Petőfi Népe, 1959. december (14. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-10 / 290. szám

193P. december 10, csütörtök S. oldal Ahol n rnitraszőnyefí ésja súrolókefék készülnek Elnyerte ez kiváló elmet cs Kunszentmiklósl láziípari Szövetkezet Szakoktatás a Bajai Atlanti Gazdaságban Kunszeri tmildós. A Fő utca egyik frissen tatarozott házán üvegtábla hirdeti: »Kunszent- miklósi Háziipari Szövetkezet." Kívülről semmi sem árulja el, hogy bent a munkatermekben milyen serény munka folyik. Halász Ferencné, a szövetke­zet elnöke vezet végig bennün­ket a műhelyben. Legújabb gyártmányuk — amire büszkék a szövetkezet tagjai — a raf- fiaszőnyeg. Ide a raffiaszövők- höz vezet első útunk. ■ A régi házban talán ez a helyiség volt a tisztaszoba. A falak mentén most hat vasvá­zas kézi szövőszék áll. A lá­nyok csipkelődő, vidám hang­jától alig lehet hailsfni a szö­vőszék hajóinak surrogását, mert a - szövetkezet lányainak nemcsak a nyelvük, hanem a kezükben tartott orsó is gyor­san pereg. A legjobb munkás a szövő­nők között Herczeg Margit. Ezért bízták őrá a legmunka­igényesebb feladatot: az előszo­bafalakra színes raffiából szövi a szőnyeget. A többi lányok, köztük Csabai Erzsébet, Szűcs Lidia fürdőszoba-szőnyeget sző­nek. Annak ellenére hogy nem­régen tanulták Vas Bálintiétól a raffiaszoves titkait, jó telje­sítményeket érnek el. A Kunszentmiklósi Háziipari Szövetkezet raffiaszőttese , az egyik legkeresettebb cikk, ném- csak bel-, hanem külföldön is. Jellemző adat erre, hogy a múlt hónapban ötezer méter raffia- szőnyeget exportáltak. A szövetkezet udvarán egy kisebb házat szinte eltemet a magasra rakott fahasáb. A ház egyik szobájában, .az asztalos­műhelyben ebből készítik a sí- kálókefe farészét, a másikban van elhelyezve az »eszpedíció«, s ott végzi Fekete György, a szövetkezet többszörös újítója a síkálókefe síkár részének levá­gását. Fekete György segít a raffia- szövőnőknek .a gombolyagok előkészítésében is. Egy ötletes megoldással olyan készüléket szerkesztett, amely szinte önál­Fekete György és Hagy Lászlóné munka közben. VVWWW1M «I Élénk politikai tevékenység a bajai járásban ■A bajai járás községeiben az elmúlt hétén népnevelő tanfo­lyamokat tartottak és ezeken a termelőszövetkezetek eredmé­nyeiről, a közös gazdaságok le­het."-egeiről, a mezőgazdaság szocialista átszervezésének szük­ségességéről, a termésátlagok növelésének módjairól és a Ász-mozgalom erőteljes fellen­dítésének eszközeiről tájékoz- tattáK a részt vevőket. Ezekben a napokban — a tanfolyamok befejezése utón — a népnevelők már meg is kezd­ték felvilágosító munkájukat. Személyesen keresik fel az egyéni gazdákat és a nagyüze­mi gazdaság előnyeiről, a meg­levő tsz-ek fejlesztéséről és új közös gazdaságok szervezéséről beszélgetnek. A dolgozó parasztokkal való egyéni beszélgetéseket néhány helyen kisgyűléáck és falugyű­lések rendezésével vezetik be. A felvilágosító munkába a tsz-tagokon kívül nagy számmal vesznek részt üzemi munkások, a helyi tanácsok, a tömegszer­vezetek és a népfront-bizottsá­gok aktivistái s