Petőfi Népe, 1959. december (14. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-02 / 283. szám

MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÄCS -KISKUN MEGYEI LAPJA XIV. ÉVFOLYAM, 283. SZÁM Ara 50 fillér 1939. DECEMBER 2, SZERDA Világ proletárjai, egyesüljetek! FOCK JENŐ elvtársnak a kongresszuson elhangzott „Irányelvek a gazdasági feladatok meg­oldásához és a második ötéves népgazdasági terv elkésxí téséhez “ című referátumát lapunk 4. oldalán közöljük. Hruscsov elvtárs nagy pártunk VII. kongresszusán Hruscsov elvtárs a szónoki emelvényen. Kedves Elvtársak és Baráta­ink! Engedjék meg, hogy a Kom­munista Párt Központi Bizott­sága nevében, a Szovjetunió összes kommunista és párton- kívüli dolgozói nevében szív­ből jövő testvéri üdvözletünket tolmácsoljam önöknek, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt VII. kongresszusa küldötteinek és Önökön keresztül minden magyar kommunistának, a Ma­gyar Népköztársaság munkásai­nak, parasztjainak és értelmi­ségének. Szeretnék szívből jövő köszö­netét mondani a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának, azért hogy meg­hívta az önök kongresszusára a Szovjetunió Kommunista Pártjának küldöttségét és lehe­tővé tette számomra, hogy szól­jak Önökhöz e kongresszus szó­noki emelvényéről. Az önök pártjának kongresz- szusa, amely a népi Magyar- ország szocialista építésének legfontosabb kérdéseivel hiva­tott foglalkozni, különleges je­lentőségű a Magyar Szocia­lista Munkáspárt, a nemzetközi kommunista mozgalom életé­ben. A legutóbbi kongresszus óta eltelt öt év bonyolult időszak volt az Önök pártjának és or­szágának fejlődésében. A ma­gyar kommunisták nagy nehéz­ségeken és megpróbáltatásokon mentek át, de semmi sem tud­ta megtörni akaraterejüket a szocializmusért vívott barcban. A Magyar Szocialista Munkás­párt, soraiban tömörítve a mar­xizmus—leninizmushoz hű erő­ket, folytatta a magyar kommu­nista mozgalom legjobb hagyo­mányait, megedződött az ellen- forradalommal folytatott harc­ban, megvédte és megszilárdí­totta a munkásosztály diktatú­ráját, a dolgozók hatalmát és most eredményesen oldja meg a szocializmus építésének fel­adatait. A Szovjetunió Kommu­nista Pártja, s minden kommu­nista örül azoknak a nagysze­rű sikereknek láttán, amelye­ket az Önök pártja, a magyar nép különösen az utolsó há­rom évben az ellenforradalmi lázadás szétzúzása óta ért el az új élet építésében. Kádár János elvtárs nagy­szerű kongresszusi beszámoló­jában behatóan elemezte a megtett utat és meghatározta azokat a feladatokat, amelyek­nek végrehajtása rendkívül fon­tos szakaszt jelent a népi Ma­gyarország szocialista építésé­nek befejezéséért folytatott küzdelemben. Az ipar fejlesz­tésében, a mezőgazdaság fel­emelésében és szocialista át­alakításában, a dolgozók élet- színvonalának emelésében, a munkásosztály, a parasztság, az értelmiség, az egész nép tömö­rítésében elért sikerek, amelye­ket a Központi Bizottság beszá­molója ismertet, a marxizmus— leninizmus nagy életerejéről, to­vábbá arról tanúskodnak, hogy helyes az Önök pártjának, Köz­ponti Bizottságának vezetése, élén Kádár János elvtárssal, a magyar nép hű fiával. (Nagy taps.) Amikor tegnap Kádár elvtárs és Fock elvtárs beszámolóját hallgattam, különösen nagy ha­tással volt reám az, amit a magyar mezőgazdaság szocia­lista fejlesztésében elért ered­ményeikről mondottak. Nagy dolog ez, elvtársak. Jól tudjuk saját tapasztalatainkból. Mi is örülünk azoknak a si­kereknek, amelyeket az utóbbi években a mi országunk mező­gazdáságának fejlesztésében ér­tünk el. Szeretnék elmondani Önöknek néhány adatot, ame­lyek szemléltetően mutatják, milyen eredményeink vannak ezekben az években, hogyan emelkedett nálunk a mezőgaz­dasági termelés fokozása alap­ján az árubőség, milyen ugrás­szerűen nőtt az állami mező- gazdasági termékbegyűjtés és felvásárlás. Míg az 1948-tól 1953-ig ter­jedő időszakban évi átlagban 2 milliárd púd szemesterményt gyűjtöttünk be, addig az utób­bi négy évi átlagban 3 milliárd pud a begyűjtött szemester- mé ny-mennyiség. Az állami húsfelvásárlás az 1953-as 3 600 000 tonnáról 1958- ra 5 700 000 tonnára emelkedett. Az idén körülbelül hét és fél­millió tonna húst vásárolunk fel, vagyis több mint kétszer annyit, mint 1953-ban. A tejfelvásárlás az 1953-as 10 600 000 tonnáról 1958-ig 22 millió 100 ezer tonnára emel­kedett. Ügy számítjuk, hogy az idén 25 000 000 tonna tejet vá­sárolunk fel, vagyis majdnem két és félszer annyit mint 1953- ban. Országunkban 1953-ban 497 ezer tonna, 1958-ban pedig 779 ezer tonna állati zsiradékot ter­meltek. Az idei állati zsiradék- termelés 845 000 tonna lett. vagyis 75 százalékkal több mint 1953-ban. Rohamosan növekedtek a kol­hozok pénzbeli bevételei. Míg ezek összege 1953-baii 49 mil­liárd 600 millió rubelt tett ki, addig 1958-ban már 132 milliárd rubelre, vagyis több mint a két és félszeresére emelkedett. Ugyanilyen nagyszerű sike­reket mutathatnák fel a mező- gazdaság fejlesztésében az ösz- szes szocialista országok, ame­lyek valóraváltják a marxiz­mus—leninizmusnak a mező- gazdaság szocialista fejlődési útjáról, a falu szocialista át­alakításáról szóló tételeit. Mi mindig szívesen osztottuk és osztjuk meg a testvéri or­szágokkal a mezőgazdaságunk fejlesztésében szerzett tapasz­talatokat, az abban elért ered­ményeket és őszintén örülünk Űgy gondolom, kedves elv- társak, hogy helyesen értel­meznek engem és nem rónak meg, ha kifejtem véleménye­met néhány olyan kérdésről, amellyel kongresszusuk foglal­kozik. Remélem, hogy meg­jegyzéseimet nem tekintik a bel ügyeikbe való beavatkozás­nak. (Taps, derültség.) Jól tudjuk, hogy minden kérdést, amelyet a beszámoló vet fel, a pártkongresszus old meg. Kérem, hogy azokat a meg­jegyzéseiket, amelyeket bará­tunk, Kádár János elvtárs be­számolójához fűzök, tekintsék egyik vendégük és barátjuk véleményének, amely önöket semmire sem kötelezi. (Nagy taps.) Az Önök pártja elvhű, mar­barátaink sikereinek. Országunk és a többi szo­cialista ország mezőgazdasága szocialista fejlődésének tapasz­talatai ‘ meggyőzően tanúsítják, hogy a parasztság- csak ott ma­rad meg szilárdan földjén, a falu élete csak ott lesz kulturáltabb és anyagilag biztosított a nagy tömegek számára, ahol a parasztság a fejlődés szocialista útján halad. A szocializmus megszilárdulása a falun meghozza a paraszt­ság tömegeinek az anyagi és a kulturális élet javait. Ezért volt rám oly nagy hatással az, amit Kádár elv­társ tegnapi beszámolójában az önök mezőgazdaságfejlesz­tési sikeredről mondott. xista—leninista politikájával ki­vívta a magyar nép mélységes bizalmát és szeretetét. A ma­gyar nép érdekeinek kifejező­jét és védelmezőjét látja a pártban. A marxista—leninista elmélet tisztaságáért, a revizio- nizmus és a dogmatizmus el­len, a proletár internacionaliz­musért és a szocialista tábor egységéért folytatott következe­tes harcával méltán vívott ki nagyrabecsülést a Magyar Szo­cialista Munkáspárt a nemzet­közi kommunista mozgalomban, amelynek egyik megbízható csapata. Kedves elvtársak! A kommunista és munkáspár­tok ereje abban rejlik, hogy a lenini elveket szem előtt tartva, józanul és tárgyilagosan értéke­lik az élet jelenségeit, nyíltan és egyenesen megmondjak a népnek az igazságot, mind a si­kerekről, mind a nehézségekről és a hibákról. Azok az esemé­nyek, amelyek 1950-ban játszód­tak le Magyarországon, komo­lyan veszélyeztették a magyar munkásosztály, a parasztság és az egész dolgozó nép minden vívmányát. Az ellenforradalmi lázadás szervezői csapást akar­tait mérni a szocializmusra, vér­be akarták fojtani a népi hatal­mat. Olyan események voltak ezek, amelyek feltétlenül megör­vendeztették a kommunizmus minden ellenségét. Már ugrált az ádámcsutkájuk, mert ezekben az eseményekben a kommuniz­mus csődjének kezdetét látták. (Derültség, nagy taps.) így azonban csak azok az em­berek gondolkozhattak, akik vagy igen dühösek voltak a kommunizmusra és ezért elvesz­tették ép ítélőképességüket, vagy olyan emberek, akik nem értik meg a kommunista mozgalom erőit és ezért tévedést tévedésre halmoznak. A magyar ellenfor­radalom és külföldi sugalmazó) lelepleződtek és megsemmisítő vereséget szenvedtek. Éppen az ellenforradalom elleni harc mu­tatta meg a marxizmus-leniniz- mus eszméjének páratlan erejét, a magyar munkásosztálynak és a dolgozó parasztságnak ez esz­mék iránt tanúsított odaadását. Felborult az imperialistáknak az a számítása, hogy Magyaror­szágon megbukik a szocializmus. Nem a kommunizmus eszméi vallottak kudarcot, hanem csu­pán azok a vezetők, akik meg­feledkeztek a marxizmus-leni- nizmus szent tételeiről, nem tar­tották azokat szem előtt. Ezek a gyászvezetők elszakadtak a tömegektől, basáskodni kezdtek a tömegekkel. Helytelen csele­kedeteik során a munkásosztály diktatúráját gyakran nem a dol­gozó nép ellenségei ellen hasz­nálták fel, hanem sajátjaikra mértek csapásokat. Vezető állá­sokba emelve nem tudták he­lyesen használni a hatalmat, nem erősítették a munkásosz­tály diktatúráját, a dolgozó nép hatalmát, hanem sajátjaikra irá­nyították a tüzet és a forradal­mi erőkre mértek csapásokat. Ez volt az ilyen politikusok buká­sának kezdete. Nekünk, marxistáknak azon­ban elvi elemzést kell adnunk az eseményekről, látnunk kell okaikat és helyes következteté­seket kell levonnunk. Meg kell látni, hogy ha az el­lenforradalomnak. akár rövid időre is, de sikerült rendzava­rást előidéznie az országban, ezt nem csekély mértékben az ma­gyarázza meg, hogy a Magyar Dolgozók Pártjának korábbi ve­zetősége és mindenekelőtt Rá­kosi Mátyás komoly hibákat kö­vetett el, amelyele következté­ben gyengült a párt vezető sze­repe, gyengült a proletáriátcs diktatúrája. Ha a nép egyszer a pártra bíz­ta az ország vezetését, ez nem. (Folytatás a 2. oldalon.) V magyarországi ellenforradalom nemzetközi tanulságai

Next

/
Thumbnails
Contents