Petőfi Népe, 1960. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-30 / 25. szám

A MAGYAR? SZOCIALISTA MUN KÄS PACT BÄCS-KISKUN Egyre több cs szebb bútor érkezik Kecskemétre is, s azon sem lehet csodálkozni, hogy naponta százan és százan áll­nak meg csodálkozni a Rákóczi úti üzlet előtt. Az ablak­ban kíváncsiskodóknak bizonyára tetszik ez a modern, új­vonalú jugoszláv kombinált szobabútor is. 1980. január 30, szombat MEGYEI LAPJA A ventillátor adta az ötletet... Az új paprikaszeletelőgép születésének története Amíg a szőkehajú, nyúlánk termetű, olajos arcú lakatos tanulógyerek előkeríti Tamás Lászlót, a Kalocsai Fűszerpap­rikaipari Vállalat autószerelő­jét és géplakatosát, addig mi a T. M. K. műhelyben válto­gatjuk a szót a vasasokkal. Egyszer csak nyílik az ajtó és egy szép szál ember lép be rajta. Nálam egy fejjel maga­sabb. Arca majd kicsattan az egészségtől. Tamás László kis­sé zavartnak látszik, emiatt aztán a beszélgetés akadozva indul. Amikor hasznos a játék —- A ventillátor adta az öt­letet. .. — kezdi. — Melyik? — kérdem. — Amelyik a műhelyben van, — szól ismét, majd így foly­tatja: — A nyáron játékból egy papírszeletkét dobtam a friss levegőt hajtó ventillátor­ba, s a gép rögtön apróra szel­te. Az jutott az eszembe, ha paprikát tennék bele, akkor is így lenne-e? — emlékezik az újítás születésének első percei­re. Később aztán paprikával is kipróbálta. A kísérlet eredmé­nyes volt. Elhatározta, ha tö­rik, ha szakad, megalkotja a ventillátor elvén alapuló új, egyszerű paprikaszeletelőgépet. Ha majd lesz egy kis időnk Még azt is el kell monda­ni, hogy örömét nem tudta vé­ka alá rejteni. Felfedezését rögtön közölte régi szaktársá­Helyreállítják a Tassi Duna-ág vízmüveit A Tassi Duna-ág vízmüvei az 1956. évi jeges árvíz alkal­mával súlyosan megrongálód­tak, úgyannyira hogy azóta nem is lehetett használni őket. A tassi vízierőmű helyreállítá­sára — amely Kunszentmik- lós környékét látta el villany­árammal — már elkészítették az előtanulmányt az illetékes vízügyi szervek. Közben meg­kezdték a hajóáteresztő zsilip helyreállítási munkálatait is. Ezen a hajózsilipen enged­ték át a Csepeli Duna-ágból azokat a hajókat, amelyek a Soroksári Duna-ág kikötőit érintették. Ezek a kikötők a jeges árvíz óta kikapcsolódtak a forgalomból. Ugyanakkor Tassnál jelentős gátmegerősítési munkálatokat végeznek a vízügyi hatóságok. A töltéseket megerősítik és egy méterrel emelik, ami any- nyit jelent, hogy az eddig mért legmagasabb vízszintnél is nagyobb árhullámot képes feltartóztatni a gát. val, Rozmanith Jánossal. Az ő tanácsára kereste fel Polyva Lajost a gyár gépészmérnökét. Az figyelmesen meghallgatta. Mivel tetszett neki is az ötlet, csak annyit mondott: — Most nem érünk rá. Ha lesz majd egy kis időnk, hoz­zákezdünk a kivitelezéséhez... Két héttel ezelőtt ez is meg­történt. Az első próbánál azon­ban kiderült, hogy a gép még nem tökéletes, a nagy fordulat miatt remegett. Az új gép négy régit helyettesít Míg mindezeket megtudtam, addig közben átértünk a má­sik műhelybe, s megálltunk a félig kész szeletelőgépnél. A gép szerkezetileg egyszerű, balesetmentes. Teljesítménye négyszer akkora mint a többi négy gépé együttvéve. Naponta 320 mázsa paprikát szel fel, azaz két szárítógéphez tud majd biztosítani nyersanyagot. Örül majd az anyagbeszerző ■— Nem kell minden héten 49 kést kétszer élesíteni — szól dícsérőleg Tamás László új konstrukciójú gépe mellett Kovács Ferenc technikus, a T. M. K. műhely vezetője. — Örül majd az anyagbe­szerző is. Nem kell szaladgál­nia fogaskerekekért, láncért, késtengelyért, csapágyért, gu­mikerekekért, dicséri az újí­tást Rozmanith János is. Tamás László az elismerő szavakat lehajtott fejjel hall­gatja. Arcára az öröm érzése rózsákat varázsol. Egy ideig még hanyjuk-vetjük a gép műkö­dését, majd megegyezünk, hogy az újítási díj átvétele után megisszuk rá az áldomást. Venesz Károly TETSZIK? Egy év alatt egymillió forinttal emelkedett a tCiaművesszöveikezeti könyvboltok forgatmo Megyénk községeibe. a föld­művesszövetkezeti kereskede­lem juttatja el a könyvet. Az 1958. évi 3,3 millió forintos forgalom 1959-ben egymillió forintra növekedett. Öt járási könyvesboltot: a bácsalmásit, kiskunhalasit, kiskőrösit, kis­kunfélegyházit és kalocsait ön­kiválasztóvá alakították át. Több mint kétszeresére emel­kedett a bizományosok száma és így a hét járási bolton kí­vül 332 bizományos juttatja cl a könyveket a falu lakosai­hoz, az állami gazdaságok, ter­melőszövetkezetek dolgozóihoz. Az eladott könyvek 50 szá­zaléka szépirodalom, 20 száza­léka ifjúsági könyv. Megnöve­kedett az érdeklődés a mező­gazdasági szakkönyvek iránt is, amit az mutat, hogy a földművesszövetkezeti könyv­kereskedelem összes forgalmá­nak 25 százalékát mezőgazda- sági szakkönyvek teszik ki. Egyes községek különösen az elmúlt év utolsó negyedében emelkedtek ki a! könyvvásár­lásban. Az izsákj bizományo­sok 24 ezer forintot, a lajos- mizseiek 22 ezer! forintot, a hetényegyháziak 46 ezer fo­rint értékű könyvet árultak A MÉSZÖV továbbra is célul tűzte ki a falu könyvellátásá­nak fejlesztését: az árusítást a i jövőben a íöldművesszövet- kezeti boltokban is bevezetik, s még ezenkívül is növelik a bizományosok szamát. (b) Fiúi engedelmesség Torinóban a 7(V éves Anto­nio Ambojina a napokban ol­tár elé vezette ifjúkori sze­relmét. Az idős vőlegény már 50 évvel ezelőtt is szívesen nőül vette volna) választottját, de apja ellenezte! a frigyet. Néhány hónappjal ezelőtt An­tonio édesapja 98 éves korá­ban elhunyt cs így az enge­delmes fiú és hűséges vőle­gény végre feleségül vehette szerelmét. Siklós Jánosi MEGTALÁLT UT Szó nélkül, halk léptekkel hagyta el a szobát, az ajtóról letépte névjegyét, cipője sar­kának halkuló koppanásait lassan elnyelte a sötét lép­csőház. * Szélsőséges képzetek rajzol­tak Eszter előtt. Vilmost látta, mint ifjú férjet, a szőke Eli­sabeth Grossmannal, a vagyo­nos sebészfőorvos lányával. Mellettük lépdelt ördögi mo­sollyal a volt anyós. Fiát meg koldusgyerekként a kórház aj­tajába képzelte, akire éppen most szólt rá Wilhelm Heim doktor, a sebészet vezetője né­met nyelven: »Takarodj, te kis csibész!" Közben felismer­te, hogy saját fia, de szégyell- te a bonni előkelőség előtt. Hisztérikus zokogás rázta, hiába próbálta elhagyni, nem sikerült. A kisfiú ijedt tekin­tettel nézte anyjának rázkódó mozgását, erős, hangos sírá­sát nem értette. Párnás kezei­vel, szemével simogatta a resz­kető csontos vállat, szótlanul, félénken nézett egy ideig, az­tán gyámoltalanul kérlelte anyját: — Ne sírjál, édesanyukám, ne sírjál... nagyon félek. Anyjára hajtotta fejet és ré­müldöző szeméből kopott kis ingecskéire potyogtak kövér, sós könnycseppjei. A görcs lassan oldódott, Eszter idegei engedtek. Jóval éjfél után felérzett a kisgye­rek rimánkodására, magához vonta a takaró alá, az ijedt­ségtől, meg a hidegtől vacogó teremtést. — Árva kisfiam, árva kis­fiam. Nincs senkink, ketten vagyunk a világban, ketten csak ketten — hajtogatta gé­piesen e szavakat. Mégis a gondolkodó agy mű­ködésének első mozzanatai vol- ezek a szavak. Letargikus, dep­ressziós állapot lépett fel, amelyben az értelem sokszor alul marad és a beteg ösztön fék nélkül cselekszik. Minden átmenet nélkül me­sébe kezdett. Szép, takaros gyermekmesébe. — Sétálni megyünk majd és a séta végén olyan szép helyre érünk, amilyet még egyikünk sem látott. Keresztül megyünk egy hosszú, fekete folyosón és eljutunk egy tisz­ta, fényes, virágos rétre. Ezen a selyemfüves, virágos réten báránykák legelnek, fehérszö- rűek, kicsik, meg nagyok. A virágnk között meg sok pici lány. meg fiú koszorút fon és kedveskednek anyukájuknak, meg apukájuknak a szép virá­gokkal. Majd ml is ott élünk veled, Lacikám, egy szép kis házikóban, a virágok, meg a báránykák között. Onnét már soha többé nem jövünk el, ottmaradunk örökre... Jó lesz, kisfiam? — Anyuka, ugy-e nekem is adnak ott egy igazi fehér bá­rányt? Tudod olyat, amilyet egyszer a nagymama vett. — Bizony, sok bárányra vi­gyázol majd, de csak akkor, ha szót fogadsz és beveszel egy kanál orvosságot. — Miért adsz nekem orvos­ságot? — Mert köhögtél az este, — Jól van anyuka, beveszem az orvosságot, de csak akkor, ha igazi bárányt kapok. — Rendben van, kisfiam, most az ágyacskádba teszlek, írok egy levelet, azután • vesz- szük be a gyógyszert. — Te is? — Igen én iS; köhögök­A gyógyszeres szekrényhez lépett brémért. — Én is kérek. — Te majd másikat kapsz, ez nem köhögéscsillapító. Téglaalakú üveget vett ki a gyógyszeresből, az éjjeliszek­rényre helyezte, azután levél­papírt, borítékot keresett, le­vélíráshoz kezdett. (Folytatása következik.) « IV. I — Én vagyok az oka? — í vágott közbe Eszter borotva- ? éles hangja. — Hiszen te me- | nekültél, mert féltél a felelős- » ségre vonástól, a Petőfi-körben i játszott vezetőszereped miatt. : — Hallgass! Nem kérdezte­; lek — rövid szünetet tartott, t — Üj alapokra helyezem az : életemet és ehhez pénzre van szükségem, rengeteg pénzre. Ha nem tudnád, kedves, itt a pénz — a káderlap. — Ne sértegess. — Nem sértegetlek... De ■ jegyezd meg magadnak, hogy [ éppen te vagy egyetlen akadá- [ lya a jövőmnek. ( — Én? één?, miivel, hoo­[gyan? E — Azzal, hogy a feleségem E vagy. Helyesebben, hogy itt ! vagy. > Eszter szemében valami esze- í lős, őrült zavar tükröződött. ! Megértett mindent. Már nem I hallotta az utolsó mondatot. E — Többször nem mondom, í mert nem találkozom veled — ’ hátat fordított az asszonynak, , táskájába tette pizsamáját és : az ajtó felé indult. • — Mit nem mondasz több­• szőr, apukám? — kérdezte a : vita zajára ébredt gyerek. Pillanatra megtorpant a gye- : rek nem várt hangjától. — Menjél anyádhoz, fáj a ; feje — kiemelte az ágyból és : anyja mellé fektette. A franciaországi Limoges-ben szokatlanul kemény a tél. A behavazott utcákon tartják a porcelángyár dolgozói a síver­senyeket. UIIIUINIIIIIIIIIIIIMIBIIIRIIIIISSIIIII PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Felelős szerkesztő: Weither Dániel. Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó:. Mezei István. Szerkesztőség: Kecskemét, Széchenyi tér 1. szám. Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19, 25-16. Pártépítés és ipari rovat: 11-22 Szerkesztő bizottság: 10-28 Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér 1/a Telefon: 17-09 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizet-; hető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hmaora 11 Ft. ; Bacs-Kiskun uiwrij'Ci.; i-o juícia v. ; Kgsskeinéfc » TeLs 15-29i 27-49

Next

/
Thumbnails
Contents