Petőfi Népe, 1959. december (14. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-10 / 290. szám

Föl dm íí vesszővel kezetek a termelőszövetkezeti mozgalomért a beruházások mintegy 30 —35 százalékát a termelő­szövetkezeti községekre irá­nyozza elő. Már ez évben is szemmel lát­ható az eredmény. Megnőtt a tekintélye is a földmű vessző vet Kezeteknek és a földművesszövetkezetek vá­lasztott szerzetnek. S ez a te­kintély annál nagyobb, minél határozottabban álltak a ter­melőszövetkezeti fejlesztés mel­lé. Csávolyon onnan is adódili a földművesszövetkezetek te­kintélye, hogy elsőnek a föld- művesszövetKezetek igazgató­ságának tagjai léptek be a termelőszövetkezetbe. Bácsbo- kodon Odor József, a Bajai Szövetkezetek Járási Központ­ja választmányának tagja kez­deményezte termelőszövetkezet alakítását, azóta is megbecsült elnöke az egyik termelőszövet­kezetnek. A 430 belépett földműves- szövetkezeti vezetőből 277 tagot a termelőszövetkezeti tagság a vezetőségbe vá­lasztott. Megbecsült, a szö­vetkezés iskoláját kijárt szövetkezeti vezetők: elnö­kök, brigádvezetők, a földművesszövetkezeti szak­emberekből agronómusok, köny­velők lettek a tsz-ekben. A földművesszövetkezeti tag­ságnak sokat jelent a terme­lőszövetkezeti mozgalom erő­södése. Mátételke, ez az »isten- hátamögötti« település (1030 la­kossal), mióta termelőszövet­kezeti község lett. a termelő­szövetkezeti tagság támogató­sával olyan üzletnázat épített kb. 300 ezer forintos megtaka­rítással, hogy azt a televízió, a sajtó az egész országgal megismertette. A termelőszövetkezeti tag­ság, mint ezi a forgalom nö­vekedése, a takarékbetétek emelkedése is mutatja, jobban él, többet vásárol, amióta ter­melőszövetkezeti községben él. A földművesszöveuKezetek további feladata elősegíteni, hogy a megyei pártértckezlet határozatának megfelelően az ötéves tervben mintegy 3000 kh spárgát, 500 kb feketcribizlit, kb. 15 000 kh csemegeszőlőt, barackot, szamócát és értékes zöld­ségféléket telepítsenek a termelőszövetkezetek. Különösen sokat lehet tenni a termelőszövetkezetek minő­ségi árutermelése érdekében. A MEK és a földmű^esszövetke- zetek, a tanácsok segítségével érjék el, hogy jövőre minden termelőszövetkezet, mely zöld­séget, gyümölcsöt termel, leg­alább szükségszínnel rendelkez­zék, hogy a betakarításkor, szedéskor ne a szabad ég alatt ázzon és romoljon a zöldség, legyen, ahol válogatják, csoma­golják stb. Ez, valamint a hagyma, bur­gonya, alma válogatás bizo­nyos gépesítése nagyban elő­segíti a minőségi árutermelést, a tagok nagyobb jövedelmét és csökkenti a súrlódást a terme­lők és a felvásárló szervek kö­zött. Ismerjék meg a felvásár­lók a 3004/2. rendeletet. Tanít­sák meg a termelőszövetkezeti tagokat is a válogatás, csoma­golás normáira. Enélkül nincs minőség és megfelelő ár. Helyes volna a kertészetek­ben bevezetni az eredményességi munkaegységet, ami nagy­ban emelné a termelőszö­vetkezeti tagok anyagi ér­dekeltségét a minőségi, va­lamint a primőráruk ter­melésében. A MEZÖSZÖV-nek a gépek biztosítása mellett fel kell ké­szülni, hogy kielégítse a ter­melőszövetkezetek öntözési fel­szerelésekben való igényét. A termelési szaktanácsadás mellett az új termelőszövet­kezeteknek számvitelben, érté­kesítésben és más téren is so­kat' segítenek a földművesszö­vetkezetek. A íöldművesszövet- kezelek nagy erőt képviselnem. Ha ezt az erőt a jövőben is