Petőfi Népe, 1959. december (14. évfolyam, 282-306. szám)
1959-12-02 / 283. szám
MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÄCS -KISKUN MEGYEI LAPJA XIV. ÉVFOLYAM, 283. SZÁM Ara 50 fillér 1939. DECEMBER 2, SZERDA Világ proletárjai, egyesüljetek! FOCK JENŐ elvtársnak a kongresszuson elhangzott „Irányelvek a gazdasági feladatok megoldásához és a második ötéves népgazdasági terv elkésxí téséhez “ című referátumát lapunk 4. oldalán közöljük. Hruscsov elvtárs nagy pártunk VII. kongresszusán Hruscsov elvtárs a szónoki emelvényen. Kedves Elvtársak és Barátaink! Engedjék meg, hogy a Kommunista Párt Központi Bizottsága nevében, a Szovjetunió összes kommunista és párton- kívüli dolgozói nevében szívből jövő testvéri üdvözletünket tolmácsoljam önöknek, a Magyar Szocialista Munkáspárt VII. kongresszusa küldötteinek és Önökön keresztül minden magyar kommunistának, a Magyar Népköztársaság munkásainak, parasztjainak és értelmiségének. Szeretnék szívből jövő köszönetét mondani a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának, azért hogy meghívta az önök kongresszusára a Szovjetunió Kommunista Pártjának küldöttségét és lehetővé tette számomra, hogy szóljak Önökhöz e kongresszus szónoki emelvényéről. Az önök pártjának kongresz- szusa, amely a népi Magyar- ország szocialista építésének legfontosabb kérdéseivel hivatott foglalkozni, különleges jelentőségű a Magyar Szocialista Munkáspárt, a nemzetközi kommunista mozgalom életében. A legutóbbi kongresszus óta eltelt öt év bonyolult időszak volt az Önök pártjának és országának fejlődésében. A magyar kommunisták nagy nehézségeken és megpróbáltatásokon mentek át, de semmi sem tudta megtörni akaraterejüket a szocializmusért vívott barcban. A Magyar Szocialista Munkáspárt, soraiban tömörítve a marxizmus—leninizmushoz hű erőket, folytatta a magyar kommunista mozgalom legjobb hagyományait, megedződött az ellen- forradalommal folytatott harcban, megvédte és megszilárdította a munkásosztály diktatúráját, a dolgozók hatalmát és most eredményesen oldja meg a szocializmus építésének feladatait. A Szovjetunió Kommunista Pártja, s minden kommunista örül azoknak a nagyszerű sikereknek láttán, amelyeket az Önök pártja, a magyar nép különösen az utolsó három évben az ellenforradalmi lázadás szétzúzása óta ért el az új élet építésében. Kádár János elvtárs nagyszerű kongresszusi beszámolójában behatóan elemezte a megtett utat és meghatározta azokat a feladatokat, amelyeknek végrehajtása rendkívül fontos szakaszt jelent a népi Magyarország szocialista építésének befejezéséért folytatott küzdelemben. Az ipar fejlesztésében, a mezőgazdaság felemelésében és szocialista átalakításában, a dolgozók élet- színvonalának emelésében, a munkásosztály, a parasztság, az értelmiség, az egész nép tömörítésében elért sikerek, amelyeket a Központi Bizottság beszámolója ismertet, a marxizmus— leninizmus nagy életerejéről, továbbá arról tanúskodnak, hogy helyes az Önök pártjának, Központi Bizottságának vezetése, élén Kádár János elvtárssal, a magyar nép hű fiával. (Nagy taps.) Amikor tegnap Kádár elvtárs és Fock elvtárs beszámolóját hallgattam, különösen nagy hatással volt reám az, amit a magyar mezőgazdaság szocialista fejlesztésében elért eredményeikről mondottak. Nagy dolog ez, elvtársak. Jól tudjuk saját tapasztalatainkból. Mi is örülünk azoknak a sikereknek, amelyeket az utóbbi években a mi országunk mezőgazdáságának fejlesztésében értünk el. Szeretnék elmondani Önöknek néhány adatot, amelyek szemléltetően mutatják, milyen eredményeink vannak ezekben az években, hogyan emelkedett nálunk a mezőgazdasági termelés fokozása alapján az árubőség, milyen ugrásszerűen nőtt az állami mező- gazdasági termékbegyűjtés és felvásárlás. Míg az 1948-tól 1953-ig terjedő időszakban évi átlagban 2 milliárd púd szemesterményt gyűjtöttünk be, addig az utóbbi négy évi átlagban 3 milliárd pud a begyűjtött szemester- mé ny-mennyiség. Az állami húsfelvásárlás az 1953-as 3 600 000 tonnáról 1958- ra 5 700 000 tonnára emelkedett. Az idén körülbelül hét és félmillió tonna húst vásárolunk fel, vagyis több mint kétszer annyit, mint 1953-ban. A tejfelvásárlás az 1953-as 10 600 000 tonnáról 1958-ig 22 millió 100 ezer tonnára emelkedett. Ügy számítjuk, hogy az idén 25 000 000 tonna tejet vásárolunk fel, vagyis majdnem két és félszer annyit mint 1953- ban. Országunkban 1953-ban 497 ezer tonna, 1958-ban pedig 779 ezer tonna állati zsiradékot termeltek. Az idei állati zsiradék- termelés 845 000 tonna lett. vagyis 75 százalékkal több mint 1953-ban. Rohamosan növekedtek a kolhozok pénzbeli bevételei. Míg ezek összege 1953-baii 49 milliárd 600 millió rubelt tett ki, addig 1958-ban már 132 milliárd rubelre, vagyis több mint a két és félszeresére emelkedett. Ugyanilyen nagyszerű sikereket mutathatnák fel a mező- gazdaság fejlesztésében az ösz- szes szocialista országok, amelyek valóraváltják a marxizmus—leninizmusnak a mező- gazdaság szocialista fejlődési útjáról, a falu szocialista átalakításáról szóló tételeit. Mi mindig szívesen osztottuk és osztjuk meg a testvéri országokkal a mezőgazdaságunk fejlesztésében szerzett tapasztalatokat, az abban elért eredményeket és őszintén örülünk Űgy gondolom, kedves elv- társak, hogy helyesen értelmeznek engem és nem rónak meg, ha kifejtem véleményemet néhány olyan kérdésről, amellyel kongresszusuk foglalkozik. Remélem, hogy megjegyzéseimet nem tekintik a bel ügyeikbe való beavatkozásnak. (Taps, derültség.) Jól tudjuk, hogy minden kérdést, amelyet a beszámoló vet fel, a pártkongresszus old meg. Kérem, hogy azokat a megjegyzéseiket, amelyeket barátunk, Kádár János elvtárs beszámolójához fűzök, tekintsék egyik vendégük és barátjuk véleményének, amely önöket semmire sem kötelezi. (Nagy taps.) Az Önök pártja elvhű, marbarátaink sikereinek. Országunk és a többi szocialista ország mezőgazdasága szocialista fejlődésének tapasztalatai ‘ meggyőzően tanúsítják, hogy a parasztság- csak ott marad meg szilárdan földjén, a falu élete csak ott lesz kulturáltabb és anyagilag biztosított a nagy tömegek számára, ahol a parasztság a fejlődés szocialista útján halad. A szocializmus megszilárdulása a falun meghozza a parasztság tömegeinek az anyagi és a kulturális élet javait. Ezért volt rám oly nagy hatással az, amit Kádár elvtárs tegnapi beszámolójában az önök mezőgazdaságfejlesztési sikeredről mondott. xista—leninista politikájával kivívta a magyar nép mélységes bizalmát és szeretetét. A magyar nép érdekeinek kifejezőjét és védelmezőjét látja a pártban. A marxista—leninista elmélet tisztaságáért, a revizio- nizmus és a dogmatizmus ellen, a proletár internacionalizmusért és a szocialista tábor egységéért folytatott következetes harcával méltán vívott ki nagyrabecsülést a Magyar Szocialista Munkáspárt a nemzetközi kommunista mozgalomban, amelynek egyik megbízható csapata. Kedves elvtársak! A kommunista és munkáspártok ereje abban rejlik, hogy a lenini elveket szem előtt tartva, józanul és tárgyilagosan értékelik az élet jelenségeit, nyíltan és egyenesen megmondjak a népnek az igazságot, mind a sikerekről, mind a nehézségekről és a hibákról. Azok az események, amelyek 1950-ban játszódtak le Magyarországon, komolyan veszélyeztették a magyar munkásosztály, a parasztság és az egész dolgozó nép minden vívmányát. Az ellenforradalmi lázadás szervezői csapást akartait mérni a szocializmusra, vérbe akarták fojtani a népi hatalmat. Olyan események voltak ezek, amelyek feltétlenül megörvendeztették a kommunizmus minden ellenségét. Már ugrált az ádámcsutkájuk, mert ezekben az eseményekben a kommunizmus csődjének kezdetét látták. (Derültség, nagy taps.) így azonban csak azok az emberek gondolkozhattak, akik vagy igen dühösek voltak a kommunizmusra és ezért elvesztették ép ítélőképességüket, vagy olyan emberek, akik nem értik meg a kommunista mozgalom erőit és ezért tévedést tévedésre halmoznak. A magyar ellenforradalom és külföldi sugalmazó) lelepleződtek és megsemmisítő vereséget szenvedtek. Éppen az ellenforradalom elleni harc mutatta meg a marxizmus-leniniz- mus eszméjének páratlan erejét, a magyar munkásosztálynak és a dolgozó parasztságnak ez eszmék iránt tanúsított odaadását. Felborult az imperialistáknak az a számítása, hogy Magyarországon megbukik a szocializmus. Nem a kommunizmus eszméi vallottak kudarcot, hanem csupán azok a vezetők, akik megfeledkeztek a marxizmus-leni- nizmus szent tételeiről, nem tartották azokat szem előtt. Ezek a gyászvezetők elszakadtak a tömegektől, basáskodni kezdtek a tömegekkel. Helytelen cselekedeteik során a munkásosztály diktatúráját gyakran nem a dolgozó nép ellenségei ellen használták fel, hanem sajátjaikra mértek csapásokat. Vezető állásokba emelve nem tudták helyesen használni a hatalmat, nem erősítették a munkásosztály diktatúráját, a dolgozó nép hatalmát, hanem sajátjaikra irányították a tüzet és a forradalmi erőkre mértek csapásokat. Ez volt az ilyen politikusok bukásának kezdete. Nekünk, marxistáknak azonban elvi elemzést kell adnunk az eseményekről, látnunk kell okaikat és helyes következtetéseket kell levonnunk. Meg kell látni, hogy ha az ellenforradalomnak. akár rövid időre is, de sikerült rendzavarást előidéznie az országban, ezt nem csekély mértékben az magyarázza meg, hogy a Magyar Dolgozók Pártjának korábbi vezetősége és mindenekelőtt Rákosi Mátyás komoly hibákat követett el, amelyele következtében gyengült a párt vezető szerepe, gyengült a proletáriátcs diktatúrája. Ha a nép egyszer a pártra bízta az ország vezetését, ez nem. (Folytatás a 2. oldalon.) V magyarországi ellenforradalom nemzetközi tanulságai
