Petőfi Népe, 1960. január (15. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-21 / 17. szám
v. oldal 1960. január 21, csütörtök Vorosilov megérkezett Indiába Üj Delhi. Az indiai főváros készül a szovjet vendégek fogadására. A szovjet delegáció Vorosilov vezetésével kedden indult útnak Indiába. A szovjet vendégek fogadására feldíszítették az elnöki palotát, a parlament épületét és a kormányi intézményeket. Delhi, Bombay, Kalkutta, Madrasz és a többi indiai város is előkészületeket tett Vorosilov fogadtatására. Az indiai rádió külön műsort készít a szovjet vendégek érkezésére. A delhi nemzetközi mezőgazdasági kiállítás szovjet csarnokában pénteken szovjet nemzeti napot rendeznek. ■^wwvwwwwvvwwvwwvw^ Hruscsov és Hasszer levélváltása az asszuáni gát építéséről Moszkva. Közzétették Hrus- csovnak és Nasszernek az asszuáni gátépítéssel kapcsolatos levélváltását. Az Egyesült Arab Köztársaság elnökének kezdeményezésére a Szovjetunió hozzájárult ahhoz, hogy részt vesz az asz- szuáni duzzasztó gát második szakaszának építésében. Mint Hruscsov közölte, ezt ugyanolyan alapon teszik, mint amilyen feltételekben az első szakaszt illetően megállapodtak Hruscsov levelében köszönetét mondott az asszuáni arany emlékéremért, amelyet a világ egyik legnagyobb víz- műépitkezésének megkezdése alkalmából alapítottak és amelyet neki is adományoztak. Nasszer levelében köszönettel nyugtázta, hogy a Szovjetunió népe nem egyszer bizonyságát adta az Egyesült Arab Köztársaság népei iránt érzett barátságának, akár a függetlenségért és a függetlenség megszilárdításáért folytatott nemzeti harcról, akár a jobb élet felépítését célzó nagy erőfeszítésekről volt szó. A szovjet kormány álláspontja az asszuáni gátépítéssel kapcsolatban növelt az Egyesült Arab . Köztársaság népének a szovjet nép Iránt érzett háláját és megerősíti e hála alapjait — írja levelében Nasszer. A Szovjetunió és az Egyesült Arab Köztársaság bejelentése világszerte nagy érdeklődést keltett. Bonni kormánykörökben méltatlankodnak a bejelentés miatt, mert az mindössze néhány nappal előzte meg Erhardt nyugatnémet alkancellár látogatását és köztudomású, hogy Erhardt éppen az asszuáni gát második szakaszának építésében való nyugatnémet részvételről kívánt tárgyalni. Az amerikai külügyminisztérium szóvivője nem volt hajlandó kommentálni azt a tényt, hogy a kairói bejelentés olyan időben történt, amikor amerikai küldöttség tartózkodott az Egyesült Arab Köztársaság fővárosában a két ország kereskedelmi kapcsolatainak előmozdítására. Az arab világ állásfoglalására jellemző a libanoni A1 Fifa című lap véleménye. A beiruti újság a gátépítésben való további szovjet részvételt nagy jelentőségű gazdasági és politikai eseménynek minősíti, amely megmutatja, milyen komolyan gondolja a Szovjetunió a gazdaságilag elmaradt országok feltétel nélküli megsegítéséti Hogy felháborodás Japánban Tokió. Japánban nagy felháborodással fogadták a japán— amerikai úgynevezett biztonsági szerződés aláírását. A szerződést, amely kiterjeszti az Egyesült Államok katonai jo gait Japánban, kedden írta alá Washingtonban Kisi japan miniszterelnök és Herter amerikai külügyminiszter. Japán különböző részeiben több mint 4 200 000 dolgozó tartott tüntetést, tiltakozó gyűléseket. Sok szakszervezeti hivatal épületén félárbocra eresztették a lobo gót. A TASZSZ washingtoni tudósítója rámutat, hogy