a termelőszövetkezetek, az egész szövetkezeti mozgalom fejlesz­tésére fordítják, helyesen kép­viselik a tagság, a dolgozó pa­rasztok érdekeit. és a siker nem fog, elmaradni. Simó Tibor Több tiatalt a falusi földmíívesszövetkezetekbe dl fü ülmííaeuzö vetkezeti izakt m be* készéiről Számtalan tanulási lehe­tőség áll a fiatalok előtt a f öldm ű vessző vetkezeti mozga­lomban. A kereskedelmi és vendéglátóipari tanulókat To­kajon és Budatétényen képe­zik. A jövő földművesszövet­kezeti adminisztrátorait és könyvelőit pedig Kecskeméten, a SZÖVOSZ iskolában, hogy tanulmányaik befejeztével föld­művesszövetkezeti szakember­ként lépjenek ki az életbe, fő­leg a falvakba. Nemrég a MÉ­SZÖV oktatási előadója azon­ban érdekes következtetésekre okot adó számokra hívta fel a figyelmünket. Az elmúlt isko­lai évben a végzett tanulók közül 14 kecskeméti, ennek folytán a felajánlott munka­helyet mindössze ketten fo­gadták el, mert nem akarnak elszakadni a várostól. Ismere­tes, hogy a földművesszövetke­zetek a falu ellátása érdeké­ben jöttek létre és így nyil­vánvalóan a falvakban volna szükség a technikumot végzett fiatalokra. Az említettek arra kész­tették a MÉSZÖV Igazgatósá­gát, hogy ebben az évben már többnyire falusi fiatalok felvé­telét segítse elő. Ezért a tech- nikumban a falusi löldműves- szövetkezetek javaslata alap­ján kerültek be a jelenlegi el­sősök, akik tanulmányaik be­fejeztével nem vonakodnak majd a falusi élettől, így a földművesszövetkezeti mozga­lom feltétlenül számíthat rá­juk. A kecskeméti technikumon kívül természetesen más for­mában is folyik a fiatalok szakmai oktatása. Jelen pilla­natban 120 szerződött tanulót foglalkoztatnak megyénk föld­művesszövetkezetei. akikből szintén vendéglátóipari és ke­reskedelmi szakembereket ne­velnek. Nagy gondot fordítanak a hosszú gyakorlattal rendelke­ző dolgozók, s a szakképzett­séggel rendelkezők továbbkép­zésére is. Ennek eredménye­képpen az elmúlt évben nyolc­vanon szerezték meg tanfolya­mainkon a szakképzettséget, többnyire olyan dolgozók, akis a felszabadulás után, mint egyszerű parasztemberek álltak a pult mögé. Ma már a me­gye kereskedelmi dolgozóinak 65 százaléka szakképzett. Szah mai továbbképzés keretében, jelenleg is több tan­folyam működik. Képesített könyvelői tanfolyam, amely ja­nuárban fejeződik be. Szakmai előkészítő tanfolyamokat szer­vezett a MÉSZÖV, amelyen a vendégLátóipari dolgozók kö­zül 121-en, a vegyes szaküzle­tek dolgozói közül 40-en vesz­nek részt. 200 000 forint forgalom mezőgazdasági szakkönyvekből Mind jobbun bekapcsolódnak a kultúra terjesztésebe a megye földművesszövetkezetei. A szövetkezetek járási központ­jainak könyvesboltjai mellett 265 bizományos dolgozik. Közülük 69 iskolában, 123 földművesszövetkezetnél, 12 termelőszövetke­zetben, 7 pedig állami gazdaságokban árusítja a könyvet. Az idén egymillió forinttal nőtt a könyvesboltok és a bizományo­sok forgalma. A falusi lakosság mind nagyobb érdeklődést mu­tat a mezőgazdasági könyvek iránt. Ez évben csak a mezőgaz­dasági szakkönyvekből 200 ezer forintot forgalmaztak. Nagy sikere. volt a SZÖVOSZ kiadásiban megjelent Kincses Köny­veknek, amelyekből majdnem 250 ezer forint értékűt adtak eL, Peres ügyek a bíróság előtt Körúton a Jakabszállási Földművesszövetkezet ügyintézőjével Figyelemre méltó következ­tetésekre adnak alkalmat a földművesszövetkezeti leltár­hiányok felfedezése nyomán ke­letkezett .polgári peres ügyek. Egyikben’ a íöldművesszövetke- zct vezetőinek jogi tájékozat­lansága, másikban pedig az alkalmazottak minden áron va­ló igazságkeresése nyilvánul meg. A bácsalmási járásbíróság előtt éppen a közelmúltban is szerepelt két olyan ügy, amelyeket példának hozhatunk lel a fenti tételre. A Bácsalmási Földművesszö- vetkezet szikvízüzemének ve­zetője például leltárhiány alóli mentesítés iránt indított pert a szövetkezet ellen, mert az ellenőrzés során megtartott lel­tár alkalmával a szikvízüzem- ben 72 kiló szénsavhiány mutatkozott, aminek következtében a szö­vetkezetét 7000 forint kár érte. A szövetkezet igazgató elnöke a szikvízüzom vezetőjét egy­havi munkabérének megfizeté­sére kötelezte, s a szikvízüzem vezetője e határozat megváltoz­tatása érdekében nyújtott be keresetet. Megállapította a bíróság, hogy a valóságos hiány csupán a 72 kiló szénsav értélle, azaz 306 forint, mert a szénsav­hiányból eredő kárért, illetve elmaradt nyereség miatt nem tehető felelőssé a szik­vízüzem vezetője, hiszen a • szövetkezet kártérítésre köte­lező határozata szerint sem szándékosan károsította meg a füldművesszövetkezetet. Ezért a bácsalmási járásbíróság dr. Cserjés tanácsa a szikvízüzem vezetőjének megtérítési kötele­zettségét csupán a 72 kiló szénsav árában, 396 forintban állapította meg. Más a helyzet azonban a Madarasi Földművesszövetkezet eladó segéitjének esetében, akit szintén egyhavi fizetésének megfizetésére kötelezett a szö­vetkezet igazgatóelnöke a bolt­ban felfedezett 6000 Ft-os lel­tárhiány miatt. Azzal védekezett az eladó­segéd, hogy: röviddel a leltár­hiány felderítése előtt lépett be a boltba, mert akkor sza­badult fel, s a beléoése eiőtt rövid idővel megtartott leltá­rozás alkalmával nem 6000 fo­rint hiány, hanem 6000 forint többlet mutatkozott, s ő a boltot is ennek tuda­tában vette át. Mostani véle­ménye szerint az első leltár hibás volt. A bácsalmási járásbíróság dr. Cserjés tanácsa elutasította az előadóscgéd keresetét, meg­állapítva azt, hogy a leltár­hiányért ő felelős, hiszen a leltári időszaknak több mint telét felelős személyként töl- , lőtte az üzletben. A bíróság véleménye szerint másik érve sem helyes, mert leltározás nélkül vette át a boltot, így a hiány következményeit vi­selni köteles. >vwwwywwww«r»/wwww»»> A MOZQALOM HÍREI Földművesszövetkezeteink is felkészültek az ünnepekre. Az idén kétmillió forinttal nagyobb értékű játék- és ajándékcikk­készlet várja a falusi vásárló­kat mint az elmúlt évben. Több boltban télapó- és karácsonyi vásárt rendeznek. Az összes já­ték és kultúrcikk bolt j elé az ünnep előtti napokban leveles­ládával felszerelt télapót állí­tanak és a gyerekek címmel és szülői aláírással ellátott meg­rendelőt a ládába dobhatják. A íöldművcsszü vei kezet pedig boy­szolgálatot rendszeresíteti, /vz ajándékokat — kívánság szerint — lélapó-oltözetbcn házhoz is szállítják. * Bars megye lüldmuvcbszuvctko- zctei új módszerekkel, a niódcn.1 kereskedelmi forma bevezetésével és öllctcsségckkel fejlesztik a fa­lusi lakosság ízlését és igényeit. Az idén már 11 önkiválasztó cipó- boltot, 4 önkiválasztó konfekció boltot létesítettek. Divatbemutató­kat rendeznek, abol a falusi lakos­ság ízlését fejlesztik. IVlár eddig *í0 divatbemutatót tartottak meg és még az iücu 11-ct rendeznek, A földművesszöveikezetek ve­zetői, aktívái a Központi Bi- .eottság 1953 decemberi, majd márciusi határozata óta az el- tiő sorokban harcoltak a ter­melőszövetkezeti mozgalom fej­lesztése és megszilárdítása ér­dekében, szilárd támaszt je­lentve e harcot vezető párt- szerveknek. A párt és a kormány helyes politikája, a jó szervező munka ered­ménye az 5000 földműves- szövetkezeti tag és 430 vá­lasztott vezető belépése a termelőszövetkezetekbe. 47 szakcsoport és társulás ter­melőszövetkezetté alakult, vagy termelőszövetkezetbe olvadt be, 123,5 kh közös telepítéssel és csaknem 900 ezer forint kö­zös vagyonnal. Nagy segítsé­get nyújtottak a föidművesszö- vetkezetek, a termelőszövetke­zetek politikai, gazdasági, számviteli megszilárdításában is. A Központi Bizottság októ­beri és a november 19-én meg­tartott megyei pártaktíva ha­tározata alapján, a MÉSZÖV választmánya felhívta a föld- múvesszövetkezeti vezetőket és aktivistákat, hogy teljes erő­vel segítsék továbbra is a ter­melőszövetkezeti mozgalom erő­södését, s ezt elsődleges feladat­ként kezeljék. A földművesszövetkezeti ve­zetők,. aktivisták és' a tagok is tapasztalhatták, hogy a termelőszövetkezeti moz­galom fejlődése és erősö­dése teljes mértékben meg­felel a földművesszövetke­zeti tagok érdekeinek. Ott fejlődött, erősödött ; leg­inkább a földművesszövelke- zeti mozgalom, ahol jelentős vált a termelőszövetkezetek fej­lődése. Ismeretes, hogy a bajai já­rásban volt a legnagyobb a termelőszövetkezeti fejlesztés. A járás földművesszövetkeze­tei az idén nagyobb arányban teljesítették túl a forgalmi és jövedelmezőségi tervüket, mint nyolc év óta bármikor. Bácsbo- kodon 1957. év decemberében alakult egy takarékszövetkezet, melynek az elmúlt félév alatt a betétállománya megkétszere­ződött. A termelőszövetkezeti mozgalom fejlődése a bajai já­rásban megteremtette annak lehetőségét, hogy szakosítson, modern üzletek, cukrászdák, kisvendéglők létesüljenek. Ezért is döntött úgy a MÉSZÖV igazgatósága, hogy majanem iu eve a földmű vessző vetke­zet dolgozója. Az ő érdeme is, hogy a felvásárlási tervü­ket 132 százalékra teljesítették. Tegnap pl. 52 ezer forintot fizettek ki. Már ed­dig felvásároltak 1280 darab pulykát, 230 darab kacsát, több mint 600 kiló csirkét. Már alkonyodik, mire a kisvendég­lőbe érünk. Ezzel véget is ér a napi körút — gondol­tam. De Kurucz Ist­ván elmondja, hogy éjfél körül majd felkel, kerékpárra ül és szétnéz a szeszfőzdében. B. É. nagyobb a község­ben, 5000 Ft értékű árukészletével. — A boltvezető panasz­kodik, hogy kevés az olcsó női és, gyerekcipő, divat­cikkeket egyáltalán nem kapnak, pél­dául nylon haris­nyájuk most sincs, pedig naponta kere­sik. A vegyesbolt szomszédságában van a vasbolt. Ki­csi ez az üzlet is, de tele van áruval, edényekből, kerék- páralkatrészekböl nincs hiány. Ezután együtt me­gyünk a felvásárló telephez. Koczka Lászlóné felvásárló Nincs könnyű dol­ga J akabszálláson a földművesszövet­kezet megbízottjá­nak. Ö itt a kis­kereskedelmi üzem­ágas, az agronómus, a vendéglátós egy személyben. Hozzá fordulnak a bolto­sok, a felvásárlók és a helyi gazdák problémáikkal. Ű közvetíti kérésüket az Orgoványi Föld­művesszövetkezet­nek. Érdemes végig­kísérni, hol jár, mit csinál egy nap. Ilyenkor fél 7-kor a kicsi községet el­lepi szürkeségével a reggel. Hétkor nyit a. 10-cs számú ve­gyesbolt. Ez a leg-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents