Petőfi Népe, 1959. december (14. évfolyam, 282-306. szám)
1959-12-15 / 294. szám
1939. december 13, kedd 5. oldal Jövőre több zöldség és baromfi lesz a piacon a bajai járás termelőszövetkezeteiből A napokban Kiskunhalason | járva ellátogattam a Kecske- : métl Közúti Üzem Vállalat fő- ; építés vezetőségéhez, hogy a termelőszövetkezeti bekötőutak építéséről érdeklődjek. Azt hittem ugyanis, hogy már a közeli avatás időpontját is megtudom, — de sajnos, nem így történt! — Nem tudjuk, mikorra sikerül befejezni! Nem rajtunk múlik a dolog — tájékoztatott Binyi Tivadar építésvezető. Kiderült, hogy a vállalat dolgozói, de meg a társadalmi munkások is megtették a magukét, derekasan teljesítették vállalásukat. Elvégezték a mintegy 3265 méter hosszú út ösz- s/.es földmunkáit, s egyedül a társadalmi munkások 1(W ezer forintot takarítottak meg az útépítés javára. Csak a kohósalak késik, — késik egyre! Az ígért 10 vagon helyeit naponta csak (j—7 vagon érkezik Sztálinvár ősből. Halason körülbelül még 700 méternyi útszakasz vár kohósalakra. Sürgősen, s folyamatosan kellene a salak, — meri nenány nap múlva az időjárás is beleszólhat a munkába! Reméljük, a sztalinvárosiak segítenek a halasiak gondján, s hozzájárulnak ahhoz, hogy még ez évben átadhassák a fontos útszakaszt, amely a (a- uyavilágot összeköti a várossal, Bevalljuk, hogy az aggodalmat keltő hír után egy j<, h i t is megtudtunk. 1 millió SUfl ezer lorintus költséggel m..t csaknem teljesen elkészült az ONCSA-tcIepct a varossal összekötő út, amely egy csaposra öt városi utca képét is megváltoztatta, — cné _ Az első lengyel karóra A Varsó környéki Blonic városkára nagy dicsőségét hozott f A megyei felvásárlási operativ bizouság Baján megtartott november végi ülésen a többi között szó volt a bajai járás IsZ-elnek zöldség termesztéséről ts baromfitenyésztéséről is. Az előbbivel kapcsolatban Pétiké- Janos elvtárs. a járási tanács vb-elnöke e .mondotta, iiugy jövőre nem lesz »felfutás* *, — akkora összterületen szándékoznak zöldséget termeszteni a szövetkezetekben, m/nt az idén. t3y ugyan az a látszat, hogy a növekvő szükségletek kielégítését figyelmen kívül hagyjak, — valójában azonban inas a helyzet. A most lezáruló gazdasági evben ugyanis számos probléma gátolta a zöldség termesztését, valamint értékesítését, —- ha tehát megoldják azokat, ugyanakkora területről is sikerül az ideinél nagyobb mennyiségű árut szállítani ' s piacra. Az értekezleten többen hangoztatták, hogy a termeltető vállalatok ellenőrizzék is, hogy a tsz-ek eleget tesznek-c a szerződésben vállalt kötelezettségeiknek, s szaktanácsaikkal nyújtsanak segítséget is nekik. Eddig ugyanis jóformán csak a szerződéskötéssel és a zöldség átvételével törődtek. Hiba volt az is, hogy amíg a termelés irányításában egyetlen egy felső szerv, a járási tanács vett részt, a felvásárlást több vállalat végezte. így nem sikerült megteremteni a ..apesolatot a termelés és az értékesítés megszervezése között. Ezért fordulhatott elő. hogy a fogyasztásra még alkalmas, a távolabbi szállításra, valamint a tárolásra azonban már kevésbé megfelelő zöldségfélék több lsz-nek a nyakán maradtak, holott a közeli Baján keresletnek örvendtek volna. (Annyival is inkább, mert az üzletek nem egyszer fonnyadt árut kínálhattak a vevőknek.) Mindezeket a hibákat ha kiküszöbölik, nem kétséges, jövőre a zöldséges területek növelése nélkül is kielégíthetik a tsz-ek a szükségleteket. Problémaként emlegették az ülésen a szakemberhiányt is. Ennek megszüntetésére a járás vezetői már korábban elhatározták, hogy Baján kertészeti tanfolyamot indítanak, amit Különösképpen megkönnyít az, hogy a városban mezőgazda- sági szakiskola Is működik, Mint örvendetes tényt említette meg a járási tanács vb- elnöke, hogy a termelőszövetkezetek a reméltnél sokkal nagyobb mértékben rátérnek a oaromfitenyésztésre is, A vezető szervek ugyanis amíg jövőre 100 ezer darab baromfi tenyésztését vették tervbe, a szövetkezetek maguk kérték, hogy 230 ezer az itt működő precíziós műszergyár. Ez a gyár készítette el az első lengyel karórát. Az óra 16 köves, központi másodpercmutatója van. 1960-ban már 50 ezret, 1961-ben százezret. 1965-ben háromszázötvenezret, 1966-ban hatszázezret gyártanak belőle. Lengyelország a Szovjetuniótól vásárolta a karóra szabadalmát. Az óra a legmodernebb szovjet karóra, a »Kirovsskij« mása. Szovjet emberek segítségével indították meg a gyártást. Az alkatrészeket a Szovjetunióból importálják, de idővel áttérnek a lengyel gyártmányú Mkatré- szekre. dl Azakizer vezetek életéből ÜJ SZOT-KULTÜ«OTTHON HALASON; FOLYIK A PEDAGÓGUSOK IDEOLÓGIAI KÉPZÉSÉ; TÁRSADALMI MUNKABIZOTTSÁGOK; * TÁNCESTÉLY AZ IFJÚSÁGI KLUBBAN; INGYENES MOZI- ES SZÍNHÁZJEGY A NYUGDÍJASOKNAK Ünnepélyes keretek között közel száz szakszervezeti tag részvételével avatták fel Kiskunhalason a szakszervezetek szakmaközi kulturotthonát. Az újjávarázsolt kulfúrotthonban kedves otthonra találnak a szakszervezeti tagok. Az épület külső és belső részét teljesen rendbehoztá.K, rádiót vettek és új székeket ; vásárolták. A szervezett dolgozók a kultúrotthon felújításánál több mint 8UÜ0 forint értékű társadalmi munkát végeztek, * Rendszeresen folyik a pedagógusok ideológiai továbbképzése. Az első ankéton, amelyet megyénkben 126 helyen tartottak meg, a részvevők a bur- zsoá és a szocialista erkölcsről tárgyaltak. Jelenleg a második előadásokat tartják. Az ifjúsági mozgalom iskoláinkban címmel. Az 1959—60-as tanévben még három ankétot rendeznek, amelyeken a nevelők a legfontosabb nevelési problémákkal foglalkoznak. színházlátogatást biztosított. A művelődési otthon segítsége nyomán hetente több kecskeméti nyugdíjas látogathatja kedvezményesen a mozi- és színházelőadásokat. * A pedagógusok Eötvös-alapja Budapesten egy ötemeletes pedagógus vendegotthon építését kezdte meg. Az építkezési költség biztosítására Szilveszterkor nagyobb nyereményekkel — köztük kétszobás családi házzal — sorsjátékot rendez. Kecskeméten és a járásban eddig több mint 14 ezer. Baján 3 ezer, a dpnavecsei járás iskoláiban pedig több mint 4 ezer .orsjegyet vásároltak meg. (nő baromfit nevelhessenek. Ehhez nagyrészt biztosítva vannak a feltételek is. Bár a taptakarmány még kevés, de egyéb takarmányt megfelelő mennyiségben tárolnak, s a szükséges ólak saját erőből történő megépítésére