a szerződés megkötése ellen még a liberális-demokrata part is tiltakozott, amelynek egyik ve- zelóje Kisi miniszterelnök. Az amerikai sajtó igyekszik azt a látszatot kelteni, éppen a nyugtalanító megmozdulások miatt, hogy a szerződés tulajdonképpen »a megszállási rendszer megszüntetését« eredményezi. Minthogy azonban a szerződés biztosítja az Egyesült Államok részére Japán katonai támaszpontjainak használatát, nem kétséges, hogy Japánnak az Egyesült Államok »kistestvérkéje« szerepét szánták a távol-keleti politikában, anélkül, hogy beleszól hatna ebbe a politikába — írja a TASZSZ washingtoni tudósítója. Határozat a szovjet egészségügy megjavításáról Moszkva. A Szovjetunió Kommunista Pártjának központi Bizottsága és a Minisztertanács határozatot hozott az egészségügyi ellátás megjavítására. A szovjet kormány a fegyveres erők létszámcsökkentése révén megtakarítandó ösz- szeg jelentős részét a népjóiét fokozására, ezen belül a lakosság egészségügyi ellátására Az egészségügyi beruházások összegét a hétéves terv előirányzataihoz képest az 1861— Ö5 közötti időszakban 1 milliárd 80U millió rubellel emelik. A határozat előírja, hogy intézkedéseket kell tenni a gyermekbénulás és több más betegség megszüntetésére, továbbá erélyesen lel kell venni a harcot a szívbetegség és a rák ellen. proletarjorradalom marxizmusának: a leninizmusnak, a bolsevista párt és a viláp első szocialista államának megalapítója 1924. január 21-én halt meg. « 90 évvel ezelőtt, 1870. január 21-én halt meg Alekszandr Gércén, a nagy orosz demokrata materialista filozófus, író és publicista. Elvei miatt a cári rendszer Szibériába száműzte, büntetése letöltése után külföldre emigrált. Londonban Kolokol (harang) címmel lapot indított, amely az orosz forradalmi mozgalom szócsöve lett. Élmények és gondolatok című emlékirataiban többször megemlékezik a magyar szabadságharcról. Ger- cen 1812-ben szülelelt, * 1921. január 21-én alakult meg az Olasz Kommunista Párt. — Országgyűlési képviselői fogadónapot holnap, január 22-én a megyei népfront-irodában, Széchenyi tér 20. szám alatt, délelőtt 9 órától 13 óráig Kriskovics József elvtárs tart. — Titkári értekezletet tart ma, január 21-én délután 18 órai kezdettel az MSZMP Kecskeméti Városi Bizottsága. — Megyénk szövetkezeti gazdaságai az elmúlt évben közel 2000 mázsi áru-baromfit állítotak elő, annak ellenőre, hogy kezdeti nehézségekkel kellett megküzdeniük. — A televízió-előfizetők száma hazánkban jelenleg 52 4a7, s a Postavezérigazgalóság jelentése szerint a múlt évi számhoz viszonyítva ez háromszoros növekedést jelent. — A Bajai József Attila Művelődési Ház, ma. január 21-én este 7 órai kezdettel klubeset rende? a klubtagok részére. — Sikeres szívátültetési kísérletet hajtottak végre a brnoi sebészeti klinikán. Navraül professzor egy kutya mellkasába egy másik szivet helyezett el. A Szovjetunióban végrehajtott hasonló műtét után ez a második ilyen kísérlet a világon. — Elkészítették vetéstervüket a kiskunfélegyházi termelőszövetkezetek. Átlagosan szántó- területük 30 százalékán vetnek kenyérgabonát. — A Csendes Don és az Emberi sors című szovjet filmeket bemutatják a közeljövőben az Egyesült Államokban is, a két ország újabb két esztendőre meghosszabbított kulturális csereegyezményének keretében. — A szakma ifjú mestere Tiozgalomnuk egyre több részvevője van Kecskeméten. A cözennúlt napokban csatlakozik a mozgalomhoz a kecske- néti MÁV kiízesei is. Kovái Lőrinc: LENINRŐL... Nyugodt, fenségesen nyugodt az ö arca ott, a mauzóleum halványrőt fényében, a ravatal körvonalai között. Pedig ő is csak szenvedett, mielőtt átlépett volna ide, a mauzóleumba, a soha el nem apadó sokaság Lassú, ünnepélyes áramlásával körülfolyt új fekhelyére. Szenvedett. Mégis nyugodt, bölcs, fenséges, élőn gunyoros ez a soha ki nem hunyó afc. * A keskeny, hosszúkás, de tiszta, nagyablakos szobában a januári alkonyat kékes félhomálya terjengett. Az ablakpárkányon felhalmozódott vaskos, puha havon a már kígyóit utcai lámpa lassan erősödő csillogása vibrál. A beteg a magasan megtámasztott párnákon, télig ülve feküdt ágyán. A hatalmas homloka úgy derengett a fél homályban mint tél hava. Arca sovány, beesett volt az immár nyolc és fél hónapig tartó betegségtől, de teli elpusztíthatatlan élettel. Csak az alig észrevehetően mongolos, mélyenülő szemében rejtőzött olykor a januári este dermesztő ködéhez hasonló homály és ahogy nyitott szájjal, mélyen, zihálva lélegzett, erős álla alatt sűrűsödött néha tömörebben az árnyék. Vaskos • Kovái Lőrinc neves magyar író ezt az írását a Petőfi Népének adta ei*ö közlésre. ajka keményen zárult, de a szájaszéle olykor megrezzent, mintha még utoljára akart volna szólni, inteni, óvni, harca hívni, feltárni a jövő homályát. Most talán csak néhány pillanatra mindenki kisietett a szobából, s csak a sarokban álló kerek asztal mellett, a fehér huzattal bevont régies karosszéken aludt, rövid, aiélt álommal néhány hűséges virrasztó. Az ajtó félig nyitva maradt. A beteg látta a folyosón álló őr barna, érdes munkásarcát, kemény arcélét. Ismerős egyenruháját, mely a kint égő villanylámpa éles fényében szinte újnak tűnt fel. A folyosón óvatosan, de mégis nehézkesen zörrenő léptek közeledtek. — Szóljon már, katona elvtárs, hogy szolgál Vladimir lljics egészsége... — hallatszott halkan, érdesen, aggodalmasan, aztán láthatóan megokolva az engedélyt a látogatásra, magyarázkodott valaki: — Mi négy napot utaztunk falunkból ebben a nagy hidegben ... Innen 1200 verszt, Arhangelszk mellett. Mert, hogy mindenféle hírek járnak, még azt is mondják, meghalt már Vladimir lljics... Még azt is, hogy halálán van ... Hát mi itt néhányan elhatároztuk, elmegyünk, megkérdezzük, mi igaz, mi nem... A szavak lassan hullámzottak. A folyosóról a nyitott ajtó keskeny résén át nehéz, paraszti ruhák szaga, friss hia szoba félhomályában, a beteg már-már lecsukódó szeme előtt... Olyan volt a megjelenése, mint az elet hirtelen feilüktetö rezzenése, mely meg- torpasztja a haldoklót a halai hűvös íekete sátrának küszöbén. .. ... A halványuló érzések felrebbentek. A beteg szólni akart... Barátságos, lágy becéző szót keresett. Olyat, ami megmarad örökké, belevésődik a nagycsizmás, kékszemű kisfiú leikébe és talán legenda lesz ott a messze-messze erdők között elvesző faluban ... Összeszedte minden erejét... Világon átröppenő szavakat, nepeket, osztályok sorát hirdető vaskos, erős, kemény ajka megmozdult __ De a hűvösség új ra elömlött testén és csak agyán siklott tisztán, nyugalmat hordozva az emlék.., Úgy érezte, már látta valamikor régen, régen ezt a kis- íiut... így, ormótlan kucsmában kicsi fején... Nagy csizmában, felnőttekről lekopott, térdig érő ócska kabátjában.., Az emlék élesebb lett, megtelt