Petőfi Népe, 1960. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-10 / 8. szám

4. oldal i960, január 10, vasárnap AHOL NINCS BÉKE Dél-Amerikában, Brazíliában tengerész és vasutas sztrájk fe­jeződött be. összeomlott az a hosszú sor reakciós vád, me­lyet az Argentin Kommunista Párt ellen emeltek. Még a pol­gári bíróságnak is meg kellett állapítania, az argentin kom­munisták mozgalmára a leg­jobb akarattal sem lehet rá­mondani. hogy »-felforgató cél­zatú« volna. Éppen ezért a cor­dobai szövetségi bíró elutasí­totta az államügyéz javaslatát: tiltsák be Argentína Kommu­nista Pártját. Napirenden van­nak a délamerikai államokban a tüntetések a még meglévő diktátorok és külföldi nagytőkés érdekek mellé álló vezető kö­rök ellen. Egy ilyet ábrázol képünk is, melyet a perui rend­őrök hiába próbálnak vissza­szorítani. Még a »-csendes« Tajvan la­kóinak türelme is elfogy idön- íként. Csang Kai-sek az Ame­rikai Egyesült Államok agg csatlósának szigete sem a béke és a boldogság birodalma. Az állig felfegyverzett »lehorgony­zó tt csatahajó« — Tajvan — lakossága íme végső elkesere­désében felborogatta az ame­rikai teherautókat, melyek az USA nagykövetség előtt ma­gasrangú személyiségek holmi­jának berakására vártak. Ügy látszik Tajvan sem nyaralóhely már az amerikai­ak számára. A világ figyelme nemrégiben Euanda-Urundi felé fordult, most Nyaszaföldről cikkeznek a nagy nemzetközi lapok, hi­szen az afrikai államok sza­badságmozgalmai egymásután annak a felismerésére kény­szerítik a gyarmattartó hatal­makat, hogy nem tudják visz- szatartani az egykori legendás gyarmatbirodalmak felbomlásá­nak folyamatát. Nem csoda, ha a belga királyt kongói gyarmatá­nak fővárosában, Leopoldville- ben tett látogatása alkalmával eléggé »udvariatlanul« fogadta az öntudatra ébredt tömeg, nem az ő felséges személyét éltette, hanem azt a pártot, melynek vezetői a kongói vá­lasztások bojkottálására szólí­totta fel a lakosságot 9 Míérf sok a. válás? — Hozzászólás egy cikkhez — Az újságok hasábjain gyak­ran találkozunk a válások problémájával, a bírósági há­zassági bomtóperek tanulságai­val. A Petőfi Népe 1959. de­cember 23-i számában szintén foglalkozott néhány ilyen kér­déssel és az újságcikk megálla­pításait szeretném most néhány gondolattal, a válásokat előidé­ző okokkal és a válóperekből leszűrhető tanulságokkal kiegé­szíteni. 23 éves nő második válópere — a harmadik házasságért A válások nagyabb számban fiatal házasok körében fordul­nak elő, olyanok között, akik egymás megismerése nélkül, elhamarkodottan kötöttek há­zasságot A fiatalok között az egymás iránt fellángoló szere­lem sok esetben nagyon hamar elhamvad, ha a házzasság’kötő felek nem rendelkeznek elég élettapasztalattal és megfonto­latlanul gondolkoznak. Ilyen esetben azután — sajnos elég gyakran — következik a válás. A „fiataloknál különösen akkor nehéz a házassági kötelék szét­szakítása, amikor házasságuk­ból gyermek is született, mert az elrontott házasság a gyer­mek jövőjére és egész életére rányomja a bélyeget. A bíró­ságnak az ilyen házasságok felbontása komoly problémákat okoz, mert nem csupán a két felnőtt további életéiül kell dönteni, hanem a gyermek el­helyezéséről is, „Magánügyedből — közügy A házasság felbontását elő­idéző okok különbözőek. Álta­lánosítani csak a meggondolat­lanságot és a fiatal korban kö­tött házasságot lehet. Sokszor találkozunk azonban olyan ese­tekkel is, amikor a házasfelek különböző lelkivilága, az elihi- degülés, az értetlenség vezet a bontóperhez. Kérdésiként ta­lán megemlítenénk, hogy vajon milyen lelkivilága lehet annak a 23 éves fiatalasszonynak, aki­nek most folyik második váló­pere, de ez már nagyon sürgős,» mert harmadszor is férjhez akar menni. Vajon tényleg ke­resi-e az igazit, a hozzáillő há­zastársat, vagy a házasság és a család intézménye mögött mást is lát, mint ami az általános erkölcsi felfogásban benne él? Sajnos, találkozunk olyan váló­perekkel is, ahol az egyik há­Egy úttörőújságról Úttörőélet címen a kiskun- halasi Úttörőház havi folyóira­tot ad ki, melyet a pajtások­ból, s az úttörőszervezetek ve­zetőiből alakult »szerkesztők köre« szerkeszt. Távol álljon tőlünk, hogy nagyképü recen­ziót írjunk a tízoldalas, sten- cllezett lapról. Mindössze örö­münknek akarunk kifejezést adni, hogy a pajtásokat legin­kább érdeklő kérdésekről a lap minden számában találhatunk cikkeket. Az Úttörőélet elsősor­ban is a tanulmányi munkával foglalkozik, de nem feledkezik meg a sportról, az ifjúsági könyvek ismertetéséről, a kül­földi pajtásokkal való levele­zés élénkítéséről, egyes kiváló pajtások megdicséréséről sem. »Úttörő-totó«-ja és »Nem illik« rovata alkalmas arra, hogy az iskolai munkán kívül is érde­kesen nevelje a pajtásokat. Tanácsot szinte nem is tu­dunk adni a jól szerkesztett lap számára, csak annyit; ha lehetőségük engedi, szebb ki­állításban tegyék közzé a még felnőtteket is érdeklő módon measzerkesztett lapot. zastárs már a negyedik vagy az ötödik házasságát bontja fel! A Petőfi Népében megjelent újságcikk felsorol néhány vá­lási okot, s ezzel kapcsolatban felmerül az a kérdés is, hogy társadalmunk hogyan ítéli meg a házasság felbomlásának okait, milyen társadalmi elítélés illeti azt, aki egymás után köt há­zasságot meggondolatlanul, vagy él együtt házasságon kí­vül más személlyel — a tör­vényes házasság felbontása nél­kül? Véleményem szerint az emberek többsége elítélően nyilatkozik ezekről a szemé­lyekről. Sajnos, azonban van­nak olyanok is, akik elnézőek és szemet hunynak az ilyen helytelen utakon járókkal szemben azzal az indokkal, hogy ez kényes kérdés: »ma­gánügy«. Szocialista társadal­munk alapja a család, és bár bizonyos mértékig tényleg ma­gánügy a családi élet, de ez a magánügy az erkölcs határait túllépve közüggyé válhat. És erről beszélnünk kell. Fenyegetőzés a házasságért, majd a válásért A válások problémája szo­rosan összefügg az ifjúság ne­Egyik termelőszövetkezetünk a gazdálkodás belterjességének a kiszélesítéséhez képzett szak­embert, agronómust szeretne alkalmazni. Volna is ajánlkozó: egy vál­lalat mezőgazdásza elmenne a szakszerű termelés irányítójá­nak, — csakhogy túlzott igényt támaszt a dotálását illetően. Havi 2200 forint fixíizetést kért, amit a tsz meg is adna neki, de ezenkívül az áruter­melés révén szerzett bevétel összegének a 3 százalékát is óhajtja. Igaz, ígéri, hogy a tsz az ő közreműködésével évente legalább 900 ezer forint értékű árut termel, — ha tehát így lenne, még külön 2250. össze­sen 4450 forint havi java­dalomra lenne szert. Ezt sokallja a szövetkezet tagsága, s okkal, minthogy az elnöknek is — havi 40 munka­egység, egyenként mintegy 40 forint értékű jóváírásával, s a háztáji gazdaság hozamával együtt — csupán feleannyi a jövedelme. Ajánlották az agronómusnak, hogy az általában 600 ezer fo­rint értékű árun felül termelt mennyiség pénzértékének a 3 százalékát megadnák neki, — ő azonban nem. fogadja el az ajánlatot. Mert így — ha az ígérete szerinti eredményt el­érnék —, összesen »csak« 2950 forintot kapna havonként. Az egyezség megakadt, az alku megtorpant, mi azonban velősével. Az ifjúságot elsősor­ban odahaza, a családon belül kell helyes és becsületes életre nevelni, de felmerül a kérdés, hogy mit tanulhat az a gyer­mek, akinek szülei különvál- tan élnek. Sokan elhanyagolják a gyermek nevelését. Így tör­ténhetett ez annál a 18 éves lánynál is, aki öngyilkossággal fenyegetőzve bírta rá szüleit arra, hogy házasságkötésébe beleegyezzenek, majd néhány évi házas együttélés után — amikor máir gyermekük is volt — ismét azzal fenyegeti szü­leit, hogy ha nem értenek egyet válási szándékával, öngyilkos lesz, A házassági bontóperele ak­táiban lapozgatva sok tragé­diával találkozunk, amelyeknek elkerülését társadalmunknak közösen kell rhegoldania. Vitat­kozni kell ezekről a kérdések­ről, hogy kialakulhasson a vá­lások problémáival i kapcsolat­ban egy általános segítő állás­pont. Ez a néhány gondolat is, amelyet a járásbíróság ítélke­zéseinek tapasztalataiból szűr­tünk le — ez(t a vitát szeretné elősegíteni. Dr. Klapil Sándor, a kecskeméti járásbíróság elnöke nem állhatunk meg szó nélkül az ügy mellett. Az agronómus jelenlegi állá­sában, a hivatalban nem keres annyit, amennyit a tsz-ben sze­retne, s annyit sem, amennyit adnának neki. Csak az anyagi ellenszolgáltatást tekintve, nem járna tehát rosszul, ha a szö­vetkezetbe menne. Hiszen rendszerünk értékeli, megbecsüli az értelmiségi, a szakértelmiségi dolgozók ké­pességeit, s ilyen dotáció, a gondtalan megélhetés biztosi« tásával vérbeli szakember bi« zony kapva kapna az alkal­mon, hogy közvetlenül részt vehessen a termelésben. A ter­melőszövetkezetek fejlődését elősegíteni egyébként ma nem­zeti feladat, a mezőgazdasági értelmiség hazafiságának pró­baköve. ( Nem ártana, ha a fentiek el­gondolkoztatnák az illető agro­nómust, s mindazokat az értel­miségieket, akik a szatócs pe­pecselésével szokták mérlegel­ni, hogy hol kifizetődőbb dől« gozniok! T, I. Rajzfilm kölcsönzés Húsz szovjet rajzfilmet mutatott be eddig a Magyar- Szovjet Baráti Társaság a pe­dagógusod kérésére megyénk­ben. Az MSZBT ezután is szí­vesen kölcsönöz rajzfilmeket az iskolások és óvodások ré­szére. HOLTTISZA-PART Bozsó János kecskeméti festőművész aluoiasa. A fizetésre még egy fizetés nyomás ellen harcolnak a jö­vőért aggódó emberek. A szabadságért folyó küzdel­meket együttérzésével, baráti szolidaritásával segíti, s aggód­va figyeli a haladó világ. Dél-Amerika, a fekete Af­rika, s a Távol-Kelet számunk­ra ismeretlen tájaira visznek a fotók. Oda, ahol nincs béke, ahol a szabadságukért, függet­lenségükért az imperialista el-

Next

/
Thumbnails
Contents