Petőfi Népe, 1960. január (15. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-31 / 26. szám
..1 A’. Világ proletárjai, egyesüljetek! MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BAGS - KISKUN M EGYEI LAPJA M i V & ám r XV. ÉVFOLYAM. 26. SZÁM Ára 60 fillér I960. JAN. 31, VASÄRNAP Kalocsa termelőszövetkezeti város, Csikério és Mélykút termelőszövetkezeti község Kalocsa városban az utóbbi betekben kereken 260-nal gyarapodott a termelőszövetkezeti tagok száma, ezek 1800 kataszt- ralis hold földet vittek a közösbe, A termelőszövetkezeti mozgalom fellendülését elősegítette a város jól működő termelő- szövetkezete: az Iszkra. Pénteken estig Mélykúton több mint kétezer család, 13 ezer katasztrális hold földterülettel a szövetkezeti gazdálkodás útjára lépett, és ezzel a helység termelőszövetkezeti község lett. A tanyavilágban lakókkal együtt öt új termelőszövetkezetet hoztak létre, de sokan léptek a már régebbi idő óta működő négy közös gazdaságba, az Alkotmányba, a Termőkalászba, a Hunyadiba és az tlj Életbe. Csikérián az utóbbi időben szintén számosán léptek a nagyüzemi gazdálkodás útjára. Pénteken Csikéria is termelőszövetkezeti község lett. Tekintetünket a jövő feladataira irányítjuk A BAJAI Villamospiari Gépgyár és a Bajai Ruhaüzem párt-alapszervezetei közös pártnapot rendeztek a ruhagyár két egybenyíló nagy munkatermében. Az előadás iránti érdeklődést mutatja, hogy a műszak befejezése után ezek a helyiségek zsúfolásig megteltek és sok dolgozó a folyosókon hallgatta meg az előadást. Az üzemi munkások pártnapján Púja Frigyes elvtárs, külügyminiszterhelyettes mondott beszédet a VII. pártkongresszus jelentőségéről és annak határozataiból adódó tennivalókról. 0 termelőszövetkezeti tagok társadalombiztosításáról nyilatkozott az SZTK megyei alközpontjának vezetője AZ ELMÚLT két hónap alatt igen sok dolgozó paraszt választotta megyénkben is a nagyüzemi gazdálkodás útját, sőt ez idő alatt több, mint 30 község egész parasztsága lépett a termelőszövetkezetekbe. Szívesen tesz eleget az SZTK az ezzel járó kötelezettségének s állandóan figyelemmel kíséri, hol alakulnak új szövetkezetek, hogy megállapodást kössön velük az egészségügyi, baleseti és nyugdíjbiztosításra. A megyei alközpont hivatalnokai a helyszínen keresik fel a tsz- eket és részletesen ismertetik a biztosinak! feltételeket. Megkértük Virányi Imre elvtársat, az SZTK megyei alközpontjának vezetőjét, hogy tájékoztasson bennünket a tsz-tagok társadalombiztosításáról. — A rendelkezés szerint — mondotta Virányi elvtárs — a termelőszövetkezet — minden egyes tagja után ■— havonta 6 forint biztosítási összeget fizet az SZTK-nak, amely ellenszolgáltatásul orvosi, szakorvosi, rendelőintézet i gyógykezelést, gyógyszerellátást és kórházi ápolást nyújt. Ez a biztosított személyek családtagjait is megilleti. A tsz-ben dolgozó nők anyasági segélyben részesülnek. A tsz-tag három 10 éven aluli gyermeke után családi pótlékot kap. Ha pedig a tsz- tag egyedülálló asszony, egy gyermek után is kap családi pótlékot. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek tagjainak betegségi biztosítása az ipari üzemek es közszolgálati alkalmazottakétól annyiban különbözik, hogy nem jár részükre táppénz, gyógyászati segédeszköz (szemüveg, műfog stb.) es útiköltség. Táppénzt a beteg szövetkezeti tag ugyanis a tsz szociális alapjából leap. Az útiköltség sem okoz azonban sokáig problémát, mert az SZTK rövidesen minden járási székhelyen rendelőintézetet, illetve kirendeltséget létesít. Míg a betegségi biztosítás önkéntes, addig a baleseti és a nyugellátási biztosítás kötelező. A járadék összege a baleseti biztosításnál 3, a nyugellátási biztosításnál 27 forint havonta, MOSÖQÉP FALUN Császártöltésen is tért hódított már a mosógép. Eleinte bizony furcsának tűnt, ha egy asszony tolta az utcán a háziasszony munkáját megkönnyítő mosógépet — ma már azonban szinte mindennapos Látvány ez a községben. — A föl (in lűvesszöv étkeiét segítséget nyújtott a háziasszonyoknak; —. mosó- gépkölcsönzést létesített- Nap mint nap egymás kezébe adják a háziasszonyok: a mosógépet Heibd Istvánná édesanyjával. együtt szintén szívesen viszi haza a mosógépet, mert mindössze 10 forintot kell érte fizetni és két óra alatt elkészülnek a uagyetosáimLamit a tsz-tag maga köteles fizetni. Mindkét biztosítás igen nagy előnyöket nyújt a biztosítottnak. Ha munlca közben baleset éri a szövetkezeti tagot, kb. napi 20 forint kártalanítási segélyben részesül, ingyen kapja a gyógyszert, sőt gyógyászati segédeszközök is járnak neki ebben az esetben. Amennyiben felgyógyulása után 15 százalékot meghaladó mun- lcaképességcsökkenés marad nála vissza, baleseti járadékot kap. Ha pedig a balesetből kifolyólag meghal, felesége és gyermekei özvegyi nyugdíjat, illetve árvaellátást Icapnak. A nyugdíj a megöregedett tsz-tagok helyzetét oldja meg. Húsz nyugdíjév után havi 315 forint nyugdíj jár a szövetkezeti tagnak. (Egy nyugdíjévnek férfinél 120, nőnél 80 munlta- egység teljesítése számit.) Kivételes nyugellátásban részesülnek azok, akik 1953. január l. előtt léptek a termelőszövetkezetbe. Ezek a tsz-tagok öt nyugdíjév után már teljes nyugdíjat kapnak, amennyiben elérik a szükséges korhatárt: férfiaknál a 65, nőknél a 60 évet. Kedvezményben részesülnek azok is, akik 1960. december 31-e előtt lépnek a szövetkezetbe, inert csak 10 nyugdíjévét kell igazoiniok a nyugdíj- jogosultsághoz. N. O. Rámutatott az előadó, hogy nálunk a vezetés, a párt és az ország vezetése a nép valódi érdekeit képviseli, a feladatokat, a tennivalókat a néppel való tanácskozás alapján határozza meg. Pártunk most azért olyan népszerű, mert helyesen fejezi ki, amit a nép akar, a népre támaszkodik, és ha szükséges, akkor szembe mer nézni az árral is. Pártkongresszusunkon levontuk a múlt tanulságait, elemeztük a kétfrontos harc tapasztalatait és dolgozóink figyelmét nem a múltra, hanem a jövőre irányítottuk. Nyíltan és őszintén beszéltünk, mert a párt politikája helyes, megegyezik a dolgozók érdekeivel és ezért egyetlen kérdést sem titkolunk el a nép előL Más a helyzet a kapitalista országokban. Ott a tőkések igazi céljául a kizsákmányolást nem merik nyíltan elismerni, erről nem beszélhetnek nyíltan és ezért félnek a nép elé állni. Púja elvtárs a továbbiakban felsorolta azokat az elméleti kérdéseket, amelyre a kongresszus választ adott. Foglalkozott az ipar és a mezőgazdaság kérdéseivel, felhívta a figyelmet azokra a feladatokra, melyeket az elkövetkezendő hónapokban a két gyár munkásainak el kell végezni. Rámutatott arra, hogy ezek a feladatok nem kicsik, s csak megfelelő erőfeszítéssel lehet azokat megvalósítani. A tennivalók közül legfontosabbnak a termelékenység növelését jelölte meg és részletesen elemezte ennek követelményeit. Befejezésül külpolitikai kérdésekről szólott. Előadását a gyár dolgozói nagy tetszéssel fogadták. A pártnap befejezése után Púja Frigyes külügyminiszterhelyettes, Horváth Mihály, a városi pártbizottság osztályvezetőjének, Miklósi Gusztávnak, a Ruhaüzem igazgatójának, Szabó Lajosnak, a Villamos- sági Gépgyár igazgatójának, azonkívül Zengődi Gusztáv és ifj. Folcz Antal párttitkárok kíséretében megtekintette a Ruhaüzemet. N. J. Iparunk fő kérdése Az elmúlt évben megyénk szocialista iparának termelékenysége megközelítette a kívánt szintet. Ez jóleső érzéssel tölt cl mindannyiunkat. Amikor ezt tudomásul vesszük, azt is meg kell mondani: még nem minden üzemben értették meg, hogy a termelés emelését döntően a termelékenység emelkedésével kell biztosítani. Ezt példázza a Kecskeméti Lakatosipari Vállalat is, ahol a többször feszített tervet az indokolt nagyobb létszámmal teljesítették. Ez az út nem járható! A termelékenységet mindenekelőtt a műszaki fejlesztéssel kell elősegíteni. Ilyen tervet üzemeink már tavaly is készítettek. Ahol ezt munkaprogramnak tekintették, olt a siker nem maradt el. A Kalocsai Füszcrpaprikaipari Vállalat 23, a Kiskunfélegyházi Gépgyár 18, a Bányászati Berendezések Gyára dolgozóinak 10 napi nyereségrészesedése világosan kifejezi, hogy az clörehaladas útja: a műszaki fejlesztés, a jobb technológia, a jobb technika! Ezt az utat kell járni az idén is. A termelékenység további emelése, a termékek költségeinek csökkentése, a műszaki fejlesztés a vezetőktől több hozzáértést és nagyobb előrelátást követeL Vajon tükrözik-e ezt a követelményt az 1960. évi műszaki fejlesztési tervek? Az első, ami a vizsgálatnál szembetűnik, hogy üzemeink döntő többsége az eddiginél jobban kívánja gépesíteni a termelési folyamatokat. Emellett igen sok üzemben a tavaly bevált újításoki alapján új technológiai utasításokat dolgoztak ki az egyes gyártmányokra. A Bányászati Berendezések Gyárában a félig; zárt ciklusú termékgyártás kialakításán fáradoznak. A Kiskunfélegyházi Gépgyárban % műszakiak munkaközösségei; alakítottak egy-egy fontos probléma megoldására. A Kecske»! méli Baromfifeldolgozó Válla»; latnál géppel akarják megold dani a pecsenyekacsa tisztítás sát és parafinozását. Hasonlói kezdeményezések tapasztalhatók a helyiiparban is. Itt azonban c tekintetben még elég sok a tennivaló. Ezek a példák is igazoljak, hogy a lermelekenység emelésére megvannak a megfelelő tartalékok. Csupán arra van szükség, hogy üzemeink kizökkenjenek a megszokoílság vágányából, jobban kihasználják az adottságokat. Megyénk üzemeinek párt- és szakszervezeti vezetői akkor végzik jól munkájukat, ha a napi problémák közepette sem feledkeznek el a termelékenység szorgalmazásáról, a műszaki fejlesztés szükségességéről. Elfogadta az országgyűlés az 1960. évi költségvetés! Az országgyűlés pénteki ülésén az I960, évi törvényjavaslatot tárgyalta. A vitában elsőnek Apró Antal elvtárs, a forradalmi munkás-paraszt kormány első elnökhelyettese, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja szólalt fel. Mint mondotta, gazdasági fejlődésünk üteme minden területen meggyorsult, mégis sok javítani való van még a beruházások vonalán. A régi hibák azonban e területen sem ismétlődhetnek meg, a felhalmozási alap részarányának növekedésével együtt ugyanis a fogyasztási alap 1959-ben történt mintegy 7 százalékos növelését ez évben is megismételjük. A , > :Z í . szocializmus építésének együtt j4rűia , dolgozók életszínvonalának rendszeres emelkedésével — mondotta Apró elvtárs. Beszélt az építöanyagipar szűk kapcitásáról, amelynek megszüntetésére az idén több mint 800 millió forintot költünk. Üdvözölte az új tsz- tagok százezreit az országgyűlés nevében, s a legújabb ösz- szesítő jelentések szerint kijelentette, hogy az ország szántó- területének 66,2 százaléka tartozik a szocialista szektorhoz, s ezen belül az összes szántó- terület 51,9 százalékán termelőszövetkezetek gazdálkodnak. Megemlítette baráti együttműködésünket a szocialista országokkal és hosszabban beszélt a gazdasági vezetők munkájáról is. Darvas József szellemi életünkről, az irodalomról, művészetről beszélt, majd Brutyá János országgyűlési képviselő jelentette ki, hogy kívánatosnak tartja: az új munkatör- vényköny-tervezet még ebben az évben a kormány, majd az országgyűlés elé kerül. Több más hozzászólás után a kérdésekre Nyers Rezső pénzügyminiszter válaszolt, majd Rónai Sándor elnök szavazásra tette fel az 1960. évi költségvetésiül szóló törvény- javaslatot. Az országgyűlés az 1960. évi költségvetésről szóló javaslatot általánosságban és részleteiben egyhangúlag elfogadta. Az országgyűlés szombaton délelőtt folytatta tanácskozását,