is felkészültek. Naposkacsa vásárlásához is komoly szövetkezeti tartalékalappal rendelkeznek. A siker érdekében a járás vezetői már tárgyallak a ,sü- sösdi víziszárnyas telep vezetőivel, hogy a tsz-ek baromfi- gondozói részére kéthetes tan- folyamot rendezhessenek, X. I. PLÄQIV/M- -.1* :SSS8. A homoktalajok termésáliaiaisiak növeléséiül Társadalmi munkabizottságok alakulnak az tiZiVíT-bem. A munkavédelmi, kultúr, sport és termelési munikabizoitsagok mar megkezdték munkájusat: féléves munkaprogramot készítettek és bizottságonként egy- egy fontos 'feladat végrehajtását tűzték ki célul. A kultúr- és sport-bizottság például az I960, évi költségvetés elkészítése, a termelési bizottság pe-j dig a mezőgazdasági termelő-» szövetkezetek segítése melletti foglalkozik majd a szocialistaj munkaverseny kiszélesítésével j «• , ; i Újra táncestélyeket rendez-j nek az ifjúsági klub keretént belül és az bZMT székházé-1 ban a kecskeméti fiatalok meg-* telelő kulturális körülmények között tölthetik kellemesen szombati és vasárnapi estéjükét. Az első ilyen táncestélyekre szombaton és vasárnap került sor, * Megyénkből 510 szociális: szempontból rászorult munkás-, gyermeket üdültelett a nyáron ; a Szakszervezetek Megyei Ta-j nácsu. A fiatalok 23 napos pi-j henésükét Röjtökmuzsajon, Kő-, szegen, Párádon és a Balaton| mellett töltöttek. * * t A kecskeméti nyugdíjasok | kérésére az SZMT művelődési | oUíinna kedvezménye* mozi- cs? A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának irányelvei az ötéves terv végére — 1965-re — a mezőgazdaságban 30—32 százalékos ler- mésátlagnövelést tűznek ki célul az 1954—58-as évek átlagterméseihez viszonyítva. A feladat megvalósuasa számottevő erőfeszítést követel a mezőgazdaság dolgozóitól, beleértve minden mezőgazdasági munkást, az irányító szervek és a kísérleti intézmények dolgozóit egyaránt. Jól összehangolt közös munkával azonban a kitűzött cél elérhető. Megyénk jelentős részét gyenge minőségű futóhomok foglalja el. Természetesen itt nehezebb a termésátlagok növelése. 'Meg vannak azonban a módok és lehetőségek, hogy ezeken a területeken is jelentős eredményeket érjünk el. Rejtett tartalékok vannak a zöldtrágyázás, a műtrágyázás, a helyes istállótra- gyakezelcs, az okszerű talajművelés, a helyes agrotechnikai szabályok betartása, a takarmánytermesztés megjavítása és a homokjavító vetésforgók alkalmazása területén. Bővebben termő, új nemesített növényfajták termesztésének széleskörű bevezetésével Is jelentősen növelhetők még gyenge homoktalajaink termésátlagai. A Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézetben hat évig végeztünk kísérleteket a takarmánv termesztéssel és zöldtrágyázással kapcsolatban. Kísérleteink szerint a zöldtrágyázás különösen akkor gazdaságos, amikor a szöszösbükkü- nyös rozsot és a kétéves fehérvirágú somkórót zöldtakar- mánynak lekaszáljuk, és a területet azonnal hasznosítjuk másodterményekkel, paradicsommal, nyári burgonyával, rövid tenyészidejű kukoricával slb. A kísérletek úgynevezett lepelhi.