bekapcsolódnak a tsz-ekbe nax) mint nap most belépő egyéni gazdák is. N. J. Nagvoblí körültekintéssel c9 r Az utcákat járva, örömmel {vagyunk tanúi annak a követ- jkezetes tcnniakarásnak, ami az országszerte megnyilvánuló la­káshiány enyhítését célozza. Egyik része ennek Kecskemé­ten a Luthcr-udvarban levő SMOKÉP Vállalat épületében folyó fij lakások kiképzése is, (melyet a városi tanács hozzá- nárulásával az OTP hitelakció [keretében csináltatnak a jö­vendő tulajdonosok. Az emelet­iráépítés kivitelezését az É. M. !Bács megyei Építőipari Válla - (tata végzi. Sajnos, a hozzánk érkezett panaszok kivizsgálá­sának eredményét illetően, — nem valami nagy köriiltekin- fésscl. Sorainknak nem célja annak taglalása, hogy az emelet­ráépítés érdembeni munkája miért nem indult meg hama­rabb. Az elmúlt héten azonban olyan dolog történt, amivel részletesebben kell foglalkoz­nunk, már csak tanulságként fa, A* új lakások kialakítása­kor a házban élő családokat biztosítóitok, hogy az emelet- ráépítés ideje alatt nyugodtak lehelnek, otthonuk épségét a munka nem fogja veszélyez­tetni. A tények azonban mást uizonyítottak. Alig köszöntött be az esős időszak, az egyik első emeleti lakásból éjnek idején dézsa- szám kellett kihordani a meny- nyezeíröl átömló vizet. Az il­lető lakónak több bútora tönk­rement, s a lakás egy része átmenetileg használna latlanná vált. Az esetet az építő válla­lat- dolgozóinak hanyagsága okozta, akik nem kellő körül- 1 elunt ess el végezték a lebon­tott padlásrész ponyvafedését. Az eső így aláfolyt és át áztatta az egész mennyezetet. A hiba kijavítására futja ugyan a tar­talékkeretből, a rállalat veze­tőinek azonban figyelmébe ajánljuk a fokozott ellenőrzést cs a nagyobb szakmai körül­tekintést, hogy az ilyen esete­ket elkerüljék. fc>. G. herczeg Margit keze nyomán készül az ízléses raffiaszönyeg. lóan végzi a legombolyítást. Az aránylag kis helyiségben nagy lendülettel halad a munka. — Nagy Lászlóné kikészítő ezen a munkahelyen 100 százalékon felül teljesít. Bűcsúzás közben tudjuk meg Halász Ferencnétől, hogy jó munkájuk és teljesítményeik alapján elnyerték a kiváló há­ziipari szövetkezet címet. A szövetkezet dolgozói és vezetői is azért dolgoznak, hogy tovább fejlesszék gépállományukat, ezenkívül minél nagyobb meny- nyiségű rafíiaszövetet és síkáló- kefét ^gyártsanak a népgazda­ság számára. Gémes Gábor A BAJAI Állami Gazdaság­ban megkezdődtek a szakmun­kás tanfolyamok. A növényter­melési szakmunkásképzés har­madik, a gyümölcs- és kertész­szakmunkásképzés első tanfo­lyamát indította meg a gazda­ság vezetősége 15 részvevővel. Az igazgatóság azt szeretné, hogy egy-két év múlva közel 300 holdas gyümölcsösben és 100 kát. hold szőlőben, valamint a már meglevő komlóban szak­munkások legyenek legalább a munkacsapat-vezetők. Megkez­dődött az állattenyésztési szak­munkásképzés első tanfolyama is, amelyre ugyancsak 15-en je­lentkeztek. A GAZDASÁGNAK közel 40 —50 traktorosra is szüksége volna. Az elmúlt egy év alatt a legkiválóbb 15 traktoros át­pártolt a gépállomáshoz, vagy a TEFIJ-hoz gépkocsivezetőnek. .4 jelenlegi traktoros-állomány­nak egy kisebbik része rendel­kezik csak traktoros-gépész ké­pesítéssel. Nem is volna külö­nösebb baj, ha csak a G—35-ös traktorok volnának üzemeltet­ve, azonban a mezőgazdaság gépesítése egyre inkább fejlődik. Egy egész sor Szuper Zetort stb. kapott a gazdáság, ami már na­gyobb szaktudást igényel. ÉPPEN EZÉRT elsősorban a gépesítésnél lenne nagy szük­ség a szakmunkások képzésé­nek emelésére. Sajnos, ezzel a kérdéssel egyáltalán nem fog­lalkoznak a gépesítés vezetői, pedig a dolgozók igénylik az oktatást. Nem kevesebb, mint 35 fiatal szeretné elvégezni a traktoros-gépészképző tanfolya­mot. A szakszervezet megszer­vezte a tanfolyam hallgatóit, az üzent meg is kapta az enge­délyt, azonban Szabó Zoltán főmérnök kijelentette: nincs ideje foglalkozni a szakoktatás­sal. Azt javasolta, hogy a bajul MTH-iól kérjenek előadókat. A BAJAI Állami Gazdaság nők területen kitűnően dolgo­zik, kimagasló eredményeket ér cl, szükséges, hogy előbbre ha­ladjon a géppel dolgozók mű­szaki képzése is, mert jelenleg a gazdaságban a legtöbb hiba itt található. A gépek műszaki állapota nem kielégítő és a ta­lajmunkák sem haladnak a kí­vánt ütemben. Németh József levelező £azá(<é cl kätemdtke.it (Községi tudósítónktól.) Kedves évzáró ünnepélyt rendeztek Lakitelek községben a bölcsődében, alto-1 kilenc hónapon át 35 olyan gyermeket gon­doztak, akiknek szülei termelőszövetkezetekben vagy állami gazdaságokban dolgoznak. A bölcsőde vezetője, Cseh Lászlóné, és alkalmazottai a nyál- folyamán második otthont biztosítottak a gyermekeknek. Dr. Kiss Ágoston orvos is nap nap után megjelent a bölcsődében és vigyázott a bölcsőde kis lakóinak egészségére. Az évzáró alkalmával a szülők köszönetét mondtak a böl­csőde dolgozóinak szerető gondosásukért és ajándékokat nyúj­tottak át nekik. Az. ünnepségen a bölcsőde apróságai rövid kultúrműsoron léptek fel. LT ú'éoítő cravaqunk a kohósalak Csupán szállítási nehézségeken múlik as útépítés gyorsabb üteme megyénkben A napokban érdekes »kirán­dulásra" kaptam meghívást a Közúti Üzemi Vállalat főmér­nökétől, Varga Andrástól. Ko­hósalak-ügyben utazott Sztálin- városba Szlenicskó Ferenc anyaggazdálkodási csoportveze­tővel. Az alig több mint egj’- órás úton, ha kerestünk volna, sem találunk izgalmasabb be­szédtémát, mint a kohósalakot. Veráit ak a megyei kísérletei; — Külföldi országokban — Belgiumban, Franciaországban, az NDK-ban és Lengyelország­ban — a kohósalakot már ré­gebben használják útépítési cé­lokra, nálunk azonban csak a múlt évben kezdett elterjedni — meséli Varga főmérnök, s csak szerényen jegyzi meg, hogy ezúttal a »kísérleti nyűi« szere­pét a Kecskeméti Közúti Üzemi Vállalat tölti be. A kohósalakot először ha­zánkban Bács megyében hasz­nálták fel nagyobb mennyiség­ben útépítésre. S miközben sok aggodalmaskodó és maradi né­zettel küszködtek, vitáztak — 1958 tavaszán elkészült egy 500 méteres bekötőút Ballószögben, a múlt év őszén pedig az 524-es út egy kilométeres íélegyházi átkelő szakasza. Ezek az utak kifogástalanok, minden várakozásnak megfelel­tek — s ettől kezdve Magyar- országon is polgárjogot nyert a kohósalak mint útépítő anyag. Ma már országszerte egymillió tonna kohósalait kerül éven­ként ily . módon felhasználásra és ennek számos előnye van. Egyrészt a vasmű takarítja meg az úgynevezett »bunyóra« szál­lítás, az állandóan szaporodó salait számára a területkisajá­títás költségét, s ráadásul az eddig hasznavehetetlen mellék­termék értékesítéséből még je­lentős jövedelemhez is jut. Olcsóbb mint a kő Másrészt a kohósalak az út építéseknél is komoly nehézsé­geket oldott meg, mivel enyhít a jelenlegi igényekhez mérten szű­kös anyagellátáson. Ezenkívül a salak még olcsóbb is. mi: a természetes kő. Ez utóbbi az útfenntartó iparágnak oi'szágo- san, évenként mintegy 15 mil­lió forint megtakarítást jelent. — Mi teszi útépítésre alkal­massá a kohósalakot? — Látszatra kísértetiesen ha­sonlít a bazaltra s előfordult már, hogy szakemberek is ösz- szetéveszlették vele. Ezt azért bocsátom előre — mondja Var­ga főmérnök —, hogy űz olva­sók maguk elé tudjanak kép­zelni egy teljesen kőszerű anya­got, ami a kohóban lejátszódó folyamat hatására — s ez tel­jesen egyezik a geológiai fo­lyamattal — a vasérc-olvasztás melléktermékeként jön létre. Szilárd íitbnrkolat —- kő nélkül — Az előbb említetteken kí­vül még milyen kísérlet folyik a kohósalakkal? — Újabb kísérlet is történt s jó eredménnyel. Bakonyi Fe­renc vállalati mérnökünk újí­tása nyomán a kerekegyház! Dózsa Tsz bekötőútjának épí­tésénél bitumennel átitatott ko­hósalakot használtunk, sőt az altalajt is ezzel a kohósalakkal stabilizáltuk". Ennél az útnál sikerült teljesen helyettesíteni a tcrmcsaetcs kőanyagokat. — Most ebből a kohósalakból épít­jük msgyeszerte — a jórészt társadalmi munkával készülő — termelőszövetkezeti bekötőuta­kat. S éppen mikor arról kezdett panaszkodni, hogy kevés a me­gyébe érkező salak, a gépkocsi hirtelen fékezve megállt a* Sztá- linvárosi Vasmű oszlopos be­járata előtt. Én is elkísértem őket az értékesítési osztályra, ahová, úgymond, még több sa­lakot »kunyeráini" mentek. Jú- kedélyű, kedves asszony foga­dott bennünket, akit régi is­merősként Balasi elvtársnőnek szólítottak. Nem akarom jlt megörökíteni a több mint fél­órás alkudozás történetét, hi­szen Balasi eivtársnőben min­den jóindulat fellelhető ahhoz, hogy a napi átlagos 15 vagon salakszállítmányt néhány va­gonnal megtoldja, s ezzel a Bács megyeiek gondján segíthessen. Hogyan kaphatnánk több kohósalakot? Nem őrajta múlik azonban, mert elmondotta, hogy az or­szág minden területéről sürge­tik a kohósalakot, és mintegy 50 leadóállomáson várják na­ponta a vagonok érkezését. A Vasműnek viszont csupán egyet­len rakodógépe van a vagonok megtöltéséhez, melynek -kapa­citása napi 70—80 vagon. Feltétlenül szükséges volna tehát akár a vasmű, akár a megrendelő vállalatok részéről egy újabb s nagy teljesítményű rakodógép beállítása, hogy még nagyobb mértékben felhasznál­hatóvá válhasson az útépítő ipar új, milliókat jelentő kin­cse: a kohósalak. —érié—

Next

/
Thumbnails
Contents