Petőfi Népe, 1959. december (14. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-15 / 294. szám

4. oldal IKS. lecenifier 15, tedd 'Vezet» óoa'&intt f A Bács-Kiskun megyei Rendőriőkapitányság felhívása Felhívjuk a gépjárművezetők figyelmét, hogy a téli időszak­ban várható ködös időben és csúszós utakon ne feledkezze­nek meg az előirt közlekedési szabályokról. Különös figye­lemmel cs óvatossággal közle­kedjenek a sikos, csúszós uta­kon és tartsák be a KRESZ által előírt 15 km-es sebesség­korlátozást, valamint sűrű köd­ben az 5 km-es sebességet. Az elmúlt héten hirtelen be­állott ködös időben is már több közlekedési baleset történt, Kiskunfélegyháza halárában például egy személygépkocsi a sűrű ködben nem tartotta be az előirt sebességkorlátozást cs az útszéli fanalt ütközött. Ivet személy súlyosan megsérült. Kecskemét belterületén Lesi Menyhért lovaskocsijával el­ütötte Lovas Ferenc kecse- métt lakost, aki ittasan vezette kerékpárját, Kiskunmajsa ha­tárában — az előirt sebesség­IhI alii korlátozás be nem tartása kö­vetkeztében — egy tehergép­kocsi az útszéli Iának rohant és 8000 forintos anyagi kar keletkezett. Amint a fenti példák is bi­zonyítják, a gépkocsivezetők közül sokan meggondolatlanul, saját és mások életét kockáz­tatva — az előirt szabályok be nem tartása következtében — ilyen és ehhez hasonló bal­eseteket okoznak. Szeretnénk, ha a gépjármű­vezetők tanulnának a fenti pél­dákból cs mindenkor, de külö­nösen a téli időszakban a KRESZ által előírt szabályok betartása mellett vennének részt a közúti forgalomban. 11a a gépkocsivezetők ezeket a szabályokat betartják, ritkáb­ban fordul elő a fentiekhez hasonló — cs gyakran halálos kimenetelű — közlekedési bal* eset. \ wvwwvvwwvwvvw Szépek is, hasznosak is •. • Napról napra több ember kezében, könyvespolcán láthatók a képzőművészeti hónap kiállításainak narancsszínű borítóba foglalt katalógusai. A művészeteknek és a szépnek minden ked­velője örömmel forgathatja a jó minőségű nyomdai munkával előállított leporellókat. Kettős a hasznuk: áttanulmányozásuk után sokkal többet látunk egy-egy kiállításon, mintha csak saját ismereteinkben bízva vágnánk neki a termeknek. Valljuk be, keveset tudunk még városunk szülöttének, Fényes Adolfnak életéről, örömei­ről, gondjairól is. Enéikül pedig gyakorta álldogálunk értetle­nül, vagy a mondanivalót félreértve, a festő által használt ki­fejezési eszközöktől idegenkedve egy-egy festmény, szobor előtt. A hat katalógus — gondos külalakja és helyi vonatkozásai miatt — könyvtárunknak is értékes darabjává válhat. Jegyezzük meg tervezőjük, Katona László nevét. Tehetséges grafikus! Dolgozik a Viharmadár őrs A Tanácsköztársaság 40. év­fordulójának tiszteletére indult Forradalmi Nyomolvasó munka nagy lendülettel főijük a bács­almási fiúiskolában. Az úttörő- csapat Viharmadár őrse Mozi Péter vezetésével az egyik őrs* foglalkozáson elhatározta, hogj feldolgozza a Bácsalmási Álla mi Gazdaság életét, történeté, és. fejlődését. Ezt követően megteremtették a kapcsolatot az állami gazdaságokkal, aha. örömmel nyújtanak segítsége, a pajtásoknak. A Viharmadár őrs tagjai a következő csoportosításban vég­zik a munkát: A gazdaság te­lepülése, története, politikai, gazdasági, szociális és kultu­rális élete. Vitán felüli, hogy nagyon sok probléma és fel­adat megoldása vár a lelkes úttörőkre. A pajtások mun­kája azonban azt mutatja, *ogy tevékenységük sikeres és valóban méltó lessz az úttörő névhez. Érdeklődéssel figyel­jük munkájukat és azt kíván­juk, hogy siker koronázza fá­radozásukat. Molnár József levelező Leveledből nóhiny sorban Helvécián a hosszú téli esték tasznos eltöltése érdekeben ké­zimunka-szakkört szervezett a községi nötanács — írja Benkö ■Mária levelezőnk. — A foglal­kozásokat minden szerdán este '■ a haleszi iskolában tartják. A i népi hímzés fogásaira Berjési i Sándomé tanítja a községben I asszonyokat és lányokat. A tan-. r*t4mt*m*tH**4H**m** folyam három hónapja alatt bizonyára elsajátítják a rész­vevők a hímzés mellett a kézi­munka más ágait is. • Iván Iván asztalos március 19-én került a Kalocsai Finom­mechanikai Vállalathoz mini karbantartó. Az első illőben ki­sebb szaktudást igénylő aszta­losmunkákkal bízták meg, így nem tudta teljes felkészültsé­gét megmutatni. Egy hónappal ezelőtt olyan esztergához hasz­nálatos fazonkést készített, mely a csillár-faoszlop munkaidejét minimálisra csölckentetle. Iiy módon 3200 forint megtakarítás érhető el vele. Iván Iván pél­dája bizonyára lelkesíti üze­münk dolgozóit a nagyobb eredmények elérésére — tudósit Kucsa Mihály levelezőnk. * Községfejlesztési alapból 2200 méter hosszá járda épült Szalk- szentmártonbaa a község lakói­nak nagy örömére. A falu ka­nyargós főutcáján ezután már nem kell taposni esős illő vagy télvíz idején a sarat, llz az építkezés azért is örvendetes, mert hosszú időn keresztül a régi községi elöljáróság nein tudta ezt megvalósítani, annak ellenére, hogy volt rá pénze — írja Sólyom Ferenc levelezőnk. ÉVTIZEDES KÜZDELEM A TŰZZEL nagy tűzesetnél cselek­szenek, az hőstett! Itt ül moßt velem szemben Szilaj István. 1950-tol tűzoltó. Ez idő alatt gyakran ugrott ő is — többi társával — a riasztó csengő hang­jára kocsira, amely vé­szes üvöltéssel rohant — amarról mások fu­tottak — a tűz felé. — Vajon most hová megyünk? Mindig ez a gondolat merült fel jennem — mondja —, tűzeset. életmentés, .lázomlás vagy árvíz S amikor megérkez­tünk, sohasem gondol­tam a veszélyre, oltot­tam és mentettem a még menthetőt tűzoltó társaimmal együtt. — Ez évben eddig 103 tűzesetünk volt Kecskeméten és járá­sában. Közül 40 millió forint értéket mentet­tünk meg. Kik okozták leggyakrabban a tűz­esetet? Gyerekek! Já­ték közben. Szórakoz­tak a szülök hanyag­sága miatt szabadon hagyott gyufával. Íme, egy szomorú példa, amely nem is olyan régen Iletény- agyházán történt. A szdlŐK elmentek hazul­ról. Nem zárták el a gyufát, és mire haza­értek. a két gyermek összeesett holtteste várta őket. Játék köz­bein felgyújtották a szobát, amelyből nem tudtak menekülni. A tűz sajnos még most is szedi áldoza­tait. A lángok nem néznek senkit és sem­mit. Pedig a tűzoltók — köztük Szilaj Ist­ván is — mindenkor helytállnak. Mentik a még menthetőt. Hogy minden esetben ez nem sikerül — nem rajtuk nmük. A tűzzel nem lehet játszom: (inárkus) tudományos cs a nagyközönség szá­mára is nevelő értékű, hasznos kiál­lítás hazánkban. Az expedíció várható eredmény-e talán ehhez is hozzásegít bennünket. Az előbb már szó esett a külföldön élő magyarokról, hadd mondjuk el még azt is — dr. Szunyoghy János információja alap­ján —, hogy szinte mindennapos ven­dég náluk a postás. Most ezt, most azt, állatbőröket, egyéb ajándékokat kézbe­sít idegenben élő hazánk fiaitól. Le is fényképeztük azt a jaguárbőrt, ame­lyet egy Buenos- Airesben levő ma­gyar sportkor jut­tatott hazánkba ajándékkén t. iNcm lenne xeijes ez a Le­számoló, ha cl nem árulnánk olvasóinknak, hogy dr. bzu- nyoghy János ígéretet lett la­punknak, hogy afrikai útjáról, az expedíció eseményeiről rend­szeresen beszámol majd olva­sóinknak. Jó utat kívánunk. Várjuk az első tudósítást. Csáky Lajos és -fehér vadásszal*', amelynek az a feladata, hogy segítségévei a vadászati engedélyeken sze­replő allatkollekciót valóban össze is gyűjtsék. Az út első állomása Afrika földjén Mombasa. Onnan utaz­nak Nairobiba, az expedíció több ezer kilométeres útjának kiindu­lási pontjára. Itt csatlakozik hozzájuk a safari. Három és fél hónapig vándorol a kis ma­Lc situtunga — ne haragudjon i meg érte Széchenyi Zsigmond, ha így nyilatkozom — egész egyszerű, jámbor kis antilop­nak látszott. Kedves, komoly leje inkább ábrándos melan­kóliát árul el, inkább azt le­het róla felfedezni, hogy en­gedelmes szelídséggel tán még élve is besétálna az utána vá­gyakozó Afrikajáró karjaiba. Legalább is ilyenforma indula­tokat tételezhetünk fel; róla, ha hihetnénk némely szentimentális ' ifjúsági regény értesüléseinek, a kecses és hálás őzikékről, gazellákról. Igaz viszont az is, hogy az afrikai vadászok nem tartoz­nak éppen jószívű, mesebe1 i nénikék családjába, ők lelövik a vadat. S közben gyermek­kori énem is megváltozott az idő múlásával. Tudom már, hogy nagyon is érdemes a si­tutunga után cserkészni a nyir­kos cs hideg bambuszrengeteg­ben. Nagyon izgalmas puska­végre keríteni ezt a ritka va­dat, a múzeumok áhított kin­csét, amely csali nagynéha mu­tatja meg a hátát a reá lesel­kedő vadásznak. Szóval, érdemes ilyen kin­csek után kutatni, különösen honi vadászainknak — ha tud­juk, hogy a csodás Afrika­gy ujteineuyüuk, a pompás dio­rámák, a hatalmas elefánt, a varacskosdisznó, a dzsungel mélyén játszadozó csimpánz­család, a trópusi rovargyűjlc- mény —* milliós érték mind — tudományos szempontból pedig felbecsüli«;teilen — az ellen- forradalom esztelen rombolá­sának esett áldozatul. Épen ezért üdvözölte minden újságolvasó azt a nemrégiben napvilágot látott hírt, hogy va­dászokból, tudósokból álló ex­pedíció indul Közép-Afrikába — pótolni az elpusztult érté­kek legalább egy részét. A Természettudományi Mú­zeumba pedig azért látogattunk el — mert hiszen a kaffer bi­vallyal, meg a rinocerosszal is ott találkoztunk kitömött álla­potban, — hogy dr. Szunyoghy Jánossal találkozzunk, aki — amint elmondotta — az első magyar zoológus, aki Közép- Afrika földjére teszi a lábát. Előtte csak trófeavadászok jár­tak Afrika e vadban nagyon gazdag részén, Kenyában és a Tanganyika környékén. Érde­kes téma lenne tehát dr. Szu­nyoghy Jánostól interjút kérni akkor is, ha nem tudnánk róla hop' szegrol-végröl kecskeméti származású, innen került a fő­városba nem is olyan régen. De így kétszeres öröm szá­munkra, hogy egy kecskémét -atyánkfia- is tagja lehet an nak az expedíciónak amely: december 25-én (van-e ennéi; szebb karácsonyi ajándék) Af­rikába utazik. . csak egy terepjáró autót, meg különböző, nagyrészt személyi jellegű felszerelést visznek. A teljes karavánt, a vadászexpe­díciót, vagy ahogy ott mondják a »safarit«, egy Trans Africa Limited (régi nevén Safariland) elnevezésű nagyvállalat szállítja sátrakkal, elsőrendű élelmezés­sel, megfelelő szakszemélyzettel : A cím után min­denki azt gondolhatná, hogy a riportban sze­replő személy egy év­tizedig harcolt a tűz ellen. Szerencsére nem egészen így van, de Szilaj István főtörzsőr­mester a közel egy év­tizedes tűzoltói pálya­futása alatt sajnos gyakran találkozott a tűzzel. A tűzzel, amely néni néz senkit és semmit, s ha egyszer lángiv lobban, ember legyen a talpán, aki megfé­kezi. A tűzoltók — köztük Szilaj István is — ilyen emberek! Amit gyakran, egy-egy gvar expedíció Brit Kózép- Afrika földjén. —- (Akár egy esztendeig is kinn maradhat- f nának, annyi meghívást kap- l tak máris hazánk földjéről Af- c rikába szakadt magyaroktól.) 1 . s Az első es legfontosabb tér- i mészetcsen a tudományos anyag | gyűjtése. A vadászengedélyek 1 szigorúan megszabják, hogy bi- * zonyos állatfajtákból mennyit 1 lehet elejteni. A nagy vadak 1 közül rinoceroszra és vízilóra van engedélyük. Emellett kü- ; lönböző patásokat, antilopokat, 1 gazellákat, sót hüllőket, mada- 1 rakat, rovarokat hoznak majd 1 haza. Az a cél, hogy minél 1 teljesebb keresztmetszetet tud- 1 jak adni az expedíció anyaga alapján a fekete földrész jel­legzetes állatvilágának. Bizonyára előbb is módunk­ban lesz nekünk, itthon mai-a­dottaknak végigjárni a vadász­expedíció útját, hiszen —amint i ismeretes, filmoperatőr is uta- i zik velük, s jó pár ezer méter i színes filmet visznek magukkal- hazulról. Előbb láthatjuk tehát i az expedícióról szóló filmet, i mint magát a tudományos ariya- ) got. Az oka: a Tcrmészettudo- i mányi Múzeum krónikus hely­- hiánnyal küzd. Nincs és nagyon 1 hiányzik megfelelő természet­Azért éppen december 25-én, mert akkor kezdődik a száraz évszak, a vadászatokra, gyűj­tésre legalkalmasabb idő Afrika életében. Hatalmas erővel folyik a készülődés — meséli dr. Szu- nvoehv János. Innen hazulról A kaffer bivalyban és rino- ceroszban nem csalódtam. Gyer­mekkorunk kalandos afrikai olvasmányainak e két emléke­zetes szereplője éppolyan alat­tomos, félelmetes és izgató volt, mint a nagy utazók leírásában. JCeeikem étté Z— Q( cd földig j

Next

/
Thumbnails
Contents