-moit talajon folytak, ahol a homokréteg vastagsága nem több 1—2 méternél. Ahol — mint például Szeged környékén — a homokreteg vastagsága 4—5 méter, ott a teljes zöldtömeg alászántása bizonyult jobb hatásúnak. Kecskeméti módszer A mi kísérleteink szerint nem volt kimutatható terméskülönbség a hat év alatt a zöldtrágyának teljes tömegében alászántott és a zöldtakarmány- nak lekaszált parcellákba vetett növényeknél. Ezt az eljárást megkülönböztetésül a Szeged környékén alkalmazott, zuid- trágyának való teljes tömegű alászántás utáni másodnövény vetéstől Kecskeméti módszernek neveztük el. Ennek az a nagy előnye, hogy a gyökértömeg és tarlómaradványok alá* szántásával biztosítjuk a zöld- trágya talajjavító hatását és ugyanakkor jó minőségű, ie- hérjedús takarmányhoz juluna csaknem Ingyen. A módszer üzemi kipróbálása 1958. év őszén a megye állam; gazdaságaiban már megkezdődött. Kívánatos lenne, ha ebből n munkából a termelőszövetkezetek is minél nagyobb számban kivennék a részüket. Jó eredmények várhatók a homoki gyümölcsösök zöldtrágyázása és a takarmánytermesztés összekapcsolása révén is. Az eljárás széleskörű bevezetése remélhetőleg nagy lendületet fog adni a Duna—Tisza közi homoktalajok zöldtrágyázásának és a takarmány termesztés fellendítésének egyaránt. Műtrágya a homokon 7 A műtrágyázás ma már nélkülözhetetlen velejárója a korszerű gazdálkodásnak. Korábban voltak olyan nézetek, hogy a homokon a műtrágyázásnak alárendelt jelentősége van, kiégeti a növényeket, a homok kiszárad és a műtrágya nem hat stb. Kiderült azonban, hogy ez koránt sincs így. A kísérletek és a gyakorlati tapasztalatok egyaránt azt igazolták, hogy igenis jó eredménnyel használhatók a műtrágyáit a homokon is. Kétségtelen viszont, hogy a szerves trágyázáshoz hasonlóan a műtrágyázásnak is alkalmazkodnia kell a homoktalajok természetéhez, adottságaihoz. A foszfortrágyázást különös gonddal végezzük olyankor, amikor nagyobb tömegű szervesanyag, istállótrágya, zöldtrágya, vagy sok gyökérma- radvány keiül .v;..- Uisra. A n.iiogciiu ,.gy akat admit például ősziek alá megosztva, nagyobb részét ősszel, kisebb részét tavasszal. A megfelelt arányban adagolt műtrágyáknak — különösen ha az kellő szervesanyag-tümeggel is párosul — a homokon is igen nagy a termésfokozó hatása. A legmegfelelőbb adagok és aranyok kikísérletezése még folyamatban van, de hogy a műtrágyázásban milyen nagy lehetőségek rejlenek, azt a múlt évi kísérlet egy adatával illusztrálnám. Nyolc mázsa többlet A »Kecskeméti h.« rozs alá ősszel 150 kilogramm pétisut, llu kilogramm szuperfoszfátot, 75 kilogramm kálisót és tavasszal 100 kilogramm pétisol adtunk kát. holdanként, ennek eredményeképpen 17,1 mázsa termést kaptunk, szemben a műtrágyázatlan parcella 9,6 mázsás holdanként! termésével. Sokkal kisebb volt a műtrágyák termésfokozó hatása például a magra termelt kukoricánál. A rendelkezésre álló műtrágyákat, leginkább a nitrogéntrágyákat, az islállótrá- gyákhoz hasonlóan, elsősorban a takarmánynövények alá adjuk. Azután következnek a kalászosok és különböző ipari növények, és csak ■ ezek után a magnak termelt kukorica. A silókukorica természetesen a takarmánynövények közé tartozik. {Folytat juh.) Bauer Ferenc tudományos kutató, kísérleti intézeti osztályvezető SÜRGŐS A SALAK!
