Petőfi Népe, 1959. december (14. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-04 / 285. szám

1959. december 4, péntek 3. oldal A SZERSZÁMOK ORVOSAI üü'zs.i^f/e-'zeíls cífytn inast Május eleje óla sorozatban gyártják az építőipar részére ä különböző nyílászáró vasszer- kezeteket a Kiskunhalasi Mo­tor- és Gépjavító Vállalat új üzemében. Alig hat hónapja zakatolnak Itt a különböző nagyságú excenter présgépek, de az üzem havi termelése már elérte az egymillió forintot. Az itt gyártott áruk munka­igényességére jellemző, hogy a sajtoló gépek kezelői 800 féle szers^mmal dolgoznak, mire a 04 féle építőipari fémtömeg­cikk (bevéső zárak, diópántok, csatomatartó vasbilincsek stb.) elkészül. Van tehát mit a »tejbe« aprítani a szerszámké­szítő műhely dolgozóinak, hogy a termelés folyamatosságát biz­tosítani tudják. Dicséretükre legyen mondva, bogy jó munkájuk eredménye­ként a második műszak be­vezetése után is egyenletesen folyik az üzemben a termelés, nincs fennakadás a szerszám­ellátásban. Képünkön Mikus Pál, a szerszámkészítők csoportvezető­je egy vágólapot köszörül. Érdemes ilyenkor, év végé felé számbavenni eredményein­ket: milyen munkát végeztünk a községfejlesztésben, az ősziek idejében történő elvetésének, községünk adóbevételi tervének szorgalmazásában. Megállapít­hatjuk, hogy Jászszentlászló ta­nácstagjainak többsége lelkiis­meretesen látta el feladatát. Elbeszélgettünk erről a köz­ség dolgozóival is, akik elmon­dották, hogy a tanácstagok gyö­kerében más tevékenységet folytatnak, mint a régi képvi­selőtestületi urak, illetve nagy­gazdák. Legtöbbjük csak arról ismerte a Horthy-rendszer kép­viselőtestületének tagjait — fő­leg a virilistákat — hogy po­zíciójukat harácsolásra, vagyo­nuk szaporítására használták fel. A képviselőtestületi tagok legfőbb gondja a vagyonszerzés volt Hogy is nézett ki a régi kép­viselőtestületi tagok munkája? Rácz Ferenc többszáz holdas nagygazda például állandóan fi­gyelemmel kísérte a község megszorult kisembereit, hogy megvehesse tőlük házukat és földjüket. Jó néhány háza volt Jászszentlászlón, s a község ha­tárában sokfelé volt földje. Egy alkalommal 60 hold földet vett Hizlalnak az orgorányi gazdák Az Állatforgalmi Vállalat minden hónapban átvételi napot tart Orgoványon. Ilyenkor olyan a mázsaház környéke, mintha itt tartanák a sertéspiacot. Ennek a nagy forgalomnak meg is van az eredménye, mert Orgoványon ebben a szezonban közel ezer darab szerződött hízottsertés kerül átadásra. A gazdák több mint 500 sertést már át is adtak. Szinte hihetetlen ez ä nagy sertéshizlalási kedv ezen a kukoricaszegény vidéken, hiszen Orgoványnak csaik egy kis része alkalmas kukorica és árpa termesztésére. Ennek ellenére sokan szerződtek sertéshízlalársa. B. Tóth Imre az elmúlt héten 10 hízót adott át, ugyanúgy társai is, Kiss Antal és Benedek István. Az orgoványi gazdák igen szorgalmas, iparkodó emberek. Bizonysága ennek az is, hogy a szépen épülő községben gomba módjára nőnek ki a fürdőszobás, modern családi házak. Min­den számottevő lovas gazdának van már gumikeíekű kocsija, amely kitűnő jármű a homokos utakon. A gazdák tudják, hogy a házra, kocsira csak úgy télik pénz, ha tízesével hizlalják a sertéseket. Horváth Emilné levelező árverésen a már meglevő 200 holdjához. 1945-ben ezt a terü­letet ki is osztották az arra rászorulóknak. Rácz Ferenc képviselőtestü­leti tag furcsa módon sajnálta a szegényembereket. Amikor a villany bevezetését kérték, azt mondta nekik — ráértek még uraskodni, meg aztán drága az a villany a szegényemberek- nék. Hegedűs Ferenc sem sájnálta a fáradságot, ha földek össze­vásárlásáról volt szó. Több mint száz holdja volt s?erte a köz­ségben. A képviselőtestületi ta­gok ennél több »közéleti ered­ményt« nem is tudtak nagyon felmutatni több évtizedes te­vékenységük során. Arra azon­ban még mindenki emlékszik; hogy amikor az új falu nyugati részét el akarta önteni a Szánk felől folyó víz, a nagygazdák és a virilisták nem. engedték felárkolni földjüket. Azt mond­ták: vezessék a vizet az utcá­kon át, vagy ahol tudják... A tanácstagok a közösség gondjainak megoldásán fáradoznak A képviselőtestületet a köz­ség vezetésében felváltotta a tanács és ez meg is látszik a falu külsején. Jászszentlászlón már van' villany, a lakosság nagy része nem tapossa a sa­rat, amikor hazatér a munká­ból, hanem betonjárdán jár. Kultúrházunk és artézi kútunk is van már. Mindezt a lakos­ság, a tanácstagok irányításá­val hozta létre. Igaz, a mi tanácstagjaink nem azzal töltik idejüket, hogy a lakosságot becsapják és nem arra használják fel pozícióju­kat, hogy a megszorult kispa- rasztok földjeit összeharácsol­ják, mint azt a képviselőtestü­let tagjai tették. A mi tanács­tagjaink arra használják fel idejüket, hogy a községet fej­lesszék, építsék, szépítsék, úgy ahogy azt választóik tőlük meg­kívánják. Ezért tiszteli, becsüli és szereti is őkét a lakosság. Papp Ádárn Tanácsülés a Bugáéi Béke Tsz-ben A BUGACI Községi Tanács vezetői a legjobb kapcsolatot tartják fenn a Béke Termelő- szövetkezet tagságával. A ta­nács mindent elkövet, hogy a közösben dolgozó emberek A iej nemcsak arra való, hogy legyen hova tenni a kalapot... A tavasszal alakult, más­félezer holdas Tataházi Arany­kalász Termelőszövetkezetben az állatállományt illetően köny- nyű szívvel néznek a tél elé. A Kopáncsi Állami Gazdaság­ból vásárolt 15 kornval koca­süldő, az 52 hízóba fogott nö­vendékmarha és a 10 vemhes üsző vadonatúj fiaztatóban, illetve istállókban nevelkedik. A 20 férőhelyes fiaztató és a növendókmarha-istálló botvázias szerkezettel készült, de mellet­tük már épül az újabb két téglafalas istálló. Az irodában a könyvelő pon­tos adatokkal szolgál az épü­letek költségéről. A fiaztató és az istálló értéke 261 ezer fo­rint, amiből mindössze 97 ezer forint az állami hitel, a többit a tagság saját erőből végezte. Mindenfajta szakmunkás a ►'családból« került ki, szövet­kezeti ács, asztalos, bognár dolgozott. — A két épületet nyolc em­ber, nem égészen két hónap alatt hozta tető alá — mond­ják. — . Valami nem egyezik — szólok közbe —, mert én úgy tudom, hogy három épületnek kell lennie. Egy fiaztatónak és két, egyenként 50 férőhelyes istállónak — citálom a megyé­nél kapott adatokat. A könyvélő magyarázatba fogna, de Juhász agromómus okosabbat javasol: — Nézzük még a helyszínen, akkor megérti, miről van szó. — Dé hogy az úton se teljék hiába az idő, elmondja, hogy az Aranykalász tagsága az fet-é- déti tervékén jócskán módosí­tott. A tétthelyén aztán kiderült, hogy micsoda jó amatőr terve­zők ezek az emberek. Azzal kezdték, hogy a két 50 férőhelyes istállót ők egyvégtébe építették, Ezzel lónkra büszkéié lehetnénk. Mert a téglafalasat is szeret­nénk az idén tető alá hozni. i; — intenek jóbbkéz felé, ahol pár tag serényen ásózza a föl­det az alapoknak. Nézem a földből kinövő új majort. Két-három hónapja még pusztá fold volt. Most silóval töltött árkok púposod­nak, glédában a takarmányos kazlak, a fiaztató és új istálló friss vakolata messze világít. Egy tucat tag hangos hórukko­lással a kutat tisztogatja, mé­lyíti, s nagy füleiket lengetve cicáznak be esti etetésre a leendő anyakocák. A leellett fiatal tehenek hangos bőgéssél szólítják szoptatásra remegő­lábú borjaikat, s a major kö­rül egyhangúan duruzsolnak a bejáratás alatt álló. újonnan vásárolt DT—28-as szovjet traktorok. Nyergükből messze látni az idén ősszel egybe­szántott, új vetéstől zöldbabo- ruló földékre. Az alig több mint félesz­tendős Aranykalász Termelő- szövetkezet tagjai nyilván a kézről is azt tartják; nemcsak arra való, hogy legyen mit zsebredugni az embernek! G. K. jobban boldoguljanak; Az elv- társias együttműködés újabb bizonyítéka volt az. hogy a községi tanács végrehajtó bi­zottsága a tanácsülést á Béike Termelőszövetkezetiben tár­totta meg. Napirendi pontként a Béke Termelőszövetkezet munkáját értékelték; Kurucz Bálint, a tsz elnöke, alaposan felkészült a tanács­ülésre. Beszámolójában konkré­ten elemezte a tsz gazdasági helyzetét, és a tagok életét. A Béke Termelőszövetkezet tag­sága nagy reményekkel tekint az idei zárszámadás elé. A tag­ság életszínvonala emelkedett, s a tsz is megszilárdult. Zsol­nai József például ebben az évben három darab kerékpárt vásárolt családjának, s jövő tavaszra fiát motorkerékpárral szeretné meglepni; A jövő évi részesedés még nagyobb lesz, mint az idén, ugyanis a 14 kát, hold spárga termőre fordul, ezenkívül 50 darab hízattsertést és 20 darab hízottmarhát adnak át az Állát- forgalmi Vállalatnak. Nagyon szépek az őszi gabonáik is. A TANÁCSÜLÉS végeztével a tanácstagok megtekintették a tsz gazdaságát, Az állatállo­mányról igen jó véleménye volt a 80 éves Retkes János bácsinak is, aki pedig elismer­ten jő állattenyésztő. Pétróczi József tanácstag, aki igen jó gazda hírében áll, ugyancsak elismerései szólt a szövetkezet szép eredményeiről; Keresztes Benedek levelező Az épülő Tiszavidéki Vegyikombinát lakkfestékgyárának perspektivikus rajza. mellé. állítsák, nehogy á jó­szág kikezdje. Ha bejönnek a hidegek, kukoricaszár kévék­kel és bálázott szalmával egy­szerűen téliésíthető ez a fdaz- tatő, ahol három-négy hónap múlva már koromfekete kis­malacok nyüzsögnek. — Ezt mind pompásan ki­gondolták — hajtom meg az elismerés zászlaját. — De még­is, nincs maguk között rang­rejtve valami diplomás terve­zőmérnök? — Nem kell az nekünk, ké­rem! — szerénykedik Somo­gyi Antal. — Csak hát mi azt tartjuk: az ember feje nem­csak arra való, hogy legyen hova föltenni a kalapot... — Azt tessék még megírná — kérik többen —, hogy a megígért villanyt szeret­nénk mielőbb beszerelve látni. Nemcsak azért, mert a nád­tetős istállóban csupa tűzve­szély a patróleumlámpa, liá­néin akkor mind a két istál­megtakantottak két tűzfala,.. \ Az eredeti tervben a fal és ’ a jászlak között etető út is volt, — ők ezt elhagyták. A ’ jászlakat közvetlenül a fal mel- ' lé vitték, s így nemcsak 94 ; férőhellyel többet nyertek, ha- ’ nem a széles istállóban nyu- [ godtán lehet kocsival közle­kedni, megkönnyítve a trágya- és takarmányhordásit. Somogyi Antal lelkesen ma­gyarázza az előnyöket: — Az etető út legtöbbször csak szennyfogó, arra jó, hogy a lustább gondozó oda ürítse ki a jászol szemetét. De nézze csak meg ezt a jászolt is! Ebbe bedeugrálhat a jószág, ak­kor sem törik le, mert nem deszkából van, hanem tégla- padkából és a fakorláttal csak beszegtük. — Az is saját módosításunk, hogy az eredeti tervben levő nádpalló helyett a jászlak mögött is rendes falat húztunk köbméteres téglából. Így tar­tós, télen is használható istál­lót kaptunk. (A köbméteres tégla egyébként nem más, mint olyan olcsó féltégla, amit nem darabszámra, hanem köbmé­terre adnak, s a belőle épült; istálló az akácfából szabott vá-; zakkal, jó vastag nádtetővel; szegve, még 50 év múlva isi használható lesz.) így érte el az Aranyka­lász Termelőszövetkezet, hogy a 100 férőhelyre kapott hitelkeretből egy közel két­száz férőhelyes istállót épí­tett. De a fiazt’atót is saját szájuk- íze szerint csinálták. A tűz­falát nádpalló helyett ennek is téglából készítették, s arra is gondoltak, hogy a kutricák él-; választó deszkáit sűrűn egymás ■

Next

/
Thumbnails
Contents