Petőfi Népe, 1960. január (15. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-29 / 24. szám
4. oldal . 1960. január 29, péntek Ötéves tisztasági verseny Indul megyénk városai és községei között IMagyösszegű pénzjutalmakat osztunak szét a győztesek között Kormányzatunk nagy erőfeszítéseket tesz a népegészségügyi helyzet megjavítására. Ezt szükségessé teszi az a körülmény is, hogy az elmúlt évben megyénk területén, de különösen Kecskeméten cs környékén volt a legtöbb járványos megbetegedés, amely kihatott a felnőttekre és gyermekekre egyaránt. Ennek figyelembe vételével a Bács-Kiskun megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága és a Magyar Vöröskereszt megyei szervezete a ' »-Megye legtisztább városa« és a »Megye legtisztább községe« címért ötéves mozgalmat indít a megye városai és községei között. A versenymozgalom első szakasza 1960. január 1-től november 1-ig tart. Ekkor kerül sor a győztes városok és községek jutalmazására. Az első helyre került község ötven, a második negyven, a harmadik harminc, a negyedik huszonöt, az ötödik pedig húszezer forint jutalomban részeCsehov születésének 100. évfordulójára A nton Pavlovics Csehov, novella- és drámaíró, a nagy orosz kritikai realista, I860, január 29-én született. Népszerűségét, megbecsülését és ünneplését nem az irodalomkritikusok találták ki és teremtették meg, hanem éppen magának az írónak művészete, írói egyénisége és lelkivilága alakította ki. Szülővárosában, Taganrogban végezte elemi és gimnáziumi éveit, a középiskolai tanulmányok azonban nem elégítették ki tudásszomját, a tanulás mellett gyakran szerepelt különböző színielőadásokon. Korán lép az önálló élet útjára, amikor szülei Moszkvába költöznek át. I rodalmi tevékenysége néhány év múlva Moszkvában kezd kibontakozni, ahol különböző élclapoknál dolgozik. Közben az orvosi egyetemre jár. Megszerzi az orvosi diplomát. Hamarosan megjelennek első művei. Tarka elbeszélések és Alkonyatkor cím alatt. Az utóbbi elbeszéléséért 1888-ban Puskin-díjat kap. Műveinek témaköre állandóan bővül. Jól ismert és széles körökben elterjedt irodalmi-kritikai folyóiratok jelentelik meg munkáit. 1892-től orvosi és társadalmi vonatkozású alkotásai mellett tevékenyen irodalmárkodik Melikovszkban, s megírja a Parasztok, a Éirály és a Tok- babújt ember című műveit Életének utolsó szakaszában nagy beteg, de mégis a drámaírás mesterévé fejlődik. 1902- ben közelebbi kapcsolatba kerül Korolenkoval. Tolsztojjal és Gorkijjal. Ez időtájt jegyezték fel róluk: »Az Orosz Tudományos Akadémia Csehovot, Korolenkot és Tolsztoj Leót tiszteletbeli tagjává választotta. 1902-ben Makszim Gorkijt is megválasztották, azonban a cár személyes utasítására a nagy proletárírót politikai nézetei miatt nem fogadták el. Gorkij kizárása a tiszteletbeli tagok sorából azt eredményezte, hogy Korolenko és Csehov magukra nézve lehetetlennek tartották továbbra is az akadémián maradni és tiitakozá- suk jeléül nem fogadták el az akadémia tiszteletbeli tagságát.« Így lettek a nagy emberek nagy barátok. C sehov mindjobban kapcsolatba kerül a Moszkvai Nagy Színházzal, ahol nem egy darabját adják elő. így többek között szinre kerül: Ványa bácsi, A három nővér, a Sirály és a Cseresznyéskert című drámája, amelyeket a már kialakulóban levő kritikai realizmus szellemében alkot. Az orosz élet nagy ismerőjének betegsége közben állandóan súlyosbodik, s ezért orvoslást keresni külföldre utazik, ahol Badenweilerben 1904. július 15-én meghal. Írói tevékenységét a szép- irodalom két területén, a no- vellaírás és a drámaírás Köti A csehovi le elsősorban. Első elbeszéléseiben már megcsillan a kellemes hangú csehovi humor és hang. Kitűnően érzékelteti az orosz nép akkori nyomorgó, sok nélkülözéssel .teli eletét, tragédiáit, s a létért való küzdelmét. emberek sokasága és sokrétűsége nemcsak kimondottan az orosz életből fakadnak. Jellemei nagyszerű típusok is egyben, amelyek legtöbb esetben örök emberi tulajdonságokat is hordoznak magukban. A nagy novellista és drámaíró 25 éves irodalmi munkásságának jubileumán, 1904-ben, a Cseresznyéskert bemutatója büszkén méltatta Anton Pavlovics Csehovot, a nagy emberismerőt, s most, születésének 100. évfordulóján megállapíthatjuk, hogy művészete túllépte hazája határát és alkotásait ismeri az egész világ. Jósa Iván sül. A versenyben legjobb eredményt elért városnak 100 ezer forint jutalmat tűzött ki a megyei tanács. Ezenkívül minden járás legtisztább községe 5—5000 forint díjazásban részesül. A községek a díjakat és jutalmakat kizárólag községfejlesztési vagy közegészségügyi célokra használhatják fel. A verseny ideje alatt bizottságok értékelik rendszeresen a verseny állását. A versenyben elérhető legmagasabb pontszám házanként száz. Fásítás, zöldövezet és kiskert létrehozásáért 10 pont; a lakóház belső tisztaságáért 15 pont; a közegészségügyi előírásnak megfelelő mellékhelyiségek kialakításáért 20 pont; fedett szemétgödör létesítéséért 15 pont; az utcai vízlevezető árok felújításáért 10 pont jár. Ezenfelül 15 pontot érdemel az a ház, ahol az ólak állapota megfelelő, s a trágya- és szemétkezelés előírásszerűén történik. A megyei tanács és a Vörös- kereszt kéri a Hazafias Népfront helyi bizottságait, a K1SZ- szervezeteket és nőtanácsokat: segítsék elő a lakosság széleskörű bekapcsolódását a vcrscnymozgalomba, hiszen mindenkinek érdeke, hogy egészséges, tiszta városban vagy községben lakjon. vwwvwwwvwww Tízéves a Villamosenergetikai Kutató Intézet A Villamosenergetikai Kutató Intézet a villamosenergiatermelés, szétosztás és gazdaságos üzemvitel módszereinek kidolgozásán és tökéletesítésén dolgozik. Az intézet tevékenysége két irányú: hálózati és laboratóriumi mérések, továbbá ú.i készülékek fejlesztése az energiaipar számára. Az intézet kollektívája labu- ratóriumi mérésekre lökésgerjesztő berendezést tervezett és kivitelezett.) A képen: Prókai Ferenc intézeti mechanikus a lökésgerjészlő gömb szikraközeit állítja be. Egy ház „eszkimói" (Oatrtja Jlliliáhj.: NÉHÁNY kollégám irt már a télről, hadd tegyem meg én is. Mégpedig azt szeretném tudatni olvasóinkkal, hogy miAQC/ÓDAS képpen érzékeltem a legmoró- zusabb évszak megérkezéséi. No, hát latta, hogy leesett a ho, vagy érezte a bőrén a honem! nem csataterekre, nem akarja a halálba, a nő hitvesét naponta látni kívánja, és a gyermek az apjui, nagyapa ui..,Káit, — kik felnövekedve mind, mind élni asaniuk! Mert minden élő élni kíván, az embet is élni akar, és nem is akárhogyan: nem eltiportan, nem legyűrtem nem naponla-fclve, nem éhezetten, nem össze-vissza veretten, nem az élet szélén állva-szorongva, nem a pipogyák-módján elfeledve mit rávertek annyi év alatt, — — nem akar élni egyenlőtlenül! Állványainkon szaporodnak a könyvek, tiaink a Holnap üstökéi ragadják, leányaink talán a Holdnak szülnek gyermeket, ■ m az örök-nevetésnek, lalán a háborúnak... Lehet e sajgó fájdalom nagyobb, lehet e kín kegyetlenebb, lehet e sírás szívszaggatóbb, mint a vész, mit ránkzúdítani kész a kéz, mi álmunkban torkon ragadna minket. — ha nem vigyáznánk?! Hát vesszen talán kétmilliárd, hogy kétszáz lenne gazdagabb?! (Ö, ellenzés szamár, ahány csal: e benzinnel leöntött világra csóvát dobni tervez, — hisz ő is benne ég!) Vigyázni kell, ó, emberek: a bolond röhögve király, s tán isten lenni próbál, miközben magával ránt a lá'ngba másokat! Ragadjuk csuklón, torkon őket inkább, pusztuljon néhány ronda íajzal, — de e világot, a Holnapunkat ne hagyjuk veszni, emberek! mérséklet | süllyedését — vághatna valaki a szavamba, ha közölni valómat telefonba mondanám emfe írás helyett. Nem, nem, csukott szemmel, húsz Celsius fok melegben állapítottam 1 meg, hogy: nyakunkon a lél. A fülem jelezte. TÉVEDÉS ne essék, nem azért ez az érzékszervem, mert tán valamikor megfagyott, s most élénken reagál az időjárás változásaira, nem, hanem eredeti funkciójának megfelelően. Ügy történt, hogy ama bizonyos nap. kora reggelén fclig- meddig már felébredtem, de 3 paplan alatt még szenderegtem kicsit, — s mit hallok? ZENG-BONG-CSATTOG a ház, s esjzmélve, néhány pillanat múlva rájöttem, hogy az alig másfél cszfeiidós, háromemeletes épületben valahol kelten is vágják a fát. Nem a pincében, hanem vagy a konyhában, yagy a fürdőszobában, az sincsj kizárva, hogy a parkettás szobában. A hangot különben Zdtünően vezető falak elmosták) annak lehetőségét, hogy „kifüleljem” a tett pontos helyet, de azt kétséget kizáróan tudom már, hogy a szobánk mennyezetén végighúzódó hajszálvékony repedés nem másnak, mint az azelőtti télen gyakorolt ilyenfajta tornának a következménye. MEG ABBAN IS biztos vagyok, hogy a ház ily módon előbb összedől, mint ahogy normális körülmények között várni lehetne. És eszembe ötlött, hogy egykét valaki hiányosan irta meg annak idején a lakáskiutalást sürgető kérvényét, meri kihagyta belőle, hogy nemcsak lakni akar a lakóhelyiségekben, hanem fát vágni is! HÖHÜLLAJTÓ egek, mi Jénáié itt, ha a tél egész éven úb ;tartana|! Mint az eszkimóknál. I Vajon : ők hogyan csinálják? |lgaz, náluk nincsen fa. De hiszen a közös vagyont lsemmibevevö eszkimó sincs ná- lluk egy-egy jégkunyhóban ;unnyi,' mint a mi házunkban. • Tarján István Kct újsághír: 1, Tovább folytatják Nyugat-Német- ország felfegyverzését. 2. A Szovjetunió ismét csökkenti legyveres erejét, ide villan a házsor, elém lendül az ág, sírni kéne tán százszor: — mi vau veled, világ? Ide toppan a régmúlt, elém táncol a kert, s ami régen széthullt: — az emlék, hova lett? Penge villant, ágyú dörren t, emlék illant: semmivé lelt! Emlékezzetek, mi történt a hosszú évek alatt... A világ egyik felén magasra nőttek már virá Itt az emberi akarat diadalt-diadalra arat, itt nem nehéz az élet lényegét érteni mái. itt tökéletesen mindegy, tél van-e, va , - itt igazuk tudatában emelt fejjel já:. . az i ..lóerek, itt a koloncos, rút éj nyomait-már messzire űzték, itt mindenki érti már a tér és idő törvényeit (vagy sejti csak, de az már majdnem annyi...). Nézd, egekbe nyúlva az öntudat fája kivirágzott, s gyümölcse lesz a tiszta élet! De ott.. s Ott a világ, jaj, nem sokat változott: fekete seregek közelednek, fekete lombok fekete jajjal intenek? fekete korom hull a nevetésre. De mégis, mégis: ; Ott is jön illatos, friss-üde tavasz a télre, s a házak előtt a fák élni akarnak, a szerelmesek vésni kívánnak szíveket a fába, és a madarak fészküket odarakni kívánják, a kőművesek a házakat, éppúgy mint nálunk, nem bombának, embernek csinálják, ja kertész nem a katona-csizma alá ültet virágot, a mozdonyvezelu nem akarja viiuu vonaljai.
