuttat­juk az illetékes kereskedelmi szer­veknek. Reméljük, rövidesen az egyforintos alátétgumi sem tesz hiánycikk. Kövesd! János, Kiskörös: »Az illetékesek «gyeimébe- c. panasz- beadványával egyetértünk. A sé­relmezett ügyben a járási tanára illetékes osztálya intézkedik majd. Vlgh Tamás, Madaras: Az ön követelése jogos. Rövidesen bővebb felvilágosítást jogi tanácsadónktól kap. Kovács Sándor, Szalkszentmár- ton: A postai küldemény felbon­tása cs megdézsmálása bűncselek­ménynek számit. Ügyében a Sze­gedi Postaigazgatóság rövidesen vizsgálatot indít. Ny. F. Kecskemét: Levele Igen sok ■ érdekes momentumot tartal­maz. Felkértük a kecskeméti állé* más vezetőjét, hogy az Ön által felvetett problémát vizsgálja ki. Leliet-e folyúirat nélkül irodalmi életet teremteni? íróink, akik arra hivatkoznak: minek írjanak, amikor nincs megjelenési lehetőségük? Az asztallióknak dolgozzanak? A his^uttsag című iro­dalmi és művészeti folyóirat most énekli hattyúdalát. Leg­többen azt állítják, hogy folyó­irat nélkül nem lehet irodalmi eletet teremteni. Van ebben a megállapításban sok igazság. Az író azért ír, hogy nevelje, gyönyörködtesse az olvasót, ráirányítsa figyelmét egyes fon­tos, irodalmi, gazdasági, poli­tikai és általában véve egyéb társadalmi kérdésekre amelyek szocialista rendszerünk születé­sével kerülnek napvilágra. Te­hát segít az öntudatosodás fo­lyamatának meggyorsításában, egyes, még elmaradott népré­tegek szellemi kultúrájának gyarapításában. Ha a tollíor- gató valóban írónak vallja ma­gát, akkor ezért ír elsősorban! E cél megvalósításáért lenne szükség folyóiratra. Nos, mit lehet tenni, ha nincs irodalmi szócsöve megyénknek? Áthidaló megoldásnak tarta­nánk, ha a megyei tanács nép­művelési csoportja, a városi művelődési osztály, a Hazafias Népfront városi és megyei bi­zottsága fogná össze a kallódó íróinkat. Amíg nincs, vagy nem lesz folyóirat, addig szervezze-, nek irodalmi esteket üzemeink­ben, termelőszövetkezetekben és állami gazdaságokban. JÖj jenek össze és vitatkozzanak egymás műveiről. Az emberek­kel való érintkezésből sok ki­tűnő, tollhegyre kívánkozó té­ma szülatik. Felolvasó estjeik­kel segitsenek a párt mező­gazdasági politikájának megér­tetésében a tanyavilágban élő parasztok körében. Novellák, versek, riportok, karcolatok, tárcák íródhatnak az emberek­kel való többszöri találkozó-, sokból. (Mert élmény nélkül nincs irodalom!) Egyszóval a hallgatás tornyából le kellene ereszked­ni a földre és segíteni pártunk célkitűzéseinek megvalósításá­ban. Szép számmal kinek me­gyénkben kommunista írók, s légyénél? ők e kezdeményezés szószólói, a szebb életért ví­vott hai'c zászlóvivői. Az ille­tékes állami és tömegszerveze­tek pedig segítsenek jó szer­vezőmunkájukkal a »folyóirat nélkülit irodalmi élet megte- temtesében. líieliczky Sándo: 1957-ben az egyik fő­városi író a megyében akkor fellendülőben levő irodalmi áletet így fogalmazta meg tö­mör egyszerűséggel: -Nem lesz többé iehér folt i3á:s megye az irodalom területén.« Azóta eltelt két esztendő, s a ledér folt feketévé terebélyesedett. De a Kecskeméten élő kezdő íróink első sikeres szárnypró­bálgatása után. kihulltak a lel­kesig, röpítő tollak a kézből, talán nem túlzók, ha pangás­nak nevezem jelenlegi helyi irodalmi életünket. Nem akaróik Leninre és Gorkijra hivatkozni, hogyan határozták meg ők- az írók lei- adatát aboan a gyönyörű tör­ténelmi korszakban, amikor a kapitalizmus nyűgét megsem­misítő munkásosztály vetve ke­zébe saját sorsának irányítá­sát. A szovjet írók a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme után meglátták a teg­nap még Verejtékező munká­sában a holnapot építő, bol- ■ dog, gondokkal küzuő. öntu- : datra ébredő embert, s azt örökítették meg már első mü­veikben. S mi a helyzet a mi mc- . gyénkben? Vannak költőink. : latéban nincsen megadóztatható földterület és tulajdonában, vagy haszonélvezetében nincs adóztatható ló, vagy öszvér. A közös háztar­táshoz való tartozást az 1960. évi január hó i napján fennálló álla­pot szerint kell elbírálni. Az adóbevallást hivatalos nyom­tatványon kell megtenni, amelyet a városi tanács végrehajtó bizott­ságának pénzügyi osztályánál in­gyen lehet beszerezni az 1959. évi adóív felmutatása mellett. Az adó­zó, vagyis a családfő aláírasa el­engedhetetlen alaki feltétele az adóbevallásnák. A torlódások el­kerülése végett a kivitt adóbeval­lásokat nyolc napon belül vissza kell hozni. Benyújtáskor az 1959. évi adóívet is fel kell