Petőfi Népe, 1960. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-30 / 25. szám

1Ü6U. január 30, szombat S. oldal 1960 — A római olimpia éve Sportmozgalmunk számára mindig nagy jelentősége volt a négyéven­ként megrendezésre kerülő sport­vetélkedésnek, az olimpiának. A magyar sport számára évtizedes ha­gyomány, hogy sportolóink az olim­piai küzdelmekben tudásuk, tehet­ségük legjavát nyújtják, dicsőséget szereznek hazájuknak és önmaguk­nak. Különösen a felszabadulás utáni idők olimpiai küzdelmeiben értek el sportolóink nagyszerű eredménye­ket. Már 1948-ban bámulatraméitó győzelmekkel hívták fel magukra sportolóink a figyelmet, pedig mind­össze három év telt el a pusztító II. világháború óta. Az 1952-es hel­sinki olimpián is győzelmet szerez­tek legjobb sportolóink, s nem cso­dálható, hogy e győzelmek hatására nagyszerű fejlődés indult meg. Sportmozgalmunk számára újabb százezres tömegek bekapcsolásást eredményezte ez a rendszeresen sportolók táborába. Az 1956-os melbourne-1 olimpia ép­pen egybeesett a magyarországi el­lenforradalommal. A magyar sporto­lók rendkívül rossz Idegállapotban álltak rajthoz, mégis megállták a helyüket, nemvárt szép sikerrel zá­rult számunkra ez az olimpia is. 1960. a római olimpia éve. Az ellen- forradalom hatalmas pusztításokat, sokhelyütt zűrzavart okozott sport- szervezeteinkben. Elég későn kez­dődhetett meg a rendszeres felké­szülés a világ legjobb sportolóinak római találkozójára. Ha kissé késve is, de már javában folynak az elő­készületek, az edzések. Bízhatunk legjobbjainkban, hogy a hagyomá­nyos magyar olimpiai szereplés, a szép győzelmi sorozat, ezúttal sem marad el. Népünk legszélesebb rétegeiben is tapasztalható a felfokozott érdeklő­dés az olimpia iránt. Sportmozgal­munknak ezt az érdeklődést arra kell kihasználni, kiaknázni, hogy a sportolók táborát, a sportkörök ak­tív sportolóinak számát növeljük. A KISZ kezdeményezésére „Olimpiai jelvény’* mozgalmat Indítottak spor- szervezeteink. Ennek célja, hogy újabb százezrek ismerkedjenek meg a sport örömeivel, s hogy ebből a tömegből sok-sok új tehetség kerül­jön felszínre. Mint ahogy az elmúlt években a különböző jelvényszer­ző versenyek során tűntek fel olyan világhírcsségek, mint Rózsavölgyi István, vagy Iharos Sándor. Az „Olimpiai jelvényéért február 1-től november 1-lg folynak majd országszerte a küzdelmek. Szeret­nénk, ha Bács megyében is nagy visszhangra találna a KISZ felhívása és sok ezren kapcsolódnának be a jelvény megszerzésébe. A falusi spartakiáddal egy időben Kecskemé­ten megrendezzük a városi ifjúság spartakiádját. A kecskeméti felada­tok közé, egyben közönségszervező feladatok közé kell, hogy tartozzék a városi stadion továbbfejlesztése érdekében a társadalmi munka meg­szervezése, a meglevő sportlétesít­mények megóvása. El kell érnünk, hogy sportolóink körében tért hódítson és győzedel­meskedjen a helyes sportszemlélet, hogy megvalósítsuk a párt sportra vonatkozó téziseit. Sportköreinket gazdaságilag, szervezetileg meg kell erősítenünk, fokoznunk kell a tag^ toborzást. Mindnyájunk közös feladata az olimpiai eszme, a béke eszméjének a propagálása. Török János SZÉP KÜZDELMET HOZOTT A BÁCSALMÁSI JÁRÁSI ASZTALITENISZ SPARTAKIÄD-VERSENY A Bácsalmási Járási TST vasár­nap rendezte meg Jólsikerült já­rási asztalitenisz spartakiád-verse- nyét Bácsalmáson. A versenyen a járás csaknem valamennyi községe indult és az egyes számokban nagy küzdelem alakult ki. Részletes eredmények: Férfi egyes: 1. Bundity Katymár. 2. Szigeti Bácsszőlős, 3. Ollmann Kunbaja. — Női egyes: 1. Bohner Bácsalmás, 2. Földes Bácsalmás. 3. vány a* Kunbaja. — Férfi páros: 1. Ollmann—Gortva Kunbaja, Az 1959. évi NB II-s kosárlabda- bajnokság tavaszi fordulójánák a befejezése után a Kecskeméti Pe­tőfi kosárlabda szakosztálya át­szervezte, megfiatalította csapatát. Sahin—'Tóth II., Szakád I., Szegedi, Szeghalmi eltávozott az egyesü­letből. A csapathoz jött a BVSC- ből átigazolt Hídvégi, továbbá be­került az NB II-s keretbe Or- szágh, Sárkány és Szakáll II. A Petőfi Július közepén kezdte meg a felkészülését hetenként há­romszori napi kétszeres edzéssel. Augusztus elején részt vettek a Balatonfüreden megrendezett »Ba­laton Kupán«, ahol harmadik he­lyezést értek el. Idehaza az SZTK-pályán kezdték meg az edzéseiket, innen azonban csakhamar távozniok kellett, mert szeptember elején megkezdődtek az SZTK víztelenítési munkái. A csapat azután kénytelen volt a mezőgazdasági technikum pályáján megtartani edzéseit és mérkőzéseit. Ez a pálya túlzsúfolt volt és csak heti kétszeri edzésre telett az idő­ből. Sérülés is sújtotta a csapatot, mert Tormássy kézsérülése miatt az első két mérkőzésen nem vehe­tett részt. A bajnoki mérkőzéseket ilyen körülmények között kezdték és :egymásután két vereséget is szen­vedtek. Ebben szerepet játszott, !<fcogy a csapat formán kívül volt [és lélektelenül küzdött. — Utána következett két győzelem, s ekkor [mintha elvágták volna a csapát ifjontszerzését. Sorra következtek a ^balszerencsés mérkőzések. Péten három ponttal, Székes vehérvá rótt két ponttal, Budapesten a Pedagó­gustól három ponttal, máj fi a TF- től hosszabbítás után négy ponttal szenvedtek vereséget. Utolsó két mérkőzésüket Sopronban és Buda­pesten az Állatorvosokkal szemben nagy pontaránnyal vesztették el, bár a félidőkben vezettek. Itt sze­repet játszott az a körülmény is, hogy a csapat legjobbjai a máso­dik félidő elején a kipontozás sor­fára kerültek, s a fiatalok nem tudták tartani az otthon játszó együttesek támadásait. A csapatban az őszi fordulóban 45 játékos szerepelt. A kezdő -5-ös .együttesben Hídvégi, Pleskó, Szé­kely, Tabajdi, Tormássy, Országh és Szakáll II. szerepelt legtöbbször. Az egyes kosarasokat röviden az alábbiakban jellemezzük: Tabajdi István: Hosszú szünet után' lépett ismét pályája, lelkesedése, küzdeni tudása példaképe lehet a fiatalok­nak. Formáján meglátszott a két­évi kényszer pihenő. Pleskó Imre: Múlt évi jó játékát nem tudta nyújtani. Közrejátszott ebben sé- Aüóae in* Dobó formája eléggé iu­Bundity—Tumbász Katymár. — Női páros: 1. Bohner—-Földes Bácsal­más, 2. Ványa—Milankovics Kun­baja. — Vegyes páros: 1. Pleti- koszity—Bohner Bácsalmás, 2. Ká- polnás—Földes Bácsalmás. — Csa­patbajnokság: 1. Katymár (Bun­dity, Kostyalik, Tumbász), 2. Bács­almás, 3. Kunbaja. A vasárnapi asztaliteniszjpajnok- ság után a járási sorrend a kö­vetkező: 1. Kunbaja 34, 2. Bácsal­más 32, 3. Katymár 29, 4. Bács­szőlős 16 pont. gadozott. — Fodor István: Szor­galmas, lelkiismeretes játékos. So­kat kell még tanulnia, hogy a hoz­záfűzött reményeket beváltsa. — Hídvégi Gyula: Idén került a csa­pathoz, rutinos játékos, kiváló do­bó érzékkel. Túlzásba viszi az egyéni játékot. — Tormássy Csa­ba: Magas, ruganyos, gyors játé­kos. Le kell higgadnia és pont­erősségét kell növelnie. — Székely Imire: Küzdőképes, magas játékos. A támadások befejezése terén kell fejlődnie. A középtávolságról való dobás a gyengéje. — Országh Jenő: Játékára a nagy formaingadozás jellemző. Küzdeni tudása és lelke­sedése sok kívánnivalót hagy ma- gaután. — Sárkány György: Egyes mérkőzéseken meglepően biztos já­tékot nyújtott. Ponterősségét, ru­ganyosságát és erőnlétét kell to­vábbfej lesztenié. — Király József: Ruganyos, gyors játékos, ha szor­galma továbbra is ilyen marad, megbízható tagja lesz a csapatnak. — Csernus László: Kevés ideig állt a csapat rendelkezésére, de mindig megbízhatóan látta el feladatát. — Borsos Antal: Gyors, jó dobó ér­zékkel rendelkező játékos. A le­pattanó labdák megszerzése a gyengéje. — Szakáll Szabolcs: Ru- tintalan fiatal játékos, időnként .kiváló megoldásokat végez. A ru­tin szerzésre és az állóképesség megtartásra kell törekednie. —- Pál, István: Az utóbbi mérkőzéseken sokat fejlődött, de ponterősségét, ruganyosságát és erőnlétét még to­vább kell fejlesztenie. Kik hányszor játszottak és hány pontot értek el. Játék Elért pont Fodor István 11 5 Országh Jenő 11 73 Hídvégi Gyula 10 144 Tabajdi István 10 81 Pleskó Imre 10 144 Székely Imre 10 114 Tormássy Csaba 9 86 Szakáll Szabolcs 9 41 Sárkány György 9 24 Pál István 9 2 Csernus László 7 3 Király József 6 5 Borsos Antal 5 — Verderber Gyula 3 37 Tóth Károly 1» — Az őszi forduló végső állása: 1. TF 11 10 1 754:650 21 2. Sz. Haladás 11 10 1 768:575 21 3. Bp. Előre 11 7 4 872:772 18 4. Bp. VM K. 11 6 5 669:645 17 5. Péti MTE 11 6 5 709:737 17 6. Sz. Postás 11 6 5 769:758 17 7. Sopron, 11 5 6 727:792 16 8. Bp. Pedag. 11 5 6 604:672 16 9. Debreceni 11 3 8 694:760 14 10. SzfvárL V 11 3 8 707:783 14 11. Bp. Allatorv. 11 3 8 668:742 14 12. Kméti Petőfi IX 2 u 719:77* 13 2. A KECSKEMÉTI PETŐFI NB II-S KOSÁRLABDA­CSAPATÁNAK ŐSZI SZEREPLÉSÉRŐL A KECSKEMÉTI KATONA JÓZSEF SZÍNHÁZ MŰSORA: Január 30, szombat este 7 óra Ábrabám Pál: BÁL A SAVOYBAN Nagyoperett 3 {elvonásban Csortos Gyula bérlet 8, sz. szelvénybérlct Mozik Ml sora Január 30-án, szombaton: Baja Központi: Csodálatos malom, Baja Uránia: A Blum- ügy, Bácsalmás: Dzsungel könyve, Dunavecse: A 18-as év, Jánoshalma: Halál a nye­regben, Kalocsa: Gyalog a mennyországba, Kecskemét Ár­pád: Utolsó visszatérés, Kecs­kemét Városi: A megfelelő ember, Kiskőrös: Pár lépés a határ, Kiskunfélegyháza: Nyo­morultak II. rész, Kiskunhalas: Kenyér, szerelem, fantázia, Kis- kunmajsa: Megtört a jég, Kun- szentmiklós: Rendkívüli törté­net II. rész, Szabadszállás: Szombattól hétfőig, Tiszakécske Petőfi: Emberi sors, Tiszakécs­ke Tisza: Szegény gazdagok. A. Bajai hírek helyett Ma, a szokásos Bajai hírek helyett csupán e rövid emlé­keztető jelenik meg az újságban. A közel három esztendős múltra visszatekintő rovat megszűnt, hogy átadja helyét a he­tenként egyszer megjelenő Bajai Hírlapnak. E rövid Idő alatt a rovat igyekezett hűen tájékoztatni ol­vasóit Baja és a bajai járás gazdasági, politikai, társadalmi és kulturális eseményeiről. Igen népszerű lett a Bácskai tüske, amely mindig odaszúrt, ahová kellett, és legtöbbször intézkedés követte a bírálatot. A Bajai Hírek azonban kinőtte szűk kere­teit, hiszen az olvasók mind többet és tartalmasabbat kíván­nak. Ennek viszont már nem tudott megfelelni. Ezért vált szükségessé a hetenként egyszer megjelenő Bajai Hírlapnak, a Petőfi Népe bajai különkiadásának megindítása. Bízunk benne, hogy az olvasók rövid idő alatt megkedve» lik és mindjobban magukénak érzik majd az új hetilapot, amelyben tágabb lehetőség nyílik a város és a járás életének, a lakosság mindennapi problémáinak ismertetésére. A Bajai hírek rovata ezúton mond búcsút a lap sokezres olvasótáborá­nak és köszönti a február 3-án elsőízben megjelenő Bajai Hírlapot. Á LAKÁSRENDELET NYOMÁN Kisujját se mozdítja havi 2230 forint „fixért"-Uargúaé. „a izeyéntj. házinéni“ Apróhirdetések 250-ES kiskerekű Jawa motorke­rékpár jó állapotban eladó. Izsák, Szabadság tér 2. 195 SZERDÁN reggel Kecskeméten, a Petőfi utcától a postáig elveszett aktatáskámat kérem Petőfi utca 3. alá jutalom ellenében leadni. 9309 120 KG-OS hízott sertés eladó. — Kecskemét, Akácfa u. 24. sz. 9314 JÖ állapotban lévő piros 125-ös Csepel motorkerékpár eladó. Ke­rekegyháza, Ságvári utca 59. 177 ELADÓ üzemképes 500-as, oldalko­csis, príma motorkerékpár. — Kis­kunhalas, Tábor utca 13. 174 HASZNÁLT könyveit, könyvtárát február 2-án megvásároljuk. Kecs­kemét, Szabadság téri könyvesbolt. 172 PANNÓNIA motorkerékpár kifo­gástalan állapotban eladó. Érdek­lődni: Kerekegyháza, telefon 34 számon lehet. 9301 GÉPÍRÁST és német fordítást vál­lalok. Ifj. Baditz, Miskolc, Tass u. 15. szám. 190 ÖTÉVES Moszkvics személygépko­csi sürgősen eladó. Kecskemét, Bá­thory utca 1. Telefon: 13-92. 9299 ELCSERÉLNÉM kétszobás Összkom­fortos debreceni lakásomat egyszo­bás összkomfortos kecskeméti Laká­sért. Érdeklődni 15—17 óra között Kecskemét, Jókai u. 15. Homoki. 9308 ELADÓ kombinált szobabútor Kecs­kemét, Kölcsey utca 4. szám alatt. Értekezni lehet Kölcsey utca 3. sz. alatt. 9293 GOOGOOOOOOGOGOGGGGOOO 3 Vasárnapi ebéd utcán át q gj IV. osztályú áron kapható 8 a kecskeméti 0 ALFÖLDI G § ÉTTEREMBEN. 126 g vyGGGGQQGGGOGGGGGGGQGo Kecskemét, Zsinór utca 46. szám. Az épület külseje nem sokat árul el. Egyszerű város­széli kis háznak látszik. A bennlakóktól azonban nem mindennapi dolgokról szerzünk tudomást. Nagyszabású albér­leti uzsora folyik itt már évek óta, melynek egyedüli haszon- élvezője özv. Varga Károlyné, a házigazda. Miért él két ember 460 forintból? Nem véletlen, hogy a mun­kás-paraszt kormány által ki­adott albérlet-rendelet életbe­lépése előtt néhány nappal lá­togattunk el ide. A rendelet megjelenése előtt is számtalan levél érkezett szerkesztősé­günkbe a lakás-, illetve albér­let-uzsoráról, s csupán azért nem foglalkoztunk velük, mert megnyugtató megoldás hiányá­ban nem akartuk az amúgy is fájó sebeket a sok-sok, albér­letben lakó életében felszaggat­ni. Most azonban, amikor a rendelet február 1-től módot ad arra, hogy az albérleti uzsorásokat ne csak a társa­dalom megvetésével sújtsuk, hanem megfelelő rendszabá­lyokkal akadályozzuk meg lel­ketlen, s erkölcstelen ténykedé­süket, szeretnénk bemutatni né­hányat azok közül, akik miatt a rendeletet meg kellett al­kotni. Térjünk hát vissza a Zsinór utcai kis házba. A háziasszony dologtalanul éli világát — s hogyne tehetné, hiszen nem kevesebb, mint kilenc albérlőt, s egy főbérlőt tart hatszobás házában. ítélkezett a társadalmi bíróság Kedden a kora délutáni órákban nagyszámú hallgató­ság jelenlétében tartotta meg tárgyalását a Kecskeméti Kon­zervgyár egyes telepének tár­sadalmi bírósága. Napirenden szerepelt: S. J. gépkéses és B. J. ládapántoló segédmunkás legutóbb elkövetett cselekmé­nye. Mint a tárgyalás folyamán kiderült, S. J. január közepén ittas állapotban akart munká­hoz fogni. Az akkor szolgála­tot teljesítő portás természete­sen nem engedte a bejáratnál tovább. Erre goromba szavak­kal illette a kötelességét telje­sítő kapust, sőt tettlegességre is sor került. Megjegyzendő, hogy a vádlott munkafegyelme ellen már több ízben merült fel kifogás. Végül is a bíróság szigorú megrovásban részesíte- te, s ha ismét fegyelmezetlen­séget követ el, elbocsátják. Január 16-án B. J. éjjeli mű­szakban dolgozott a készáru raktárban, s munkaidő alatt ládapánt-vasból és hüvelyből a háztartásban használatos ke­nyérpirító vasakat készített sa­ját részére. Ez esetben is a figyelmes portás leplezte le a csalafinta embert. A társadal­mi bíróság — figyelembe véve, hogy ötévi munkássága alatt kifogástalanul dolgozott — szó­beli dorgálásban részesítette. Mindössze ez történt az alig két óráig tartó tárgyalás során, de még sem mehetünk el szó nélkül mellette. Az elnök zá­róbeszédében kitért arra is, hogy ha minden dolgozó csu­pán ennyi kárt okozna, akkor a gyárat milliós károsodás ér­né. Fel kell hát figyelni az ilyen jelentéktelennek látszó cselekményekre is, nehogy gom­bamódra elszaporodjanak. Nem kétséges az sem, hogy a fenti­ekből többen is levonhatják a szükséges következtetést Sarlós Antalné cipőgyári ta­karítónő 14 hónapja lakik az egyik kamraszerű szobácská­bán, amely alig haladja meg a hat négyzetmétert. A szoba egészségtelen, nehezen fűthető, — az ára azonban nagyon bor­sos: a 30 forintos villany hasz­nálattal együtt 330 forint ha­vonként. Sarlósné fizetése 790 forint, s így a lakbér kifize­tése után 460 forintból kény­telen eltartani magát és hat­éves kislányát. Komoly gondot okoz számára a megélhetés, de mit törődik ezzel Vargáné?! Bűnös lelketlenségéne vall, hogy a Sarlósné magányát kissé el­viselhetőbbé tevő néprádió el­len is többször kifogást emelt •>árampocséko’ás« címén; „Gazdaságos* csalás és helykihasználás Sarlósné mellett Mafcány Sándorék Iáiknak. A családfő a Zománcipari Művek Kecske­méti Gyáregységének dolgozója. Egy kisgyermekükkel laknak a piciny szoba-konyhás albérlet­ben — szintén 350 forintért. Ck már idestova két éve gya­rapítják a »■házinéni« jövedel­mét, aki ravasz »-gazdaságos- sági« számításból egy-egy al­bérlő után csak 60 forint al­bérleti dijait vailott be a ta­nácsnak. E két családdal azonban még korántsincs kimerítve az albér­lők "-listája«. Másik két albérlő még külön 330—330 forintot fizet egy-egy kis albérleti szo­báért. Ezenkívül Vargáné a saját részére fenntartott szoba- konyha-előszobás lakásba még két ágyrajáró fiatalembert is felfogadott — az egyik az elő­szobában alszik — egyenként 170 forintért. Ez összesen 1660 forint — amiért Vargáné a kis ujját sem mozdítja meg, még­is az ölébe hullik. De számol­janak ehhez még 250 forint nyugdíjat és két állami gondo­zott kislányt, akikért 320 forin­tot kap. S »szegény« mindig arról panaszkodik, hogy ma­napság milyen nehéz a megél­hetés! Mit rágtak az egerek a dunsztos üvegben? Nehéz bizony.: j Kiváltkép akkor, ha az ilyen emberek ki­zsákmányoló hajlama fukarság­gal is párosul. Bánatosan pa­naszolta a minap, hogy a dunsztos üvegben rejtegetett »pénzecskéjét« egy éjszaka saét- rágták az egerek.,. íme így jár a kapzsi emberi aki a dolgozók nehéz munká­val szerzett jövedelméből sze­retne meggazdagodni. A ren­delet nyomán merjük remélnii hogy ez sohasem sikerül neki! Kohl Antal \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents