Petőfi Népe, 1960. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-10 / 8. szám

1969. Január 10, vasárnap 3. oldaí Gondoskodás a dolgozókról Ijj üzemi étkezdét avattak a Zománcipari Müvek Kecskeméti Gyáregységében Elégi vágya teljesült az új év kezdetével a gépgyár dolgozód­nak. Olyan szép ebédlőt és üzemi konyhát avattak, hogy új szociális létesítményük ve­tekszik a vendéglátó vállalat bármelyik egységével. Az ízlé­sesen festett, neonviligítással felszerelt ebédlőtermet élénk színű, modem vonalú, műbőr- berhuzattal ellátott széliekkel és asztalokkal rendezték bej A maga nemében ennél Is szebb az üzemi konyha felsze­relése. Itt minden elektromos árammal működik. Nagy telje­sítményű villanytűzhely, spe­ciális villamos sütőberendezés, burgonyatisztító gép és más motorizált berendezés könnyíti a konyha dolgozóinak munká­ját. Így nincs azon semmi cso- dálnivaló, hogy a gyár dolgo­zói a napokban egész búcsú­járást rendeztek, hogy meg­nézzék ebédlőjüket. Az új létesítmény mintegy 100 000 forintos beruházással készült; Kivitelezéséért dicséret illeti a gyár dolgozói mellett a Kecskeméti Építőipari Ktsz villanyszerelő részlegét, mely­nek dolgozód, Gyuris Béla ve­zetésével, igen jó munkát vé­geztek. Mint értesültünk, ez az új üzemi konyha biztosítja a Kecskeméti Erőmű, az épülő parkettagyár, a Kecskeméti Tég­lagyár Vállalat, valamint a Vas és Műszaki Nagykeres­kedelmi Vállalat dolgozóinak üzemi étkezését is. S. G. Gyuris Béla, a villanyszerelő részleg vezetője, és Imre Jtuu b villamosított üzemi konyha elektromos hűtőszekrényét szerelik. Vonat elé lökte Ismerősét az üzérkedő vasutas Nemes Imre soltvadkerti la- j kos 1959. szeptember 23-án Budapestre akart utazni. Az ál­lomáson a vágányok mellett beszélgetett egyik ismerősével, várva a Kiskunhalas felől ér­kező vonatot. A vonat már 10—15 méterre volt, amikor Fodor Gábor Nemes Imre háta mögé lopózott és teljes erejével a sínek közé lökte a mit sem sejtő embert. Szerencsére Ne­mes Imre nem esett el és volt annyi lélekjelenléte, hogy el- ugrott a robogó vonat élői. Fodor — amikor látta, hogy terve nem sikerült — a nála levő vastáskával akarta fejbe­verni Nemes Imrét, azonban erre már nem került sor, mert két utas lefogta, A két soltvadkerti vasutas családtagjai hosszabb idő óla vasúti szabadjegyeiket üzérke­désre használták fel. Egy ilyen alkalommal történt, hogy Fo­dor Gábor feleségét üzérkedé­sen kapták és a bíróság 3 hó­napi felfüggesztett börtönbün­tetésre, valamint 500 forint pénzbírságra ítélte. Fodor Gá­bor azt gondolta, Nemesék je­lentették fel üzérkedését és ezért határozta el: bosszút áll rajta. A megyei bíróság súlyos, de igazságos ítéletet hozott Fodor Gábor bűnügyében. Négyévi börtönbüntetésre ítélte és há­rom évre eltiltotta egyes jogai­nak gyakorlásától. A vádlott enyhítésért fellebbezett. CSENG A TELEFON - DE HOL? Tervet készített az Űi Élet Tsz (Községi tudósítónktól.) Az 1960-as évre elkészült gazdasági tervet, valamint a termelőszövetkezet fejlesztésé­nek tervét közgyűlésen tár­gyalták meg a Jászszentlászlói Új Élet Termelőszövetkezet­ben. A múlt év tavaszán 15 taggal alakult termelőszövetke­zet nagy fejlődésnek indult és jelenleg 45 tagja van. Az utób­bi pár hét alatt a tsz területi­leg is sokat gyarapodott és sok egyénileg dolgozó paraszt ér­deklődik a tsz munkája iránt. Kerékpárszíni építenek a nemrég megrendezett «-szülők és nevelők baráti találkozójá­nak« több mint 3000 forintos bevételéből az izséki új isko­lában. A kerókpárszín felépí­téséhez — amelyben a távoli tanyákról bejáró gyermekek kerékpárját őrzik majd — há­rom mesterember is felaján­lotta társadalmi segítségét, (Sz, L, leveléből.) Gyanútlan lelefonelőfize tőként barátom lakását tárcsázom a készüléken, — de egy vállalat jelentkezik.., Aztán hivatallal szeretnék beszélni' és bájos­hangú gyerek veszi fel a kagy­lót: — Még nem jött haza apu­kám ... Hívjam anyukát? Ha okvetetlenkedő természet­tel vert volna meg a sors, ak­kor feltételezném, hogy a pos­tának van egy »Hogyan bosz- szantsuk az előfizetőket?« el­nevezésű osztálya, amely meg­várja, amíg a nyomdafesték megszárad a »minden eddiginél jobb telefonkönyvön«, aztán akkor belegyömöszöli a hívó­számokat egy nagy-nagy ka­lapba, jól megrázza, aztán — kinek mi jut... Jól tudom azonban — és ezt ünnepélyes itt ki is jelentem —, hogy nem az előrelátás hiá­nya miatt kgll a számokat cse­rélni, hanem az új szükségle­tek, a növekvő igények kény­szerítik erre a postát. Ha vétkes — »hogyan bősz- szántsuk az előfizetőket?« osz­tály — nincs is, ha a szám­cseréket úgynevezett objektív tényezők okozzák is, — még­sem nyugodhatunk bele ebbe a helyzetbe. Kézenfekvő a megoldás: a változásokról, az új előfizetők­ről készítsen a posta bizonyos időközönként jegyzéket. Felére csökken így a tudakozó (03) munkája és a távbeszélő-hálózat valóban a gyors ügyintézést szolgálja majd. Ennek a kiad­ványnak előállítási ára csak kis hányada lenne a felesle­ges hívásokkal, téves kapcso­lásokkal elpocsékolt munkaidő értékének. Mellesleg mondva: erősen csökkenne a károm kö­dők száma is. Kérésünk logikus, könnyen teljesíthető. Ezzel a rövidke írással reméljük a kellő szá­mon jelentkeztünk: Észreveszik csengetésünket, felveszik a kagylót — és intézkednek... Heltai Nándor ANYATEJGYŰJTŐ ÁLLOMÁST LÉTESÍTENEK; ÚJFAJTA JÁRDA KÍSÉRLETEI FOLYNAK; A »YÄNDORMOZGÁLOM«-RÖL; AZ ISKOLÁK ELLENŐRZŐ ÉRTEKEZLETEI Mi újság a megyei tanácshúsán! Megyei anyatejgyűjtő állomás létesítésének előkészítését fe­jezték bs az egészségügyi osz­tályon. Az állomást Kecskemé­ten, a Bem utcában hozzák létre, amely február 1-én kezdi meg működését. Eddig a kevés tejjel rendelkező kismamák csecsemőihez — orvosi vizsgá­lat után — felesleges tejjel rendelkező »pótmamákat« írtak ki. Erre a jövőben nem lesz szükség, mert a tejet az anya­tejgyűjtő állomáson veszik el, amit hűtőszekrényekben tárol­nak, s ebből osztják szét a rá­szoruló csecsemőknek. Mindezen kívül is nagy re­ményeket fűz az egészségügyi osztály az anyatejgyűjtő állo­más működéséhez, mert a me­gyei kórházban külön osztályt létesítenek a koraszülöttek ré­szére. Ezek halálozási arány­számát ugyanás a rendszeres anyatej-ellatással tovább tud­ják majd csökkenteni. Az építési és közlekedési osz­tályon újfajta járda kísérlete­zésével foglalkoznak, amely ol­csóbb és nem lesz szükség hozzá cementre sem. Az újfajta járda aszfaltos burkolatú len­ne, alapozása pedig nem be­tonnal, hanem döngölt kavics­csal, kohósalakkal és téglatör- melékkel készülne. Kalocsán már felépítették a 'kísérleti sza­kaszokat az újfajta járdából és most azt figyelik, hogyan bírja a téli időjárás viszontagságait. Amennyiben beválik, javasol­ják a tanácsoknak az ilyen­fajta járdák készítését. A munkaügyi osztályon- az úgynevezett »vándormozgalom« felmérésén dolgoznak. Azt szá­mítják ki a különböző statisz­tikai adatokból, hogy az utóbbi években megyénk melyik köz­ségeiből, városaiból költöztek el nagyobb számban azért, mert nem találtak megfelelő mun­kaalkalmat. Ennek alapján kö­vetkeztetnek arra, hogy hol, mekkora a munkaerőfelesleg, illetve hol szükséges új mun­kaalkalmak létesítése, Ezzel kapcsolatban adatokat gyűjtenek arról is, hogy me­lyik városban és járásban há­nyán kértek (férfiak és nők korcsoportonkénti megoszlás­ban) az utóbbi években mun­kakönyvét elhelyezkedés cél­jára. Befejezték a megyei árufor­galmi bizottság újjászervezését a kereskedelmi osztályon. A bizottságban az egész megye kereskedelme képviselve van. Kereskedelmi szakembereken kívül szakszervezeti vezetőket, tanácstagokat, bank-szakembe­reket stb. választottak a bi­zottságba. Feladatúit lesz meg­figyelni: milyen árucikkek iránt növekszik az. érdeklődés a la­kosság körében, hogy az igé­nyeket minél jobban kielégít­hessék. ..»w „ * SV»-'.'.«* A művelődési osztályon el­határozták, hogy a negyedévi ellenőrző értekezletek tapaszta­latait felhasználva, az iskolák félévi osztályozó értekezletei t is ellenőrzik. Ily módon vizsgál­ják majd felül, hogy a tantes­tületek az eszmei, politikai és pedagógiai egység megterem­tése terén milyen eredménye­ket értek el, s az irányelvek­ből adódó főbb feladatokat az egyes iskolák sajátos viszonyai között hogyan valósitották meg. N. O. EZZEL ÉRVELJÜNK Ä termésrabló messg^ék iOO-OOO-O-CXXyOOO-OOOOOOOOO000-000000000000000000-0-00ooooo ooooooooooooooooooo MIT TEGYEK? Csinos fiatalasszonyt keresett fel egyik este a szerkesztőség­ben Kínálás nélkül lerogyott a szélire, arcán könnycsepp gör­dült végig és kitört belőle a zokogás. — Segítsen, hiszen maga már Jrt erről. Mondja, mit tegyek? Nézem a fiatalasszony gond­terhelt arcát, amelyről hetek lóta eltűnt a fiatalos mosoly, Jimely boldogságot varázsolt az­előtt arcára. V Három éve házasok; Szerették egymást az anyagiakkal sem volt baj, hiszen a férj jó állásban van, a feleségét még dolgozni sem engedte. Boldogan élteli. A fiatalasz- pzony sokáig nem vett észre semmit. Azt gondolta, a férje szereti őt, s ez a szeretet egy életre szól. Tévedett — erre most döb­bent rá. Az egyik este férje későn jött haza. Akkor még nem gon­dolt semmit, de ez történt más- íiap, harmadnap és ezután rendszeresen. »Fodrásznál vol­tam, túlóráztam — különben is ml közöd hozzá!« A törékeny asszony, a férjet hűen szerető hitvesi szív meg­sejtette a valóságot. A férfi — akit ő imádott, akivel egy élet­re esküdtek — nem szereti már. Mást talált. — Talán maga ezt nem is érti, de én közel álltam az őrület határához. Nem volt egy percem, egy pil­lanat nyugalmam. Órákig ültem az asztal mellett, s csak arra tudtam gondolni: elhagyott. Nyomozni kezdtem. Fiatal lány az illető. Láttam a fényképét is — sokan ismerik. Férjem és ő gyakran találkoztak, mialatt ón odahaza vártam, nem is gondolva arra, hogy a férjem hazudik, amikor magyarázgatta későn jövésénak ökát. Nem tu­dom, mit tegyek. Sejtem, most is együtt vannak, a férjem egy hete, hogy elutazott. Ki sem engedett az állomásra. Most mondták meg, hogy a lány is vele ment. Elrabolta férjemet. Az asszony elhallgatott és a zsebéből előhúzott egy levelet: — Neki írtam, A szakításról szól. Nagyon nehéz volt meg­írni, mert még mindig szere­tem. Vajon el tudom-e feledni? El lehet-e feledni azt, akit leg­jobban szeretünk? Kedves X-né! Mit is mond­hattam volna akkor a vigasz­taláson, a bátorításon kívül? Ebben az ügyben tud az em­ber legnehezebben tanácsot adni. Az ilyen férj valóban nem érdemel sajnálatot, ugyanúgy mint az a lány sem, aki a mások házaséletébe, bol­dogságába belegázol. Lehet, hogy ők kalandnak vették, de ez egy olyan végzetes kálóid lett, amely tönkre tett egy bol­dognak induló házasságot. Az idő azonban mindent feledtet. Még azt is, akit talán a leg­jobban szerettünk. Szárítsa fel könnyeit, kedves fiatalasszony és nézzen bátran a jövőbe!.; (Márkusl A SZORGALMAS gazda­ember — mint mondani szok­ták — minden talpalatnyi föl­det igyekszik kihasználni. Nem is sejti azonban, hogy a kis- parcella sok-sok mezsgyéje és a széttagolt határ dűlőútjai milyen nagy területet rabolnak el egy-egy határ termőföldjé­ből. Vegyünk egy kétezer holdas szántóterülettel rendelkező község határát. Tételezzük fel, hogy a földek általában egy- holdas parcellákra tagozódnak. Ha a parcellák hossza 300 méter, akkor egy hold mintegy 19 méter sávot foglal el. így a mezsgyék és választó- barázdák, amelyeken nem te­rem semmi, holdanként — na­gyon szerényen számítva is — 180 négyzetmétert rabolnak el. Ezt kétezer hold esetében nem kevesebb, mint 63 holdra sza­porodik. A dűlőutaknak mintegy fele a nagy táblák kiala­kítása után megszüntethető, s kétezer holdas határ ese­tében legalább 60 hold ter­mőföldhöz juthatunk. S begy mit jelent ekkora te­rületen a búza, cukorrépa, ku­korica jövedelmei azt nem kell különösebben bizonyítani. Ha holdanként csak 2000 forint ér­tékű is a szántóföld termése, akkor is, egyedül a táblásítás hatására, 120 ezer forinttal több a falu jövedelme. De a nagy táblák termésfo­kozó hatása jelentkezik a nö­vényvédelemben is. Kisparcellán egyrészt nem lehet egyöntetű védekezést folytatni. A burgonyabo-gár elleni véde­kezés például azért olyan ne­héz, mert a kistermelők nem egyszerre és egyöntetű módsze­rekkel lépnek fel ellene. Ugyan­ez a helyzet a más kártevők­kel is. A mezsgyék, dűlőutak gyomnövényzete pedig kitűnő búvóhelyet és táplálkozási le­hetőséget ad a kártevőknek, s akkor hasztalan irtják ki a termőföldről, vigan tovább sza­porodik, A nagy szövetkezeti táblá­kon egységesen és a gépek segítségével gyorsan lehet védekezni a növényi kár­tevők ellen, s az a sok mázsa termény; amit eddig a kártevők vámol­tak el, — ezután a szövetke­zeti tagok jövedelmét szapo­rítja. i

Next

/
Thumbnails
Contents