mutatni. Az általános jövedelmi adó be­vallási ív késedelmes benyújtása, vagy be nem nyújtása felemet adótétel alkalmazását vonja maga után. Pénzügyi szabálysértést kö­vet el az az adózó, aki bevallásá­ban valótlan adatot közöl. A be­vallási ív kitöltésével kapcsolatos kérdésekre felvilágosítást az adó­csoport ad. (x) A városi tanács pénzügyi: osztálya, Kecskemét 864 csecsemőke'cngye 834 . darab négyszázíorlntos. csecsemőkelengye utalvány t jut-j tatott a múlt évben Kecskemét j lakosságának a városi tanács, j Ebből 63-at a rászorult, nehéz] szociális körülmények között] élők, a többit pedig SZTK-] biztosítottak kapták. < A Pénzügyminisztérium rendelete értelmében a mezőgazdasági lakos­ság I960, évi általános jövedelem- adójának kivetéséhez általános jö­vedelemadó-bevallást köteles, adni: 1. Az, alti 1533. január 1. napján az ország területén gazdaságilag művelhető, kataszteri jövedelem­mel bíró 403 négyszögöl, vagy en­nél nagyobb területű mező- és er­dőgazdasági ingatlant — ide értve a kertet cs szőlőt is — bármilyen címen (tulajdonjog, haszonélvezet, haszonbérlet, felesbérlet, illetmény, vagy egyéb más címen) használ. 2. Az, aki 1360. január 1 napján kétévesnél idősebb ló (öszvér) tu­lajdonosa vagy haszonélvezője. :t. - Az erdőgazdasági társulatok az 1958/59. gazdasági évben elért tiszta jövedelmükről. Nem kötelesek adóbevallást adni azok. akik kizárólag, áflami tarta­lékszőlőt, vagy gyümölcsöst ha­szonbérelnek, feltéve, ha nincs kétévesnél idősebb lovuk. vagy öszvérük és a^ok sem, akik me­zőgazdasági termelőszövetkezettől — mint annak tagjai — eltartást, já­radékot kapnak. ' Bérletnél a haszonbérlőt, illető­leg felesbérlőt — felesbérletnél ki­sebb részért való bérbeadás esetén pedig — a' bérbeadót kell a mezö- es erdőgazdasági ingatlan használó­jának tekinteni. A közös háztartásban - élők — a férj, az apa, vagy ha az nem el, az anya, vagyis — a családfő neve alatt együtt adóznak. Ezért a kö­zös háztartásban éiő valamennyi családtag által használt földterüle­tet, valamint a tulajdonukban (ha­szonélvezetükben) levő lovakat, Illetve öszvérekét a családfő köte­les bevallani még abban az eset­iem is. ha a családfőnek haszna­maztak olyan nagy összeget mint az elmúlt évben. Sike­reikhez hozzájárult, hogy sza­lonjaikban vendégmarasztalc légkört teremtettek. Különöser a Kossuth téli üzletre áldoz­tak sokat. Modernizálták a telvételi helyiséget. A várószo­bát kényelmes székekkel, fo­telekkel bútorozták be. A ren­delő fényképeit ma már át­alakított, új portálokban teszik közszemlére. 2 A város és a kornyék lakos­sága azonban nemcsak ezért látogatja kedvvel üzleteiket. A szövetkezet dolgozói ugyanis az udvarias és előzékeny bánás­mód mellett, mindenkor igye­keznek kielégíteni' rendelőik igényeit. Akár fekete-fehér, akár. pedig színezett képekről legyen szó (amit az elmúlt év­ben igen megkedvelt a la­kosság), elkészítésükkel soha nincsenek elmaradva. A pon­tosság pedig a minőségi mun­ka mellett, tudvalévőén, j6 reklám. Sándor Géza bözőbb képméreteket rendelik a vevők. Bajtay Ferenc, a szövetkezet elnökének elmondása szerint egy esztendőben sem forgal­— Hallottad? A Pista meg­nősült. — Nem láttam még kitéve a fényképét. — Ez a kis párbe­széd annyira hozzátartozik az esküvő fogalmához, hogy ta­láló szóval utószentesítésnek is nevezhetjük. A házasságkötés utáni fényképezés, úgy lát- töife, olyan elterjedt szokássá vált, hogy az ismerősök, jó barátok, akik az ünnepi aktu­son nem vehettek részt, a fény­képet tekintik bizonyító doku- méníunmak. Hamarjában a Kecskeméti Fényképész Szövetkezet sem tudja megmondani, hány es­küvői kép készült itt az őszi nagyszezonban, hiszen a szüret után egész sor nap volt, ami­kor a szövetkezet két szalon­jában tíznél több pár állt a reflektorok fényében. Az es­küvői fényképek azonban csak kis részét képezik a ktsz el­múlt évi munkájának, hiszen évi átlagban 800 000 forint ér­tékű emléket készítettek, szü­lőkről, gyermekekről, fiatalok­tól. Tapasztaltak, az olvasók sze­retik, ha számvetésről, ered­ményekről írott cikkeinkben a természetes mértékegységek szerint érzékeltetjük a végzett munkát. Sajnos, ez esetben ezt nem tehetjük. Ugyanis a Kos­suth téri és a Nagykőrösi utcai 1'éhvképész szalonban az 5 fo­rintos igazolványképektől a 160 forintos, 50x60 centiméter nagyságú munkákig a iegkülön­0» A&ente 800 000 /űr int írtíkíí emlék Látogatás a Kecskeméti Fényképész Szövetkezetben

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents