Petőfi Népe, 1960. január (15. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-29 / 24. szám
1 üli!), január 29, péntek 3. oldal A lalfossácr szolgálatában: Sikerrel zárta as énét a félegyhási Építőipari Szövetkezet A Félegyházi Építőipari Szövetkezet tagjait egész éven át majd mindenfelé meg lehetett találni’ a járásban. Tiszaújfalun pl. egy 52 férőhelyes istállót építettek az Alkotmány Tízben, hasonló munkát végeztek Gátéron a Béka Tsz számára, a kisebb munkáknak pedig se szeri, se száma. A városban és a községekben a legkülönfélébb építőipari jellegű feladatokat végezték el a megrendelők kívánságára. Amint Oláh István, a klsz elnöke mondja, szigorúan tartják magukat a párt és a kormány álláspontjához, amely előírja, hogy a kisipari szövetkezetek elsősorban a lakosság részére dolgozzanak, s töltsék be feladatukat ezen a téren. A szövetkezet 15 szakmai részlege a hat millió forintos tervei nyolc millióra teljesítve becsülettel látta el ezt a feladatat az elmúlt évben is. Különösen kiemelkedő munkát végeztek a villanyszerelők, kőművesek, festők, mázolok, de a többi dolgozót is dicséret illeti. Amint megtudtuk, a Tisza- újfalul Alkotmány Tsz-ben — a legnagyobb hidegben is — a villamosítás munkálatait terven felül végezték, s ezzel kiérdemelték a szövetkezet elismerését. Ebben az évben is szép terveket akarnak megvalósítani, Továbbra is nagy súlyt helyeznek a lakosság igényeinek kiFogas kérdés Azt kérdezzük a tiszakécskei Tisza vendéglő vezetőjétől: miért kevés a ruhafogas? Mert hogy kevés, azt mulatja a minden vasárnap — esti zsúfolt ház. Este 9 óra után már üres hely nincs: közel 200 ember üldögél az asztalok körül. A helyiségben viszont csak hat talponálló fogast helyeztek el, amelyek a végtelenségig terheltek. Az is előfordult már, hogy a távozni készülő vendég csak úgy tudta levenni kabátját, ha azt előbb kibányászta a Icabát tömkelegből, így aztán több Icabát is a földreesett, bepiszkolódott. A vendéglő vezetőségének erre is gondolnia kellene. elégi lésére, a termelőszövetkezetek megrendeléseinek minél jobb elvégzésére. Ezt szolgálja egy tehergépkocsi vásárlása is, amely meggyorsítja a szállítást. A kőművesek munkáját további gépesítéssel könnyítik meg. Ingatlant is vásárolnak, melyre központi üzemhúzat akarnak építeni. Reméljük, hogy egy esztendő elmúltával ismét eredményes munkájukról számolhatunk be olvasóinknak, t. p. IS 3E,]E J3U2XW3E s 8S0 ezer utas, 360 ezer kilométer megtett út egy esztendőben Egy 33 főnyi összlétszámmal dolgozó kis üzem, azaz pontosabban a Kiskunfélegyházi Gépkocsiközlekedési Vállalat évvégi zárójelentéséből idéztük a fenti számokat. Igaz, az elkészült mérlegre a felettes szervek még nem tették rá a jóváhagyó pecsétet, de talán nem veszik rossz néven, ha mégis idézünk egyet-mást belőle. Elöljáróban talán any- nyit, hogy az évi tervüket már november 7-re teljesítették, s ahogy ők mondják, a többi már csak ráadás. Az 1953-as évi nyereségük 343 ezer forint volt, az elmúlt évi viszont 454 ezer forintot tesz ki. Az egy munkásra jutó termelési érték negyedévenként 33—34 ezer forint, a tervezett 26 ezerrel szemben. Mindezek természetesen csak számok, a kívülállónak nem sokat mondanak, az azonban már elgondolkoztató, hogy ez a kis vállalat már két és fél év óta minden félévben Nem a mérce volt kicsi — hanem a szorgalom nagy! Túlteljesítette múitevi terveit a Tataházi Dózsa Tsz Százhúsz ember hallgatta jogos büszkeséggel az elnöki beszámolót a Talaházi Dózsa Termelőszövetkezet napokban megtartott zárszámadó közgyűlésén. A rövid, velős előadás a megvesztegethetetlen számok tükrében mutatta meg egy szorgalmas esztendő eredményeit. Ez a szövetkezet kilencedszer tartott zárszámadást. 1950 őszén alakította meg 29 család, 264 hold területen, az idén tavasszal a taglétszám 120-ra, a terület 856 holdra szaporodott. A növénytermesztés számadataiból kiderül, hogy a szövetkezet a múlt évben nemcsak a tervezett átlagokat, de az 1958-as eredményeket is magasan túlszárnyalta. 162 hold búzavetésről például 12,3 mázsát arattak a betervezett 10 mázsa és a 2 év előtti 7,4 mázsa Mikénti átlagtermés helyett. Árpából 1958-ban 14,5 mázsái csépeltek, 14 mázsát irányoztak elő és 91 hold átlagában megtermeltek 20,2 mázsát. 20 hold rostkenderen 25 mázsát terveztek és letakárítottak 44 mázsát holdanként, s többet termeltek kukoricából is. A jó időjárás mellett mindez annak köszönhető, hogy az 1958. évi 114 kilogramm helyeit tavaly 386 kilogramm műtrágyát használtak fel holdanként, s átlagosan 150 mázsa istállótrágyát kapott szántóterületük ■^y^yVWWWWVWWWyWWV, HELYCSERÉS „TÄMADÄS” 21 százaléka. A felhasznált összes műtrágya-mennyiség megközelíti a 3 ezer mázsát, s ez még pár évig hatással lesz a termésre. Nem szabtak kis mércét az állattenyésztésben sem, az eredmények mégis jóval nagyobbak a terveknél. A szarvasmarha-állomány az előirányzott 106 darab helyeit 156-tal szaporodott, a sertésállomány 1X5 helyett 262 darabbal. A tejterniélcsi tervet 82 500 literben szabták meg, — ezzel szemben 129 300 litert fejtek. s 46 800 literrel többet adtak a város ellátására, mint ameny- nyit eredetileg szándékoztak. Az egy tehénre jutó átlagos hozam 3194 liter volt tavaly, a tervezett 2500 literrel szemben. Az éves fejési átlag 11,7, az istállóátlag 8,7 liter. Az árutermelési tervet 144 százalékra teljesítette a szövetkezet: a 100 hold szántóra megszabott 185 000 forint helyett 214 000 forintot állítottak elő. A kormányhatározat szerint csupán ezért 79 ezer forint kedvezményben részesül a szövetkezet, a műtrágya után meg 90 450 forint visszatérítés jár. Az állami kedvezmény teljes összege 223 000 forint, — ami munkaegységenként 6,50 forint növekedést jelent. A Dózsa Tsz-ben az egy hold szántóra jutó tiszta vagyon gyarapodása 1032 forint volt a múlt évben. Tekintélyes beruházást is végeztek: vásároltak egy kaszáló-rakodógépet, villanymotort és 32 soros vetőgépet. Építés alatt van egy 52 férőhelyes magtárpadlásos tehénistálló és egy 100 férőhelyes növendékmarha-istálló. Ebben a szövetkezetben egy munkaegység értéke 37 forint. Pálinkás Mihályné például 265 munkaegységet teljesített, — egy nap alatt 52,40 forintot keresett Rozinka Ferenc 218 munkanap alatt 390 munkaegységet szerzett, — egy napra 66 forint átlagkereset jut. Szabó Mihály tehéngondozó napi keresete 73,50 forint, — egy hónapra számítva 2200 forint. A szociális alap sem csak papíron szerepel náluk. A kiadott segélyek pénz- és természetbeni értéke meghaladja a 7000 forintot. Kaukázusi méhrajok exportja A Kaukázusból igen nagyteljesítményű méhrajokat exportálnak Franciaországba, Dániába és Svédországba. A szovjet méhrajok teljesítménye 40 százalékkal múlja felül a Nyu- gat-Európában honos méhekét és ezenkívül megvan az az előnyük is, hogy nem szúrnak. (A„Schweizer Iilustrierte”-ből.) eleget tett az élüzem feltételek- nek. Az azonban sajnálatos* hogy csak egy esetben kaptáik meg az él üzem círhet, s a többi esetben még csak válasz sem érkezeit felterjesztésükre. Pedig a megyei tanácstól mindig továbbították azt a felsőbb szervekhez. — Talán, mert kis üzem var gyünk? — kérdezik némi csalódással. — Csináljanak még több kategóriát, hogy nekünk is legyen kivel összemérni az erőnket. De a pillanatnyi rossz hangulatot hamar felváltja az öröm és némi dicsekvés, ha a vállalat további fejlődéséről esik szó. Hála a megyei tanács támogatásának, mely méltányolja az elért eredményeket, sok szép beruházást kaptak eddig is, a még többre van kilátás. Tavaly elkészült a motorikus üzem- anyag-kút és a korszerű kocsimosó, amely sok felesleges utat takarít meg. Ez évben másfél millió forint beruházással fűt- hető garázst építenek, ami a nyolc gépkocsi fokozott megkí- mélését teszi lehetővé. Az ez évre elkészített tervük azt mutatja, megérdemlik) ezt a gondoskodást. S a körzetükhöz tartozó utazó közönség véleményét is tolmácsoljuk* amikor megemlítjük, az ország minden tájára eljutó félegyházi autóbuszok, a szervezett társas- utazások, a községeket a járási székhellyel összekötő autóbuszjáratok mind, mind a lakosság kényelmét, kulturálódását segítik elő. Elismerés illeti tehát a vállalat minden dolgozóját szorgalmas, igyekvő és a nehézségektől sem visszariadó munkájáért, 1 — /. tóth —r ^VWWWWVYVS^WVWWS/WWWS Művelődési tapasztalatcsere A megyei tanács művelődési osztályának tervei szerint ebben az esztendőben több alkalmat és lehetőséget biztosítanak arra, hogy az oktatás és népművelés irányításának módszereit más megyék tapasztalataiból tökéletesítsék és fejlesz- szék. Február 8-tól 13-ig a szomszédos Szolnok megyébe látogat Barabás János, a megyei tanács művelődési osztályának vezetője, Sebő Gyula osztályvezetőhelyettes és Urbán Pál, a népművelési csoport vezetője. Egyhetes tapasztalatcsere látogatásuk alatt az iskolai és népművelési intézményeket, a művelődési apparátus munkáját tanulmányozzák. Megbeszéléseket folytatnak a helyi vezetőkkel. A hónap végén, február 29-én a Szolnok megyei művelődésügyi apparátus vezetői látogatnak el megyénkbe, hogy visszaadják a látogatást és megismerkedjenek az itteni művelődési helyzettel.:- 'WWW WWVWl/YW^VWVWWVYVY V «VMWWW (Herluf túrája Bidstmp dán rajzoló karika„ Szuvjetazkuisi Rosseijábajú Dermesztő hideg volt. A tiszaújfalusí megállónál néhány utas várakozik, várják, Amíg a Félegyháza—Alpár között közlekedő busz megteszi a kötelező vargabetűt Csongrád felé és Bokrosról visz- szajön, hogy felvegye a Félegyházára utazókat. A várakozók között van egy fiatalasszony, akinek igen sürgős volna az útja, úgy szokták mondani, hogy mindenórás, vagy inkább minden perces. Félegyházára, a szülőotthonba igyekezne. A busz csak nem jön. Igaz, még nincs is itt az érkezési ideje. Szerencsére Alpár felől jön egy gépkocsi, Springer Béla alpári, állatorvos is Félegyhazára. iparkodik. Néhány pillanat múlva már 90 kilométeres sebességgel száguld a kis kggsi a nem éppen Kisgyermek as országúton versenyzésre épített, elég hepehupás és kanyargós úton. Nem messze van Ti- szaújfalutól Félegyháza, a kocsi vezetőjének és utasának mégis hosszúnak tűnt az út. Mire a halászcsárdánál befordultak a Petőfi téren lévő szülőotthon felé, az utasok száma megszaporodott, egy vékony, de erélyes gyermekhang jelezte, hogy a nagy esemény megtörtént. Az események gyorsan és filmszerűen peregtek tovább. Nem tudni, ki értesítette a szülőotthon dolgozóit, de ahogy a kocsi az utcán lefékezett, már olt volt Légy esi Mária főnűcér, Némedi Károlyné cse- csemös nővér, ott volt a hordágy is és egyik végét már fogta is a legközelebb lévő járókelő, Vigh Péter elvtárs. Az újszülöttnek és az anyának vitték a. jó meleg takarókat, csak magukról feledkeztek meg a szülőotthon dolgozói, úgy szaladtak ki a csikorgó hidegbe, mint ahogy a meleg szobákban járnak: mezítláb, papucsban. A gépkocsi tulajdonosa, amikor teljesítette emberi kötelességét, nem rohant tovább. Ment fel a hordággyal, a meleg takaróba burkolt újszülöttel az emeletre és a folyosón éppen olyan idegesen járt fel-le. mint egy újdonsült apa. Megvárta, amíg mindent elrendeznek, a 3,30 kilós Mátyást „elkönyvelik”, beírják a nagykönyvbe, hogy Kásáné Szabó Mária „intézeten kívül szült”. Szóval megvárta, amíg minden elren- deződött és máris száguldott tovább, ki az alpári tanyára, ahol az apa két kisfiával nem is sejtette, hogy ilyen gyors futár viszi a hírt. Vasárnap azután nemcsak az apa látogatta meg feleségét és kisfiát, hanem Springer Béla állatorvos is eljött feleségével, Vigh Péter elvtárs is feleségével együtt. Úgy érezték, hogy egy kevés közük nekik is van a. kis Mátyáshoz, akinek a szülőházat — ha híres ember lesz majd belőle — nagyon nehéz lesz márványtáblával megjelölni, mert nem tudni, hogy a havas országút melyik eperfájánál született. Tóth MMós