élettel. Í gen, igen látta-látta. Akkor történt, régen, régen, amikor testvére, Alekszandr, a bitófa alá lépett a forradalom ügyéért... És őt megbilincselve vitték messze, jeges északra a széles Léna partján az örök hóban elvesző börtönébe a cár irgalmatlan zsandárai. Egy rozzant állomás várótermében történt... Pusztító vad télen ... Az ösz- szebilincselt foglyok némán ültek az örök körében. Lehajtott fejük felett a háromélű szuronyok fakó árnyéka lebegett. A szibériai nagy vasútállomás épületének kicsiny, fagyott ablakán lassan szűrődött be a téli alkonyat rőt fénye. A padlón hatalmas. barnásszürke csomagokon birkabőr- subus, nemezcsizmás parasztok aludtak. Már régen, talán napok óta vártak valami vonatot északról dél felé és a várakozás egyhangúsága lassan- lassan alakult át véget nem érő téli álommá. A zsákok és emberek között a fal mellett elhúzódó rövid deszkalócán fe- hérszakállú, szélesorrú, magas- homlokú öreg paraszt haldoklóit már a harmadik napja. Összetette idomtalan. nemezcsizmába bújtatott lábát, összekulcsolta a mellén torzíjltujjú kezeit, vastag, bozontos szemöldöke alól néha homályosan, néha furcsán élesen csillant meg a szeme. A megbilincselt foglyok őt nézték. Néma, konok haláltusáját. A haldokló paraszt arcát néha elborította a végső kín. Néha arcvonásai kisimultak. Mintha töprengene. Talán gondolkozott valamiről. Valami roppant, megfejthetetlen titokról, amelynek értelmét kutatta hosszú-hosszú robotos életén át. A titokról, amely örökké megfejthetetlen maradt előtte. A foglyok hallgattak. Lábukon már a csizmán át is érezték a széles, súlyos bilincs dermesztő hidegét, K int láthatártól láthatárig hidegen, irgalmatlanul, vad, szűzies tisztaságban nyúlt el a végtelen havas puszta. A láthatár szélén lilás ködökbe burkolózva aludtak a rőten izzó, hópalástba burkolt fenyvesek. Apró: falvak készültek, hogy folytassák tízezeréves álN A P T A R 1960. január 21, csütörtök. Névnap: Agnes. Napkelte: 7 óra 24 perc. Napnyugta: 16 óra 22 perc. " < óiemény naplát Vlagyimir lljics Lenin, a világ proletariátusának legjelentősebb vezetője, az imperializmus és a deg levegő és az izgatott várakozás meghatót ozhatatlar lüktetése áradt. A beteg szólni akart: »Engedje be őket Lacisz elvtárs.« De mellére irgalmatlan súly nehezedett. A párnák egyszerre mintha jéghidegek lettek volna... És a dermesztő hűvösség lassan ömlött el testén... A z őr komoran, feszülten nézte a falukul- döttek némán, levetett sapkával figyelő csoportját. A polgárháború korán őszülő hajú veteránjai mellett kendős, erős asszonyok, s a nehéz esztendőkben acéllá edződött fiatalok között, a felnőttekről levetett vaskos, vattázott, ormótlan leikabátban, nagycsizmás kisfiú állott. Orcáin az éjszakai szél pirossága virult. Rövid, pisze orrán néha fintor rezzent: talán igyekezett, hogy el ne sírja magút a vár- va-várt pillanatban, a hosszúhosszú út végcéljánál, talán csak szipogott a hidegtől... Nagy, értelmes, kék szemében a háborús gyermekkor felnót- tes tudása rejtőzött. Ormótlan prémsapkáját tarkójára tolta... Megvárta, amíg az őr az éppen kérdezősködő nagykendős, csontos, erős asszony felé fordult, kinek rövid báránybőr subáján a polgárháborús partizánharcok emlékezése csillant, aztán hangtalanul lépve nemez csizmájában, siklott be a szobába. Kicsiny alakja a folyosóról behulló lámpafényben élesen, váratlanul bukkant fel
